tulajdonjog - haszonélvezeti jog

T.Szakértők!
Ha s haszonélvező: Lemond, átengedi,megállapodással megváltás történik. Mindhárom esetben illetékfizetésre van szükség?

Ha haszonélvezeti joggal terhelt lakást árverésen vásárolok, és a haszonélvező nálam is folytatja a közüzemi számlák nemfizetését,(nem az én gondom alapon) tulajként kikapcsoltathatom a közmüszolgáltatásokat?

Törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is ha, nincs az ingatlan-nyilvántartásban bejegyezve. - Ez pontosan mit jelent? Vásárolhatok úgy lakást hogy tulajdoni lapon ez nem látszik, csak később szembesülök ezzel a ténnyel?

Előre is köszönöm?

Ez viszont jogos!

Nem mindegy, mihez akarod kiszámítani az értéket. A leírt módszer csak az illetékkivetés alapjának meghatározására való.
Az illetéktörvénynek nincs a saját körén túlmutató hatálya.

Nem ez volt a kérdés !

Haszonélvezettel vásárolt ingatlan forgalmi értékét a haszonélvezeti jog – mint vagyoni értékű jog – csökkenti. Az Illetéktörvény 72 .§-sa szerinti korszorzók alapján lehet számolni a csökkentő értéket:

Ha a vagyoni értékű jog valamely személy életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani:

Ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,

25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,

51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,

65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese;

A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ingatlan forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

Pl. 20 MFt értékű ingatlan esetében – ha a haszonélvező 65 évnél idősebb – a haszonélvezeti jog értéke 4 mft míg a tulajdoni jog értéke 16 mft.

Értékelje (6 Szavazatok)

Hozzászólás
Milyen módon alapítható az élettárs javára haszonélvezet?
2016-01-05Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolélettársi kapcsolat, haszonélvezet, haszonélvezet alapítása, haszonélvezet értékének kiszámítása, haszonélvezeti jog értéke, illeték, illetéktörvény, ingyenes haszonélvezet alapítás
Share Button

EmailPrint
Élettársi kapcsolattal öröklés ügyében szeretnék kérdezni. Párommal 2006. szeptembere óta élünk együtt. Neki van egy lánya. A lakás ahol élünk az Ő tulajdonát képezi.

Vagyonközösség áll fenn közöttünk, minden kiadást, megtakarítást közösen döntünk el. Én leszázalékolt vagyok, a háztartás ellátását végzem. Neki van munkaviszonya. Bármi történik vele mi a jogi helyzet illetve milyen módon oldható meg, hogy adott esetben nekem a lakhatásom biztosítva legyen, hiszen gondolom a lánya örököl. Házasságot azért nem kötöttünk mert én elhunyt férjem után özvegyi nyugdíjba részesülök.

Holtig tartó haszonélvezeti jogot alapíthatnak az ingatlanra élettársával, mely esetben az élettárs lány az ingatlan tulajdonjogának lesz az örököse, az Ön haszonélvezeti jogával terhelten. Ha házastársak lennének, a haszonélvezet alapítás nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

Élettársak esetében 4 % illetéket kell fizetni a haszonélvezőnek, a következő számított érték szerint: ingatlan értékék /20 * a haszonélvező illetéktörvény 72 § szerint számított szorzójával. Pl 65 év fölötti haszonélvező esetében, ha az ingatlan 20 MFt-ot ér, a haszonélvezeti jog értéke 4 MFt. ez után fizetendő a 4 % (160.000 Ft) vagyonszerzési illeték.

Értékelje (1 Szavazzon)

Hozzászólás
Milyen költséggel jár a haszonélvezet megszüntetése?
2015-09-29Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélv, haszonélvezet, haszonélvezet értékének kiszámítása, haszonélvezet megszüntetése, haszonélvezet törlése, Ingatlanjog
Share Button

EmailPrint
Ismerőseim 1997-ben megvásárolták önkormányzati 46 m2-es 1,5 szobás panellakásukat, a gyermekük nevére, a szülők 50-50 %-os holtig tartó haszonélvezetével.

Az apa most elköltözik és lemondana haszonélvezeti jogáról. Az apa 74 éves, a gyermek nagykorú. Kérdés: kell-e és mennyit fizetni valamelyiküknek – ha ingyenes a lemondás, ill. ha ellen érték fejében történik a lemondás?

A haszonélvezet értékének megállapításához az illetéktörvény a határoz meg egy számítási módot.

Eszerint a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének 1/20 részét kell tekinteni a haszonélvezet egy évi értékének. A holtig tartó haszonélvezet „értéke” – ha a haszonélvező 65 évnél idősebb – az ingatlan forgalmi értékének 4/20 része.( pl .20mft értékű ingatlan esetében 4 MFt).

Ha ingyenes lemondással szűnik meg a haszonélvezeti jog akkor: senki nem fizet semmit. A lemondás ugyanis ajándékozásnak minősül és közeli hozzátartozók között tett ajándék illetékmentes. Ajándékozás ténye a személyi jövedelemadó kötelezettséget kizárja ajándékozó oldalán ,mert nincs bevétele, nincs jövedelme.

Ha a haszonélvezet ellenérték adása mellet – mintegy adásvételként – szűnik meg , akkor sem fizet senki semmit – csak a gyermek a vételárat . A példa esetében 4 MFt az irányadó összeg.

A közeli hozzátartozók közötti adásvétel is illetékmentes. A személyi jövedelemadó kötelezettséget kizárja az apa oldalán az a tény hogy több mint öt év eltelt a haszonélvezeti joga szerzése óta.

Értékelje (2 Szavazatok)

Hozzászólás
Hogyan határozható meg a haszonélvezeti jog értéke?
2015-01-23Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet, haszonélvezet, haszonélvezet értékének kiszámítása, Ingatlanjog
Share Button

EmailPrint
Egy eladó ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt és lakott. Haszonélvező 95 éves.

Jelenlegi forgalmi értékét milyen mértékben befolyásolja fenti két tényező? Mennyivel (%) lehet a vételárat csökkenteni?

Az illetéktörvény 72. paragrafusa szerint 65 évnél idősebb személy haszonélvezeti jogának értékét akként lehet meghatározni, hogy az ingatlan adásvételi árát elosztjuk 20-val és szorozzuk 4-vel.

Értékelje (1 Szavazzon)

Hozzászólás
Hogyan kell számítani a haszonélvezet értékét?
2014-10-29Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet, haszonélvezet értéke, haszonélvezet értékének kiszámítása, Ingatlanjog
Share Button

EmailPrint
Édesapám halála után földtulajdont örököltem 1989-ben, amelyet özvegyi haszonélvezeti joggal terheltek meg a mostoha anyám javára.

A földtulajdon jelenleg állami kisajátítás alatt áll, építkezés miatt. A haszonélvezet mértékét ebben az esetben hogyan kell számítani? Mire számíthatok?

A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.

Értékelje

Hozzászólás
Haszonélvezeti jog értéke
2014-08-27Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet, haszonélvezet értéke, haszonélvezet értékének kiszámítása, Ingatlanjog
Share Button

EmailPrint
A családi házunk 1/1 az én nevemen van. Két gyermekem van, a férjemmel 20 éve vagyunk házasok, gyermekeimet kiskamasz koruk óta Ő neveli és indította útjára őket.

A kb. 15 MFt. értékű házat két gyermekemnek ajándékoznám és mindkettőnk javára holtig tartó haszonélvezetet szeretnék bejegyeztetni.

Szeretném tudni, mennyi a haszonélvezet értéke?

1990. évi XCIII. törvény 17.§.(1).bek p. pontja kimondja: Mentes az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék. A törvényalkotó az egyenes ági rokonok közül csak a vérrokonok szerzését mentesítette az illeték alól, így a mostoha és nevelt gyermek, valamint a mostoha és nevelőszülőt nem.

Az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat azonban mentességet élvez. Az Ön javára létesítendő haszonélvezet – mint ajándék – tehát nem illetékköteles, de a nevelőapa ajándékozási illetéket kell fizessen a 72. § (1) .bek szerint: a forgalmi értékének egy huszad részét kell szorozni a az életkori szorzóval:ha a vagyoni értékű jog jogosultja:

25 évesnél fiatalabb akkor 10-szerese,

25-50 éves akkor 8-szorosa,

51-65 éves akkor 6-szorosa,

65 évnél idősebb akkor 4-szerese.

Pl: 15 MFt lakóingatlan esetében 65 év felett 3 MFt a haszonélvezet értéke és 9 % az ajándékozási illeték mértéke.

Értékelje

Hozzászólás
Hogyan számítandó a haszonélvezet értéke?
2014-08-14Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet, haszonélvezet értéke, haszonélvezet értékének kiszámítása, Ingatlanjog
Share Button

EmailPrint
Arra szeretnék választ kapni, hogy válás során, amikor az ingatlanon két szülőnek is holtig tartó haszonélvezeti joga van, amely a fiatalabb haláláig tart hogyan kell számítania haszonélvezeti jogok értékét? Egy 30 m Ft-os ingatlan esetén, 61 és 64 éves haszonélvezők esetén?

A haszonélvezeti jogokat ilyen esetben egyszer vagy mindkét személy esetében számolni kell? A tulajdonosok pedig a haszonélvezeti jog (ok) összegével csökkentett ingatlanáron osztoznak tulajdoni hányaduk arányában?

Több személy holtig tartó haszonélvezeti jogának értéke a haszonélvezők életkori szorzója szerint számolandó.

Mivel mindkét személy elmúlt 60 éves, de nem több 65-nél, ezért a 4-es szorzó alkalmazandó.

30 MFt értékű ingatlan esetén a haszonélvezeti jog értéke a nevezett két személy esetén 6-6 MFt, míg a tulajdoni jog értéke 18 MFt.

Értékelje (1 Szavazzon)

Hozzászólás
Özvegyi jog értékének számítása
2014-07-13Haszonélvezet, Ingatlanjog, Ügyvéd válaszolhaszonélvezet értéke, haszonélvezet értékének kiszámítása, haszonélvezeti jog, haszonélvező, illeték, Ingatlanjog, ingyenes lemondás a haszonélvezetről, özvegyi jog
Share Button

EmailPrint
Volt férjemmel közösen vásároltunk lakást. Született 3 gyerekünk, elváltunk ő újból megnősült.

10 éve meghalt, a lakás fele az enyém másik felének 3-3/20 részét a 3 gyerekem 1/20 részét a 2. házasságból született gyermek örökölt az özvegynek özvegyi haszonélvezeti jogával. Most a gyerekeim már felnőttek elszeretném adni a lakást.

A kérdésem az lenne mennyit kellene, és egyáltalán kellene e fizetni az özvegynek?

A haszonélvezeti, vagy más néven özvegyi jognak -mint vagyoni értékű jognak-forgalmi értékét az illetéktörvény határozza meg az ingatlan értékének, és az özvegy életkorának megfelelően.

Az adásvételi szerződéskötéskor az özvegy választ, hogy eladja a haszonélvezeti jogát, vagy ellenérték nélkül arról lemond.

Ha az eladás mellet dönt, akkor az illetéktörvény szerinti vételár illeti őt. Ennek számítása a következő: Az özvegyi joggal terhelt ingatlanrész forgalmi értékét osztani kell 20-val, és szorozni a haszonélvező életkori szorzójával. Pl 65 év felett a szorzó 4.

"72. § (1) A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni." (Illetéktörvény)

T.Szakértők!
Hogyan lehet kiszámítani 20M Ft-os lakás haszonélvezeti jog értékének, az 1 évi értékét 51-65 év között? (ami az 1-évi érték 6-szorosa)
Előre is köszönöm szépen!

Vuszont korlátozható,és felfüggeszthető!

A megváltás összegére oedig pontos iránymutatás van,ami a haszonélvező életkorának függvénye!

Z501T!

Némi utánaolvasás eredményeként a helyzet a következő:

A haszonélvezeti jog birósági uton nem törölhető. Csak a haszonélvező akaratával lehet törölni, pl. ha ingyenesen lemond a jogáról. Megállapodás alapján a jog megváltható. A haszonélvező halálával megszünik, nem örökölhető.

Első körben a haszonélvezeti jog korlátozását kellene egy ügyvéddel átbeszélni.

A peranyag áttekintését követően állapitható meg, hogy vannak-e olyan körülmények, melyek a jog korlátozását, vagy a szerződés megsemmisitését indokolják (pl.életvitel).

Elvileg támadható az, amit "anya és fia müveltek", de, hogy ez elég-e, azt ennyi info alapján nem lehet megmondani. A "nem ott lakik" indok ehhez önmagában kevés.

A haszonélvezeti jog megváltható, a megváltási ár megbeszélés tárgyát képezi.

Az utolsó 3 sor feltétlenül!

Kedves dorka11,
nem tudom, mi lett a perrel, csak azt tudom, hogy az ingatlan közös tulajdon megszüntetése iránti árverésre volt kiírva előtte is, utána is. Előtte mindig törölték a vége előtt, utána meg már nem érdekelt nagyon senkit.
Én párszor beszéltem a felperes tulajdonossal, még akkortól, amikor úgy nézett ki, közös akarattal eladják.
Bizonyítani bíróság előtt nem tudom, hogy az alperes nem él ott (bár nyilvánvaló, ez egy leromlott, régi kis ház, nincs csatorna, a fia meg mellette egy palotában, ami neki magának is az értesítési címe, stb.).

Szóval összefoglalva, jól értem?

• esetleg támadható lenne, amit az alperesék, anya és fia műveltek (és vélhetően az ügyvédjük aktívan segített ebben), és esetleg semmissé lehetne tetetni ezt a haszonélvezeti szerződést, visszaélésszerű joggyakorlásra hivatkozva. Bár ez már több, mint 4 éve történt, nem tudom, mennyi idő alatt évül el.
• esetleg lehetne perelni a haszonélvezeti jog korlátozásáért, azzal az indokkal, hogy a haszonélvező nem lakik ott.

Mindkét esetben szükséges egy jó ügyvéd, sok türelem és pénzügyi erőforrás.
Mindkét esetre igaz továbbá, hogy az eddigiek alapján lehet, hogy nem érne véget addig, ameddig az alperes volt feleség él.

Korrekt az összefoglalás?

A haszonélvezet korlátozását vagy megszüntetését lehet kérni!

Z501T

A perfeljegyzés törlése hiba volt.
Az özvegy vagy keressen egy ügyvédet, vagy ha ügyvéd nélkül viszi a pert, javasolt a végrehajtási törvény tanulmányozása.

A haszonélvezeti jog szerződésbe van foglalva, mely szerződés biróságon támadható. (alperes nem ott lakik, visszaélésszerü joggyakorlás, stb.)
A biróság a pert itélettel zárja. Ezt követően a felperes - kezében az itélettel - keres egy végrehajtót, a továbbiakat már ő intézi. A haszonélvezet bejegyzése az árverést nem lehetetleniti el, viszont a vételárra hatással van.

Azt hogy érted, hogy a korábbi per eredmény nélkül zárult? Nem volt itélet?

Van,amikor a haszonélvező is felelős az árverés előidézésében ,de ez az esetek 1 %-a! Ennél 20-szor gyakoribb hogy visszzélésszerüen élnek vele,mint a tárgyi eset.

Kedves dorka11!
Valóban, volt perfeljegyzés, így van, ahogyan mondod. Ezt viszont 2012-ben törölték. 3 nappal később már be is jegyezték a korábbiakat (ajándék+haszonélv).
Csak azt nem értem, hogy ha a korábbi perfeljegyzést törölték és most nincs új perfeljegyzés, de a korábbi per eredmény nélkül zárult le, akkor hogy lehet még mindig árverés alatt az ingatlan? A közös tulajdon megszüntetésére irányuló per lezárható az árverést/eladást megelőzően??? Akkor így el lehet lehetetleníteni a haszonélvezet bejegyzésével bármilyen árverést?

"új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik"

Ez viszont igaz, csak megint logikai dugóba keveredtél. Érted, mit jelent pontosan a -hat -het képző terhelHETi szóban?

"A gond ott van,hogy a haszonélvezeti jog,még árverezéskor sem törlődik."

Ez a mondat önmagában állva nem igaz, KBS is feltehetőleg arra célzott, hogy VAN olyan eset, amikor törlődik. Általában nem, de van, amikor igen. Lásd Vht.

Kbs

Pedig ez igy van!
A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

a telki szolgalom,
a közérdekű használati jog,
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

Z501T!

"A tulajdoni lapon látható, hogy a volt feleség a maga részét a fiának ajándékozta, és neki magának (ehhez a ponthoz kapcsolódóan) haszonélvezeti jog került bejegyzésre."
Ehhez a ponthoz kapcsolódóan = saját tulajdoni hányadára jegyeztetett be haszonélvezeti jogot.
A tulajdoni lapra perfeljegyzést kellett volna vezettetni, mert akkor a Földhivatal nem irja át a fia nevére.

Kedves nonolet! sok érdekeset olvastam az érvelésről, hogy tulajdonjogon alapuló lakásszövetkezetnél a haszonélvező is lehet tag, ebből eredően tisztségviselő,
de úgy vélem
Kovács_Béla_Sándor Ügyvéd úr, megerősített abban, ahogy én is tudtam. Köszönöm Ügyvéd úr! Most már csak törvényességi felügyeleti eljárás indítás kapcsán az "illetékes" Cégbíróságnál is el kellene érni, hogy ugyanígy értelmezzék az Lsztv-t.

2017.01.30. 15:01

34. § (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki:
[...]

b)a lakás tulajdonosa, illetőleg - a használati jogon alapuló lakásszövetkezet esetében - az állandó vagy időleges használati jog megilleti.

Ez kogens norma, alapszabály ezzel ellentétesen nem rendelkezhet.

Nem tudom, hol a hiba. A tulajdoni lapon látható, hogy a volt feleség a maga részét a fiának ajándékozta, és neki magának (ehhez a ponthoz kapcsolódóan) haszonélvezeti jog került bejegyzésre.
Azt persze, hogy ez mennyire jogszerű egy árverezés alatt/előtt álló ingatlanon megcsinálni, nem tudom megítélni. Az azt követő árverések értelemszerűen csökkentett áron kerültek meghirdetésre.

Mire van esélye az új tulajnak, ha egyébként már ki van írva az árverezés? És ha megnyeri az árverezést, rá lehet szorítani a volt feleséget, hogy csak a felét használja az amúgy osztatlan háznak, teleknek? Be sem engedte még a volt férjet sem (=kizárta, zárat cserélt, etc.).

„a haszonélvezeti jog,még árverezéskor sem törlődik.”
Ez sem egészen így van.

Csak a tulajdoni részére tehet haszonélvezetet!
A gond ott van,hogy a haszonélvezeti jog,még árverezéskor sem törlődik.

Az új tulaj ha van pénze és ideje,akkor beleállhat a perbe,és van is esélye!

Itt hibádzik a történeted...
„, 4 évvel ezelőtt, az asszony a fiára íratta az ingatlanban fennálló tulajdonrészét, és saját magára holtig tartó haszonélvezetet jegyeztetett be.”

Tisztelt Fórumozók,

következő kérdésem lenne Hozzátok. Kicsit hosszú a történet, előre is elnézést kérek.

Adott egy közös tulajdonú ház, amelyet egy házaspár birtokolt fele-felerészben.
A férj-feleség között a kapcsolat nagyon megromlott. A volt feleség sem megegyezni nem volt hajlandó, sem az eladáshoz nem járult hozzá.
Közös tulajdon megszüntetésére irányuló perre jutott a dolog. A volt feleség viszont, amivel lehetett, húzta az időt (hozzájárult az eladáshoz, majd amikor vevőjelölt megjelent, visszavonta azt, fellebbezett a meghatározott ingatlanérték miatt, etc.) - ezt csak háttérként, hogy a megnevezett fél nem feltétlenül jóhiszeműségét jelezzem.
Elérték, hogy sok évig húzódjon az ügy. Majd, 4 évvel ezelőtt, az asszony a fiára íratta az ingatlanban fennálló tulajdonrészét, és saját magára holtig tartó haszonélvezetet jegyeztetett be. Ő maga persze nem ott lakik, hanem a szomszéd házban.
Az ingatlan többször árverezési kiírásra került, ám többször is törölték az árverezést, majd mióta az haszonélvezettel terhelt, már nagyon nem jelentkezett senki.

A perindító tulajdonos sajnos időközben eltávozott, a mostani felesége viszi még ezt a problémahalmazt, ameddig tudja.

Kérdésem, hogy amennyiben valaki

• árverésen megszerezné az ingatlant, vagy esetleg
• műsoron kívül megvenné a volt férj tulajdonrészét annak özvegyétől, és beállna a perbe / árverésbe,

mire számíthatna? Mit tud ebből egy jó ügyvéd kihozni, vagy hozzátenni?
Nyilvánvalóan jó az ügyvédje az alperes félnek, és vélhetően az eddigiek alapján fennáll az, hogy ott tesznek keresztbe, ahol csak tudnak (pl. akár közüzemi tartozás felhalmozása?).

Mennyire szabályos egyébként 1/2 tulajdonjoggal egy egész ingatlant haszonélvezeti joggal megbénítani?

Nagyon köszönöm előre is, ha valaki választ tud adni.

Üdvözlettel,