Építésügyi bírság, fennmaradási engedély


bigdady # 2012.03.13. 21:03

Nincs eljárás szerintem. A jegyző által irt felszólitás ez miszerint van fel nem tüntetett melléképületem. Megszórták ilyennel a falut. Én sem értem mi lehet, talán az hogy moat kiadják a sok fennmaradásit és eltusolják az ügyeiket miszerint sok évig semmit nem csináltak, de igy elmondhatják hogy fennmaradásit adtak, csak max a tulajdonos ez alapján nem járt el a földhivatalban. Mit gondolsz?

nanemaaa # 2012.03.13. 20:42

Alapból nem értelmezhető a hatóság cselekedete.
Ha eljárást indítottak a szabálytalan építés ügyében, akkor a megindításról értesíteni kellett volna. Az eljárás keretében tisztázni kellett volna az építés időpontját és az építtető személyét. Ha ennek eredménye 10 éven belüli építésre mutat, akkor a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására, vagy egyből bontásra kellett volna kötelezi. Az, hogy egyből felhív, eléggé légből kapottnak tűnik.
Hatósági bizonyítvány kérésére senkit nem lehet kötelezni, vagy felhívni.
Az egész így teljes egészében értelmezhetetlen. Legalább is a jogszabályok keretei között.
Viszont ha a hatóság feltette az "i"-re a pontot és bármilyen szabálytalanságra képes, hogy szabálytalanságokat legalizáljon, s ennek érdekében "megállapodott" a földhivatallal is, akkor ez a 3500 megérné. Mert a tényleges bekerülési költség ennek legalább 50-szerese.
Csak az a baj, hogy ezt meg nem hiszem el.

nanemaaa # 2012.03.13. 20:29

Nem! Semmiképpen sem bírságolhatnak!
A küldött két iratnak semmi köze egymáshoz. Az építésügyi hatóságokat várhatóan 2013 jan 1-ig átszervezik a járásokba. Szerintem ez a helyi hatóság utolsó kísérlete az átadás előtt fényezni az elmaradásaikat.
Rád nem az Étv 47, hanem a 48.§ vonatkozik. Ebből is a (9)és a (12) bekezdés. Olvasd:
48. § (1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalan építési tevékenységgel valósították meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 36. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi.
(2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha

  1. az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
  2. a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

(3)
(4)
(5)
(6)
(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha

  1. a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,
  2. a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy
  3. a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.

(8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli:

  1. a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy
  2. - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását.

(9) Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított két éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén a kétéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
(10) A (9) bekezdés szerinti kétéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:

  1. a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve
  2. ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
  3. ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja.
  4. az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.

(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
(13)

bigdady # 2012.03.13. 19:46

Próbálom laikusként értelmezni amit irsz :)

Legutóbbi írásod hogy érted? 10 éven túli ingatlan esetén nem birságolhatnak ha van ilyen hatósági igazolványom?

Amúgy azt irják hogy az 1997 évi LXXVIII tv 47 par (1) bekezdése alapján:

az épügyi hatóság külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti:
a)az épitmény a hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti rendeltetéstől eltérő használat megszüntetését valamint
b)szabálytalan épitkezés esetén az épitést megelőző állapot helyreállitását.

Segítségképpen feltöltöttem a levél lényegi bekezdését a lehetőségeimről szerintük illetve az általuk csatolt kérelmet is:

http://kepfeltoltes.hu/…ltes.hu_.jpg

http://kepfeltoltes.hu/…ltes.hu_.jpg

nanemaaa # 2012.03.13. 19:19

Ja! 10 éven túli építés esetén nem "elengedhető" a bírság, hanem nem lehet (tilos!) kiszabni. ;)

nanemaaa # 2012.03.13. 19:18

Ez nagyon érdekes.

  1. 10 éven túli építés esetén az építésügyi hatóság nem intézkedhet. Bontás pláne nem jöhet szóba.
  2. Fennmaradási engedélyt kérhetsz, de ahhoz tervező és kérelem is kell.
  3. Hatósági bizonyítványt ugyan kiadhat a hatóság szinte bármilyen a nyilvántartásában szereplő, vagy a helyszínen feltárt tényről, ez azonban nem mentesít a fennmaradási engedély megkérésnek kötelezettsége alól. Az ingatlannyilvántartási törvény szerint ugyanis csak olyan építményt tüntethetnek fel hatósági bizonyítvány alapján, mely engedély nélkül, vagy bejelentés alapján volt építhető.

Szóval számomra teljesen érthetetlen a hatóság "akciója".

bigdady # 2012.03.13. 17:59

Megnéztem és azt irják hogy kérhetek fennmaradási engedélyt ha 10 éven túl vettem használatba a melléképületet és ez esetben elengedhető a birság (vagy lebontom) és csatoltak egy kérelem mintát hatósági bizonyítvány kiállításához miszerint az ingatlanon elhelyezett melléképület feltüntetéséhez megadják a feltüntetési engedélyt és kijelentem hogy több mint 10 éve épült + 2 tanu.

??

nanemaaa # 2012.03.13. 12:24

10 évnél régebben elkészült (használatba vett) épület építése kapcsán már az építési hatóság nem intézkedhet. Arról meg pláne nem, hogy egy épület az ingatlannyilvántartásban nincs feltüntetve.
Amíg a földhivatal nem zörög, addig nyilván biztonságban vagy. A kérdés legfeljebb az, hogy tudod-e bizonyítani a jogvesztő határidő elteltét, vagy még inkább az építési hatóság tudja-e bizonyítani, hogy nem telt el. :)
Ilyenkor általában az szokott leginkább probléma lenni, hogy a földhivatal szerint a telek beépítetlen, míg a valóságban pedig nem az. De ez is leginkább csak akkor gáz, ha el akarod adni. Egy alapos vevő biztosan kérné, hogy legyen feltüntetve.

bigdady # 2012.03.13. 11:55

Az építésügyi hatóság küldte csak. Lehet hogy adni akarnak egy fennmaradásit, hogy rendben legyen, mert állítólag jövőre már nem ők fogják ellenőrizni?

nanemaaa # 2012.03.12. 21:29

bigdady
Attól függ, hogy kitől kaptad a felszólítást. Ha tényleg meg kell kérned a fennmaradásit, az min 100-150 e Ft.

  • utána a földmérő, ami szintén kb 80-100 e.

Azt azért nem árt, ha tudod, az építési hatóság már nem kötelezhet a kérelem benyújtására. Kivéve, ha az elmúlt 10 évben történt rajta engedély köteles felújítás, vagy átalakítás.

bigdady # 2012.03.12. 19:54

Illetve hogy úsznám meg a legolcsóbban?

bigdady # 2012.03.12. 19:47

mire számíthatok akkor pontosan?

Aladdin11 # 2012.03.12. 18:08

Köszönöm:))

nanemaaa # 2012.03.12. 12:22

Aladdin
A 10 év itt már nem játszik. A bírói ítélettől számított 3 év lehet jogvesztő, ha a végrehajtás érdekében a hatóság semmilyen eljárási cselekményt nem, tett.
Legalizálni utólag kizárt.

nanemaaa # 2012.03.12. 12:20

bigdady
..... vagy mindenképpen 40-50 e. ;-)
És akkor még nem beszéltünk az építéshatósági okiratról, melynek beszerzése szintén szükséges a bejegyzéshez. Jelen esetben a melléképületre vonatkozó fennmaradási engedélyről beszélünk, ami garantáltan nem 3500 Ft.

Aladdin11 # 2012.03.11. 07:30

A problémám az alábbi:
A szomszédságomban zártkerti földterületen épült engedély nélkül egy lakóház.Az önkormányzati szabályozás szerint építési tilalom van érvényben ezen a területen. A helyi építési osztály kötelezte a tulajdonost az építmény elbontására, melyet a tulajdonos megfellebbezett, ám a megyei közig. hivatal is így döntött. Ezt bírósági ügy követte, és a bíróság is a bontást rendelte el, azonban azóta sem történt semmi. A kérdésem az lenne, ha mondjuk az építkezés kezdete óta eltelik 10 év, akkor már maradhat-e a jelenlegi állapot,tehát lehet-e az időhúzással végül legalizálni az építési engedély nélkül és az építési tilalom ellenére épült házat?
Köszönöm a választ.

bigdady # 2012.03.11. 06:47

Sziasztok!

Kaptam egy felszólítást, hogy melléképületem nincs feltüntetve.

A melléképületet úgy kaptuk, már az ingatlannal együtt amin kb 20 éve ott áll, de feltüntetve sosem volt. Mi felújtottuk pár éve.

Azt hallottam, hogy ha a szomszédok leiigazolják akkor fennamaradási engedélyt lehet kapni rá és 3500 Ft illetékbélyeg ellenében. Ennyivel meg lehet úszni vagy mindenképpen földmérő kell és 40-50 e Ft?
Köszi

nanemaaa # 2012.02.23. 07:46

Igen.
Ha a szabálytalanságot a bírság megfizetésére előírt határidőn belül megszünteted és azt a hatóságnak (írásban) bejelented, akkor a hatóság a bírságot elengedi. És itt fontos, hogy nem elengedheti, mert nincs mérlegelési jogköre.

tothadam # 2012.02.22. 14:49

Köszönöm a választ!
minden esetben úgy van,ha elbontják az engedély nélkül
épített részt,akkor nem kell megfizetni 70.000ft/nm bírságot?

nanemaaa # 2012.02.21. 10:48

tothadam
Nem. 140.000 x 20 m2 x 50 %

  1. az elsőből adódik, hogy tök mindegy, mekkora volt a bekerülési költség. Az épület lehet papírból, betonból, vagy kaphattad akár ingyen is.
  2. Le vagy akadva a bekerülési költségen. ILYEN NINCS! Van helyette építményérték, amit viszont a 245/2006. (XII.5.) Korm rendelet (bírság jogszabály) alapján kell kiszámítania a tervezőnek.

De! 140!

nanemaaa # 2012.02.21. 10:44

Bandika
Csak akkor bontatnak, ha az elhelyezés nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. Ez esetben nem tehetnek mást.
Ha nem bontatnának, akkor fennmaradási engedélyt kellene kérned, ami megadása esetén építésügyi bírságot is kiszabnának. Ha meglátnád a bírság összegét, garantáltan önként elbontanád magadtól is, mert az többszöröse lenne a bekerülési költségnek. (magyarán olcsóbb szétszedni, és szabályos helyen újra megépíteni)

tothadam # 2012.02.20. 17:28

Sziasztok!

Nem értek 1-2 dolgot.Ha vki engedély nélkül bővítette házát,mondjuk 20nm-el, és fennmaradái engedélyt kér rá,akkor mekkora a bírság?(nm bekerülési ksg. 50%-a)
1.ha nem tudja igazolni a bekerülési költséget,akkor automatikusan: 20(140.0000.5)??
2.én ezt az igazolás részt nem értem!hogyan lehet a bekerülési költség nagyságát bizonyítani?be kell mutatani az építőanyag számláit?elég egy sima vállalkozói(építőipari) szerződés és a számla hozzá? mi van akkor ha vki saját maga csinálta meg a munkákat és volt hozzá építőanyaga is?akkor ugye nem 140.000ft/nm? hogy is van ez?

Bandika1970 # 2012.01.28. 12:15

Szia!
Olyanban szeretnék segítséget kérni, hogy vettem egy tóparti telket . Majd építettünk rá egy 5*4 m faházat , viszont a terv alapján nem a jobb oldalra , hanem a bal oldalra építettük. Alapon áll. Most mindenképp le akarják bontatni velünk.Van valami lehetőség, hogy ezt elkerüljük ?

nanemaaa # 2012.01.19. 14:14
  1. Lényegében igen.
  2. Építésügyi bírság nincs, mert az a fennmaradási engedélyhez járna. Csak a Ket alapján az eljárási bírság lehet nem teljesítés esetén.
  3. Az előző kettő alapján egyértelműen nem.
epitesugyibirsag # 2012.01.19. 12:28

Mivel szinte mással sem foglalkozunk azóta, csak a vonatkozó rendelkezéseket bújjuk ezért talán már kevésbé leszek pontatlan:

  1. ponthoz: az építésügyi hatóság a helyi jegyző, aki nem bírságol, hanem bontat (mivel nem adható rá fennmaradási)
  2. ponthoz: építésügyi bírságon kívül Eljárási bírságot szabhat ki, innét jön a max. 500.000 Ft.

2004. évi CXL. törvény
„61. § (2) Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.„
(ezt kötelező kiszabnia?)

A legfontosabb, utolsó kérdés sajnos még mindig nyitott:
3.
Mivel a befalazással a helyi Városrendezési és Építési Szabályzat egyik pontja ellen vétünk: „a keretövezetben telkenként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység és az azt kiszolgáló funkciójú helységek helyezhetők el” nem fordulhat-e elő, hogy „valaki” sok milliós összegre bírságoljon?

Köszönöm előre is!