Telekhatárra épített ház problematikája

Kedves Immaculata!

Természetesen a hatályos Ptk-t idéztem félreértések elkerülése végett kihagytam azokat a részeket, amik nem tartoznak ide.
Az alapkérdések egyikére válaszoltam ezzel, mi van akkor, ha mégis a földje határain túl építkezett, mit tehet a szomszéd. Az előzőekből egyértelműen kiderül, hogy a föld megosztható, ezért fölösleges szócséplés arról beszélni ebben az esetben mi van, ha nem. ( A Ptk-ban ez is benne van egyébként.)
Emiatt hagytam ki pl. a rosszhiszemű túlépítés szabályait is.
A szomszédjogi szabályoknak semmi közük nincs a túlépítés szabályaihoz. Nem véletlenül külön tv.hely a törvényben.

Kedves KBS itt semmit sem tehetünk.:-)

Kedves Santal!

Én tudom, hogy ez az ügy baromira összetett és végre felfedeztél egy túlépítést, amire rögtön reagálni tudtál! Az, hogy a kérdező további szigetelést is végre akar hajtani, ami további területet vesz el az utálatos szomszédtól, annak felismerése már komolyabb gondokat okozhat nálad. Ezért ha egy ponton leragadtál én nem is próbálkoznék tovább nálad, sajnos se időn, se kedvem hozzád.

Immaculata!
A helyzetünk tényleg bonyolult.
De legalább megoldásra törekszünk. Olyanra , ami mind nekünk, mind a szomszédunknak megfelelő lehet.
Egyebekben semmi bajom nincs a szomszédommal. Ha nem látom. És ez sem a mi családunk miatt alakult így.

Hogy „utálatos”-e?
Ez nagyon enyhe kifejezés.
Persze utálatosnak is lehet nevezni azt az embert, aki -mióta itt lakik- sosem dolgozott évi 2-3 hónapnál többet. Aki segélyekből, a gyerekei után kapott családi pótlékból, az illegálisan házilag főzött mindenféle alkoholos itókák árusításából, éjszakai lopkodásokból, a környékbeli mezőgazdasági területek terményeinek 'betakarításából' él.
Kapásból három eljárás folyik ellene, részegen vezetésért (a jogsiját be is vonták), majd részegen és jogsi nélküli vezetésért, a családtagjai bántalmazásáért.
Ezek azok, amiket időszakonként maga szokott elmesélni.
Szóval nevezhetnénk viccesen „utálatos”-nak is, de én magamban ennél sokkal cifrább kifejezésekkel szoktam illetni.

Írod, idézem:
„Egyébként pedig az új szomszéd tulajdonos attól a perctől tiltakozik a túlépítés ellen, amióta birtokba lépett.”
Sosem tiltakozott. Mert nem volt mi ellen tiltakoznia.
(Egyébként nem tulajdonos. Csak a férje a tulajdonosnak, aki mindent úgy csinál, ahogy ő parancsolja, mert tart tőle.)

A ház megépítése után következett a kerítés megépítése, azokon a részeken, ahol nem állt a ház.
Eredendően kőkerítést terveztünk, és ennek megfelelően lett kiásva a kerítés lapja is, de betonozás előtt meggondoltuk magunkat és drótkerítés mellett döntöttünk. Aminek lényegesen keskenyebb alap kellett.
A kőművesek kisebbre zsaluzták a kerítés alapját, de ostoba módon úgy, hogy ~10cm-ert a saját területünkből elhagytak a szomszéd javára. Azaz a házhoz való csatlakozásnál úgy látszik, mintha a ház lógna át tíz cm-ert a szomszédba és nem a kerítés fordítva.
Ebből gondolja a szomszéd azt, hogy átépítettünk.
Érdekes, hogy nem arra gondolt kapásból, hogy a kerítés van rossz helyen, pedig az épült utólag.
Egyébként még a kerítés építésekor sem lakott itt.
Szóval a szomszédot csak egyetlen dolog motiválja, az, hogy valamilyen módon pénzhez jusson tőlünk.
Egyszerűbb ez, mint elmenni dolgozni.
Egyébiránt nem kell attól tartanom, hogy bármilyen lépéseket is tesz ellenünk,mert ahhoz pénz kell.
Földhivatal, földmérő, ügyvéd... erre biztosan nem áldozna,mert akkor nem jutna a kannás borra.
A megoldást csak mi szorgalmazzuk.

Hát akkor a szigeteléssel még mindig a saját földeden vagy !

santal/kbs
Tudom, hogy Ptk-t idéztél.
Én viszont azt írtam, hogy az építési hatóságot nem fogja meghatni a Ptk. Ugyanis semmi köze hozzá.
Ő az építési törvény szellemében jár el, ergo bontat, ha kell. ;)

"Ami az előzetes kitűzést illeti.
A földmérő rokonnal bemértük a telket és a rajta lévő épületet.
Valamint a rendelkezésünkre bocsátott térkép adatait ránk nézve nagyon szigorúan véve, azaz eleve azt feltételezve, hogy mi hibáztunk, és átépítettünk szomszéd telkére, … a rokon megrajzolta autocad-ben a valós helyzetet is.
Ebből az derült ki, hogy ha átépítettünk akkor azt egy derékszögű háromszög alakú részen tettük meg, ahol az átépítés legnagyobb mértéke ~20–25 cm, és ez 6–8 fm-en csökken vissza nullára.
Azaz a falunk szöget zár be a telekhatárral."

Ebből számomra az derül ki, hogy a szomszéd nem vélelmezi az átépítést, hanem konstatálta. Magyarán beszéddel nem lehet a telekhatárt arrébb tolni, hogy a házad szabályos legyen. ;)

Mellesleg, ha a szomszéd nehezményezi az átépítést és te neek ellenére folytatod a hőszigeteléssel, akkor simán rosszhiszeművé válsz, még ha egyes urak mást is mondanak. ;)

Szervusztok!

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
Ha jól értelmezem, összefoglalva az alábbi lehetőségeink vannak.

1. Mielőtt bármilyen további munkákat csinálunk a házon, megpróbálunk egyességre jutni a szomszéddal, és megvesszük a házunk mögötti telekrészletet.
2. Ha nem tudunk megállapodni -Mert a szomszéd eladási árként irreálisan magas árat ad meg, azért, hogy ne akarjuk megvenni; és inkább arra bazíroz, hogy az esetleges szigetélés után, vagy attól függetlenül perre vigye a dolgot a magasabb összegű kártérítési bevétele reményében.- azaz ha nem tudunk megállapodni akkor két további út lehetséges.

2/1. Mégis szigetelünk, vállalva az annak ránk nézve esetlegesen negatív vonzatait, kockázatát.

2/2. A házunkat a szóban forgó homlokzaton szigeteletlenül és vakolatlanul hagyjuk; azaz megpróbáljuk eladni az arra a részre eső, már megvásárolt hőszigetelő és vakolatrendszert.

3. Mivel nem tudjuk, hogy annak idején ki építtette a két telek közötti kerítést; csak gyanítani tudjuk, hogy az már akkor is ott állt, amikor a nagyszüleim ideköltöztek, mert a szomszédok ősei vélhetően régebb óta itt laktak; kezdeményezhetjük a telkünk hivatalos újra kitűzését, hogy kiderüljön mi a miénk, és helyreállíttatjuk a telekhatárokat. Minden oldalon, mindkét szomszéd vonatkozásában.

S ha kiderül -amit most még csak gyanítunk-, hogy a rossz helyre épített kerítés miatt a szomszédunk nagyobb területet bitorol tőlünk, mint amit mi a túlépítés miatt az övéből, akkor mi indítsunk pert ellene?
(Ezt nem írtátok, ez saját gondolat. Némi iróniával.)
msism

Így van.
Én a 2. az alszámozással együtt kihagynám, vagy csak mint legutolsó lehetőséget venném számításba.

Ja! Ha akár az egyezség, akár a per szóba jön, akkor ne felejtsd hogy legyen ez összekötve a telekalakítással is egyben, mert különben az ügynek csak a polgári jogi oldalát oldanád meg, s továbbra is a fejed felett lógna az építésügyi hatósági eljárás lehetősége.

Nanemaaa!

„Ja! Ha akár az egyezség, akár a per szóba jön, akkor ne felejtsd hogy legyen ez összekötve a telekalakítással is egyben, mert különben az ügynek csak a polgári jogi oldalát oldanád meg, s továbbra is a fejed felett lógna az építésügyi hatósági eljárás lehetősége.”

Ezzel gyakorlatilag arra akarsz utalni, ha megegyezünk a szomszéddal és megvesszük a házunk mögötti részt, akkor a földmérőt ne csak azzal bízzuk meg, hogy mérje és jelölje ki a kérdéses területet, hanem azzal is hogy tűzze ki és térképezze újra az egész telket?

Mire vonatkozik az „építésügyi hatósági eljárás lehetősége”, valamint a „telekalakítás” szóhasználatod?
msism

Lényegében igen. Telekalakítási engedélyt kell kérni a földhivataltól és átvezettetni az ingatlan-nyilvántartásban, hogy a tiéd legyen ami a tiéd lett. ;)

Az építésügyi jogszabályok értelmében az épületnek teljes terjedelmében a saját telken kell állnia (max az eresz nyúlhat át 50 cm-re 2 m felett). Ha átlóg a szomszédba, hiába tiéd abból x m2 (y tulajdoni hányad...ami egyébként sem alkalmas egzakt meghatározásra), attól még szabálytalan építésnek minősül...és ha ezt nem tudod legalizálni egy telekalakítással, melynek következtében a telekhatár leköveti az épületet (ha hőszigetelni akarsz, akkor azt is)... úgy, hogy az az a saját telekre kerüljön, akkor kénytelen lesz az épület átalakítását (visszabontását) elrendelni. És bár ezzel kapcsolatban santal és kbs kollégák olykor leereszkedő mosollyal tekintenek a problémára, azért nem szeretnélek tévhitekbe ringatni, ugyanis én már láttam ilyen esetet (és karón varjút). És biza a bíróság nem mondta rá, hogy ugyanmááááá. A bontás eredménye pedig csúnya látvány.

Legalább kérdezd meg a szomszédot,mennyit kérne a területért ?

MajorDomus!
Ezen már túl vagyunk!
Nem tudott érdemi választ adni.
Mint az első hozzászólásaim valamelyikében le is írtam, amikor megkerestem a vásárlási szándékommal, akkor az volt a válasza, hogy "Jó is lesz, ha ezt így lerendezzük, mert az apósa javasolta neki, hogy pereljen be , mert szerinte túlépítettük a házunkat, stb..."

Ekkor derült ki számomra, hogy eddig ebben gondolkodott, de mivel most megkerestem a vételi szándékommal, ez egy új alternatívát jelenthet neki.
Részben mert így nem lenne kiadása, nem kellene földmérőt, ügyvédet fogadnia... és mégis pénzhez jutna. Mer ez itt a legnagyobb motiváció.

Most ha rákérdezek döntött-e, mindig valamilyen kitérő választ ad.
Én igyekeztem segíteni:

• Kinyomtattam nekik a netről a településünkön eladásra kínált ingatlanok hirdetéseit.
• Javasoltam kérjenek infót az illetékhivataltól, és a helyi önkormányzattól. (Még azt is felajánlottam, hogy az én telefonomról, hogy az se kerüljön nekik költségbe.)

Ennél többet nem tehetek az ügy érdekében.
Kb. 1 hete ígéreték, hogy szólnak, ha döntöttek, de most csönd van. Mit tehetnék még?

Megcsináltatod a vázrajzot, abból megtudod, hogy pontosan hány m2 is amiről szó van.
Utána annak alapján megíratod az ügyvéddel a szerződést és odaadod neki. Vagy aláírja az összeg láttán, vagy nem. Esetleg kiböki, hogy mondjuk 10.000-rel többre gondolt. Te megfontolod és vagy kijavítod a szerződést, vagy elmész a bíróságra. Ha bíróságig jutsz, nem ártana, ha addigra lenne telekalakítási engedélyed.

szerintem

„Az előzőekből egyértelműen kiderül, hogy a föld megosztható, ezért fölösleges szócséplés arról beszélni ebben az esetben mi van, ha nem. ”

Santal okulására.
Nem felesleges szócséplés volt részemről, hogy a telek esetleg nem osztható meg. Oldalhatáron álló beépítési módnál, ahol az épület telekhatáron áll, ott hadd feltételezzem, hogy azok a telkek valójában keskenyek.
Megfelelő méretű telkek esetén az épületek szabadon állnak, így nem korlátozzák a szomszédot sem árnyékkal, sem pedig időszaki felújítási munkák elvégzésének kellemetlenségével.

Azt én is feltételezem, hogy egy huszonvalahány cm kivásárlás nem okozhat gondot, de ha ehhez hozzávesszük plusszban a 15-20 cm-es, vagy még nagyobb szigetelési vastagságot, akkor bizony az már esetleg okozhat gondot.

Úgy tűnik -most frissiben-, hogy az adás-vételi rész nem lesz járható.
Az imént beszéltem velük. Rákérdeztem, hogyan döntöttek.
Elmondásuk szerint az ingatlanuknak van egy másik tulajdonosa is, valami unokatestvér, és az önkormányzatnál azt mondták, hogy nélküle nem adhatják el azt a házunk mögötti max. 30m2-es részt sem, amit mi szerettünk volna megvenni.
Kérdésemre, hogy miért nem beszélnek az unokatestvérrel, az volt a válasz, hogy nem tudják hol van, nem lehet elérni, stb...

Számomra -ismerve őket és az anyagi helyzetüket- ebből csak az derült ki, hogy nem akarják eladni, mert abban bíznak, hogy a megvett szigetelő anyagokat mihamarabb felrakatom és akkor pert tudnak indítani. A perből meg nagyobb bevételt remélnek, mintha csak eladták volna, amit kértünk.
...és tény, hogy nem, is nagyon lenne módunk visszabontani a kérdéses falszakaszt. Azaz -a hozzászólásaitokból úgy veszem ki- ha nem bontanánk vissza, akkor meg ki kellene fizetni, amit kér kártalanításként. ...és annyit kér, amennyit akar. Bármilyen irreális árat kérhet, hiszen a törvény nem kötelezheti arra, hogy eladja. Azaz vagy bontunk, vagy fizetünk.
Nagyon tanácstalan és elkeseredett vagyok.

(Egyébként mi nem csak annyit akartunk megvenni, amiről úgy gondoljuk, hogy esetleg túlépíthettünk, hanem lényegesen többet. Azzal a céllal, hogy a ház hátulról is körbejárható, karbantartható legyen.)

(többet a bíróság nem fog "kikényszeríteni".)

Bízz meg egy ügyvédet, csinálja meg a szerződést, ő majd felkutatja a társtulajdonost is. Ha meg bíróságra kell menni, tök mindegy, hogy egy, vagy több tulajdonos ellen kell. ;)

„(többet a bíróság nem fog „kikényszeríteni“.)”

Ezt mire írtad?

Az építési törvény egyébként miért ír elő ilyen hülyeségeket:

2. oldalhatáron álló beépítési mód esetén annak egyik építési határvonala a telek egyik oldalhatára legyen

Esetleg azért, hogy utána két kézzel kelljen lekaparni a 10 évvel később rátett szigetelést?

Nálunk ezt az értelmetlen szabályt mindenki nagy ívben letojta, 30 cm-rel beljebb építkezett, évekkel-évtizedekkel később lelkesen szigetelt és mindenki boldog.
Pont, hogy megtiltani kéne a telekhatárra való építkezést.

misim

Miért nem szigetelsz belülről ?

MajorDomus!

1. Belülről már kész a ház. ~8-10 éve lakjuk.
2. De mindentől függetlenül, egy 38-40cm vastag lyukacsos téglából épült falat nagy ballépés lenne belülről szigetelni. Gondolok itt egyebek mellett a páralecsapódás, penészedés azonnal jelentkező problematikájára, hogy a falszerkezet minőségének rohamos romlásáról már ne is beszéljek.
3. Kívülről, akkor még mindig a megépített vakolatlan téglafal látszana, amit a helyi építésügyi hatóság egy időn túl biztosan nem tudna tolerálni. (2003-ban úgy kaptunk lakhatásit, hogy 1 éven belül levakoljuk a házat.)
4. A külső oldalra már megvett hőszigetelő és vakolatrendszer belülre nem alkalmazható.

Egyébként -Immaculata feltételezésével ellentétben- nem 15-20 cm vastag szigetelést szánunk kívülre sem. Csupán csak 5 cm-eset.
(Majdhogynem csak azért szigetelünk, mert olcsóbb a szigetelés és a vékony vakolat anyag+munkadíj költsége, mint a normál hagyományos vakolatrendszeré. Némi túlzással.)
msism

„„(többet a bíróság nem fog „kikényszeríteni“.)”
Ezt mire írtad?”

Arra, hogy a szükségesnél több telket szerettél volna.

Egyébkét 5 cm szigetelés tényleg nem túl sok. Ráadásul 38-as Porthonra nem is szükséges. ;)

Üdv mindenkinek!
Segítséget szeretnék kérni!
Telekhatárra épített önkormányzattól bérelt házon korábban ablak lett nyitva a szomszéd felé. Ő ebbe beleegyezését adta 40 évvel ezelőtt. Ezzel kapcsolatban azóta sem merült fel probléma, az önkormányzat által évente tartott ellenőrzés alatt sem kifogásolták soha. Mára az ablak elroncsolódott, egy korszerűbbre kéne cserélni. A szomszéddal való egyeztetés eredménytelen volt. Az ablakkal alapvetően nincs gondja, de nem szeretné az újítást, pedig semmi más változás nem történne.
Mit tehetek az ügy érdekében? Mire számíthatok kicserélés esetén? Van mire hivatkozni vele szemben?

Talán szerzett jogra. Se ez alighanem csak addig áll fenn, míg az eredeti ablak marad benne. Azt kellene megjavítani, karbantartani. Akkor biztosan nem emelhet szót ellene.