Nem ezt kérdezte, hanem azt, hogy ha ügyvéd csinálja, akkor ügyvéd csinálja-e.

Carl19,

Nem.

Haszonélvezeti jogról nem mondhatsz le más javára.

A haszonélvezeti jogról a tulajdonos "javára" mondasz le : Ptk.5:154.§(3).

Ha két (vagy több) egyetemleges, vagy sorban álló haszonélvező van, akkor tkp. az ő javukra mondasz le. De ez nem igazi "javukra" lemondás, egyszerűen a te haszonélvezeted megszűnésével ő(k) lesz(nek) a haszonélvező(k).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Sziasztok!

Ha ingatlan haszonélvezeti jogról szeretnék lemondani egyenes ági rokon javára, megváltás nélkül vagy megváltással, akkor azt az alábbiakkal tehetem meg:

• okiratban, közjegyző
• magánokiratban, ügyvéddel

Ha elkészül ez a dokumentum, akkor jól értem, hogy a törlésnél a jogi képviselet kötelező, azaz ha magánokirat van , akkor az ügyvéd intézi a Földhivatalnál? Ha igen, akkor ez, hogy működik? Pl.: ő küldi be a papírokat és kéri?
"gondolom nem kell neki sorban állnia, és bemmeni?"

Előre is köszönöm a válaszotokat!

Sajnos nem.
De aki olyan hülye, hogy ilyet maga csinál, az meg is érdemli.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Viccelsz ugye?

Ez a lényeg amit J.. doktor ír :
„ Ha a használati megosztás eléggé pontos, részletes, és lehetőleg térképmelléklettel rendelkezik, akkor nem nagyon van különbség.”

Most csinálom a zöldövezetiben lévő két lakásos ingatlanomon ezt a konstrukciót

Készítek egy kvázi alapító okiratot, amiben a tulajdonosok kinyilványitják, hogy társasháznak tekintik a jövőben ezt az osztatlan ezt az osztatlan közös ingatlant
Lesz egy A lakás és lesz egy B lakás. Le lesz írva
az alapdokumentumban, hogy mi hová tartozik, ki mit használhat stb. térképpel rajzokkal kiegészítve.
Hogy plágium ne érjen nem alapító okíratnak nevezzük, hanem Alapdokumentumnak.
Így kezdődik : Mi a 2465 hrsz számú bp. Város u. 33 szám alatti tulajdonosok kijelentjük, hogy ezentúl társasháznak tekintjük az ingatlanunkat, az alább felsorolt szabályokkal.
Aztán ha új tulaj lesz vagy elfogadja a szabályt vagy sem. Ha nem, nem lesz új tulaj.
Kérdezik a gyerekeim, hogy lehet e ilyen ? Miért ne ! Ha 18-ban egyesek kikiáltották a néhai Csehoszlovákiát, akkor mi miért ne tehetnénk meg itt, ahol szuverénok vagyunk ? Jól érthető, egyértelmű szabályokat kell alkotni most amikor még nincs vita.
Ja hogy kölcsönt nem adnak ? Hát az már annak lesz a baja aki kéri.
Ja és nem társasháznak nevezzük, hanem társasingatlannak, nehogy valaki belekössön.
Már csak a cím van hátra.
Mondjuk legyen ez :

A Bp. Város u. 33. sz alatti 2465 hrsz kétlakásos társas ingatlan ALAPDOKUMENTUMA ( műszaki leírás, használati szbályai )
Szöveg, alaprajzok, térképek használati leírások stb.

Ennyi. Ellátom magam jogi tanácsnok cimmel, stb.

A lényeg a szabályozás....

sa.lexa,

Pusztán a társasházhoz képest, ha a használati megosztás eléggé pontos, részletes, és lehetőleg térképmelléklettel rendelkezik, akkor nem nagyon van különbség.

Ha hülye szomszédot fogtok ki, akkor társasházban és osztatlanban is ugyanúgy pokollá tudja tenni az életet. Ez nem a formán múlik elsősorban.

(egyébként CSOK is ugyanúgy kapható hozzá, meg hitel, meg bármi, még ebben sincs különbség)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni egy kérdésben. Elég régóta nézegetünk sorházi ingatlanokat és sorra belefutunk abba a problémába, hogy egyik sincs társasházzá nyilvánítva, mindegyik osztatlan közös. Ez azért van, mivel a város két lakásban szabályozta az családi házas övezetben a telkenként építhető lakások számát, azonban az építtetők három-négy lakásos sorházakat húznak fel. Helyette alternatívaként javasolják a teljes ingatlant lefedő használati megosztást, ami jól megírt esetben állítólag azonos jogi biztonságot ad a társasházzá nyilvánítással.

Szeretném megkérdezni, hogy van-e bármilyen hátránya (nem tervezünk CSOK-ot felvenni), ha egy ilyen jogi konstrukcióba megyünk bele?

Köszönöm!
S. Anna

Kössetek egy írásos megállaodást - mint drb.. írta tanukkal,és rögzítsétek az elszámolás módját összegeit és idejét.

@drbjozsef - Köszönöm szépen!

Ha nincsen benne rendes felmondás, akkor a teljes határozott időtartamra jár a bérleti díj.
Ettől közös megegyezéssel el lehet térni, de annak szerepelnie kell egyértelműen a szerződésben.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Köszönöm szépen a válaszokat MajorDomus, drbjozsef!

@drbjozsef - megnéztem pontosan a szerződést, nincsen benne az egy hónapos felmondási idő - egy éves, határozott szerződést kötöttünk, mely jövőre jár le.
Ennek tükrében mi a fennmaradó összeg, amire elindíthatjuk a közjegyzőnél a behajtást?

Köszönöm szépen!

bonyesz,

A szerződésetek szerint járó összegekre.

Ha határozott szerződést írtatok, DE belevettétek a rendes felmondás jogát - ha jól értelek az 1 hónapos felmondással, nálatok ilyesmi volt -, akkor jogszerűen felmondhatja a szerződést az ott leírt feltételekkel.

A bérleti díj hátralékát, a felmondási időre járó bérleti díjat és a rezsiköltségeket tartsd vissza a kauciójából. Plusz ha van olyan rezsi költség, amire nincs még számlád, arra is becsült összeget tarts vissza, és írjátok alá, hogy a számla megérkezésétől számított 8 napon belül elszámolsz vele.

Átadás átvételnél jól nézd körbe a lakást, ne derüljön még ki utólag valami káresemény.

Lehetőleg irasd alá vele két tanú jelenlétében, hogy a tartozásokat elismeri.

Adhatsz neki fizetésre haladékot, de az is legyen benne, mármint a határideje, ha nem teljesíti, akkor fizetési meghagyással megpróbálhatod behajtani rajta.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Fájdalomdíjat a középkorban lehetett volna kérni.
A kaució az ilyen esetek kompenzálésára szolgál. Azt beszámithatod.

Sziasztok,

Segítséget szeretnék kérni az alábbi albérlet felmondással kapcsolatban.

Határozott - 1 éves szerződést írtunk alá ez év márciusában, melyet kiegészítettünk közjegyzői nyilatkozattal is (kiköltözésre és fennálló ktg-ekre vonatkozóan). Az albérlő a mai nap jelezte, hogy nem tudja fizetni a bérleti díjat (165,000 Ft), ami a héten lenne esedékes.(Szeptember 20/ig volt rendezett a bérlete).A kulcsok e hét végéig kerülnek átadásra.

COVID helyzetre tekintettel fizetési kedvezményt kapott az albérlő, melyből jelenleg 120,000 hátraléka is maradt, melyet közölte, hogy nem tud kifizetni.
Ezen felül 2 havi rezsi hátralékát sem, plussz az egy havi felmondási időt sem tölti le, melyben a szerződésben szerepel.
Érdeklődni szeretnék, ez ügyben mely tételekre adhatunk be behajtási kérelmet?
Az átvett kauciót ebbe bele kell kompenzálnom, vagy az a fájdalomdíj, mivel nem tartotta magát a szerződéshez?

Nagyon szépen köszönöm!

„Kirakták mindenkinek a pénzt,aláírtuk a szerződést,majd abban a pillanatba felmarkolta a tulajdonostárs a pénzem egy részét és elvett belőle 450ezer forintot”

Ezt nem hiszem el. Hiszen tudtad mire készül. Miért nem raktad el aláírás előtt, számolás után? Hiába jöttél ide tanácsot kérni, nem hallgattál ránk. Vagy karddal fenyegetett?

És az ügyvéd ezt tétlenül nézte? :O

zoltec,

„Próbáltam kérni a vevőtől,hogy utalja el az ingatlan vételárat,de nem volt hajlandó.Ügyvédnél kiderült árcsökkenést kér az addig nem látott hibákra.”

Nem kérni kell. Felszólítani. Ha van aláírt szerződés, arra hivatkozva : azt be kell tartani. Ha elfogadta az eladó a vevő vételi ajánlatát, akkor a szerződést létre kell hozni.

Ha nem teszi, egy utolsó felszólítás után már el lehet állni az eladónak a szerződéstől, de a vevő a foglalóját elveszti, szevasztavasz.

Ha minőségi vagy szavatossági kifogása van a vevőnek, az egy másik jogügylet. Ő is felszólíthatja az eladó(ka)t, hogy fizessenek, ha nem teszi, mehet a bíróságra. De a vételárból NEM vonhatja le önhatalmúlag. Semennyit.

„Kirakták mindenkinek a pénzt,aláírtuk a szerződést,majd abban a pillanatba felmarkolta a tulajdonostárs a pénzem egy részét és elvett belőle 450ezer forintot költségekre hivatkozva,nem is kaptam vissza.”

Hát, ha erre van tanúd, akkor követelhetted volna tőle, írásban, majd fizetési meghagyással, végső soron perben.

De ha ennyire ügyes voltál, szerintem veheted azt úgy is, hogy nekiajándékoztad. El nem mozdultam volna onnan, amíg vissza nem kapom, rendőrt hívok de azonnal ha nem adja oda.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Próbáltam kérni a vevőtől,hogy utalja el az ingatlan vételárat,de nem volt hajlandó.Ügyvédnél kiderült árcsökkenést kér az addig nem látott hibákra.Kirakták mindenkinek a pénzt,aláírtuk a szerződést,majd abban a pillanatba felmarkolta a tulajdonostárs a pénzem egy részét és elvett belőle 450ezer forintot költségekre hivatkozva,nem is kaptam vissza.

zoltec,

Én még mindig nem értem, mit rugózol ezen.

Mivel tudja akadályozni? Karddal. Ha levágja a kezeidet.

Semmivel. Nincs hozzá köze. Pont.

Van egy tulajdonrészed, eladod X forintért. Ha megkapod az X forintot, aláírod a bejegyzési engedélyt. Ha nem, nem írod alá. Ennyi. Nem tudja megakadályozni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

A teljes vételárat szeretném megkapni attól a vevőtől,akitől a foglalót kaptam.Tulajdonostárs mivel tudja akadályozni ,hogy a teljes árat megkapjam?

zoltec

„El tudom így is adni a részem ha esetleg nem jön el az a társtulajdonos aki le szeretne vonni a részemből?”

Elméletileg természetesen igen, nem kell hozzá a beleegyezése. Csak meg kell küldeni neki a szerződést, mert elővételi joga van.

De azt írod, szerződést is írtatok. Akkor meg miről beszélsz?

Ha az a kérdés, kétszer nem tudod eladni a részedet, mert ha egyszer már eladtad, akkor az már nem a tied, másodszor nem tudod.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

„de már ott az egyik társtulajdonos kevesebbet kapott mint amennyi járt volna”

Mért fogadott el kevesebbet? A vételár szerződés szerint jár a tulajdonosoknak. Utána lehet osztozkodni.

„.El tudom így is adni a részem ha esetleg nem jön el az a társtulajdonos aki le szeretne vonni a részemből?”

????

A foglaló átadásakor írtunk szerződést,de már ott az egyik társtulajdonos kevesebbet kapott mint amennyi járt volna. Tudom pontosan mennyi járna.El tudom így is adni a részem ha esetleg nem jön el az a társtulajdonos aki le szeretne vonni a részemből?

zoltec
Ahogy írod, még azt sem tudod, hogy mennyi.
Mégis aláírnád?