Az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz.
( tehát tulajdonosi lemondó nyilatkozatot tehetnek)
Ha tiszták az öröklési viszonyok ( például a néninek vannak egyenesági örökösei mondjuk 2 unoka)
S mindketten lemondanak irásban elővásárlási jogukról, akkor szerintem eladhatod.
Kedves Fórumozók,
igyekeztem végigolvasni az osztatlan közös tulajdonról szóló hozzászólásokat, de nem találom a választ a saját kérdésemre.
Egy osztatlan közös tulajdonban lévő öröklakásban van 63/114 tulajdoni hányadom. A bejegyzett 51/114-es "tulajdonostársam" egy idős néni, még 2003 őszén meghalt. A hagyatéki eljárás még mindig nem zárult le, sajnos időről időre meghalt egy-egy "örökös" az eljárás során, ettől nagyon lelassult az eljárás.
Szeretném eladni a tulajdonrészemet, lenne rá vevő (valaki, akinek kevés pénzért kellene ennyi négyzetméter...) A probléma az, hogy a lezáratlan örökösödés miatt nincs kivel egyezkednem az elővásárlási jog miatt. Eladhatom a tulajdonrészemet a másik fél lezáratlan hagyatéki eljárása mellett? Már lassan 7 éve tart, nem látszik a vége...
A hozzászólásokat előre is köszönöm.
Meggondolandó a vétel !
Köszönöm! Választ kaptam a kérdésemre.
Ebből a szempontból a használat megosztására vonatkozó megállapodás teljesen közömbös. Az ingatlan egészének eladásából származó vételár a tulajdoni hányadok arányában illeti meg a tulajdonostársakat.
Más kérdés, hogy aki az őt így megilletőnél nagyobbat szeretne, az nem fogja aláírni az adásvételit.
A közös tulajdon miatt nem tudod megvásárolni a 70 négyzetméteres lakást. Egy bizonyos tulajdoni hányadot tudsz megvásárolni, és megállodás alapján kizárólagosan használhatod a lakást - ami egyébként ugyanúgy osztatlan közös tulajdon, mint a másik kettő meg a telek.
Jah még1 a használati megállapodás az szerintem nem ruházza át a tulajdonjogot, ezért nem is kell eladáskor figyelembe venni. Persze hozzáteszem ezeket laikusként írtam.
Tulajdoni hányadok alapján kellene felosztani szerintem, hiszen a lakás nagysága nem feltétlen egyezik meg a tulajdoni hányadokkal. Persze ez csak akkor jó felosztás, ha tényleg csak a telket veszik figyelembe. Pl. ha az egyik tulajé az osztatlan közösnek a fele, attól az ő része még érhet kevesebbet, ha kisebb/lelakottabb/értéktelenebb lakása van, mint egy másik tulajdonosnak akinek szebb vadiúj lakása van a kisebb tulajdoni hányadán.
Az egész telket adnák el a házzal vagyis a lakásokkal együtt.
Ha a tulajdonostársak a telekből eladnak egy részt a vételár egyenlő arányban osztódik köztük lévén a telek osztatlan közös - csak a lakások alapterülete van külön megállapítva.
Szerintem.
Vélhetően annak idején sem lakásnégyzetméter-arány szerint történt a telek megvásárlása.
"Mona"
laikus hozzászóló
Igen egy helyrajzi számon van.
Van egy használati megosztás, ami szerint a telek három azonos méretű részre van osztva. Vagyis a 35nm-esek ugyanakkora telket használnak mint a 70nm-es lakás.
Egy későbbi közös telekként értékesítéskor akkor ezek szerint csak az eladási ár harmadára tarthatnék igényt? Vagy egyáltalán nem ez hanem mondjuk a házrész mérete vagy valami más tényező lesz ami meghatározza a részesedést?
Az utolsó mondat értelme: A telek piszok sokat ér.
Osztatlan közös tulajdon? Az egész hóbelevanc egyetlen helyrajzi számon?
(Az utolsó mondatnak nincs semmi értelme. Vagy nem magyarul van.)
Szép napot mindenkinek!
Egy 3 lakásos ház (35nm,35nm,70nm) 70nm lakásának megvásárlója a 800 nm telek mekkora részének lesz tulajdonosa?
Az ügyvéd előtti használati megosztás lesz a telekhányad tulajdonlásának alapja vagy esetleg a házrész aránya vagy ezektől független egyéb körülmény?
A házrész megvásárlásának szándéka elsődlegesen a telek jelenlegi értéke lenne.
kezelöi jogot kapot az erdöfelügyelöségtöl mivel a tulajdonosok 2/3 részével bérleti szerzödést kötöt
Ott valami félreértés van. Szerintem a kezelő egyáltalán nem adhatja el az erdőt. Merthogy nem az övé.
tanácsot kérnék a következö témában feleségem részarány tulajdonos egy erdöben melyet a az erökezelö lábon értékesitet volt e joga hozzá atulajdonosok megkérdezése és hozzájárulása nélkül, mikor koteles elszámolni.
Igen, elajándékozható.
Nem muszáj eladnod a részedet azon az áron, amennyiért a társtulajdonos meg kívánja venni. Azonban fordulhat bírósághoz és kérheti a közös tulajdon megszüntetését, ott már a szakértő állapítja meg, hogy mennyi a lakás forgalmi értéke. A bíróság ez alapján fog dönteni.
Az előző üzenethez tartozna még egy kérdés: a tulajdonrészem elajándékozható-e egy harmadik személnyek?(unokának) Köszönöm válaszukat, István
Tisztelt Fórumozók,
nővéremmel ketten osztozunk egy lakáson 2/3-1/3 arányban az ő javára. Ő mindenáron ki akar vásárolni engem, de a tulajdonszerzéskor megállapított értékért, ami azóta növekedett. Amikor értékbcselőt szerettem volna hívni, nem engedett be a lakásba.
Mi történik akkor, ha az általa ajánlott összegért nem szeretném eladni a tulajdonrészemet?
Nehéz-ügy,mindenképpen fordulj ügyvédhez.
Megszegtél épitési szabályokat, engedély nélkül épitkeztél, ebből nehéz-lesz jól kijönni.
Segítséget kérek az alábbiak miatt.
Osztatlan közös tulajdonú kivett lakóház, udvar tulajdoni lap szerint 4 tulajdonos részére ¼-ed hányadokkal.
Eredeti épület 80-as építésű 100 nm-es amit a szülők építettek, majd toldalék építése 90-ben kb 70 nm-es amit a mi a férjemmel. Térképszelvény szerint ez 2 ház.
Már az építés alatt eldőlt, hogy a nagyobb részbe költözünk mi a gyerekekkel a kisebbet a szülők fogják használni. (Tehát senki nem azt lakja amit épített) Később a nagyobb ház tetőterét is beépítettük, saját erőből, nincs építési és használatba vételi engedély rá, azért mert a lépcsőfeljáró belmagassága egy ponton nem felelt meg a követelményeknek. Ezt később a válásunk miatt még tetőztem egy olyan dologgal, hogy a lépcsőnél a ház hátsó falába egy ajtót raktam ami egy teraszról megközelíthető, így a mezsgye 3m-rét is csökkentettem, de ezzel és egy kis válaszfallal az egy új lakást, külön bejárattal hoztunk létre a nagyobb házból, két külön másfél szobás lakás lett. Most már eladnám azt a részt amit kialakítottunk, tehát a leválasztott tetőteret amihez nincs használatba vételi. Szerettem volna használati megállapodást kötni a szülőkkel, hogy valamennyire tisztázott helyzet legyen és főleg terhelhető legyen a lakás az eladáshoz. Mivel a mérőórák és a fűtésrendszer közös vállaltam, hogy megcsinálom, hogy nekik ne kelljen közösködni az új lakóval. A telek használatáról lemondtam csak a bejáró rész maradna nálam, de ez nekik még mindig kevés. A villany és a víz leválasztható, de a fűtés inkább csak almérővel lenne gazdaságos, amihez nem járulnak hozzá Sajnos 5 hónap alatt semmire sem jutottam, mert nem akarnak semmihez hozzájárulni aláírni. Napi szinten változik a szerződési feltételük. Megegyezésre nincs lehetőség.
Lehet? Természetesen a villany és víz külön órákat megcsináltatom és akkor a banknak külön lakásként funkcionálna…
Megoldást keresek és várok valakitől, aki ismer olyat aki már csinált ilyet:)
Köszönöm
Csak azért írom le, mert úgy érzem hogy az előző postban nem volt elég részletes, amire írtam hogy ellentmondás. Ha valamit elad, azt az alapítóban érvényesíteni kell. Eladáshoz 2/3-os többség kell viszont az alapító változtatásához 100 %. Ha eladja a tulajdonom, én biztos, hogy elutasítanám abban a pillanatban az alapító okirat megváltoztatását.
Erre mondom, hogy ellentmondás.
Nincs ellentmondás.
Olvasd el mégegyszer előző beirásomat.
A következő bejegyzéseket találtam az alapító okiratban:
" A társasházi lakás a tulajdonostárat megillető közös tulajdoni hányadrésszel együtt önálló ingatlan. A lakás és a közös tulajdonban lévő vagyonrészek eszmei hányada egységet képez, melyet csak együtt lehet elidegeníteni, illetve - mint tulajdont - átruházni, megterhelni. "
"Tulajdonosok egyhangú határozata szükséges:
" A tulajdonostársak a társasházi lakásra megilleti a birtoklás, használat, hasznok szedésének és rendelkezésének a joga, továbbá minden tulajdonostárs jogosult - a jogszabályok és hatósági rendelkezések keretei között - a közös tulajdon tárgyainak a biroklására és használatára. A tulajdonostársak e jogaikat azonban nem gyakorolhatják a többi tulajdonostársaknak e dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmével. Jelen alapító okirat a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a tulajdonosok közösségére ruházza át, amennyiben az ingatlanrész - kivéve az épületszerkezetet, az épület biztonságát állékonyságát, a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészeket, berendezéseket és felszerelési tárgyakat stb. (függetlenül attól, hogy az épületben hol helyezkedik el) - önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazata dönt az elidegenítésről. A tulajdonostáraknak rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A tulajdonostársak erre vonatkozó határozata az ingatlan nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat."
Ebben az utóbbi bekezdésben egy kis káoszt érzek. De ha jól értelmezem, akkor a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészeket nem adhatja el kétharmados többséggel, mert azt mindha kivételnek írja, de a közös részekre pedig úgy rendelkezik, hogy az ingatlannal együtt értékesíthető, mert egységes részt alkot.
Van egy kis ellentmondás még, hogy ha eladja a közös tulajdonban lévő részeket azt érvényesíteni kell az alapító okiratban is, viszont ahhoz 100 % - os beleegyezés kell.
Ez egy kicsit sántít számomra.
Köszönöm még egyszer a türelmeteket és hogy ennyit rágódunk ezzel a kérdéssel.
A -kőzős tulajdon elafdása 2/3-os többséggel történhet !
A 75 %-os többségével Alapito Okirat módositás és rendes gazdálkodás körét -meghaladó kiadás kivételevel mindenről dönthet.
köszönöm szépen az eddigi válaszokat ezek nyomán megpróbáltam tovább nézni a korábbi fórum bejegyzéseket és megtaláltam közben az új társasházi törvényt. Láttam a korábbi fórum bejegyzésre, ha pl van egy garázs osztatlan közös tulajdonban azt használhatja mindenki, akkor ha jól értem a mi parkolónkat és a feljárónkat sem szüntetheti meg senki?
A másik, amit még néztem, hogy a közös használati részeket elidegenítheti-e anélkül, hogy én hozzájárulnék és lemondanék a tulajdoni hányadomról. Erre ugyan még nem találtam választ, de az alapító okirathoz 100 %-os szavazatra van szükség, mint a rendes gazdálkodási kört meghaladó felújítások esetén, mert az egyik félelmünk a kisebbségnek az volt, hogy akkor ha nem járulunk hozzá amit szeretne, akkor a felújítási alapot fogja kezdeményezni megemelni. Amihez még úgy látom hogy joga van, hogy felemelheti a közös költségemet annyira ami már nagy összegű és esetleg nem tudnánk fizetni. Bár ezt ha jól gondolom a bíróságon megvétózhatom. Abban az esetben az eljárás végéig az emelés felfüggesztésre kerül?
Bocsánat, hogy ilyen csapongó vagyok, de próbálom a lehetőségeimet tisztázni.
Előre is köszönök még egyszer mindenkinek minden segíséget.
Mire kell még vigyáznom?