Ingatlanügyek

Sziasztok,

A következő kérdéssel fordulok hozzátok.
Adott egy családi ház, ami hagyatéki tárgyalás alatt van.
Az elhunytnak 2db fia van ők lesznek 50-50%-ban tulajdonosok.
Egymást nem tudják kifizetni, emiatt eladó lesz a ház.
Az egyik fiú örökös ott lakik, a másik nem.

Aki nem lakik ott (Sándor), az nagyon szeretne gyorsan pénzhez jutni, a másik fél (András) pedig jobban kitartaná a vételárat.

Az a kérdésem, hogy megoldható-e, hogy a Sándorral a hagyatéki tárgyalás után megegyezek, hogy az Ő 50%-át megveszem? Ekkor mi az esély, hogy András 50%-át is később én tudom megvenni? Azt tudom, hogy ha az enyém lesz a tulajdon x%-a, akkor elővásárlási jogom van.

Illetve milyen jogaim lesznek, ha az enyém lesz az ingatlan 50%-a?

Mi van akkor, ha ez után az András ott akar maradni és nem akarja eladni az Ő 50%-át? Vagy irreálisan magas áron akarja adni? Értelem szerűen meg szeretném venni a házat.

Köszi:
Krisztián

Az a kérdés, hogy ténylegesen különvagyon-e az az ingatlan. Ha az, akkor te csak szívességi lakáshasználó vagy.

Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy!

Arról szeretnék érdkelödni,hogy 22 évet éltem együtt az élettársammal, de a hetekben hirtelen elhunyt. Az a ház, ahol eddig éltem az élettársam és az ö gyerekeinek a tulajdona, minden az ö nevükön volt. Azt szeretném tudni, hogy ennyi év együtt élés után van-e jogom onnan akármit is követelni, vagy tovább lakhatok-e a házban? A gyermekei megértöek voltak eddig, szívélyesen felajánlották, hogy ott lakhatok, de nem tudom ez meddig marad így. Kétségbe esésemben ez a kérdés fogalmazódott meg bennem. Sajnos a bejelentett lakcímkártyámon kívül semmilyen más hivatalos papír nem köt oda, végrendelet nem készült.

Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Petrovszky Gyula

Tisztelt Szakértő Úr/Hölgy!

Olyan problémával állok szemben, hogy május közepétől van albérlőm, akiket szeretnék minél hamarabb elküldeni, mert nem fizetnek. Egy havi albérleti díjjal tartoznak. Szerződést nem kötöttünk, először úgy nyilatkozott a bérlő, hogy nincs szüksége rá, ezt később pedig már én nem erőltettem. Semmilyen irat nincs, ami bizonyítaná, hogy Ők (anya, egy nagy és két kiskorú gyermeke) albérletben laknak a lakásban. Erről csak szóbeli megállapodást kötöttünk. Szeptember 19-én személyes mentem el hozzájuk, hogy a problémát rendezzük, erről a beszélgetésünkről a tudtom nélkül a bérlő a telefonjával hangfelvételt készített. Ezen a napon kértem őket szóban, hogy szeptember 30-ig költözzenek ki és a fent említett elmaradásukat rendezzék. A mai napon (09. 24-én) ismét felkerestem őket, ekkor úgy nyilatkoztak, hogy nem költöznek ki, mert nincs pénzünk, ezért nekem nem tudnak fizetni, másik albérletbe nem tudnak költözni.
Milyen jogi, vagy nem jogi lehetőségeim vannak, hogy rövid időn belül kiköltöztessem őket?

Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel: szpari7

kundri

Valószínűleg megtarthatjátok a foglalót és a földhivatal 6 hónap elteltével törli a széljegyet. De látni kellene a szerződést és ismerni a késedelem okait.

Kóbor angyal

A költségviselés szempontjából, ha az alperessel másként nem egyeztek meg, igen.

Tisztelt Fórumozók!

Megköszönném, ha valaki tudna válaszolni a kérdésemre.
Augusztus végén adásvételi szerződést kötöttünk egy ingatlanra, a határidő október 31-én jár le. A vevő hitelből szeretné finanszírozni a vételárat. Sajnos azóta sem került a hitelkérelem beadásra, a hátralévő idő pedig szerintem nem elegendő a hitel átfutására. Mi történik, ha a határidő lejár és nem akarunk hosszabbítani? Mi lesz a foglalóval? Mi lesz a széljegyes bejegyzéssel, ami nem tulajdonjog fenntartással került rá, hanem tulajdonjog bejegyzéssel, 6 hónapos felfüggesztéssel? Szeretnénk ugyanis minél hamarabb értékesíteni az ingatlant, nem szeretnénk megvárni a 6 hónapot. A bank gondolom nem utal a határidő után, csak ha módosítjuk az adásvételit.

Előre is köszönöm a választ.

Tisztelt Hölgyem/Jogász Úr!

Kérdésem az lenne,hogy pervesztesnek számít-e a felperes, ha az általa kezdeményezett közös vagyon megszüntetése(ingatlanról van szó) ügyében indított per leállítását ő maga igényli,és a bíróság be is szüntette a peres eljárást?

Köszönettel:
Kóbor Angyal

Az alábbi kérdése lenn az egyik hozzátartozómnak:

"Hosszú lejáratú lakáshitel-tartozással rendelkező lakástulajdonos vagyok.A lakás törlesztőrészleteit édesapám, mint kezes fizeti a bank felé, mivel jelenleg regisztrált munkanélküli vagyok.
Ebben a lakásban az összes közüzemi számla az én nevemre, mint tulajdonos nevére érkezik.

Jelenleg nem ebben a lakásban, hanem egy albérletben élek, amely után mind bérleti díjat, mind pedig rezsiköltségeket fizetek.A tulajdonos, akitől bérlem az ingatlant, szeretné a nevemre íratni az albérletben található közüzemi szerződéseket, több, számára áthidalhatatlannak tűnő ok miatt is.

Többek között, ő külföldön él, ritkán jön haza Magyarországra, valamint vállalkozóként tevékenykedik, így az általam részére (bérleti díj)- illetve a szolgáltatók felé (víz, villany, gáz számla) történő befizetések után további adót kellene, hogy fizessen. Saját, itthoni rokonai nevére nem tudja a szerződéseket átíratni, mivel édesanyja itthon szintén vállalkozó, édesapja, akinek jelenleg a nevére érkezik a számla, elhunyt. Mind a tulaj, mind pedig az édesanyja szeretné legális úton elkerülni, hogy a kiadott albérlet után további adófizetés terhelje őket.

Én viszont szeretném elkerülni, hogy a fent említett tények ismeretében, ennél is rosszabbul járjak, azaz további anyagi terhet kelljen magamra vennem.

Tehát, a kérdéseim ezzel kapcsolatban:

• Milyen bérleti szerződést érdemes írni, amely esetleg mentesíthet engem vagy a tulajt, az esetleges további adók megfizetése alól?
• Nem ütközik-e bármilyen jogszabályba az, hogyha az albérletként használt ingatlan közüzemi szerződései is a nevemre kerüljenek, úgy, hogy egy másik lakás tulaja is vagyok egyben?
• Amennyiben nem, és sikerül azokat a nevemre átíratni, terhel-e valamilyen további fizetési kötelezettség a jövőben?
• Van-e olyan, amit esetleg kihagytam és az eljárás folyamán érdemes lehet rá odafigyelnem?

Válaszait és hozzáértő segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!"

Kedves SolnesM!

Köszönöm szépen a választ.

Engedjen meg két kiegészítést.

Ahogy írta:

• "De tedd a szivedre a kezed . ! Eddig soha nem jutott eszedbe, hogy abban a Máv bérleményben azért a piaci viszonyoknál lényegesen kedvezőbb feltételek között éltél !!"

A válaszom: Lehetséges, de ahhoz, hogy annak idején ebbe a lakásba tudjak költözni, alá kellett írnom, hogy legalább 10 évig a MÁV-nál dolgozom. Le is töltöttem 20 évet, utána létszámleépítés miatt végkielégítéssel megszűnt a munkaviszonyom:-)

A másik megjegyzés:

• "Mondjuk ezzel a méltatlankodó felfogással nem 22 évet hanem legalább 35 évet késtél."

Ezt viszont nem értem. Mivel késtem el? Megjegyzem, egyáltalán nem méltatlankodom, csupán tájékoztatást kértem a fórumon a kialakulóban lévő helyzettel kapcsolatban. És elnézést, ha pontatlanul fogalmaztam, de a MÁV eddig NEM akarta eladni a lakást, hanem kb. 1 hónapja kezdte meg az értékesítést. Így nem értem, mivel késtem 35 évet?

Üdvözlettel: Péter

„ előbb-utóbb az egészet árverezni kezdjék”

A nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadát csak akkor lehet árverezni, ha ehhez hozzájárul.

Riaa, a bankok (és bármely hitelező) végrehajtás címén bármire rátehetik a vh jogot, ami az adós nevén fellelhető és a közös tulajdon belső viszonyai nem érdekli őket.

Ettől a Te részed nem ér kevesebbet, ellenben az övét előbb utóbb árverezni fogják, és jobban jársz, ha megveszed az övét árverés során jóval olcsóbban, mint amit ér, így egyben árulhatod, mintha hagyod, hogy aztán a részére terhelt tartozások miatt, előbb-utóbb az egészet árverezni kezdjék, mert árverés során, a másik fele is kevesebbért fog elkelni.

Az is jó ötlet, amit lentebb lajcsó mondott, hogy kérd a megosztást, amennyiben ez kivitelezhető. De gondolom nem az...

Szpeterbp !

mivel Dr. A eddig nem válaszolt én írnám le a gondolataimat :
tehát megvásárolja valaki azt az ingatlant !
Igen ami eladó azt meg lehet vásárolni.
Még neked is !
„de sajnos anyagi okok miatt nem tudok élni elővásárlási jogommal,”
Hát ez nagy baj !
Nincs a családban aki tudna segíteni ?

„Ez esetben mi lesz a lakásban történő tartózkodásom jogcíme, meddig maradhatok, és ami a legfontosabb, utcára kerülhetek-e, azaz mindenképpen köteles leszek-e kiköltözni a lakásból,”
Jogcimnélküli lakó !
Meg kell egyezni az új tulajjal, hátha belemegy egy bérleti jogviszonyba.
Természetesn az új bérleti díj nem lesz azonos a mostani feltételezhetően nagyon alacsony bérleti díjjal.
Ha nem látod a helyzetet reálisan, még az is előfordulhat, hogy az uccára kerülsz.
De tedd a szivedre a kezed . ! Eddig soha nem jutott eszedbe, hogy abban a Máv bérleményben azért a piaci viszonyoknál lényegesen kedvezőbb feltételek között éltél !!
Mondjuk ezzel a méltatlankodó felfogással nem 22 évet hanem legalább 35 évet késtél.
Gondolj azokra akiket nem a bérleményükből hanem a saját tulajdonukból tettek ki !!
néha az utcára vagy egy ólba !!

A leírásod alapján nem az egész ingatlant terhelték, hanem csupán a tulajdonostársad tulajdoni hányadát. Ettől még továbbra is eladhatatlan az ingatlan egésze. Amennyiben a telek megosztható, akkor meg kell szűntetni a közös tulajdont. A megosztást követően 2 db önálló ingatlan jön létre, és így már eladhatod a sajátodat.

Tisztelt Fórumozók,

Egy biatorbágyi telekben fél tulajdoni részem van.(Egy családi elválás miatt kerültem ebbe a helyzetbe). Célom az eladás lenne, de

A társtulajdonosom már a harmadik banktól vesz fel kölcsönt, természetesen nem fizeti a továbbiakban, így a Földhivataltól most kaptam meg a harmadik értesítést, a harmadik végrehajtási jog bejegyzéséről. Az első ügy 2009-ben 2.560.000.- Ft és járulékai készfizető kezesség címén aláírt tartozás miatt. A bank a társtulajdonosomtól már 6.000.000.- Ft-ot követel, így egy ügyvéd jár el az ügyben,vagyis a banknak valamilyen kézbesítési jog vélelme nem állt meg tulajdonostársam felé, vagyis tulajdonostársam nem kapott meg valamit a Raiffansentől, emiatt bíróságon van az ügy. Ez volt az 2009. évben első, ez is évekig eltarthat. Azt még mondom, hogy az ingatlan lakatlan, azaz nem használja senki.

Ezt követően 2011-ben az Argenta, ill. 2012. májusában a Porsche Banktól vett fel hitelt tulajdonostársam, természetesen azt sem fizeti, így az Ő tulajdoni részére ismét két végrehajtási jog került, így van összesen három végrehajtási jog bejegyzés a tulajdonostársam tulajdoni részén, amely miatt én teljesen hátrányba kerültem, a fél telket sem eladni, sem végrehajtani nem lehet, az állaga romlik, engem mint tulajdonostársat senki meg nem kérdez, kérdezem, nincs tájékoztatási kötelezettsége a fél tulajdonomban senkinek, csak teszik a fél telekre a tartozást, eladni nem tudom a felét, már fél éve próbálkozom, hiszen a biatorbágyi patak parton van az ingatlan, arra gondoltam hátha megtetszik valakinek, a tulajdonostársam tartozását kifizeti és ezáltal én is megszabadulok ettől.Meddig tart a türési kötelezettségem.

Milyen jogszabály alapján rakosgatják rá a bankok a tartozást a fél ingatlanra, hova menjek, hiszen a végrehajtó keze meg van kötve a peresítés miatt. Igaz az a hír? hogy a bankok azzal és arra kötnek hitelszerződést, akivel akarnak, és akár harmadikként is ráteszik a nem fizetés miatt tartozást az ingatlanra, meg sem nézve az előző körülményeket. Ismétlem, nem az a bajom hogy ő tartozik, hanem az, hogy engem emiatt sérelem, hátrány ér, évek óta hátráltatva vagyok az eladásban. Én csak magammal foglalkoznék, ha tudnám, hogy merre induljak, Mi a legjobb megoldás a részemre ebben a rendkívül gonosz és szövevényes ügyben? Hogy másszak ki ebből, Köszönettel, Riaa

Tisztelt Dr. Attika!

Szeretném a véleményét kérni, mire számíthatok?
Jelenleg egy MÁV bérlakásban lakom jogszerűen, elismert lakáshasználóként (mivel már nincs MÁV munkaviszonyom). A MÁV a közeljövőben értékesíti a lakást, de sajnos anyagi okok miatt nem tudok élni elővásárlási jogommal, azaz a lakást nem tudom megvásárolni. Az érvényes MÁV szabályok szerint 1 év türelmi idő leteltével a MÁV nyilvános árverés során értékesíti a lakást. Mi történik ez esetben a bentlakóval, ha az árverésen a lakás (lakottan) gazdára talál, mert a vevő nem befektetési, hanem ottlakás céljából vásárolja meg a lakást. Ez esetben mi lesz a lakásban történő tartózkodásom jogcíme, meddig maradhatok, és ami a legfontosabb, utcára kerülhetek-e, azaz mindenképpen köteles leszek-e kiköltözni a lakásból, ha az új tulajdonos szeretne beköltözni.

Megtisztelő válaszát előre is nagyon köszönöm!

Köszönettel: Péter

T.Dr.Attika!
Szeretném megkérdezni, hogy,a szomszédom telkét
kívánom megvenni.Árban és vétel időpontjában meg-
egyeztünk, írásban. Egyik nap a szomszédnál nagy jövés menés,fényképezés. Önkormányzat, és szerintem
a Földhivataltol voltak kint. Szerintem a tulajdonla-pon nem szerepel az ingatlan (nyaraló).
Annyit hallottam, hogy széljegyzeten rajta lesz a
ház és igy eladható. Ami azt bizonyitja, hogy az ela-
dó intézi az ingatlan bejegyzést.Szeretném megkérdez-
ni, hogy igy lehet-e ingatlant eladni.
A nyaraló kb 25 éve épült és valószinü az akkori ta-
nácsháza nem iktatta, illetve a Földhivatal sem.
Kérdésem: ha az adásvétel időpontjában a tulajdonla-
pon csak széljegyzetként szerepel a nyaraló, akkor
még nem érdemes kifizetni az összeget, hanem várjuk
meg amig teljes egészében felvezetésre kerül a nya-
raló?
Válaszát kösznettel várom: Erzsébet

„az én érdekem az eladás volna”
Akkor semmi baj. Szólj a végrehajtónak, hogy az egész telket legyen szíves árverezni. Úgy talán lesz is vevő.

Az Ön tulajdoni hányadát akkor illetheti a teher (ha jól értem, eredetileg jelzálogjog), ha Ön is aláírta a kölcsönszerződést zálogkötelezettként. Nem értem, mi az, hogy "ráülnek"?

Tisztelt Jogi Fórum,

Szeretnék tanácsot kérni abban, hogy a

Lakatlan, közös tulajdonú telekben a tulajdonostársam az ő tulajdoni részére különböző időben (3) banknál vett fel hitelt,(utána egyet sem fizetett a továbbiakban) az első 2011. óta peresítés alatt van a Bíróságon, a második 2011. májusa óta a lakhely szerint illetékes végrehajtónál, ill. a harmadik június óta. (Létezik, hogy mint tulajdonostársat meg sem kérdeznek, hanem automatikusan ráülnek imigy az én fél telkemre is, felét ugyanis senki nem veszi meg)

Meg van kötve a kezem, eladni sem lehet, mert az elsőt peresítette, a második és a harmadik pedig a végrehajtónál van, akik az első bírósági ügy miatt nem tudnak mit kezdeni, csak várják a bírósági határozatot. (Ez így van rendjén?)

Abban szeretnék tisztán látni,
(az én érdekem az eladás volna)
hova forduljak, mit tehetek az eladás érdekében? Milyen jogaim vannak ebben a sajnálatos (rajtam kívülálló) felállásban?

Tisztelettel, ezer köszönettel: Marijaa

Tisztelt Dr. Attika

Köszönöm gyors válaszát.

Üdvözlettel mano-mama

Tisztelt mano-mama!
A foglalót megtarthatják és az azt meghaladó kárt is érvényesíthetik. Kérhetik egyébként bírói úton a szerződés kötésére kötelezést. 100 ezer forintig nem kell bizonyítani a kár mértékét azonfelül viszont igen.

Tisztelt Fórumozók!
A következő dologban szeretnék tisztán látni:
1 hete lakásunkra átvettünk 100 ezer forint foglalót egy átvételi elismervény formájában, amelyben szerepelt az adásvételi szerződés legkésőbbi időpontja. A szerződés nem jött létre, mert a kitűzött időpont előtti napon olyan szerződés tervezetet kaptunk, mely számunkra nem megfelelő; nagyon egyoldalú (segítő ügyvédünk szerint is), jogilag minket egyáltalán nem véd. Szerettük volna ezt egyeztetni a másik féllel (idős hölgy), átbeszélni, kompromisszumot kötni, de nem tudtuk, mert szinte meg se akarja hallani amit mondunk (azt hajtogatja, hogy nem tud mit mondani, beszéljünk az ügyvédjével). Egyébként se az ügyvédje, se a "vevő" nem érhető el; nem veszik fel a telefont. A foglalót egyébként továbbadtuk mi is arra a lakásra amit mi szeretnénk megvenni; szintén átvételi elismervény formájában. Velük jövő hét pénteken kellene szerződést kötni, de így nem fogunk tudni. Ilyen esetben mi joggal tarthatjuk meg a vevőnkkel szemben a foglalót további kötelezettségek nélkül, hiszen nem a mi hibánkból nem jött létre időre az adásvétel? Kártérítést kérhetünk-e, hiszen le fogunk csúszni a másik lakásról, hiszen nem fogunk tudni a megjelölt időben szerződést kötni? A válaszokat előre is köszönöm: mano-mama

A kérdező egészen pontosan ezt írta: „a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi ”

HA ebből indulunk ki, és abból, hogy a leírtakból azért gyanítható, hogy a tartozás már fennáll, akkor azért elég megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy nagy az esélye annak, hogy ez fedezetelvonó ügylet lenne.

A fedezetelvonó ügylet fogalmát alaposabban "körbe kéne járni".
Mert, ha a kérdezőnek a lakáson kívül van egyéb - végrehajtás alá vonható - ingatlana, vagyontárgya, jövedelme, akkor a lakás átruházása miért lenne fedezetelvonó jogügylet. Meg egyáltalán mikortól fedezetelvonó a jogügylet, a tartozás keletkezésétől, a kölcsön lejáratától, bírósági szakban, végrehajtási szakban?