Szolgalmi jog...

@ágnes777
Én nem vagyok jogász, de a közelmúltban volt szerencsém végigküzdeni egy hasonló ügyet.
Szerintem pusztán attól, hogy az Önkormányzet az ellenfél, nem kell különösebben megijedni; a hatóságok (legalábbis az én esetemben) nagyon alaposan meggondolják mielött hatósági úton kényszerítenek valakit a szolgalmi jog türésére, holott nálunk egy ötven éve meglevö és müködö vezeték bejegyzéséröl volt szó. Gondolom fokozottan így van ez újonnan létesítendö vezeték esetén. ha nem elvi kifogásod van a vezeték ellen, hanem csak egyszerüen több pénzt szeretnél, vagy a munkálatok várhatóan nagyobb kárt okoznak neked, mint amennyit az ajánlattal kárpótolni lehet, nyugodtan tegyél ellenajánlatot.

Kérni bármit lehet. De ha nem tudtok megegyezni, akkor majd a kormányhivatal esetleg a bíróság dönt. A vesztes fizeti a költségeket.

„kész tények elé állítva előszerződést küldtek nekem”
Mit kellett volna küldeniük, hogy ne érzed magad kész tények elé állítva?

Szeretném megkérdezni, hogy a telkemen szorgalmi joggal csatornát építene az Önkormányzat. Kaptam egy levelet amiben kész tények elé állítva előszerződést küldtek nekem, amiben van egy konkrét kártalanítási díj. Köteles vagyok elfogadni ezt az összeget, vagy van lehetőségem az összeg emelését kérni?
Előre is köszönöm a válaszát.

Sziasztok. Sürgős lenne a válasz.

Egy olyan kérdésem lenne, hogy nekem a telkem végéről közelíthető meg a kertem, most hogy kezdődne a téli szántás, ahonnan eddig bejártak traktorral egy föld út, onnan a tulajdonos nem engedi meg, most hogy be jöjjenek hozzám, mondván, hogy ott nincsen út, és nem is volt, pedig amióta az eszemet tudom mindig is ott jártak be a kertem be a gépek, éves szinten kb 3-4 alkalommal, az a rész nincsen művelés alatt neki, mindég is út volt, meg teheti e, hogy egyik napról a másik -ra nem enged be ott, de másokhoz be engedi a gépeket, eddig nem tiltakozott elenne, kb 10 éve az ö tulajdona, és egy másik személyé közös helyrajzi számon, de külön blokkban müvelik, meg kérhetem e a másik tulajdonost a behajtáshoz, ha ö meg engedi be jöhetek e? és ha nem ilyenkor mi a teendő, kérjem, hogy szolgalmi utat jegyezzenek be, ha nem enged i ott, a kert részembe máshol nem tudok be menni, mert nincsen autóval bejárható kapu.
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel Miki.

Mindkettőtöknek köszönöm a válaszokat. Közben feltúrtuk a régi papírokat, az udvar valóban egy helyrajzi számon van, közös fele-fele arányban. A két ingatlannak pedig szintén más-más helyrajzi száma van. Így a szolgalmi jog tényleg nem értelmezhető. Mi harminc éve lakunk itt, a szomszédok öt éve. Ez alatt a harminc év alatt (sőt az előző tulajdonosok által már korábban is) kialakult az a rend, ami alapján ezt az udvart használtuk, szóval hogy kinek mi a területe az ezek szerint pusztán a megegyezésen alapult. De most már legalább tiszta a kép. Úgy tűnik, hogy ez az osztatlan közös tulajdon (jól mondom, ugye?) inkább rémálom, mint öröm...

Tudom, hogy a megegyezés lenne a járható út, de ahhoz olyan partner is kéne. A szomszéd pedig nem olyan. Ha azt mondaná, hogy uccu, betonozzuk le a nyomsávot, vagy rakjuk ki térkővel, még bele is mennék. De egyedül nem fogom kifizetni, ő pedig tuti nem száll be a költségekbe se fele-fele arányban, sem teljesen. Három éve festettem le a kaput, egy percet nem segített volna, a festékbe sem fizetett semmit. Nem is vártam el, de jól esett volna. A kocsifelhajtóra mindig én hoztam kavicsot, a havat én szórom el állandóan, a levelet én gereblyézem össze. Ő pedig annyit nem tud megtenni, hogy ne az udvarba, hanem 20 méterrel odébb parkoljon a kocsijával, a bejárón. Az eddigi "rendszer" hogy egyszer én, egyszer ő állt a felhajtón gond nélkül működött, soha nem szóltam, hogy álljon el, mert én akarok odaállni. Ha ő állt meg ott, szó nélkül odébb parkoltam a patikához. De úgy látszik ez neki nem volt jó.

A kutya, parlagfű stb. esetét pedig csak azért mondtam, hogy ha nem lesz megegyezés, akkor számítson rá, hogy én is felnyomom, ahol csak tudom. Ez nem a jó szomszédi viszonyt erősítő magatartás, tudom, de ez már korábban sem volt felhőtlen. Rádöntött egy fenyőfát a parabolámra, két év huza-vona és végül csak végrehajtó segítségével rendeződött a károm.

Még annyi kérdésem volna, hogy a birtokvédelmi eljárás során neki be kell-e mutatni valamilyen bizonyítékot a közös udvarra (pl. földhivatali térkép), vagy a jegyző már azzal jön és helyszíni szemle elég? Az eljárás végén milyen szankció várható? Csak egy elmarasztaló-kötelező határozat, vagy pénzbírság is?

Mondjuk a páros héten tiéd a kocsibeálló, páratlanon meg a közeli patika előtti leállás lehetősége. / Igazából le kellene térkövezni az udvart - bár nincs ingyen -, a költségen sokat csökkentene a "csínáld magad" mozgalom. A vízórát is odébb lehet rakni, ahogy a vízvezetéket is mélyebbre ásni. A közös akarat- a megegyezés sok problémát megold.

Tulajdonképpen azzal a fűvesítéssel te zárod el az udvarrésze szabad- akár gépkocsival is történő használatától, ergo muszáj lesz "beálldoznod" a gyepet.

Az hogy nemigen tartja rendben az ő gazdasági területét nem tartozik ide, a kutyája miatt meg eljárhat vele szemben a hatóság.

Csak egy esetben értelmezhető a szolgalmi jog: ha mindegyik ház telekkel együtt önálló ingatlan. De ez nem valószínű. A legvalószínűbb, hogy a telek ún. közös udvar, a házaknak pedig saját helyrajzi számuk van.
Előfordulhat, hogy az egész egy ingatlan közös tulajdonban.

Azt hiszem kezdem érteni. Akkor ha az udvar közös tulajdon, ő bármikor bejárhat rajta. De mivel az enyém is és én nem szeretném az állandó bejárást, akkor mi van? Patthelyzet?

Vagy fel kellene osztani külön helyrajzi számokra a közös udvart? Lenne ennek egyáltalán értelme?

Ez semmi. Nekem földhivatali térképet mutass. Addig is fenntartom, hogy ez közös udvar. Azon belül pedig nincs értelme a szolgalmi jognak.

Nem közös udvar. Az ingatlannyilvántartás szerint mindkettőnk ingatlanánál "lakóház" megjelölés van. A hátsó rész pedig mindkettőnknél "gazdasági épület és udvar" címen van bejegyezve. Az alábbi linken látható egy kép, hogy hogyan néz ki a terület.

http://kepfeltoltes.hu/…ltes.hu_.jpg

Hogy érted, hogy nem két önálló ingatlan?

Továbbá érdekelne az is, hogy a Ptk. által említett 169. § paragrafus, miszerint "A telki szolgalom gyakorlása során a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni" a gyakorlatban mit takar?

Mondjuk, nagyjából mindegy. Ha nem két önálló ingatlanról beszélünk (ami szinte biztos), akkor nincs igazad.

A telekkönyv szerint mi ez az ingatlan? Nem "közös udvar" véletlenül?

Tisztelt Fórumozók!

Telki szolgalommal kapcsolatos problémám van. Falun, ún. kettes udvarban lakunk, elöl mi, hátul a szomszédok. Az utcafronton van egy kiskapu a gyalogos közlekedéshez, illetve egy nagy kapu a gépkocsis közlekedéshez. A szomszédaink nemrég autót vásároltak, amivel napi rendszerességgel (akár naponta többször is) át kívánnak járni az udvarunkon. Ezt nem engedélyeztük, lakatot tettünk a kapura.

A gyalogos átjárást nem korlátoztuk, gépkocsival pedig eddig is behajthattak, ha azt tűzifa-, építőanyag- vagy bútor szállítás, vendégek érkezése stb. miatt kérték. Ez a jövőben is így lesz, ha kérik a kulcsot, bejöhet a gépkocsi. Csak nem rendszeresen.

A Ptk. kimondja, hogy a tulajdonos érdekeit kímélve kell eljárni a szolgalom gyakorlása során. Értelmezésemben ez azt jelenti, hogy az átjárással nem okozhatnak nekem kárt. A rendszeres gépkocsis bejárással egy idő múlva kiveszik a fű, esős időben felverik a sarat. Közvetlenül a kapu előtt van a vízóra akna, amit nem lehet kikerülni, a sorozatos terheléstől az is károsodhat (pár éve egyszer be is szakadt, igaz akkor traktor ment rá). Az átjárási útvonalat kb. 45 fokos szögben keresztezi a víz- és szennyvízvezeték is, a megsüllyedő talajtól akár az is károsodhat. Továbbá jómagam is rendelkezem személyautóval, amivel a kocsifelhajtón szoktam parkolni (az udvarba 4 év alatt egyszer sem jártam be). Ha a szomszéd rendszeresen át akar járni az udvaron, akkor nekem mindig odébb kellene állnom a feljáróról. Vagy ha ezt nem akarom, akkor mindig máshol parkoljak? Ez eddig úgy működött (amiben nem is volt vita), ha épp a szomszéd állt meg a kocsifelhajtón, akkor én álltam meg az 50 méterrel odébb lévő gyógyszertár parkolójában, ha én álltam a kocsifelhajtón, akkor ő parkolt le máshol.

A szomszédoknak nincsen garázsuk, ami esetleg indokolná a rendszeres autós bejárást, lényegében tehát tök mindegy, hogy 20 méterrel odébb, a kapun kívül állnak meg. Mozgáskorlátozott személy sincs, aki miatt rendszeresen át kéne járni kocsival.

Birtokvédelmi eljárást szeretne ellenünk kezdeményezni, kérdésem, hogy a fenti indokokkal meg lehet-e tagadni a RENDSZERES gépkocsis átjárást? A gyalogos átjárás nincsen korlátozva és az alkalmankénti, szállítási, vagy egyéb szügségszerű gépkocsis átjárás sem. Mi a gyakorlat az ilyen esetekben?

Félnivalónk igazából nincsen, ha nagyon intézkedni akarnak, akkor ők is meg fogják ütni a bokájukat, a kutyájuk ugyanis se beoltva nincs évek óta, se chip nincsen benne. A kertjük egy nagy parlagfűültetvény, a fát rendszeresen lopják, szóval akár a jövőben én sem leszek rest jelentgetni őket. De ezt már csak egy mellékszálként írtam.

Előre is köszönöm, ha valaki válaszol!

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem a következő:

2 lakásos társasház esetében, ahol a két lakás teljesen külön tulajdon, osztatlan közös tulajdnonú a telek, társasházi alapító okirat van.
Milyen módon lehet teljesen hivatalosan elérni azt,hogy az egyik lakás ( "A" tulajdonos) tulajdonosa megvásárolja a közös tulajdonú telket, természeten "bejárási" jogot biztosítva a másik lakás ( "B" tulaj)tulajdonosának. Természetben nem választható kettő a telek, egy közös bejárat van.
(Konkrátan, leginkább a ház mögötti udvar használata a kérdéses.)(tételezzük fel,hogy a másik félnek ("B")is szándékában áll eladni a közös használatot)

Milyen szerződést kell írni ilyen esetben?
Milyen módot kell biztosítani a bejáráshoz?

Köszönettel

Tisztelt fórumozók!
10 és féléve vásárolt lakásom szorgalmi joggal terhelt volt, de az eladó ezt nem közölte, az adásvételi szerződésben teher- igénymentességet és egyéb jogügyletben való mentességet nyilatkoztak. A szorgalmi jog később derült ki.
Nem pereltünk, törekedtünk a jószomszédi viszony kialakítására, de most egy gázszivárgással kapcsolatos probléma van, ami miatt a szorgalmi jogosok bennünket hibáztatnak és perelni is óhajtanak.
Védekezhetünk-e a 10 és fél éves adásvételi szerződésünk ennek a pontjával, vagy ez már jogilag elavult?

luxustroger
Kérdésedre a válasz benne van az ítéletben, de le is írtad a kérdésedben. 3m x 12 m-es területre kapott szolgalmi jogot. Ennek végrehajtása tekintetében közömbös, hogy egyébként elférne másfél méteren is (másfél méter a minimális szélessége egy gyalogos közlekedésre szolgáló járdának).
Mindezeken túl, hogy mit tehetsz és mit nem, szintén benne van az ítéletben. (minden valószínűség szerint)

Tisztelt Fórumozók !

A szomszédom bíróság útján gyalogos átjárási szolgalmi jogot nyert egy (3mx12m) m2 egy speciális területre.

A kérdésem hogyha a saját területemen parkolva (a ház mellet) ami a 3m széles így ebben az esetben természetes, hogy a gyalogos át járást szerintem biztosítom, de a szomszédom feljelentéssel fenyeget, (próbáltam erre az oldalra , illetve a másik oldalra parkolni....) ha nem biztosítom neki a 3m széles részt, valamint ha a kérdéses területre bár mit elhelyezek ugyan ez a reakció; Mekkora az a minimális (távolság/szélesség) egy gyalogos szolgalmi jog esetén?? Valamint ebben az esettben milyen megoldások , lehetőségeim vannak??
PL; kerítéssel be kerítem (a saját védelmem érdekében) s ha át akar menni akkor szóljon s át engedem. Megtehetem????

Tisztelt Fórumozók!

A helyzet a következő: örököltem egy ingatlant, így az előzmények tekintetében nincsenek pontos információim. A tulajdoni lap szerint bejegyzett szolgalmi jog nincs az ingatlanon. Van viszont egy vízvezeték és egy vízóra és találtam egy megállapodást a hátsó szomszéddal, hogy addig, amíg az utcájukban nem épül ki a vízhálózat, addig átvezethetik a vezetéket az ingatlanon, de amint megépül meg kell szüntessék.
Találtam egy levél másolatot (tértivevény nincs), amiben az örökhagyó felszólította őket, hogy tegyenek eleget a megállapodásban foglaltaknak, mivel már az ő utcájukban is kiépült a vízhálózat.
Kérdésem, hogy ha nincs rajta a tulajdoni lapon, akkor ez nem is igazi szolgalmi jog, csak szívesség? Vagy a lehetőségeim és kötelességeim azonosak? Szólítsam fel levélben, hogy számolja fel az ingatlanon áthaladó vezetéket és ha nem tesz eleget, akkor menjek bíróságra? Gondolom, ha nem intézkedik nekem nincs lehetőségem leszereltetni az órát, az már birtokháborítás? Az igazság az, hogy engem sem a vezeték, sem az óra nem zavar, de el akarom adni az ingatlant és tiszta helyzetet szeretnék az adás-vételnél. Milyen jogaim és kötelességeim vannak, így hogy tulajdoni lapon rögzítve nincs semmi. Előre is köszönöm

Üdv!
Adott az alábbi helyzet: 2005-ben vásároltam belterületi ingatlant, amelyen a vízóra aknában a szomszéd vízórája is benne volt/van. Az utcai közművezetékről 1 db vezeték jön be az aknámba és a 2 vízóra előtt ágazik el.A szomszéd telke előtt elmegy a városi vezeték.
A szomszéd épületet most adja el a külföldi (német) tulajdonos, aláírták a szerződést, de még nincs kifizetve a vételár, így még nincs a leendő tulajdonos nevén az ingatlan.
Én építkezést kezdtem meg, ami jelenleg is tart, de a meglévő akna rossz helyen van (kocsibejáróba esik), így át kell telepíteni. Meg is építettem az új aknát, de a vízóra áthelyezése még nem történt meg.
Időközben az én ingatlanomra is jelentkezett egy vevő, aki jó árat ajánlott, de az a feltétele, hogy a szomszéd vigye el a vízóráját.
Szolgalmi jog nincs felvezetve, írásos megállapodás nincs, mert sokadik tulajdonosok vagyunk, a közös vízbekötést nem mi kezdeményeztük. Mit lehet tenni?

Bocsánat, a földterületnek a hivatalos neve: zártkerti ingatlan.

Az általam írt sajnálatos történet Holt Tisza part.
Itt vannak szántónak eladott, azonos nagyságú területek, melyeken kis hétvégi házak vannak.A Holt Tisza és a tulajdonok között húzódó út az amit egy tulajdonos leakar zárni, korlátozva ezzel a többi tulajdonost.

A Tisza-tó és a Holt-Tisza nem ugyanaz.

"Valóban, rajz szerint a négy tulajdon a vízig ér "

az nem-valószínű, mert a Tisza tó természetvédelmi terület és emiatt körbeveszi egy védett övezet...
1996 évi LIII törvény.

Tisztelt Hozzáértők!
Három évvel ezelőtt vásároltunk a Holt-Tisza parton egy kicsi földrészt.Mivel férjem imád horgászni, ezért egy kis szerszámost építettünk rá. Tavaly ősszel, egyik tulajdonos ki tett egy táblát a tulajdona mellé, hogy lefogja az utat zárni, mert neki és még mellette három tulajdonosnak a vízig, azaz a Tiszáig benyúlva van a tulajdona, amiben benne van az út is. Valóban, rajz szerint a négy tulajdon a vízig ér, a többi, ami ez után van az úttól van.Tehát, ha ő, vagy a társai lezárják az utat, akkor mi nem tudjuk a területünket megközelíteni. Ugyan akkor, se mentő,rendőrség, vízellenőr nem tud átjönni rajta.A hétvégi házak, területek előtt lévő utat saját költségünkön csináltattuk meg, a négy porta előtt is, csak akkor még más volt a tulajdonosa. A jegyző két hónap elteltével sem választ a levelünkre, melyben kértük az út rendezését.Telki szorgalom? Az ügy áll, a négy tulaj jogosan zárja le, mert a rajz szerint addig ér a tulajdona, mi meg nem tudjuk a tulajdonunkat megközelíteni. Kérem szakember válaszát. Köszönöm

@nanemaaa:

attol meg hogy a fuvaros oda ontotte, szolhattak volna elotte hogy alljak ki az udvarbol az autoval (ez regebben mukodott is), nem is lett volna semmi gond. akkor sem 'pattognek' tulzottan, ha a keres utan arrebb pakoltak volna, de lenyegeben a pofamba rohogtek
amugy is a bogyomben vannak, koszonhetoen annak hogy nemreg a birosagon osszevissza hazudozott rolam, hogy az elitelt bunozo haverjai kedveben jarjon, szoval reszemrol vege a 'jopofizasnak', muszaj valamit lepnem hogy kicsit 'visszavegyenek' a pofatlansagbol :(

a jegyzonek utananezek, koszonom!