osztatlan közös tulajdon

Vesd be kukoricával. Eltart 2 disznót, az egyiket nevezd el Jegyzőnek, a másikat Viktornak.

Tisztelt Fórum

tényállás:
anno vettem osztatlan közös tulajdonban tulajdonrészt.
az osztatlan közös tulajdon akkori tulajdonosai szerződéskötéskor vállalták hogy állják a társasházzá alakulás összes költségét, cserébe amikor eladták a tetőteret nem kaptunk a bevételből semmit (máshogy el se adták volna nekünk az ingatlanrészt).

adásvételi szerződésben a következőképpen szerepel:
"Tekintettel a tervezett tetőtér beépítésére, jelenlegi tulajdonosok az ingatlan társasházzá való átalakítását irányozzák elő, melynek kötlsége Vevőt nem terheli."

kérdés:
ha én eladom az ebben a szerződsében megjelölt tulajdonrészemet, ez a "kedvezmény" (vagy minek híjam) továbbadható a most aktuális vevőnek?
tippre sajna nem, mivel nem tulajdoni hányad van megnevezve a mondatban hanem "Vevő", azaz a "kedvezmény" személyhez kötött, nem helyrajzi számhoz

Válaszukat előre is köszönöm!

Még az se biztos, hogy ez bárkit bárkire is kötelezne, sikerült olyan okosan fogalmazni.

Szinte biztosan nem, mert a te vevőd
Már semmiféle jogviszonyban nincs az akkori eladókkal.

hát igen, ilyesmire számítottam :)

köszönöm a gyors válaszokat!

Kérnék segítséget,tanácsot.
Közös kapu bejáróval rendelkező sorházban lakom.A lakás vonalába tartózó 4m szélesség a tulajdonom a többi terület osztatlan közös használata a kialakultak szerint működik.Az utolsó-5.ik-lakó engedély nélkül kapuval és kerítéssel az ő részét leválasztotta.Amióta 3éve ideköltözött mindenbe beleköt-gyepesítés,csapadék víz elvezetés garázs átépítés.A kukát nem teszi ki este-mint mi a többiek-reggel hatóra előtt húzza nagy zajjal,a személygk.val az általa épített kapu elött megáll,semmibe véve a másik érdekét.
Szeretném megkérdezni mit tehetnék?
Köszönettel.

T. Szakértők!

Elkeseredve keresem a lehetőségeimet a problémámra, amit felvázolnék. Hátha önök tudnának nekem segíteni, és volna egy ügyvéd, vagy
jogász, aki tudna tenni valamit az érdekemben, hogy megoldódjon a problémám.

Kb 3 hónappal ezelőtt vásároltam egy lakást, ami egy közös osztatlan tulajdonú ingatlanon helyezkedik el. Itt van egy fő épület, és
ahhoz lett hozzáépítve az én lakásom. Az ingatlan komplexum társasházzá van nyilvánítva, amiben 4 lakás található. A problémám a
következő: Az adás vétel megtörténte után, megtörtént az átadási jegyzőkönyvezés, ahol rögzítettük a mérőóra állásokat és az óraszámokat,
majd elindultam a közműveket átíratni. A villany és a gáz átírása megtörtént, viszont a vízzel gyűlt meg a problémám. Bementem a
vízműbe, hogy a vízórát átírjam, erre közölték velem, hogy a lakásban felszerelt vízóra nincs regisztrálva a rendszerükbe és csak akkor
tudom megoldani, ha csinálok egy újra becsatlakozást. Fogadtam is egy céget akik erre vannak szakosodva, kifizettem nekik a kért 23e
forintot, majd 2 hét múlva felhívtak, hogy a vízmű elutasította a beadott rácsatlakozási tervet, mert a fő vízórán (bekötési vízmérő)
tartozás van. Úgy gondoltam, mivel társasházban van az ingatlanom megkeresem a közös képviselőt. Meg is lett. Ő az első lakás
tulajdonosa. Ő nekem nem adott megfelelő információt, viszont kaptam tőle egy meghatalmazást, hogy utána nézhessek a díjbeszedőnél a
tartozás miatt. Én mint új lakó, nekiálltam felkutatni a problémát, miszerint kiderült, hogy a fővízórán van 650e forint tartozás és ez
okozza a problémát. A díjbeszedőben kikértem a papírokat és ott kiderült hogy már 2010-ben volt a fővízórán 250e tartozás, amikor még a
telken nem voltak lejelentett vízórák. Utána a másik 3 tulajdonos csináltatott magának vízórát, viszont az én lakásomban lévő vízóra
továbbra sem volt lejelentve. Akiktől vettem a lakást, Ők azt állították, hogy a nem bejelentett vízóra után a közös képviselőnek
fizették a vízfogyasztásukat, aki elvileg befizette a fővízórára. Természetesen mindenki hárít, senki nem ismeri el, az adósságot stb.
Összehívtam egy lakógyűlést és az általam beszerzett iratokat átadtam minden tulajdonos számára, hogy lássák, mióta áll fenn ez az
adósság és próbáljunk dűlőre jutni, hogy legyen vizem. Annyit tudtam "elvileg" egyeztetni a volt tulajdonos apjával, hogy ő kifizet ebből
a 650e -ből 250, 300e forintot, de a többit oldjuk meg magunk tulajdonosok. A többi 3 szomszéddal megbeszéltem, hogy a Díjbeszedő
szerintem hajlamos kompromisszumra a tartozás enyhítése végett és szerintem egy picit tartozást el is engednének, de meglátásom szerint a
350e forintból 300-at tuti, hogy ki kéne fizetni. Közöltem velük, hogy elvileg az én eladóm apukája befizet a nevemre 300e forintot, ergo
nekem nem kéne osztoznom velük a fennmaradó 350.000 forinton. De én még arra is hajlandó vagyok, hogy osszuk szét 4 részre És mindenki
fizesse be részletekbe a 87.500 forintot. és ha elindul a folyamat, tudok végre vízórát csináltatni. Minden tulajdonos elfogadta szóban
az általam kínált lehetőséget, és ha azt veszem bevállaltam ebből a 650.000-os tartozásból, majdnem 387.500ft. A maradék 3 tulajdonosnak
kéne a fennmaradót, azaz 263.000 forintot kifizetni. Szerintem velük szemben ez tök korrekt, én meg sajnos ezt az egész tortúrát
megnyertem magamnak, egy felelőtlen ügyvéd miatt, aki nem körültekintően járt el az érdekemben, mert nem kért nullás igazolást a
közművekről.
1 hónapja történt a lakógyűlés, valójában nem történt semmi, viszont azóta az egyik tulajdonos társ kiakar hátrálni a fizetés alól és Ő
nem akar fizetni, mert arra hivatkozik, hogy neki van hiteles vízórája, pedig elmagyaráztam neki, hogy a díjbeszedőt a mellékmérő nem
érdekli, az csak a tulajdonosoknak egy ellenőrző óra, ami méri a társasház vízfogyasztásának a rájutó részét. De sajnos ez sem hatotta
meg. Persze egyik tulajdonos társ sem ment utána a tartozásnak és fogalmuk sincs, hogy mi ennek az egésznek a "strucc politikai"
következménye. Beszéltem a Fővárosi Díjbeszedő jogászával, hátha tud nekem valami biztatót mondani, de közölte nekem, hogy sajnos Nincs
nagyon megoldás a problémámra fizetni kell. közben azt is mondta, hogy az adósság már át van adva behajtó cégnek. További nyomozásom
folyamán felhívták a figyelmemet, hogy a behajtó cég is megterheli a tartozást a saját jutalékával és megpróbálja beszedni az adósságot a
hasznaival együtt, viszont ha ez nem sikerül jelzáloggal terhelheti az ingatlanokat, és ha eléri az adósság a komplett ingatlanok 60% el is
árverezheti a lakásokat.

Ezeknek a tényeknek tudatában már az jutott az eszembe, hogy kiléptetem a lakásomat a társasházi alapító okiratból, és köttetek egy
fővízórát a saját nevemre, a saját külön helyrajzi számokkal ellátót ingatlanomra. Nem tudom, hogy ez formailag megoldható lenne, vagy
hogy az adósság miatt ez is csak egy pénzkidobás lenne a számomra, ha megoldható egyáltalán.

Elvagyok keseredve, hogy egy primitív, buta ember miatt veszélyben van a nemrég vásárolt ingatlanom.

Szeretnék kérni tanácsot, vagy egy megfelelő szakember segítségét.
Természetesen mindenre nyitott vagyok, akár készen állok perelni is, csak mielőbb szeretném ezt a problémát elhárítani, orvosolni, míg nem késő.

Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel:
S. Szabolcs

ui: Mielőtt ezt a lakást megvettem volna, egy 68m2 lakásom volt, ami félig hitellel megvolt terhelve. Sajnos a hitel hónapról hónapra megkeserítette az életünket és ezért a párkapcsolatom tönkrement. Végre megszabadultam a hiteltől, mert sikerült eladnom a lakást, és tudtam venni hitel mentesen egy 26m2 Kis kalyibát, amit most mások butasága miatt idővel elveszíthetek. Szép kilátások.....

Másik topicban leirtam.

„hogy legyen vizem. ”

1. A tartozás nem akadálya, hogy legyen vized - csak nem fognak neked külön számlázni.
2. Ha nem fizetitek ki a tartozást, hamarosan senkinek nem lesz vize. (De legalábbis csak csepegtetve.)

Mindkettő igaz!

De

A kérdező nem a viz miatt aggódik, hanem csak a saját fogyasztását szeretné fizetni, s nem annyit amennyit rá osztanak.

Üdv Mindenkinek!
Segítséget kérnék a hozzáértőktől. Amennyiben nem jó helyre írtam, kérem irányítsanak egy megfelelőre.
Adott egy papíron osztatlan közös tulajdon, rajta egy 2 lakásos ikerház.Gyakorlatilag viszont kb 40 éve teljesen meg van osztva a kert és ház is, fele-fele arányban.
A háznak 2 tulajdonosa volt, mindaddig, míg az egyik tulajdonosnak a tulajdonrészének a felét (vagyis a ház 50/200-ad részét) elárverezték. Az elárverezett házrészt a másik lakó megvette. Így az egyik tulajdonosnak 150/200, a másiknak 50/200-ad tulajdoni hányada van már. A ház megosztható, vagyis a megvásárolt ingatlanrész gépészetileg, statikailag leválasztható, pontosabban egybenyitható a másik féllel. Úgy, hogy az 50/200-ad részben tulajdonos lakrésze is teljesen jól élhető marad. (Már most sem használja egyébként azt az ingatlanrészt, ami leválasztásra kerülne). Viszont használati megállapodást mégsem akar kötni. Emiatt egy jogvédő szervezethez fordultunk, az ő ügyvédjük azt tanácsolta, hogy a közös tulajdon megszüntetését kérjük a bíróságtól. Viszont erre nem terjed ki a jogvédő szervezetnél a szerződésünk. Magán úton meg nem tudjuk a bírósági illetéket, ügyvédi költséget kifizetni. Milyen egyéb témában lehet keresetet benyújtani még, hogy bírósági döntés szülessen a megosztásról? Mi nem ragaszkodunk a közös tulajdon megszüntetéséhez, csak egy használati megosztási szerződést szeretnénk.

Lehet kerni a birosagtol kulon a hasznalat szabalyozasat is, ha az ehhez szukseges tobbseg nincs meg. Jelen esetben ugy tunik Meghan, tehat esetleg az irant lehetne pert inditani, hogy hagyja el a te reszedet.

Köszönöm. De nincs még megállapodás, hogy az ő eddig lakott házrészéből, melyik a miénk. Csak a tulajdoni lapon egy hányad szerepel.

Alakítsátok társasházzá, az megoldja a gondot.

Igen, gondoltunk a társasház alakításra is, de annak is nagyon magas költségei vannak. Százezrek.... Használati megosztásra nem lehet keresetet beadni? vagy birtokvédelem vagy tulajdoni per?

Használati megosztásra akkor kellene, ha nem lenne meg hozzá a szükséges többség. De megvan, így magát a használat megosztását eldöntheti a többségi tulajdonos. Hogy az ennek megfelelő tényleges állapot létrejöjjön, annak érdekében lehet birtokpert indítani.

Úgy is lehet birtokpert indítani, ha ténylegesen a szomszéd van birtokon belül? Vagyis azon lakrész feléért indítjuk, ami a tulajdoni lap szerint a miénk, de ténylegesen ő lakja?
Köszönöm

,, százezrek,,

Ugyan már!
Két lakás esetén? Max 60 ezer.

Nekünk az ügyvéd mondta, hogy kb 400 ezer ft a társasházzá alakítás.... Viszont társasház is csak úgy lehetnénk szerintem, ha már tudjuk hogy van felosztva. De sajnos ez sem tisztázott az új tulajdonviszony miatt...

400 ezer! Hülyeség!

Kedves Fórumozók!

Az alábbi ingatlanhelyzettel kapcsolatos véleményetekre volnék kíváncsi (röviden, a lényegre törekedve összefoglalom).

Van egy osztatlan, közös tulajdonú vidéki zártkert 3 tulajdonossal (én és két másik idegen magánszemély). Az egész ingatlan alapterülete kb. 2180 nm. Az én részem fizikailag le van választva a másik kettőétől, rendes bejáratom csak nekem van (a másik két tulajdonostárs elvileg valami ösvényen jár be az ingatlanrészére - bár valójában az elmúlt években nem foglalkoznak a saját részükkel).

Az alábbi kérdéseim volnának a helyzet rendezésével kapcsolatban.

1. Vajon van-e lehetőség telekalakítás keretében jogilag is megosztani az én részemet a másik két társtulajdonosétól? Nem tudom pontosan, talán a helyi építési szabályzat rendelkezik-e a minimális telekméretről és az mennyi.
2. Úgy értesültem, jövő év végéig van lehetőség a zártkertek művelés alól kivettként való átvezetésére (Inytv-módosítás). Az Inytv. 89/A. § szerint a telek egy részére is lehetséges ez az átvezetés, de ekkor megosztásra kerül sor. Az 1. pontból kiindulva, ha jogilag nem lehetséges a megosztás, akkor kivetté sem lehet átvezetni, gondolom?
3. Mivel a másik két személynek nincs rendes bejárata a saját részére, elvileg átjárási szolgalom illetné őket. Ilyen jog azonban nincs bejegyezve a földhivatalban. Nos, a két társtulajdonos az elmúlt években nem lépett föl átjárás biztosítása érdekében. Lehetséges az átjárási szolgalom elbirtoklása 10 év után (mivel nem ingatlanról, hanem jogról van szó)?

A fenti bonyolult helyzet rendezésével kapcsolatos ötletet, javaslatot köszönettel veszek.

Üdvözlettel

1. Kérdés, hogy eléri-e a tulajdoni illetőséged, a másik kérdés, hogy a tulajdonostársak engedik, hogy pontosan azt a részt kerítsd le a közösből, amelyiket szeretnéd.
2. Minden tulajdonostárs hozzájárulásával.
3. Nem biztos, hogy éppen azt a részt kerítheted le a közösből, amit szeretnél. De ha mégis, akkor továbbra is biztosítanod kell a bejárást a majdani szomszédaidnak. Bejáratot nem lehet elbirtokolni. Egyébként 15 év.

1. Ha jól tudom 3000 négyzetméternek külön-külön meg kell lenni a telkeknek a telekfelosztást követően.
2. A tulajdonostársak között fogalmilag kizárt a szolgalmi jog.

Miért kellene?
Ezen az alapon 3000 mm-nél kisebb területet nem lehet felosztani?

Csak kérdezem?

Üdv! egy számomra fontos kérdésben szeretnék segítséget kérni. Gazdálkodásra alkalmas telket szeretnék vásárolni, lakoóházzal együtt. Találtam is egy régi tornácos paraasztházat ami mindenben megfelelne. ez a ház 2 lakórészből áll. az első fele ami lakható, ezt hirdeti a tulajdonos. kiderült a hátsó része, osztatlan közösben van, a földhivatalban utánnajárással megtudtam hogy annak az ingatlannak 11 tulajdonosa van, mindneki külföldön él és 1991-ben és 2005-ben szereztek tulajdont. Nagyrészük 70 éven felüli, és sosem járt az ingatlannál. engem csak abban az esetben érdekelne megvételre a ház első része, ha egyben az egész az én tulajdonomban lehetne. Elbirtokolható így a hátsó rész? milyen esélyeim vannak? előre is köszönöm a választ!