Ingatlanügyek

De megállapodtunk ügyvéd előtt.Amennyiben a bank a hozzájárulását megadja.Ez van a papíron de a bank nem egyezett bele.Szerződő felek megállapodnak abban hogy a végleges adásvételi szerződést 2012 április végéig kötik meg.De ez nem sikerült.

Úgy tünik!

„De az exem már nem akarja odaadni”
Hát nem állapodtatok meg?

"lemondott a házról és minden velejáró kötelezettségről "

Ha jól értem ez nem valósult meg végül
és így

• a ház ma is közös tulajdon

valamint

• a hitel is közös továbbra is

Így van?

• *-

Nézzük a hitelt először...

Az első 3 évben közösen fizettétek.
Milyen arányban?
Van minderről bizonyíték?

Aztán 7 év óta már csak te fizeted.

Így van?

• *-

Aztán a páromságot...

Mit is kell ez alatt érteni ?! mert nagyon nem mindegy!

1.

CSAK együttélést?
Ha igen, volt-e regisztrálva?
Ha regisztrálva lett, mikor és rgeisztrált-e még?

2.
Együttélést és azt követő házasságot?

3.
CSAK házasságot?

-

Ha volt házasság, akkor az mikor köttetett ?
A ház vétele előtt vagy után?

El is váltatok vagy csak szétmentetek, de még él a házasság?

-

A fentik tisztázása után lehet
választ adni az elszámolási, tulajdoni kérdésekre.

10 éve vettünk az akkor párommal egy házat persze jelzálog hitelből svájci frank.Kb 3 évig együtt fizettük a hitelt majd a kapcsolatunk megromlott és külön váltunk,Ő akkor már külföldön dolgozott és vállalta a ház törlesztését és én kiszállok a hitelből,övé marad a ház.A terv ez volt.1-2 hónap múlva a banktól kerestek hogy elmaradás van nincsen fizetve a hitel.Azt mondta az exem,hogy nem tudja fizetni a hitelt mégsem kell neki a ház legyen az enyém.elmentünk az ügyvédhez lemondott a házról és minden velejáró kötelezettségről akkor a hitel a házon 9 millió volt.persze a ház nem ért annyit.Ez 2011-ben volt.Beadtuk a kérelmet a bankba de elutasított.Nem indokolta.Vissza költöztem a mostani párommal a házba és azóta is fizetem a hitelt.Meg akartuk próbálni a hitel átvállalást újból hátha most beleegyezik a bank.Most a hitel a házon 6,2 millió.De az exem már nem akarja odaadni csak ha fizetek neki 1 milliót.Én nem tudok fizetni.Ezért el akarom adni.De ha ő nem egyezik bele az eladásba? annyiért nem tudom eladni hogy neki legyen 1 millió-ja belőle.Mit tudok tenni a hitel még mindig csak én fizetem Ő semmit nem fizetett 6 éve.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat és segítséget a sitt elszállíttatás ügyben. Ezt fogjuk tenni !!!

De az elv ugyanaz.

Szóval a telektulaj a főnök.

A sitt nem épület... , még csak nem is építmény.

Nos, én nem a ráépítővel, hanem az eladóval beszélgetnék, ő ugyanis átvert engem, olyan információkat nem mondott el, amelyek nagyban befolyásolták volna a vételi szándékomat.

Mivel pedig nem azt kaptam, amit venni akartam, őt perelném, és nem a feltételezett jóhiszemű ráépítőt.

"Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni."

Nos, 1/1 tulajdonommal kapcsolatban, amelyre ráépítettek a szomszédok mindkét oldalról, ezek után nem birtokvédelemhez folyamodok, hanem utalok a ráépítős szomszédaimnak pénzt, hisz engem gazdagít az én területemre épített kerítésük, amit nekem részükre ki kell fizetnem!

Nyílván akkor viszont a kivett utamra sittet elhelyezőknek is szorgalmi jogot kell biztosítanom a zavartalan sittlerakás biztosítására, és természetesen az elhelyezett sitt értékét is ki kell fizetnem az illegális szemétlerakó személyeknek, hisz az értékes építési hulladék engem gazdagít, és van abban csempe, tégla, élvédő, csupa hasznos, még használható dolog!

Vagy nem...

Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, jóhiszeműen idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni.

A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek vagy - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására.

A ráépítő szerzi meg a földnek vagy a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek vagy a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja.

A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földre használati jog illeti meg.

Ráépítés esetén az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, azzal, hogy meg kell fizetnie a gazdagodását. Mivel a polgári jog ilyenkor a földtulajdonost védi, lehetőséget ad arra, hogy ehelyett a ráépítőt kötelezze a föld vagy földrészlet megvásárlására. Ha az emelt épület értéke a földnek vagy földrészletnek az értékét lényegesen meghaladja, akkor a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát. Ezt vita esetén bíróság állapítja meg. A földtulajdonos kérheti a bíróságot, hogy csak az épület tulajdonjogát szerezze meg az építő, akit ez esetben földhasználati jog illeti meg a földön.

Ráépítéssel közös tulajdon keletkezik, ha már korábban állt más épület a földön és a ráépítő azt bővíti, hozzáépíti, átépíti vagy új épületet emel. Az épület szerkezetét érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási stb. munkák nem keletkeztetnek közös tulajdont. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből, a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.

A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a földtulajdonos kérje annak a megállapítását, hogy a ráépítő az épület tulajdonjogát szerezte csak meg [5:70.§ (2) bekezdés II. fordulata]. Erre csak a földtulajdonos kérelmére van lehetőség, ezt a földtulajdonos alperesi pozícióban az ellenkérelmében is megteheti, avagy viszontkeresetben, sőt erről megállapodást is köthetnek a felek. Természetesen ez maga után vonja azt is, hogy az építőnek a földön földhasználati joga keletkezik.[8]

A magyar jogban azé a ház,akié a telek!

onedin,

kerestek egy konténerest aki elszállítja, akár pakolással együtt, kértek egy számlát a társasházra. Felszólítjáta a közös képviselő írásban a kifizetésére X (pl. 15) napon belül, ha nem, elballag egy közjegyzőhöz, és kibocsát egy fizetési meghagyást. Ha kifizeti jó, ha ellentmond per lesz belőle (elveszíti elég nagy valószínűséggel), ha nem mond ellen de nem fizet, végrehajthatóvá válik.

Ha futja a közös költségből, akkor nincs.

Félreértettem, bocsánat ! A tulajdonos költségére...hmm ehhez kell közgyűlési határozat ?

Értem ! És majd amikor folytatja a felújítást és ugyanígy jár el, akkor is a Társasház fizesse a sitt elszállítás költségét ? Ennél valami jobb ötletre vártam...Így ugyanis az összes többi lakónak is lesz jogalapja az építkezési törmelék elszállítását megspórolni. Majd a többiek kifizetik ...

„Mit lehet tenni ilyenkor ?”
Szállíttassa el a ház az ő költségére!

Majd a közvetítőnek kell bizonyítania, hogy külön elmondta, hogy az nem tartozik oda. Nyílván akkor, mint lényeges elem, ez a szerződésben is szerepel. Mert ha eggy ház áll a telkemen, ami nem az enyém, ez olyan lényeges dolog, aminek szerepelnie kell a szerződésben, mert ha nem szerepel, akkor a megtekintett állapot számít.

Gondolom, per, teher, és igénymentesség szavatolásával adták el az ingatlant, ehhez képest valaki más háza áll a telkemen?

12 lakásos társasházban az egyik földszinti lakó lakásfelújítás címszóval már hónapok óta a saját lakása előtt, de közös használatú területen tárolja a sittet, rozsdás fürdőkádat, csöveket, stb. A lakásfelújítás félbemaradt, a tulaj vidékre költözött, a felszólításokra, levelekre nem reagál. A SZMSZ-ben külön nincs, de a hozzá tartozó Házirendben van előírás arra nézve, hogy a felújítás utáni sittet a tulajdonosnak kell elszállíttatni, de erre ő magasan tesz... Mit lehet tenni ilyenkor ?

"nem is mutatta a közvetítő,
nem is volt róla szó, !!!!!!!"

Hmmm?

De megtekintette, és amikor megtekintette a telket, a házat is megtekintette, és megtekintett állapotban vette.

Hacsak ki nem takarta az eladó a megtekintés alatt egy megtekintésgátlóval.

Azaz a vevő sem vette meg!

Hisz az nem volt a szerződés része...
Sőt kimondottan tudta, hogy az nem lesz az övé.

A telek és az egyik épület.

A másik épültre viszont még bizonyíthat annak a tulajdonosa!
Ha nem az eladóé netán.

Hisz lehet akár tévedésből ráépítés is az idegen telekre.
Sőt szándékos is.

Mitöbb, lehet akár szerződéses alapja is.

Szóval, a plusz épületről egyelőre nem tudjuk mi a státusa...

Ami pedig plán e izgalmas, mivel ezt írta.

"Ezt ő nem szándékozta eladni,
nem is mutatta a közvetítő,
nem is volt róla szó, !!!!!!!
de a mi ingatlanunk területén van a ház."

Nonolet

Azt adta el,ami az övé!
Az ő nevén volt az ingatlan.

Szerintem ez hasonló, haveszel egy lakást, úgy hogy benne egy lakó albérleti szerződés nélkül, mert az előző tulaj megengedte vagy megegyeztek valamiben. Én kiraknám ha nem tudja valamilyen érvényes okmánnyal bizonyítani hogy az övé vagy albérleti szerződésel vagy valamivel.

Naaa...

Azt nem adhatta el az eladó, ami nem volt az övé!

A tulajdon viszonyok tisztázandók és aztán elszámolás.