Ingatlanügyek

Tiszteletem !

Nagyszülői beleegyezésre a nagyszülői telken elkezdett, kb. 80%-ban kész építkezés a nagyszülők tudta nélkül nem úgy zajlott ahogy az törvényileg elő van írva.
Értem ez alatt , hogy pl. nem készült e-napló sem kézzel írott napló, több pontban eltértek a tervrajztól stb.. tulajdonjog nincs bevezetve az építtetőknek, lakhatási engedély nincs.
Tehet e bármit is a nagyszülő ezek kiderülése után , ha az építtetők úgy döntenek hogy mégsem építkeznek tovább , de az addig elkészült építménnyel megnövekedett tulajdoni értéket rajtuk követelik?
Pl. ha az eddig elkészült építmény felbecsültetve 6 mó Ft-ot ér miközben a belefektetett pénz kevesebb , követelhetik e ezt a nagyszülőkön illetve a nagyszülők hivatkozhatnak e hivatalosan valamire ,( pl. jóhiszeműség esetleg idevághat?) ami magában foglalja , hogy nem lettek rendesen tájékoztatva az építkezés menetéről?
Mi történik ha a nagyszülők azt mondják nekik nem kell az az építmény , nem tartanak rá igényt, lebontathatják?
Ebben az esetben hogy alakulna az ügy?

Előre is köszönöm!

Köszönöm a válaszokat, végül mégis inkább a legtisztább, és legegyszerűbb mellett döntöttem : édesanyám intézi a dolgokat, de megcsinálom én az adózást, nekem amúgy is csinálni kell adóbevallást (ő pedig nyugdíjas).

Éppen ez az, hogy az ingatlantól nem akar megválni. De az ügyintézés sem hiányzik neki.

Marad a határozott idejű haszonélvezet.

A határozott időre létesített haszonélvezeti jogot én is jónak tartom. De az ajándékozás is jó, csak akkor más az adóalany. Ha az adózási lehetőségek közül jól választ, akkor nem is macerás.

Na igen, csak éppen a macerát akarja elkerűlni, adózás, könyvelés stb.

A haszonélvezet rengeteg viszályt szül, rengeteg visszaélést követnek el vele.
Szerintem lajcsó javaslata életképes.
A haszonélvezetet alapítsátok 2 évre, aztán lehet ujra alapítani meghosszabbitani stb.

A haszonélvezettel önmagában semmi gond, csak a kérdező ódzkodik tőle. Ezért javasoltam neki a határozott idejű haszonélvezeti jog létestését. Bár az is megoldás lehet(ne), hogy a bérleti díjat ajándékozza az édesanyjának.

Tudom lajcsó. Vettem haszonélvezetet.
Megköszönném ha megírnád mi a gond vele. Lehet, hogy nem tudok valamit. Légyszííííí

Most intéztem valakinek önkormányzatnál hasonló ügyben ingatlan adó bevallást. Ott pl van rá formanyomtatvány.
Alapesetben fifti-fifti. De ha közösen nyilatkoznak róla, egyikük is fizetheti az egészet. Csak meg kell jelölni, hogy ki az adófizető.

"inkább elkerülném a haszonélvezetet."
Te tudod. Csak jelzem, hogy haszonélvezeti jog határozott időre is létesíthető!

Amit az elején írtál kb én is ezt írtam.
Az EHO-t is jól látod. Csak azt akartam Neked érzékeltetni, hogy ha a NAV rokonok közti nullás bérbe adást érzékel, vélelmezheti az adócsalást. Akár SZJA akár EHO. Ha ilyesmi az esetetekben fenn állhat, akkor jogilag atombiztos szerződésed legyen. Ez pedig a haszonélvezet.
Én olyan szerződést nem kötnék a rokonommal, hogy ingyen bérbe adok neki valamit, hogy azt ő akár leadózva is bérbe adja.

big_tits

Közös tulajdon esetén én úgy tudom, hogy most az az álláspont, hogy alapesetben a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduknak megfelelően oszthatják meg a fizetendő adót, de ettől közös megegyezéssel el lehet térni tetszőlegesen - az adót így is úgy is megfizetik.

De itt ez nem jön szóba, ahogy pont az adóügyi vonzata miatt a meghatalmazás sem. Viszont ebben az esetben az adó változhat, több szempontból is.

Ha én elérném az ingatlankiadásból az 1M éves jövedelmet (mert mondjuk két ingatlant is kiadok), akkor 14% EHO-t is fizetnem kell az SZJA mellett. De ha édesanyám nem éri el, akkor neki se, nekem sem kell, tehát ezzel kevesebb pénz folyik be az államnak.

Ugyanakkor viszont más esetben, ha én az éves 450e ftos EHO határt elérném, de édesanyám is elérné az 1M jövedelmet a lakáskiadásból, akkor meg több EHO-t fizetnénk, mert nekem a határ miatt már nem kellene.

Ha haszonélvezet lenne alapítva a lakásra, akkor ugyanezek a lehetőségek ugyanígy megvannak, tehát az, hogy simán magánokiratban adom át a kiadás lehetőségét valakinek, nem okoz hátrányt az államnak, még a haszonélvezet ingyenes alapítása is illetékmentes egyenesági rokonok között.

MajorDomus
Megírnád bővebben az álláspontodat a haszonélvezettel kapcsolatban. Van folyamatban egy ilyen ügyem. Jó lenne tanulni valami okosságot.
Elm_
Egyébként 1-2 éve a NAV álláspontja ez volt a hasonló kérdésben: Férj és feleség közös tulajdonában lévő ingatlant férj adta bérbe. NAV szempontból elég volt egy egyszerű lemondó nyilatkozat a feleség részéről. Egyedül a férj adózott az egészről.
De ezt ne vedd készpénznek. Ki tudja ma vagy holnap mit gondolnak róla. Meg lehet, hogy jogilag nem OK.
Én a haszonélvezetre szavaznék.
lajcsó válasza gondolom jogilag OK. Na de adóügyileg mit csinász? Mindkettőtöknek adóalanynak kell lennetek. És egyikőtök könyvelteti és bevallja? a semmit.

MajorDomus

Köszönöm a válaszokat.

Igen, én is azt gondolom, hogy bár a költsége nem jelentős, mégis inkább elkerülném a haszonélvezetet.

Természetesen saját nevében adná ki, pont azt szeretném, hogy (bár a tulajdonjog mellett a mérőórák is az én nevemen vanak) ő intézze a kiadást, ő adózzon a jövedelemből, értelemszerűen ő tartaná is meg, és költené el azt - ezt szeretném hivatalossá tenni a lehető legegyszerűbb módon.

A helyzet egyébként az, hogy a lakás a nagypapámé volt, és annak idején az én nevemre lett megvéve, de mindig is édesanyám intézett mindent vele kapcsolatban eddig is, de facto az ő öröksége a lakás.

Meghatalmazás ehhez biztosan kevés. Annak esetleg van értelme, ha jelképes összegért adom neki bérbe?

Nem lenne egyszerűbb a haszonélvezet?
Igaz, az meg több gondot okoz, mint amennyit megold!

"Az én tulajdonomban lévő tehermentes lakást kiadhatja-e édesanyám jogszerűen, anélkül, hogy haszonélvezeti jogot alapítanánk rajta?"
Attól függ, hogy ki nevében? Ha a te nevedben akkor meghatalmazással járhat el. Ha a saját nevében akarja bérbe adni akkor először add neki bérbe az ingatlant,utána ő meg albérletbe adhatja.

Közjegyző által hitelesített meghatalmazással
minden további nélkül.

Tiszteletem,

Az én tulajdonomban lévő tehermentes lakást kiadhatja-e édesanyám jogszerűen, anélkül, hogy haszonélvezeti jogot alapítanánk rajta?
Átengedhetem neki a hasznosítás jogát - és természetesen a terhek viselését is - egy egyszerű okirattal vagy két tanú előtt írt magánokirattal? Ha igen, van valamilyen különösebb formai követelmény?

Előre is köszönettel,
Márk

Tulajdonjog fenntartással vásároltam részletfizetéssel egy kivett tanyát ( földtörvényes).

A kérdésem az hogy mi van olyankor hogyha mondjuk belecsap a villám és leég?
Vagy elviszi az árvíz? Vagy felrobban gázszivárgás miatt??

Tehát tőlünk független ok miatt pl megsemmisül vagy megsérül az ingatlan.

Ilyenkor ez milyen hatással van a szerződésre ha ez nincs benne külön kikötve?
Ki fizet kinek? Vagy senki senkinek?

Egydzeű!
Teljes körű ügyintétzéssel kell megbizni!

@Hekus: Még mindig az a válasz, hogy azt csinálja az ügyvéd, amire megbízást kap (és vállalja). Ha nem ismered az ügy menetét, kérdezd meg az ügyvédet erről és azt is, hogy vállalja-e az egészet, vagy melyik részét. (Ha megvan a tulajdoni lap, eladók és vevők elmondták a kívánságaikat, az ügyvéd el tudja dönteni, hogy miként valósítható meg ez.)
Persze a megbízási szerződésben mindezt le is kell írni.

Az a kérdés ha valaki úgy megy adás vételt kötni, hogy nem ismeri az ügy menetét akkor milyen folyamatokat vállal az ügyvéd, hogy ne a megbízónak kelljen utánajárni ?

"Milyen ügyintézést vállalnak az ügyvédek adás vétel során?"
Ezt én úgy fogalmaznám, hogy az adásvételi szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos feladatokat.
Ennek konkrét tartalmát a megbízás létrejötte során kell meghatározni!

???
Mi az igazi kérdés?

Egyébként az ügyvéd azt csinálja, amire megbízást kap.

Milyen ügyintézést vállalnak az ügyvédek adás vétel során? Ellenőrzik a személyazonosságot, a tulajdoni lapot, a földhivatali ügyintézést és a letétkezelést (foglaló, tulajdonjog lemondás) is vállalják? A jelzálog törlést az eladónak kell vagy megállapodás alapján ügyvéd is intézi? Ezen kívül még valami szokás?