Tisztelt Társasházak jogásza!
Tanácsot szeretnék kérni problémám megoldásában. Szövetkezeti 8 lépcsőházas panel ingatlanban vagyok tulajdonos, szövetkezeti tag. 2016 évi számszaki és írásbeli beszámolóban vettem észre, hogy víz csatornadíj kiadási soban 2,600eFt. míg a bevételi soron 500eFt. szerepel. A közgyűlésen sajnos érdemleges választ nem kaptam ezért kértem a víz csatorna számlákat betekintés végett, ugyanis a Vízművek analitikát csatol a szlához a nemfizetőkről. Úgy a Közös képviselet mint a szövetkezet felügyelőbiztosa megtagadta a betekintést adatvédelemre hivatkozva. Feltételezem, hogy a nemfizetők vízfelhasználásának díját hanyag, nemtörődöm módon kezeli a közös képviselet. A szövetkezet felügyelőbiztosa butaságból vagy szintén hanyagság miatt nem foglalkozik a problémával. Segítségemet nem fogadták el. A ház felújítás előtt áll. Ez az összeg állítólag öt éve változatlan, (sajnos nem vettem részt a korábbi közgyűléseken) nagyon fog hiányozni a felújítási összegből. Hogyan érvényesíthetném azt a jogot, hogy minden felhasználó a saját vízfogyasztását fizesse ki és ne a lakóközösségnek legyen ez a feladata. Tiszta képet szeretnék látni az évi pár millió forint helyzetéről.
Köszönettel
Társasházak jogásza!
nagygabor
Természetesen igen.
Tisztelt fórumozók!
A kérdésem a következő: a most hatályos törvények szerint van-e rá lehetőség, hogy egy telken lévő 2 teljesen elkülönült, körbejárható, drótkerítéssel elválasztott, egymáshoz egyetlen elemmel sem kapcsolódó családi házat társasházként bejegyezzenek?
Sőt mi tiltja, hogy keletkezzenek?
Mert, ha nem tiltja semmi,
akkor
atipikus szerződésként simán keletkezhetnek.
Az általános szabályok mentén.
Hisz ami nem tilos, azt szabad :-)
Hát ez engem is érdekelne ezek után...
Mivel sok-sok ilyen kizárólagos használati jog van a gyakorlatban.... és azokat pénzért adják-veszik.
Akkor mi ezek jogalapja?
Mi alapján keletkeztek, keletkezhetnek?
Ajánlatos szmsz-ben rögziteni,mert a közgyűlési hozzájárulás csak addig él,amig eltérő határozatot nem hoznak!
És mint tudjuk az emberi irigység.....
A használat joga nem egyenlő az átépítés jogával.
A közös rész módosítása ezért,
a közösség engedélyével történhet.
„az ingatlannyilvántartásba, valamjng szerepel az alapító okiratban is.”
Az előbbit nem hiszem, az utóbbi meg érvénytelen. (Az adásvételi szerződésben sem lehet ilyen jogot alapítani.)
Mondjuk az is igaz, h az ingatlannyilvántartási bejegyzésről meggyőződni nem tudtam, mert azt nem vettem át, de az adásvételiben és az alapító okiratban benne van. Esetleg talányoskodás helyett a kérdésemre válaszolni is tudnál?
Az adásvételi szerődésbe és az alapján az ingatlannyilvántartásba, valamjng szerepel az alapító okiratban is.
„Egy társasház földszinti lakása az enyém, amelyhez tartozik egy kertrész kizárólagos használati joga is.”
Aha. Ez milyen dokumentumban van rögzítve?
Tisztelt fórumozók, a következő a problémám:
Egy társasház földszinti lakása az enyém, amelyhez tartozik egy kertrész kizárólagos használati joga is. A kivitelező ezt a kertrészt a többiéhez hasonló módon el is látta kerítéssel (eléggé ócska megoldással, 120 cm magasságig 4 szál csiszolatlan lakkozott deszka fut vízszintesen végig, 3 métetenként lebetonozott fémoszlopok között. Nekünk lett egy kutyánk, aki miatt én szetetnék egy magasabb (170 cm), stabilabb kerítést építeni, a földből 10 centire kiálló 5 cm vastag lábazat lenne szegélykőből, felette 150 cm magas, függőlegesen futó lécekkel, köztük 5 cm lécközzel, színben illeszkedve a közegbe. A kertbe kerülne egy fából épült tároló is kerékpár és fűnyíró elhelyezésére. A beruházás kb 1 millió ft lenne, amivel a közös tulajdon értékét is növelem.
Az a kérdésem h szerintetek kell-e mindehhez a tulajdonostársak hozzájárulása?
(Egy ilyen határozatot szerintem a bíróság hatályon kívül helyez, ha időben megtámadják.)
És tulajdonos!
Ezt kifelejtettem,pedig ez fontos!
Igy tudjuk kizárni,hogy az üzletbérlők bent állnak 4 autóval.
"aki életvitelszerűen a házban él!"
Az (al)bérlő is lehet ilyen!
Az ő döntése, hogy a bérletet minek tekinti.
Más kérdés,hogy kizárólagos használati jogot csak szmsz-ben lehet kikötni,Alapitó Okiratban nem!
Zárjuk rövidre;
Ha kizárólgos használati jogod van,olyan parkolózárat szereltetsz fel,melyet akarsz.
A közös tulajdont képező parkolókból az Szmsz-ben rögzitve,az albérlőt ki lehet tiltani,például kikötve,hogy ott csak az parkolhat,ki életvitelszerűen a házban él!
A funkcionális analfabéták kedvéért : idéztem is a mondatot, amire írtam egy példát. Semmi másra nem vonatkozik.
...és pláne nem szól a jogszerzés módjáról.
Ha ezt nézem
akkor
ez jogosultról szól
és
nem a használatba adóról.
Szerintem.
- *-
Ez alapján az albérlő viszont kicsukható a szóban forgó parkolóból.
Mert ő már NEM "a (jogosult) saját, valamint vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben" való használó, albérlőként.
„Mert ha ezt nézem ”
És ha ezt nézed: 2013 .V tv. 5:159§ ?
„[Vásárolni dolgot (esetleg dolognak tekintendő energiát) lehet, használati jogot nem.]”
Ez például 100%?
Mert ha ezt nézem :
„1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról
...
8. § (1) 30 E törvény alkalmazásában lakáscélú felhaszná-
lásnak minősül:
- a lakás-előtakarékoskodó, illetve ha a szerződésben
kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett,
továbbá ezen személyek közeli hozzátartozója
1. javára történő lakótelek vásárlása, lakás, családi ház
vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint
lakásbérleti vagy lakáshasználati jog vásárlása ideértve a nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fenn-
álló bérleti, lakáshasználati jog vásárlását, továbbá lakásra,
családi házra vagy tanyai lakóingatlanra vonatkozó
pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges
önerő finanszírozását,
...
”
Tévedsz, de nem is kell neked feltétlenül érteni a dolog dogmatikáját.
Mi is a konkrét kérdésed?
Magyarul: Alapító okiratban osztatlan közös tulajdonra irányuló kizárólagos használati jog meghatározása eleve semmis (tartalmilag nem passzol az AO-ba), DE: ha még nem is lenne semmis, függetlenül attól, hogy az AO egy "felsőbbrendű" dokumentum, mint a közgyűlési határozat vagy szmsz, utóbbiakban (50+1%-kal) meghozott döntések az osztatlan közös tulajdon használatával kapcsolatban eleve "felülírják" az AO-ban írottakat. - Ez így helyes, vagy valahol tévedek? Köszönöm.
