Szolgalmi jog...

Eddig nézegettem a falvakat,de mindegyikben volt árok!

No, de ennyiszer?

A tavaszi szél meg vizet áraszt.

A tavaszi szél meg vizet áraszt.

A tavaszi szél meg vizet áraszt.

És mit tegyen, ha akárhogy nézegeti, csak olyat lát, ahol van?

Mondj egy példát!

Majd visszajön!

Rengeteg olyan hely van ahol nincs árok. Pl Budafokon ahol lakom: csak úgy ki a járdára az ereszt, az ember bele szinte belebotlik. Ezek a házak nem kapnak felszólítást.
Én, aki kulturáltabban oldom meg ezt egy hülye miatt igen.

Tisztelettel köszönöm a segítőszándékú válaszokat. arilali a fórumból kilép.

Az első kérdésed a legrosszabb, Arilalai.

Ne szórakozz már. Árok a legutolsó faluban is van.

Valóban rossz, elnézést.

Nem vagyok jogász, csak az első kérdésre kérnék választ a jogi szakembertől.

Elbirtokolható-e közterület rovására a csapadékkivezetés joga?

Rossz a kérdés.

Köszönöm a hozzászólást.

A kérdésem arra irányult, hogy a csapadékvíz elvezetés joga, mint olyan a közterület rovására elbirtokolható-e?

Mi van azzal a tömérdek (majdnem fél országnyi) házzal akik ugyanezt csinálják. Jelentgessek be én is egyenként mindenkit?

Harmadrészt mit csináljak ezzel a hülye szomszéddal, aki a telek hátsó szomszédom és mint olyan totálisan ki van szolgáltatva az én jóindulatonmak (rádió, kutyaól, komposzt...?)

(8) A telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, továbbá a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen kárt (átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.
(9) A csapadékvíz a telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti.
(10) A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet.

A (10) azt mondja, hogy nagyon is ki lehet vezetni a közterületre azt a csapadékvizet. Tulajdonképpen ez a főszabály, és csak a kivétel az "elszivárogtatás".

OTÉK, 47§, és egyáltalán nem biztos :)))

Biztos? Jogszabályhely?

Kedves barátaim!

Érdeklőnék az alábbi probléma felől.
Közismerten roszindulatú és irígy telekszomszédom bepanaszolt, hogy a csapadékvizet az ereszből az utcára (közterületre) eresztem. /mert egyszer nem merészeltem havat lapátolni akkór és úgy ahogy ö szeretné/

Igy felszólítottak hogy, szüntessem meg azt.

Szegény ügyintéző csak hümmögöt, mert ilyen felszólítást még nem kellet írnija.

Ilyen alapon fél Magyarországot fel kellene szólítania.

Azt mondta tegyek 2 dugót az ereszcsatorna kivezető árka végére hogy ezt a "kedves barátot" megnyugtassam és ezzel kész.

Csak jogi szempontból érdekelne:

Hogy közterületre esetleg kijutó csapadékvíz esetében van-e szolgalmi jogom?

A ház 40 éves, a csapadékvízelvezetés bizonyítottan 40 éve ugyanaz. Mi 3 éve vettük meg a házat. Sem nekem sem pedig az előző tulajnak ilyen felszólítás nem jött.

építési hatóság bizonyítványa ahhoz kellene, hogy a Társasház alapszabályát módosító okiratban korrigáljanak néhány adatot, amit egy 15 évvel korábban készített módosító okiratban teljesen alaptalanul elhibáztak. De most ezt hagyom a közös képviselőre és annak ügyvédjére.

Hát azért ez nem így működik.
A közös képviselő ezt nem fogja a nyakába venni. Én sem tenném.

Mercz007
Ha a kizárólag a két lakás megközelítését biztosító "közös belépő" az alapító okiratban közös közlekedőként lenne nyilvántartva, akkor vélhetően a problémád megszűnne.
Az önálló rendeltetési egységek számának változtatását eredményező átalakítás nem építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenység.

OTÉK fogalommeghatározások: „95. Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van.”

Hát, elvileg, de azért így nem egyenértékű a lakás.

Köszönöm értékekes és gyors válaszukat.

A két lakás műszakilag és a Földhivatal szerint is önálló, eddig senki nem beszélt a szolgalmi jogról.

Most azt az utat választanám, hogy az adásvételi szerződésbe belefoglaljuk az átjárási szolgalmi jogot, aminek szükségessége kitűnik a földmérő által nemrég elkészített és záradékoltatott vázrajzából is.

Az építési hatóság bizonyítványa ahhoz kellene, hogy a Társasház alapszabályát módosító okiratban korrigáljanak néhány adatot, amit egy 15 évvel korábban készített módosító okiratban teljesen alaptalanul elhibáztak. De most ezt hagyom a közös képviselőre és annak ügyvédjére.

Addigra talán előkerül a levéltárból valami tervrajz, ami a leválasztás pontos módját dokumentálná.

Mit gondolnak erről? KÖszönettel, Mercz László

Kbs-nek van igaza.
Több ilyen épületem van, ahol a volt nagypolgári lakásokat feldaraboltak, létre jöttek a társbérletek, majd a társasház alapításkor a nettó terület lett albetétesitve, a belépő pedig közös tulajdonba került az Alapitó Okiratban.

Mercz007

Az a lakás nem volt alkalmas a megosztásra. A megosztás építészi tervek alapján valósulhatott volna meg. Olyan megoldás nincs a kettéválasztásra, hogy abból ne két külön álló, külön bejáratú, külön vezetékkel és mellékhelyiségekkel létrejövő lakás váljon.

Elszabták az alapító okiratot, annak a belépőnek közös helyiségnek kellene lennie.
Egy próbát egyébként megér a szolgalmi jog, csak azt nem értem, hogy jön oda az építési hatóság.