Ingatlanügyek

Tisztelt Fórumozók!

A következőben szeretnék segítséget kérni.
Édesanyám takarítást vállalt egy 90 éves bácsinál, aki felajánlotta neki, hogy kössenek eltartási szerződést. A kérdésem az lenne, hogy úgy meg lehet-e oldani az eltartási szerződést, hogy nem édesanyám nevére írnánk, hanem az én nevemen lenne, de édesanyám járna hozzá tovább takarítani, főzni, ilyesmik, és amikor meghal a bácsi, az enyém lenne a ház. Ha ez a dolog létrejön, kell fizetni nekem valamit a ház után? Meg lehet úgy oldani ezt a szerződéskötést, hogy a számlákat a bácsi fizesse haláláig, és csak utána az, akivel kötötte a szerződést?
Várom a mihamarabbi válaszukat!

Köszönettel: Bartal Dóra

Tisztelt Fórumozók!

2010-ben örököltem édesapámtól egy belterületi beépítetlen ingatlant a hugommal együtt 1/2-ed, 1/2-ed tulajdoni hányadban. A telken ott volt és jelenleg is ott van apám testvérének holtig tartó haszonélvezeti joga. Szeretnénk eladni a telket, vételár 3.500.000 HUF, amikor megörököltük, akkor a hagyatéki szerint az értéke 5.400.000 HUF volt. A vevő részletekben fizetne, most 400.000 HUF-ot, februárba 1 milliót és jóniusba a maradék 2 milliót. Ja és ingatlanközvetítőn keresztül adtuk el, neki is jár díj, elvielg 3 %, de min 150.000 HUF + ÁFA. Szeretném megkérdezni, hogy az adásvételi szerződésben mikre kell figyelni? Mivel részletekben fizet a vevő, ezért a részleteket foglalóként kell írni, vagy más címen? A haszonélvezeti joggal kapcsolatban mit kell tartalmaznia? A haszonélvező lemond erről a jogáról, nem kér érte elvileg semmit, mármint pénzt, erről kell külön nyilatkoznia, vagy elég beleírni az adásvételibe? Nekünk, mint eladóknak milyen költségek merülhetnek fel? Illeték vagy adó? Úgy tudom adót nem kell fizetni, mert kevesebbért adjuk el, mint ami a hagyatékiba van. A haszonélvezeti joggal kapcsolatos rész érdekelne leginkább, az nem tiszta teljesen. A választ előre is köszönöm!

Mire adtad be a hagyatéki hitelezői igényt? Mit és milyen jogcímen követelsz a hagyatékból?

(Hogy tudnál kiszállni? Adós vagy, tartozol. Méghozzá egyetemlegesen.)

1998-ban vettünk lakást Pécsett lányunknak, felerészben haszonélvezeti jogom van, most kaptam az adóosztálytól levelet, hogy nem vallottam be 98-tól az építményadót: melyről halvány gőzöm sem volt, hogy fizetni kellene. Most keresnek, 16 év után!! Mit kell tennem? Nem a tulajdonos fizeti? Nem évült el a követelés ennyi idő után az előző évekre?
Várom tisztelettel segítségüket!

Köszönöm szépen! :)

Annyit jelent, hogy legfeljebb a bejegyzett összegig biztosítja a meghatározott jogviszonyból származó követeléseket. Egy adásvételnél gyakorlatilag ugyanúgy fog működni.

Végül nem vesszük meg az előzőekben kérdezett ingatlant. A másik, amit kinéztünk, szintén terhelt, bár nem akkora összegig. Az alábbi van írva a tulajdoni lapjára:
"keretbiztosítéki jelzálogjog xxxx euro erejéig, az okiratban írt jogviszony biztosítására." Osztrák bank megnevezés. Ez ugyanúgy működik, mint a magyar banki jelzálogjog vagy ez más? Még ilyen megnevezéssel nem láttam terhet tulajdoni lapon. Segítenétek, hogy lehet-e probléma ezzel? Köszönöm!

Köszönöm szépen mindenkinek!

Megegyezhet éppen az adós, a végrehajtást kérő és a vevő az árverés hatályával, de árverésen kívüli vételben, de szerintem sem lesz az problémamentes, ha a végrehajtást kérő nem tud arról, hogy az adósnak is fizetsz ezért valamit. Ha tud róla, de nem kifogésolja, az már biztosan rendben van.

„Ha jól tudom, az is ilyen szempontból úgy működik mint a jelzálog jog, hogy kifizeti, aztán adják a törlési engedélyt”

Nem egészen. Ha már végrehajtás alatt van, akkor ki kell fizetni a végrehajtással járó költségeket, illeték, kamat, és a végrehajtó munkadíja.

Természetesen azt is ki kell fizetni, aztán ha maradna pénz, azt kapná a tulaj. Ha jól tudom, az is ilyen szempontból úgy működik mint a jelzálog jog, hogy kifizeti, aztán adják a törlési engedélyt. Tehát mi úgy számoltunk, hogy 3 millióból lejönne még az 1,12 millió, azzal kifizetnénk a végrehajtót és a fennmaradó 1,88 milliót kapná a tulaj. Amúgy sem fizetnénk többet, mert a számoljuk azt, amit rá kell költeni, akkor nem lenne több pénzünk.

A végrehajtási joggal mi lesz?

Köszönöm a választ. Tehát valószínűleg nincs az árverésen kívül legális módja annak, hogy megvásároljuk az ingatlant. Vagy simán annyiért vesszük meg, amennyi a hitel, de abba meg az eladó nem fog belemenni, mert neki kellene valamennyi pénz. Az árverést nem tudjuk megvárni (nem is tudom, hogy mikor kerülne sor rá), mert 90 éves dédivel költözünk, aki nem tud albérletbe, utána meg még egyszer költözködni, jó, hogy egy költözést vállal. :) Sajnálni sajnálom, mert amúgy ér szerintem kb. 28 milliót az a ház, igaz, nem vagyok szakember, de amiket láttunk, ahhoz képest saccolom.

Szerintem várd meg, amíg árverezik azt az ingatlant.

Üdvözlök mindenkit!
Egy kényes ügyben kérném a szakvéleményeket.
Ingatlan vásárlás előtt állunk. Van egy ingatlan ami amúgy nagyon tetszik, de jogilag problémás eset...
A házon jelenleg kb. 22.000.000.- Ft jelzálog van, és ezen felül 1.120.000.- Ft van végrehajtás alatt egy behajtó cég által.
Mi tettünk egy 18.000.000.- Ft-os vételi ajánlatot,mellyel a tulajdonos a hétfői napon megy be a hitelintézethez (FHB Bank). Állítólag van arra esély, hogy a bank elfogadjon egy kevesebb vételi ajánlatot, mert volt már rá példa (de én ezt csak hallomásból tudom).
Ha a bank elfogadja az ajánlatunkat,úgy vagy ezzel együtt azt is elfogadja,hogy a 22.000.000.- Ft helyett csak 18.000.000.- Ft-ot kap, vagy a tulajdonossal megegyeznek abban,hogy a fennmaradó 4.000.000.- Ft-ot máshogy kapja meg.
A probléma a következő:
A tulajdonos úgy szeretné elfogadtatni a bankkal a 18.000.000.- Ft-os vételárat,hogy neki is maradjon 3.000.000.- Ft (mert valójában 21.000.000.- Ft lenne a vételár,csak ebből az összegből a tulajdonos szeretne "kimenteni" 3.000.000.- Ft-ot).
Nem tudom,hogy jól értem-e,de ha a bank rábólint a mi ajánlatunkra,úgy azzal elfogadja azt is,hogy bukik a hitelen,hiszen kevesebb pénzt kap mint amennyi a tulajdonos hitele.
Ha viszont így van,akkor erősen "csalás" szagú az,hogy egyrészt a bank 18.000.000.- Ft-ról tud,miközben valójában 21.000.000.- Ft-ról lenne szó (hiszen a tulajdonos is szeretne kapni 3.000.000.- Ft-ot.
Van bármi legális módja annak,hogy a bank,a 22.000.000.- Ft-os hitel ellenére csak 18.000.000.- Ft-ot kap meg,miközben a tulajdonos is megtarthat 3.000.000.-ot?
Mert szerintem minden létező bevételt a bank szeretne megkapni mindaddig,míg a teljes hitel tartozás ki nincs egyenlítve. Amennyiben ennek nincs reális módja, úgy biztosan elállunk az adásvételtől.
Köszönöm a válaszokat!

Igen, a volt tulajdonos tartozását követelni kell az eladótól.

Tisztelt Fórumozók!

Meg tudja valaki mondani nekem, hogy 1985-ben melyik törvény vonatkozott a lakás-(egészen pontosan helyiség)bérletekre?

Köszönettel!

Tisztelt Jogi Fórum!
Jogi tanácsot szeretnék kérni abban az ügyben, hogy vásároltunk egy családi házat, amelyet úgy vettünk meg, hogy minden közművel ellátott (villany, gáz, víz). Amikor az ingatlanközvetítővel a házat megtekintettük azt mondta, hogy minden közmű bent van semmi sincs kikötve. Mi sajnos jóhiszeműek voltunk tapasztalatlanok egy ilyen ügyben. A vételárat előre ki kellett fizetni, ügyvéd és adásvételi szerződés nélkül két tanú jelenlétében. Az adásvételi szerződést két nap múlva csinálta meg az ügyvédnő, az ingatlanos által hozott ügyvéd. A lakáskulcsokat megkaptuk, utána derült ki, hogy nincs se gáz se villany. A német tulajdonos 2008-ban szerződést bontott az e-onnal. A víz korlátozás alatt volt tartozás miatt, amit ki kellett fizetni, mert addig nem adták vissza a vizet sem. Az ingatlanos közjegyző által meghatalmazott személy, aki a tulajdonos minden ügyében eljárhatott. A kárunkat viszont nem akarja megtéríteni.
Kérdezem én, kinek kell fizetni. Jár e kártérítés vagy sem?
A válaszokat előre is köszönöm!

:-D

Amennyiben peres fél vagy (alperes, felperes), abban az esetben ezeket a kérdéseket közvetlenül a szakértőnek is felteheted. Pl.a szakértő milyen beszerzett adatok alapján számolta/határozta/becsülte meg a használati díj összegét?
"Nem kellene ennél részletessebben indokolnia, és leírnia az összes szempontot, amit releváns volt szakértői véleményének megalkotásakor?"
Indítványozd ezt is!
Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát! (A bíró meg aztán főleg nem.)

Akkor én fogalmaztam rosszul.

Bíróság felkér egy igazságügyi szakértőt, hogy állapítsa meg, hogy mekkora a használati díj ingatlan kapcsán. Ez esetben elég, ha az igazságügyi szakértő leírja 11 sor nagyméretű betűkkel, hogy családi házakkal számoltam, és a beszerzett adatok alapján 130.000 Ft/hó a használati díj, amit meghatároz, és ennek jelen körülmények között 70.000 Ft/hó a ténylegesen realizálható összege, felsorol 4 szempontot és utána három pont. Nem kellene leírnia, mégis milyen beszerzett adatok alapján számolta/határozta/becsülte meg azt, ha már azt leírta, hogy a beszerzett adatok alapján határozta meg, így nem visszaellenőrizhetetlen a szakértői vélemény? Nem kellene ennél részletessebben indokolnia, és leírnia az összes szempontot, amit releváns volt szakértői véleményének megalkotásakor?

Magánszakértő kapcsán pepitában, elég, ha 11 sorban leírja, a fentieket, beszerzett adatok, de milyen adatok alapján az személyiségi jogi védelem alá esik, ahogy a saját számítási/becslési metódusa is állíátsa szerint?

Jobban értetek hozzá, mint én, ezért elnézést mégegyszer értetlenkedésemért. Ha azt mondjátok, hogy így van, bár furcsállom, de mivel nem értek hozzá, elfogadom.

Mi a probléma Pyrx ??

Vannak un. igazságügyi szakértők és vannak egyéb szakértők.
A szakértőket bizonyos kritériumok alapján választják ki és adnak nekik jogosultságot. Szakértő egyébként bárki lehet, ha ért a szakmájához és aki megkérdezi a véleményét bízik benne. természetesen pénzt nem kérhet a tevékenységéért, de amúgy szakérthet.
2014.10.21. 08:03
„Hogy győzi meg a szakértő a bírót, hogy az általa megadott adatok helyesek,”
Sehogy. a szakértő feladata nem ez, hanem a véleményalkotás. Aztán azt a biró elhiszi vagy sem.

Amit nem értek általában igazságügyi szakértőnél:
Hogy győzi meg a szakértő a bírót, hogy az általa megadott adatok helyesek, ha semmilyen részadatot, összehasonlító adatot, nem ad meg, és szerinte ennek nem is kell benne szerepelnie?
Milyen bérleti díj adatok? Milyen adatokból számít használati díjat? Bíróság az egyik igazságügyi szakértőnek elhiszi a másiknak nem, pusztán a gyakorlata alapján, részadatok, összehasonlító adatok nélkül?

„A szakértő gyakorlata győzi meg a bírót, hogy az általuk megállapított bérleti díj adatok megfelelnek-e a piaci viszonyoknak s ezekből az adatokból hogyan számíthat használati díjat.”

Egyébként konkrétan magánszakértő kapcsán
nem ad meg semmi részadatot, csak végeredményt. Közölte azt is, hogy voltak részadatok, összehasonlító adatok, de minden adat személyiségi jogi védelem alatt áll, még saját számítási/ becslési metódusa is, úgy hogy egyfelől közölte részletes számítást nem végzett, másfelől ha végzett volna akkor szerinte ugyanazen eredmény jönne ki. Leírta legnagyobb megdöbbenésemre azt is, hogy megfelelő minőségben most sem tudná elvégezné a munkát, az erre vonatkozó kérdésemre pedig nem hajlandó válaszolni, hogy ha ez így van, akkor miért fogadta el a megbízást? Persze ezeket csak azután közölte, miután kifizettem a magánszakértői díjat, addig el sem küldte a szakértői véleményt. Azt is utólag, panaszomra közölte, hogy adatai szóbeli adatok, szakértői véleményben nem szerepel ez a „szóbeli” rész, csak az hogy beszerzett adatok alapján határozta meg a haszánlati díjat. Egyébként használati díj kapcsán a magánszakértői vélemény 11 sor nagy betűmérettel, tudom nem kilóra megy, de...

Elnézést a részletesebb leírásért, és az értetlenkedésért, de tényleg nem értem, és biztos vagyok benne, hogy nagyobb tudással rendelkeztek ezen a téren, mint én.

Én nem értem, mi a kérdés.

Sziasztok,

korábban már téjékoztatást kértem magánszakértői témában, de megpróbáltam a szakértővel még egyszer egyeztetni, és arra a kérdésemre, hogy miért nem szerepel részadat, és összehasonlító adat a magánszakértői véleményben használati díj kapcsán, az alábbi választ kaptam az ügyvédjétől, és szeretnék tájékoztatást kérni, hogy ebben a formában szerintetek ez igaz állítás-e? Szerintem ellentmondásos, nem kell összehasonlító adat, de a bíró összehasonlítási és részadat nélkül megállapítja, hogy helyes e a kihozott végeredmény, lehet, hogy csak én nem értem...??? Ennek a szakértőnek elhiszem, a másiknak nem???

"Évtizedes polgárjogi gyakorlatom alapján arról tudom tájékoztatni Önt, hogy az ingatlanforgalmi szakértők használati díj megállapításnál általában nem tüntetnek fel összehasonlítási adatokat, mivel ezek az adatok nem ellenőrizhetőek, ugyanis nincs közhiteles nyilvántrartás, melyben a bérleti díj adatokat rögzítenék. A szakértő gyakorlata győzi meg a bírót, hogy az általuk megállapított bérleti díj adatok megfelelnek-e a piaci viszonyoknak s ezekből az adatokból hogyan számíthat használati díjat.”

Választ előre is köszönöm.