Ingatlanügyek

@Torpillacska
„kellett volna-e a felújításhoz a társtulajdonos hozzájárulását kérnem? ”
Ptk. 5.78.§ alapján nem, viszont ha a Ptk. 5:75.-76.§ szerint nem követelted a társtulajdonoson részarányosan, akkor talán még jól is jársz a végén, ha az elbirtoklás egyszer majd bekövetkezik.

„ha magunk csináltuk és számla nélkül a felújítást, akkor azt miként tudom beleszámíttatni a vételárba, mint értéknövelő tényező?”
Sehogy. Most meg ér annyit, amennyit ér.
Ezzel a megközelítéssel az a probléma, hogy a saját költségedre (és kockázatodra) jót tettél a társtulajdonosnak, az állam meg csak beleült a jóba.
Í.j.

„irreális árat mondanak rá”
Ha ennyire felülbecsült az értéke, akkor vélhetően senkinek sem fog kelleni, még akkor sem, ha versenyeztetik (elárverezik).
Érdemes lenne megvizsgálni, mikor tudna beállni az elbirtoklás az 1/6 tulajdonrészre, tekintettel arra, hogy a társtulajdonos helyett is sajátként birtokoltad az ingatlant (az 1/6 tulajdonrész államra szállása [hacsak nem kifejezett tulajdonosi akarattal, hanem mondjuk örökségről való lemondás miatt történt] szerintem nem minősül a tulajdon feletti rendelkezésnek, ennélfogva nem szakítja meg az elbirtoklás idejét sem). Ptk. 5:44-49.§ olvasd el alaposan. Persza ha az állam az árverést kitűzi az 1/6 tulajdonrészre, akkor azzal az elbirtoklási idő a Ptk. 5:49.§ (1) b) pont szerint megszakad.

@drbjozsef

„de csak emiatt nem spórolhatod meg a szavazást.”
Igen, ott a pont.
"Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet."

Köszönöm a válaszokat! akkor most még én kerülhetek bajba, hogy felújítottam? Ez egy nagyon hosszú procedúra (reméltem, hogy zárása) ezért nem egyezkedtem a felújítással kapcsolatban. Tulajdonképpen nem is volt kivel.. Külföldi tulajdonosa volt a maradék résznek. (Anno, kb 30 évvel ezelőtt én az ő részét is kifizettem, csak a földhivatalban nem került átírásra...) Beadtam a póthagyatékot, állam örökölt. Eddig is én gondoztam, tényleg próbáltam örökösöket találni, küldtem ki (külföld) leveleket is. Szeretném lezárni ezt a fura tulajdoni viszonyt. Eddig sajátként gondoztam. Az államnak jeleztem, hogy szeretném megvenni, hát tessék. Írták, hogy ha velem nem egyeznek meg árverésre bocsátják. Nem tudom mit tehetnék...
Akkor most az árverezés előtt adjak be elbirtoklás iránti keresetet? Így is megállná a helyét, hogy az állam csak idén örökölt, nem 15 éve?
Tulajdonképpen valóban állagmegóvó felújítások voltak, ez nem egy palota. Vályogfalazat, amit vízszigeteltünk és lemeszeltünk, stb. Fotóim vannak az előtte- utána állapotról. Ez mindössze azért merült fel, mert nem tudom miért ilyen magas árban határozták meg az ingatlan értékét

@Torpillacska

„Anno, kb 30 évvel ezelőtt én az ő részét is kifizettem, csak a földhivatalban nem került átírásra...”
akkor akár még a Ptk. 5:45.§ szerinti jogcímes elbirtoklás is fennálhat.

„Akkor most az árverezés előtt adjak be elbirtoklás iránti keresetet?”
Ha az állam nem ismeri el az elbirtoklást, akkor mindenképp.
Ha a perindítás ténye előbb felkerül a tulajdoni lapra, és ezután árvereztet az állam, szerintem az így tulajdont szerző árverési vevő nem minősül jóhiszeműnek. Azaz, ha végül igazad lesz az elbirtoklási perben, a Ptk. 5.41.§ (1) alapján a rosszhiszemű árverési vevő nem lesz tulajdonos.

Az "állam" nem ismerhet el.

@KBS

„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.

Üdv!

Tv értelmezéssel kapcsolatos kérdés, miután a közös képviselő leállíttatta a klímásokat. Az SzMSz-ben nem volt semmilyen rendelkezés az udvar felőli kültéri egységekkel kapcsolatban, és minden érintett szomszédnak van kültérije, ezért bátorkodtam én is megrendelni a munkát.

Szóval jött és elküldte őket a társasházi tv-re hivatkozva, én ott ezt találtam:

"Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett olyan építkezés megkezdéséhez, amely... az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt... közös épületrész, épület berendezés műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, ... köteles az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.”

A "műszaki állapot megváltoztatása" vajon mi? Akár egy fúrt luk is az?

Köszönöm előre is

„Akár egy fúrt luk is az?”
Akár. De a lényeg nem a lyukban van - kivéve persze egy utólagos hőszigetelés megfúrásával járó garancia vesztést - , hanem a kültéri egységének a közös tulajdont képező falra, homlokzatra szerelésében, és annak üzemeléstechnológiájából eredő következményeinek a közösség általi elviselésében. Szóval igen, a tház hozzájárulását be kellett volna előzetesen szerezni.

„„Az "állam" nem ismerhet el.”
oké, akkor az MNV Zrt.”

Az se. Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. Nincs méltánylási joga senkinek, aki az államot képviseli. (Talán túl szigorú ez így - de amikor amúgy is azzal van tele minden, hogy "ezeklopnak", akkor indokolt.)

Köszönöm! Valahol örülökis neki, hogy nem volt ogazam, az elviselhetőbb, mint amiko rigazam van és a hajamra kenhetem

@KBS
„Az állami vagyonról szóló törvény tiltja a jogról lemondást. ”
lehet hogy én értem félre, de ha torpillacska be tudja bizonyítani az MNV Zrt.-nek, hogy már azelőtt elbirtokolta az ingatlant, mielőtt a tulajdonjog az államra szállt volna, akkor az biztosan a tulajdonjogról való lemondás lenne? Nem létező jogról talán lemondani sem lehet. Az elbirtoklás elismerése szerintem nem ugyanaz, mintha azt mondaná az állam, hogy "ennek az ingatlannak az 1/6-át torpillacska tulajdonába adom."

A fiamnak lejár a Fundamenta szerződése. Felhasználhatja - e az összeget a szülő tulajdonában levő ingatlan egy részének megvásárlására, és az ingatlan tulajdonhányadának fennmaradó részét megszerezheti-e ajándékozási szerződéssel? Válaszát előre is köszönöm.

billakata,

Szerintem a résztulajdon vásárlással is megvalósul a lakáscél. (Jellemzően egy házaspár is csak 50-50%-ot szerez ilyenkor, igaz, ketten együtt megszerzik az egész ingatlant egyben, egy szerződésben)

A maradék rész megszerzéséhez nincs köze senkinek, tehát igen, mehet úgy.

Az új (2018 október után), állami támogatás nélküli lakástakaréknál nagyon laza az igazolási kötelezettség, valszeg nincs semmi olyan korlát, hogy közeli hozzátartozótól nem lehetne szerezni.

A régi, még állami támogatásos szerződések esetén szigorúbbak a lakáscél meghatározása, de én abban a rendeletben sem találtam ilyen kikötést (amilyen példul a CSOK rendeleben benne van).

De azért sokkal egyszerűbb és nektek biztosabb lenne, ha a fiad írna egy levelet a lakástakaréknak, és megkérdezi, hogy lehetséges-e, megfelel-e lakáscélnak, ha a szülőtől vásárol, és ha szerintük nem, akkor kéri, hogy jelöljék meg a lakástakarék rendelet erre vonatkozó paragrafusát. Akár a Fundamenta honlap kapcsolat menüpont alatti "írjon nekünk" form is elegendő, arra is időben válaszolniuk kell.

Nem a hányaddal lesz itt a baj, hanem azzal, hogy közeli hozzátartozótól. Azt általában tiltják a támogatott konstrukcióknál - hiszen egyébként igencsak könnyű pénzhez jutási lehetőség lenne.

Igen, általában tiltják, például a szocpolnál így volt, a csoknál így van, de a vonatkozó rendeletben erre nem találtam kitételt.
Persze, lehet, hogy van.
Vagy, akár a szerződésében is lehet ilyen kitétel, érdemes lenne azt is alaposan áttanulmányozni.
De a végső választ amúgy is a Fundamenta mondhatja meg neki.

Elnézést, tegnap rossz rovatba tettem fel a kérdést,

Tisztelt Szakértők!
Adott egy vidéki nagyvárosban élő testvérpár, akik a szüleik családi házában élnek.
Az édesanyjuk meghalt, utána az öröklés rendje szerint megörökölték az ingatlan felét.

A 74 éves édesapjuk idősotthonban lett elhelyezve, a kórisméje szerint közepesen súlyos demenciában szenved, beszámíthatatlan.

A gyámhatóság gondnokság alá kívánta helyezni és megkérdezték őt, hogy szeretné-e valamelyik gyermekét gyámnak, amire ő állítólag azt nyilatkozta, hogy nem. (Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan, tehát ebben az állapotban lehetett-e őt nyilatkoztatni? Két „tanúval” mondjuk ez elképzelhető-e?)

Miután megtörtént az állítólagos nyilatkozat, egy gyámhivatali dolgozót neveztek ki gyámjául. Ez így szabályos-e?

Ebből következik egy kérdés, hogy a gyám rendelkezhet-e az ingatlan másik felével, tehát eladhatja, vagy kiadhatja-e? Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?
Az ingatlan értéke meghaladja a 100 millió forintot.

Amennyiben ez az eljárás nem szabályos, milyen jogorvoslati lehetőségük van?

Chip1984,

Olvasd el a Ptk. 2:31.§-át.
Ez alapján minden bizonnyal jogszerűen nevezett hivatalos gondnokot a gyámhivatal. (és nem gyámnak, az más, de most lényegtelen).

A gondnok sokmindennel rendelkezhet, de a gondnokolt érdekeit kell néznie - ebbe beletartozik, hogy ha a tartását nem veszélyezteti, akkor a vagyonát meg kell óvja - pont a rokonokkal szemben, ugyanakkor pont a leszármazókra még kivétel is van, olvasd el a 2:23.§-t is.

Nem hinném, hogy volna okuk az aggodalomra, vegyék fel a kapcsolatot a gondnokkal, és azért persze tartsák rajta a szemüket az ügyein.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Chip1984

„Hangsúlyozni kell, hogy ő demens és beszámíthatatlan”
Ez akkor lesz csak hivatalos, ha orvosi szakvélemény is megállapítja.

„Kiforgathatják-e a testvérpárt a szülői örökség másik feléből?”
Ha az édesapa saját szabad akaratából akarná eladni az ingatlan rá eső részét, az is teljesen szabályos lenne és nem tehetnétek ellene semmit. Ugyanis akkor lesz csak az ingatlan ezen részéből „szülői örökség másik fele”, ha az édesapa örökhagyóvá válik, azaz meghal. Amíg él, addig ez az ő jogos tulajdona és azt csinál vele, amit akar, a gyerekeknek nem sok beleszólásuk van az elővásárlási jogot leszámítva.

Egy gondnokság alatt álló, cselekvőképességében korlátozott személyről erős állítás az, hogy "azt csinál, amit akar".

Doktor, a kérdezőnek alighanem az a félelme - csak nem azt mondja - hogy a gondnok a gondnokolt érdekeit szem előtt tartva kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését. Hiszen a gondnokolt számára ez így egy csak terhekkel járó, hasznot nem hajtó vagyontárgy.

„Ez akkor lesz csak hivatalos, ha orvosi szakvélemény is megállapítja.”

Tekintve, hogy már a gondnokot is kinevezték, ez eléggé "hivatalos". Azon túl, hogy a kérdező is írta, "kórisméje" szerint, szóval van ott (már csak a gondokság alá helyezésből következően is értelemszerűen) orvosi szakvélemény.

KBS,

Lehetséges, de azért ez a leszármazók esetén csak nem történik meg - kivéve persze, ha a tartása semmilyen más módon nem biztosítható.

Miért ne? Nem az örökösök érdekeit kell szem előtt tartania, hanem a gondnokoltét. Szigorúan véve akkor hibázik, ha bárkinek ingyenesen juttat az általa kezelt vagyonból. (A használat átengedése is juttatás.)

KBS
A gondnok ebben az esetben megteheti, hogy kezdeményezi a közös tulajdon megszüntetését?
Ez miért volna jó a gondnokoltnak, hiszen továbbra is az ő tulajdonában marad a fél ingatlan, amit a halála után végrendelet hiányában úgyis megörökölnek a leszármazottak?

„hiszen továbbra is az ő tulajdonában marad a fél ingatlan”
A közös tulajdon megszüntetése után? Hiszen annak éppen az lenne a lényege, hogy a gondnokolt ne maradjon a tulajdonosa egy bevétellel nem, csak kiadásokkal járó ingatlannak. Annál még egy lekötött betét is jövedelemzőbb, az államkötvény pedig még inkább.

(Igen, az örökösök megköszönhetik a gondnoknak, hogy a gondnokolt vagyonát gyarapítja, hiszen akkor a hagyaték is nagyobb lesz. Arra azonban kevésbbé tarthatnak igényt, hogy a gondokolt vagyonából már most, az életében részesüljenek.)