Ingatlanügyek


gerbera317 # 2020.11.04. 08:49

az adásvételi szerződés megkötésétől számított 4. napon új személyazonosító igazolványt készíttetett. A 9. napon ajándékozással haszonélvezeti jogot alapított egy jóval alacsonyabb értékű ingatlanra, majd ezt az ingatlant 6 hónap múlva megvásárolta.
Kicsoda? Vagy kicsodák? (Úgy fogalmazol, mint a Biblia: "és levágá és meghala" - de hogy ki vágott le kit, és ki halt meg végül, nem derül ki. Ne legyél olyan, mint a Biblia!)

alfréd245 # 2020.11.05. 07:37

Kedves Fórumozók!

Adott egy osztatalan közös tulajdonban lévő ingatlan. 1/4, 1/4, 1/2 tulajdoni illetőségekkel rendelkeznek a tulajdonosok.
Az 1/2 részű tulajdonos bérletbe akarja adni az ő részét, ő nem lakik az ingatlanban.
A másik kettő tulajdonos ott lakik és ők nem akarják bérbeadni, mivel osztatlan ezért nem is lehetne osztozni idegennel a közös helységeken. Nekik oda-vissza haszonélvezeti joguk van egymás tulajdonjogan. Ez mindenképp a bentlakó tulajdonosok sérelmével járna.
Tisztában vagyok azzal, hogy minden tulajdonosnak joga van hasznosítani a tulajdonát.
A hasznosításhoz többségi döntésre van szükség ebben az esetben?
Ha nincs többségi döntés akkor bírósághoz kell fordulni, hogy a rendezze a hasznosítás kérdését?
Használati díjra kötelezhetők a bentlakó tulajdonosok?
Ha nincs megegyezés az összegről, akkor bírósághoz kell fordulni?
Hogyan támadható meg egy fiktív bérleti szerződés, ami csak azért jön létre, hogy magasabb összegben gyakorolhassák az előbérleti jogukat a tulajdonos társak?
Van bármi mód arra, hogy ne kelljen bérbe venniük, és idegen se vehesse ki.
Természetesen a tul.társ nincs akadályozva, ő bármikor birtokba veheti.

Válaszukat előre is köszönöm.

gerbera317 # 2020.11.05. 07:57

Nekik oda-vissza haszonélvezeti joguk van egymás tulajdonjogan
Az ilyen ködös fogalmazást elhagyva inkább azt közöld, hogy a bentlakóknak van-e haszonélvezetük a bérbe adni szándékozó tulajdonostárs tulajdoni illetőségén!

alfréd245 # 2020.11.05. 08:06

Nem ködös és azért nem írtam, mert nincs haszonélvezetük azon a tulajdoni illetőségen.

alfréd245 # 2020.11.05. 08:08

Ha lenne akkor en is tudnám a választ, mint lathatod nem ilyen egyszerű az ügy.

drbjozsef # 2020.11.05. 08:14

A hasznosításhoz többségi döntésre van szükség ebben az esetben?
Igen.

Ha nincs többségi döntés akkor bírósághoz kell fordulni, hogy a rendezze a hasznosítás kérdését?
Lehet azt is. De a hasznosítás kérdése MOST rendezve van. A kialakult gyakorlat is egyfajta szerződés : ráutaló magatartással.

Használati díjra kötelezhetők a bentlakó tulajdonosok?
Többlethasználati díjra, igen. Ha a tulajdonos szeretné használni a tulajdonát, de a másik/többi tulajdonostárs ezt nem teszi lehetővé, akkor igen.

Ha nincs megegyezés az összegről, akkor bírósághoz kell fordulni?
Igen. Jogállamokban ők döntik el a vitás kérdéseket, és többnyire még nálunk is.

Hogyan támadható meg egy fiktív bérleti szerződés, ami csak azért jön létre, hogy magasabb összegben gyakorolhassák az előbérleti jogukat a tulajdonos társak?
Sehogy, hiszen az érvényesen létre sem jöhet az összes tulajdonostárs beleegyezése nélkül.

Van bármi mód arra, hogy ne kelljen bérbe venniük, és idegen se vehesse ki.
Nincs. Hiszen egy másik ember tulajdonát használják. Jóhogy fizetni kell érte.

Természetesen a tul.társ nincs akadályozva, ő bármikor birtokba veheti.
Ja. Az más. Bármikor beköltözhet? Az előbb azt írtad, természetben nem megosztható. Vagy mégis? Olyan nincs, hogy ő együtt aludhat velük, más meg nem.

alfréd245 # 2020.11.05. 08:37

Az összes tulajdonostárs belegyezése nélkül nem adható bérbe az 1/2 tulajdoni rész?
Így megkerülhetetlen az előbérleti joguk, jól értem?
Viszont előbérleti jogot, csak úgy tud a tul.tars gyakorolni, ha igény tart a bérletre, ugyanazon fektételek mellett mint más.
Ha nem tart rá igényt, de nem is egyezik bele, hogy kiadja, akkor nem nem adhatja ki??

drbjozsef # 2020.11.05. 09:09

Ha nem egyeznek bele a bérbeadásba, akkor nem lehet előbérleti jogról beszélni.

drbjozsef # 2020.11.05. 09:13

De mondom : nem is lehet szó bérbeadásról, hiszen az ingatlannak birtokosa(i) van(nak), a tulajdonostársak között használati megosztási szerződés van érvényben (még akkor is, ha ez nincs leírva).

gerbera317 # 2020.11.05. 09:16

Nem ködös és azért nem írtam, mert nincs
De, igenis ködös. Azt pedig nem lehet látatlanban tudni, hogy lényeges körülményt miért nem említesz. Ezen a fórumon a kérdezők azért nem térnek ki lényes körülményekre, mert többnyire gőzük sincs, mi lényeges, meg mi nem. Sokan előbb közlik a tulajdoni lap oldalainak a számát (azt is helytelenül) meg a papírjának színét, mint a tartalmát. Nnna.
A bentlakók birtokláshoz való jogát nem lehet kívülről történő bérbeadással csorbítani. Illetve, bérbe adhatod a részedet, de ők nem lesznek kötelesek a bérlődet beengedni. Az egyetlen, amit tehetsz, hogy többlethasználati díjat követelsz a bentlakóktól. Esetleg még pert indíthatsz a közös tulajdon megszüntetése iránt.

alfréd245 # 2020.11.05. 09:34

Gerbera317
A többlethasználati díjat azért nem értem,mert a tulajdonost beengedik az ingatlanba, sőt még levelet is írtak neki, hogy bármikor birtokba veheti, őt nem akadályozzák ebben.

drbjozsef
A ráutaló magatartással létrejött használaton, hogyan tud változtatni, a bérbeadó szándékú tulajdonos?

drbjozsef # 2020.11.05. 10:37

alfréd245,

Ja, hogy a közös használaton nincs vita? Akkor peche van a nem ott lakó tulajdonosnak.

Igazad van, ilyen esetben, ha a birtokosok a Ptk. 5:74.§ szerint lehetővé teszik a nem ott lakónak is a birtoklást és a használatot, akkor nem kérhet tőlük többlethasználati díjat.

Mondjuk szerintem kb. két nap alatt pokollá tudná tenni a bentlakók életét, de ők tudják. Ugye, értik a bent lakók, hogy az OSZTATLAN szó mit jelent a közös használatban? Ha az illető majd a másik hálószobájában bagózik vagy recskázik, amit ugye megtehet, akkor majd az tetszeni fog nekik? Mert ha nem, és nem engedik, akkor máris követelhet többlethasználati díjat.

alfréd245 # 2020.11.05. 11:00

A lényeg az, hogy 3-an együtt laktak.
Majd szabad akaratából az 1/2 rész tulajdonosa elköltözött.
Mivel megromlott közöttük a kapcsolat, ezért kiakarja adni bérbe egy idegennek, hogy szarrá tegye az életüket.
A 1/4 részű tulajdonosok próbálják megakadályozni, hogy idegennek jogcíme legyen az ingatlanhoz.
Oké, hogy többlethasználati díjat nem követelhet, de használati díjat?
Úgy gondolom, hogy használati díjat azért nem , mert az azt jelentené, hogy birtokon belül lévő tulajdonosok se használhatják ingyen a tulajdonukat.
Egyébként kettő üres szobát fenntartanak a tul.tarsnak.

drbjozsef # 2020.11.05. 11:13

Egyébként kettő üres szobát fenntartanak a tul.tarsnak.

Tehát nem tudják, mit jelent az osztatlan.

Ha kiokosítja valaki az elköltözöttet, akkor nagyon kellemetlen meglepetés fogja érni a lakókat.

A kulcsszó : megegyezés. Ha nincs, mindenki rosszul fog járni a végén így vagy úgy.

alfréd245 # 2020.11.05. 11:23

Ha arra gondolsz, tudják, hogy mindenki használhat minden helyiséget.
A bejegyzésnek csak annyi a célja, hogy megtudjam - feltéve, ha valaki jartas a témában - , hogy kell-e mindenkinek a beleegyezese, a bérbeadáshoz.
Illetve milyen következményei lehetnek, ha bentlakók nem fizetnek bérleti díjat és ha nem engedik be azt aki bérbe venné.

drbjozsef # 2020.11.05. 11:52

alfréd245,

Akkor miért nem ezt kérdezed? :)

Ptk.5:78.§
(1) A tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

  1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz
  2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
alfréd245 # 2020.11.05. 12:14

Ismerem ezt a jogszabályt, de engem az érdekel, hogy ezen túl mi varható, ha biróságra kerül az ügy.
A bíróság kötelezheti a bentlakókat, hogy fizessenek?
Ha kötelezi akkor az összeg nyilván vitás lesz, azt a bíró állapítja meg,vagy szakértőt rendel ki?
Ha szakértőt rendel ki, akkor kit terhel a díja?

Ezekre a kerdésekre csak olyan tud válaszolni aki jártas az ügyben.

drbjozsef # 2020.11.05. 12:25

Hát az ügyben egyedül te vagy jártas, mi csak annyira, amennyit leírsz.

Ha a tulajdonostársak lehetővé teszik egymásnak az osztatlan használatot, nem gátolják meg a birtoklást és a használatot, akkor nincs helye használati díj, vagy többlethasználati díj megállapításának. Mert nincs alapja.

Akkor sem, ha az adott tulajdonostárs a valóságban soha nem is megy az ingatlan közelébe se a saját döntése okán.

Ilyen esetben a bíróság egészen biztosan nem kötelezi fizetésre a birtokosokat.

Ha a nem bent lakó tulajdonostárs használni nem akarja az ingatlant, miközben ez a lehetősége megvan, akkor értékesítheti a tulajdonrészét (a tulajdonostársak elővételi jogával), vagy, ha a lakott résztulajdonért nem kap megfelelő ellenértéket, kérheti bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

Használhatja, de az ettől eltérő hasznosítás csak közös megegyezéssel lehetséges.

alfréd245 # 2020.11.05. 13:11

Ha jól értem ebben az esetben az általad idézett jogszabály vonatkozik a gyakorlatra is
?
Ha nincs egyhangú határozat akkor nem lehet bérbeadni 1/2 tulajdoni részt sem, és ezen bírósági úton sem tud változtatni?

A közös tulajdon megszüntetése most nem lényeges, a bérbeadhatóságon van a hangsúly.

drbjozsef # 2020.11.05. 13:21

Igen.
Nem.

drbjozsef # 2020.11.05. 13:22

(Osztatlan közösben nem tudsz 1/2 tulajdoni részt bérbeadni. Ezért a neve is eszmei hányad.)

Szomorú örökös # 2020.11.06. 04:21

Adott egy osztatalan közös tulajdonban lévő ingatlan. 1/4, 1/4, 1/2 tulajdoni illetőségekkel rendelkeznek a tulajdonosok.....Az 1/2 részű tulajdonos bérletbe akarja adni az ő részét.....oda-vissza haszonélvezeti joguk van egymás tulajdonjogan.

Eléggé érdekes egy szituáció ez a leírás alapján. A kérdező tulajdonát ugyebár ez a két személy jogosan használja, mert ők a haszonélvezők, de nem azt használják nyilván, hanem a saját tulajdonukat, amelyre viszont a kérdezőnek van haszonélvezeti joga, ergo csakis az ő engedélyével tehetnék - nagy valószínűséggel így is van. A kérdező viszont a saját tulajdonát nem adhatja ki a másik két személy engedélye nélkül, mivel ők a haszonélvezői. Ez egy kicsit olyan róka fogta csuka esete így a leírás alapján számomra. :-)

alfréd245 # 2020.11.06. 05:01

Nagyon jó a gondolatmeneted.
Ezt egy bírósági határozatból idézem. Ez az indokolás megállta a helyét Törvényszéken,Kúriánál és az Alkotmánybíróság sem talált kifogásolni valót benne.
Az ellenérdekű fél hiába hivatkotott arra, hogy ez gátolja a tulajdonáról való rendelkezési jogot.
Úgy tűnik, hogy ez az 5:78. § értelmezése egységes a bírói gyakorlatban.

"Ptk. 5:78. § (2) bekezdés b) pontja az egyhangú határozatot igénylő kérdések körében nem tartalmazza az egész dolog használatba adását, az 5:80. § alapján azonban a tulajdonostárs saját tulajdoni hányadával jogosult rendelkezni, ami a bérbeadásra is kiterjed. A bérleti szerződés ezért jogszabályba ütközés folytán semmis."
" a Ptk. 5:78. § (2) bekezdés b) pontjában a „kötelezettségvállalás” szó használata önmagában is megköveteli, hogy a perbeli ingatlan egészének bérbeadásáról egyhangú határozattal döntsenek a tulajdonosok."

alfréd245 # 2020.11.06. 05:05

Az utóbbi komment címzettje drbjozsef.

Szomorú örökös # 2020.11.06. 06:29

drbjozsef

A haszonélvezet szóval viszont tisztában vagyok, bocsi. Volt bőséggel lehetőségem ezt megtapasztalni. Úgy látszik, hogy te meg ezt nem érted: „oda-vissza haszonélvezeti joguk van egymás tulajdonjogan