szomszedok jogai

Első bekezdésben és = vagy

köszönöm a segitséget!!az ablakokból 2 szoba ablak ezek gondolom akkor nem szabályosak +1 kamra ablak!ez akkor ezekszerint igen!az én 2 épületem 10 illetve 12 m2 akkor ezek szerint az nekem jó!üdv:imó!

Szeretnék segítséget kérni! Van valami törvény arra nézve, hogy egy társasház közös kertjében hova, hol, hogyan lehet homokozót építeni? Pl. hány méterre lehet egy ablaktól vagy lakástól stb. Köszi a segítséget!

nincs, majd eldönti a társasház a lakógyűlésén

Tisztelt nanemaaa!

Közben annyival módosult a dolog hogy nem telekhatárra van építve a ház a térképmásolat szerint hanem beljebb (a másolat szerint kb fél méter).Tehát elvileg ott még fél méter az enyém. :) Gondolom így már egyáltalán nem lehet kifogása.Pláne hogy 2008 januárjától nem építési engedély köteles a klima.
Ettől függetlenül köszönöm megtisztelő válaszát!

Üdv!

Segítséget szeretnék kérni!

Saját tulajdonú öröklakásomban lakom gyermekeimmel és feleségemmel egy 10 lakásos , egy emeletes társasházban, első emeleten egy vidéki városban .
Alattunk egy 80 éves "beteg" néni lakik, vele szemben ( szintén velünk egy lépcsőházban ) pedig a közös képviselő (ő a néni fia ) és felesége . A beteg alatt ideggyengét értek . Általában akkor is hangosan kommunikál magával amikor egyedül van az udvaron, a lépcsőházban vagy az utcán , rendszeresen zaklatja a hozzánk érkezőket is . Ezektől eltekintve egyébként jó egészségnek örvend .
A néni a fiával folyamatosan zaklat minket a kutyánk miatt, szerintük a házban nem tartható kutya . Ebből kifolyólag már több "birtokháboritási" feljelentést is tettek ellenünk helyi jegyzőnél, melyek mindegyikét megszüntették mivel a helyi állattartási rendeletet maximálisan betartjuk , házirendet , szmszt sem sértünk a kutyatartással .
Amikor ezekkel a feljelentgetésekkel a kutyatartást nem tudták megvétózni , kitalálták hogy "határozatot" hoznak , amit meg is szavaztak a néni házban élő barátnői szavazatainak többségével ( akik a korukat meghazudtolóan , egész nap fáradhatatlanul leselkedő , hallgatózó nyugdijas matrónák ) hogy a házban állatot nem tarthatunk .
Ez az általunk sérelmesnek tartott közgyülési "határozat" természetesen biróság elé került ,
ahol is a biróság azt érvénytelenitette , mivel a "határozathozatallal" a társasház megsértette a társasházi törvényt .
Ezidáig betudtam orvosi esetnek őket és reméltem hogy tanultak a dologbol, megszünnek a közös képviselő és a néni részéröl minket érő mindennapos atrocitások , de nem igy történt . Mindezek után a közös képviselő és a néni a mai napig továbbra is zaklat minket . Folyamatosan a teraszunk alatt és az előtte lévő utcán "őrjáratoznak" mobiltelefonnal , fényképezőgéppel , személyiségi jogainkat sértve fényképezgetnek minket ha a saját teraszunkon tartózkodunk . Hangfelvételt készitenek ha ugat a kutya a teraszon , stb . Mindezzel nagy mértékben akadályozva minket a saját tulajdonunk zavartalan használatához való jogainkban .
Kérdésem, hogy nekünk meddig kell elviselni azt, hogy a közös képviselő és a néni rendszeresen zaklasson még azok után is , hogy jogerős birósági végzés van a kezünkben arról , hogy semmi törvénysértőt nem követtünk / követünk el ?
Szeretném tudni, hogy nekem milyen törvényes lehetőségeim vannak megvédeni magunkat ilyen esetben ? Mit tudok tenni, hogy zaklatás nélkül használni tudjuk a saját tulajdonunkat ?
Mikortól zaklatás a közös képviselő és a néni ilyesfajta viselkedése , hogyan tudom magamat és a családomat az ilyen atrocitásoktól megvédeni ?

Segítségüket előre is köszönöm!

Kedves Spiler01!

A jogász válasza: eljárást lehet indítani ellenük birtokháborítás, zaklatás stb. miatt, meg lehet próbálni ellehetetleníteni az ő életüket is stb. A józan ész válasza: el kellene költözni ebből a házból, mert nem érdemes egy életen át perlekedni és pereskedni, még ha nem Önök a hibásak benne, akkor is. Üdv:

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségeteket kérni.

Én is a "zajongó zenekarok" táborába tartozom és összetűzésbe kerültünk a szomszéddal, ám a helyzet kicsit az átlagosnál bonyolultabb. Sok év alatt sok helyen gyakoroltunk és igyekeztünk tapasztalatokat szerezni az ügyben, ennek következtében idén januárban egy gyártelepre kiöltöztünk egy üzem pincéjébe kifejezetten gyakorlási céllal. Igyekeztünk megfelelő hangszigetelést biztosítani nem kis anyagi ráfordítással. A dolog működött egészen kb egy hónappal ezelőttig amikor is este 9 környékén meg meg jelentek szomszédok azzal hogy azonnali hatállyal hagyjuk abba mert 'elviselhetetlen a zaj'. Nem igazán értettük hogy honnan jöttek hiszen egy gyárépület pincéjében voltunk, utóbb kiderült hogy a gyárteleppel szomszédos ház lakói. Igyekeztünk idő korlátok közé zárni a tevékenységet de mivel dolgozó emberek vagyunk csak este 7 től tudunk próbálni, ezért este 10-ig gyakorlunk. A tulajdonossal beszéltünk akitől béreljük a helyet és ő nem érti hiszen közvetlen felettünk nála nem hallható a "zavaró hanghatás". Sajnos a dolog odáig fajult hogy a rendőrség egyszer már befejeztette este 9 kor a gyakorlást és előállítással valamint bírsággal fegyegetőzött noha nem tudjuk hogy jogosan tette e ezt.

A kérdésem az lenne hogy amennyiben a gyártelep rendelkezik olyan engedéllyel hogy működhet akár 3 műszakban is és amúgy a tevékenysége zajosabb a mi gyakorlásunkkal jogilag megvédhető-e a mi próbatermünk hiszen már nem kevés pénzt fektettünk bele és nem szeretnénk újabb költözést vagy az este 10 óránál szigorúbb korlátozást.

Előre is köszönöm a segítő hozzászólásokat.

Üdv.
kabinus

Sziasztok!

Kérlek segítsetek!
Szomszédom kerítése elé, az átlátás megszűntetését célozva rakattam 4 db 180-180 cm-es kerítéselemet. Ebbéli szándékomat közöltem is vele,amit akkor nem is kommentált. A kerítés kivitelezésének napján üvöltve tiltakozott, mindenbe belekötött (átmegy a fű-, a virágmag,-a 8 m.-re álló diófa gyökerei!!, stb). Azóta nincs egy nyugodt nap, minden délutánra kitalál valamit, legtöbbször átkiabál, megjegyzéseket tesz,kiáll a kapunk elé és onnan mutogat, ordít befelé, a tetőtéren lévő ablakba ül, és onnan tekintget át szúrós szemekkel - ezzel keserítve a mindennapjainkat. Családunk dolgozik, Ő nyugdíjas ráér zaklatni másokat. Legújabban azt találta ki, hogy házának falától 1m.re azon a területen ami nincs lekerítve, de még az övé - kacsákat fog tartani. Mit lehet ilyen esetben tenni, hiszen az a terület ugyan az övé, de az állattartásra tervezett rész az Én belső udvaromra néz; gyakorlatilag ez az Ő háza mögötti 1 m széles és 8 m hosszú terület..

Előre is köszönöm a válaszokat.

cinna
Menj be az önkormányzathoz, kérdezd meg, hogy van-e állattartásró szóló helyi rendelet? Ha van, az hogyan, milyen feltételekkel, védőtávolságokkal engedélyezi az állattartást?
Ha ilyen nincs, akkor nem fogod tudni megakadályozni. Max ha kár ér, akkor fordulhatsz a jegyzőhöz birtokvédelemért, vagy a bírósághoz. De a nyerési esélyekről nem érdemes beszélni.

Üdv.

A következő a helyzetem: 2 lakásos társasházban lakom, az udvar az én tulajdonomban van, kizárólagos használati joggal. Viszont a másik lakás 2 ablaka is az én udvaromra néz. Egy 60x60as konyhai alig 140 centi mellvédmagassággal, és egy 80x80-as 2m feletti mellvéddel.

Mit tehetek a korlátlan kitekintés, a szagok és a zajok ellen? Nem tudok nyitott ablaknál aludni, mert tisztán, érthetően hallom a szomszédban zajló beszélgetést. Nem jegyzői határozatra gondolok, mert manapság az nem hat, hanem pl kerítésre.

Valamint a társasházi külön tulajdonú udvarokra is vonatkoznak az OTÉK szomszédos telket említő részei?

hmli

Kedves Hmli!

A kitekintés és a szagok ellen semmi sem tehető, a zajok ellen is csak akkor, ha az már csendháborítás, de a beszélgetés, amit említ, nyilván nem ilyen. Ha a terület az öné, illetve kizárólagos használati joga van a társasházi alapító okirat szerint, akkor kerítést húzhat oda, de az építésrendészeti előírások itt is érvényesek. Ráadásul hiába lesz a kerítés az építésrendészeti előírások szerint szabályos, elvben nem kizárt, hogy pl. elveszi a fényt a tulajdonostárs ablakaitól, mely esetben polgári perben ettől még marasztalhatják Önt. Ennek analógiája ugyanis az a helyzet, amikor egy egyébként jogszerű építkezés elveszi egy másik ingatlan kiltását, napfényét stb., és itt is marasztalhatják az építőt a polgári perben. Üdv:

SOS segítség kellene, a szomszédom falához 7-évvel ezelőtt/akkor építkeztünk/ virágokat ültettem 90cm-re vannak a faltól a legmagasabb 1,30m,mivel most csináltatta az eső csatornáját így felszólított hogy mivel 7-éve beáznak a virágok és a kapu beállónk miatt ami ki van betonozva. A házfalánál a kapunk tartó oszlopa is ki van betonozva 1m-re és az ő falánál ez szigetelve van. A kérdésem, EGY a szomszéd házfalától mit ültethetek és milyen magas lehet a virág, vagy más növény pl. szőlő. KETTŐ felkell-e bontani a háza melletti betont és ha igen mekkora maradjon hogy a kapunk ki ne essen. HÁROM ha építeni szeretnék fáskamrát milyen távolságot kell hagyni a háza falától. Köszönöm előre is a választ.

A Ptk (1959. évi IV. törvény) alapján:

100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.

Ptk. 101. § (1) A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék.
(2) A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsöket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogosult, kivéve ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére sem távolítja el.

Ptké. 20. § A közterületre áthajló ágakról lehulló gyümölcsöket - ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi - bárki felszedheti.

Ptk. 102. § (1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, amennyiben ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

Ptk. 103. § (1) Ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak.
(2) A fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik.

Ptk. 104. § (1) A föld határvonalán álló fa vagy bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban a szomszédokat illeti. A fenntartással járó költségeket a szomszédok ugyanilyen arányban viselik.
(2) Ha a határvonalon álló fa vagy bokor valamelyik föld rendeltetésszerű használatát gátolja, e föld tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el.

Ptk. 105. § A tilosban talált állatot a föld használója mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt tulajdonosa meg nem téríti.

Ptk. 106. § A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől jogszabály vagy a felek megállapodása eltérhet.

Ptké. 21. § A Ptk-nak a szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseitől eltérő szabályokat a települési önkormányzat rendelete is megállapíthat.

Tehát fontos a helyi önkormányzat szabályozása is, a helyi sajátosságok figyelembevételéből adódóan, mert a pontos paraméterekből eredő kisebb vitás kérdésekben esetlegesen a helyi hivatal nyújthat segítséget.

Tisztelt Szakértők!
A segítségüket szeretném kérni ügyemben.
Három évvel ezelőtt új szomszédok költöztek mellénk.Ez egy kis falu, kedves, barátságos emberekkel.Na ők nem azok sajnos.
Az ingatlan amit vásároltak nagyon rossz minőségű, a ház alapja 3 sor tégla csupán, a kerítés lécekből, fóliából összetákolva, a kert parlagfűvel tele, műveletlen.Nem is sorolom tovább.
Sajnos nem telik el úgy hét, hogy ezek az agresszív emberek ne kiabálnának,fenyegetőznének velünk.Ma 23:10-kor csengetett, ordított és dörömbölt az ablakon, mert a kutyánk szerinte dübög, vagy mit csinál és ezért mozog a falon a tükre.
A kutyánk kennelje az ő háza falán van,az utcai kerítésünk az egyik oldala a kennelnek.Maga a kerítés nem ér a háza falához, 10 cm-re van a kennel oszlopa tőle.
Sajnos emberi módon nem lehet velük beszélni, ezért nem is tettük, úgy gondoltam a mai zaklatása után, hogy jobb,ha szakértőktől kérek segítséget,mi tévő legyek.
A házuk falától hány méterre kell áttennem a kutyakennelt?
Leghamarabb egy hónap múlva tudom ezt megcsináltatni,addig ő tehet bármit ellenünk?
Nagyon félünk, mert mint mondtam agresszív és most is a szívbeteg édesanyámra "verte"rá az ajtót ez az ember.
Ui:Három héttel ezelőtt bejelentést tett a helyi önkormányzatnál, az építésügyi vezető ki is jött, és azt mondta minden rendben.De biztos ez?Mert akkor nem értjük,hogy még mindig miért zaklat?
Azt sem tudom kihez tudnék fordulni ilyen ügyben.
Én köteleztethetem őt arra, hogy a kerítés ráeső részét megcsinálja?Hiszen a háza falsíkjától 40 cm-re már be van dőlve a mi kertünkbe.
Kérem segítsenek,ha tudnak.
Köszönöm, dervic

„köteleztethetem őt arra, kerítés ráeső részét megcsinálja”

Nem kötelezheted.
Mindig azok vannak a legjobban felhborodva, akik mások jogaival egyáltalán nem törődnek.
Egy kutya bizony meg tudja rengetni a szomszéd házának falát. Főleg, ha a házra van erősítve egy futtató. Sáros időben csapódik a falra a sár, ráadásul ha nincs naponta takarítva a kenel, akkor a szagokkal is probléma lehet.
Ha valaki kutyát tart, a saját örömére tartsa és ne okozzon másnak vele kellemetlenséget.

Köszönöm a választ.Megcsináltam éjjel a kerítést,mert hajnal 2-kor is ordított át.
A kennel nincs a házának erősítve.Ez a kutya egy közepes méretű korcs, nem egy hatalmas eb.
A felháborodás nem volt alaptalan, zaklatásért fel lettek jelentve.
Nem kívánok senkinek putris kisebbségi szomszédot.
Szép napot!

Kedves Fórumozók!

Segítségre lenne szükségem a következőben.
Egy új építésű 4 lakásos társasházba költöztünk idén februárban. Az épület 2x2 ikerháznak felel meg ránézésre kialakítás szerint. Az ikerháznak a telkei egymástól le vannak választva kerítéssel. A lakásom 4 oldalfalából 3 a saját kertemmel határos de a 4. oldal egy része 1,5m az a szomszédtelkével határos csak.
Mielőtt beköltözött volna bárki is a 4 lakásba, a telekszomszéddal leegyeztettem, hogy le fogom szigetelni a lábazatot, -mivel a kivitelező semmilyen szigetelést nem rakott rá-. Ebbe bele is egyezett a szomszéd, de mivel feb-tól ápr közepéig rossz idő volt, így húztam az időt a jó időig. Ennek eljött az ideje most, de a szomszéd kertesítette azt a részt. Tehát tuját és egyéb virágokat ültetett közvetlenül a lakásom tövébe 1,5m-en. (mellesleg megjegyzem, ezen az 1,5 m-en még egy 20cm-es beton szegély sincs és vízzáró réteg sincs a lábazaton, de ő beültette növényekkel) Jeleztem neki, h ez így nem jó, mert áztatja a falat. Továbbmegyek, elkezdeném a szigetelést, de akkor már víz és hő szigetelést is, mire ő: ők már befejezték a kertet így nem csinálhatom meg azt, mert csak szétcseszem a kertjüket, amibe sok energiát fektettek.
A kérdésem, mi a módja, h leszigeteltethessem a lakásom, és van-e arra rendelkezés, hogy milyen távolságba ültethet valaki növényeket, ha én nem szeretném, hogy minden nap csak locsolja a növényeit + a falamat.
Minden megoldás érdekel, előre is köszönöm!

Azután szeretnék érdeklődni, hogy a szomszédom a házam háta mögött hány méterre létesíthet vízóra aknát és azon csapot. Jelenleg kb 40cm-re van és ez szerinte természetes.
Viszont az, hogy én a saját telkemen a ház háta mögött akarok szennyvizet kivezetni az utcai csatornára ahhoz szorgalmi jog bejegyzése szükséges.
várom ügyvéd úr vagy ügyvédnő mielőbbi válaszát.

ERC!
Ha új építésű házat már utólagosan szigetelni kell, akkor nem a szomszédot kell perelni, hanem a kivitelezőt!
Mellesleg a kérdéséeid nehezen értelmezhetők, mivel nem tudom, hogy számodra mit kójelent az "ikerház".
Ha az ingatlannyilvántartás szerint eg ytelken vagytok, akkor elméetileg lehetséges a szigetelés, ellenkező esetben pedig tilos. A szigetelés ugyanis nem nyúlhat át a szomszédos telekre.
Növénytelepítésre pedig vagy van helyi rendelet, vagy nincs. Ha nincs, akkor szép hosszú per elé nézhetsz, és egyáltalán nem biztos, hogy nyerhetsz is.

Kedves nanemaaa!

Nyilvántartás szerint egy telken vagyunk 100%.
A lakáson homlokzati szigetelés van, de lábazati szigetelés nincs. A lábazati szigetelésem nem nyúlna a szomszéd telkére, hiszen a homlokzati szigetelésemet folytatnám lefelé a földbe. Ez úgy néz ki, h a téglán van egy 5 cm-es nikecel szigetelés, de csak a talajszint fölött 30 cm-rel befejeződik. Na én ezt a szigetelést vinném még a talajszint alá még 30 cm-rel. Tehát egy 60 cm-eslábazati szigetelést raknék fel összesen.
Az ikerház úgy néz ki, hogy "L" alakban vannak egymáshoz a térben, és nem úgy mintha egy tükörlappal elválasztanánk a 2 lakást -tehát nem szimmetrikusak. Ezért is van a lakáson egy oldal, ami csak a szomszédos kertre néz, de csak 1,5 m-en.
Ja és nem tudom, h van-e helyi rendelet növénytelepítésre. De szépen végig kellene néznem, h locsolják a falamat és felázik a ház oldala?
Ugye ez nem komoly?

ErcS
A nikecellt a talajjal érintkezően levinni sőt bele a földbe nem lenne szerencsés, mivel felszívja a vizet és lerohasztja a teljes homlokzati hőszigetelést.
Ha 30 cm magasság fölött már ott a külső szigetelés, akkor az vélhetőleg már a lakás padlóvonala alatt is van egyben, tehát az esetlegse hőhíd kialakulását is képes megakadályozni. Az alanti falfelületet inkább valami víz- és fagyálló lábazat kialakításával kellene megoldani. Ha a szigetelés nem nyúlik át a szomszédos telekre, akkor egyébként engedély nélkül megvalósítható.
Jelenleg a növénytelepítés és a locsolás megmarad a polgárjog kötelmei között, ha a szomszéd kárt okoz, akkor köteles azt megtéríteni. SWajnos jobb lehetőséged nincs.

Kedves nanemaaa!

Kimondottan vízálló (kék) nikecel lenne lerakva, ami kizárólag lábazati szigetelő anyag + egy vízzáró műanyaglemez a talajszintig a földben.
Sajnos a feltevésed szerint a homlokzati szigetelésem a lakás padlóvonala alá nyúlik... De jó lenne! Ez a pláne a dologban, mert padlószint felett van 7-9 cm-rel. Télen fűtöttem a teraszom - ezt egy lézeres hőmérséklet mérővel ellenőriztem. Ezért is akarok szigetelni, hogy minél kisebb hőhíd legyen.
De azt a fennmaradt 1,5m-t csak a szomszéd telke felől tudom megtenni, amit ő nem szeretne a "kertépítése" miatt... És itt ez a lényeg, hogy nem is engedi + locsolja is a falamat.
Tehát megteheti azt, h nem enged szigeteltetni? (még 1x ez egy 4 lakásos társasház, ahol mindenki 1/4-ed telekrésszel rendelkezik).

A válasz lényegében egyszerű (sajna a megoldás már nem egészen az). A "szomszéd" nem szomszéd, hanem társtulajdonos. A telek pedig osztatlan közös tulajdon, tehát neked kb ugyanannyi jogod van ott lenni, akár építési munkát végezni, mint neki. Persze általános szabály, hogy a munka során a keletkező károkat minimalizálni kell, és az okozott kárt meg kell téríteni. Ha ezt a "szomszéd" fizikailag megakadályozza, akkor lehet bírósághoz fordulni, s kérni a tűrésre kötelezését.
Az ő részéről felmerülő károkozás esetén (locsolás) ugyanaz a kártérítési kötelezettség áll fenn.

köszönöm a válaszait