Ingatlanügyek

Elidegenítési tilalom állami támogatású hitelre

Tiszltelt Ügyvéd Úr!

2006. év végi keltezésű adásvételi szerződés alapján 2007. februárjában hitelszerződés keretében állami támogatású lakáshitelt vettem fel. A lakáshitelt 2013. év végéig teljes előtörlesztéssel teljes mértékben visszafizettem.

A kérdésem az, hogy vonatkozik-e bármilyen határozott idejű eligenítési tilalom a lakásra az állami támogatású hitel miatt? Ha igen, meddig? Tudna hivatkozni a vonatkozó jogszabályra?

Válaszát előre is köszönöm.
Kerstin

Megveszed a férjed tulajdoni hányadát. A vételárba beszámíthatod az egyedül megfizetett törlesztőrészletek felét.

Tisztelt Fórumozók!
A következő problémával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:
2008-ban a volt férjemmel közösen vásároltunk az ingatlant. 12 tulajdoni hányaddal, banki hitellel, az ingatlant jelenleg is jelzálogjog terheli. 2013-ban elváltunk, a bíróság kizárólagos használatot állapított meg számomra az ingatlanra. A válás óta a ingatlan hitelét egyedül fizetem a banknak. Az banki hitelnél az adós Én vagyok, a volt férjem adós társként van nyilvántartva.
A kérdésem az lenne, hogy hogyan lehetséges az hogy az ingatlanon 11 arányú tulajdonjogot szerezzek, melyet később a gyermekeim nevére szeretnék íratni 12 tulajdoni hányadban. (A gyermekeim még kiskorúak, illetve csak az egyik gyermek közös, másik gyermekem az előző házasságomból való)
A válaszokat előre is köszönöm!

Hirdesd meg eladásra, ha nem kel el, még mindig elajándékozhatod.

Tisztelt ügyvéd úr!
A kérdésem a következő:Miskolcon örököltem pár éve egy földterületet körübelül 15- ként.Valami távoli rokonság útján.Sajnos a telek közvetlen 2 telep között helyezkedik el így értéktelen eladhatatlan.De most jött a felszólító levél ,hogy tüntessük el az odszállított szemetet.Erre mivel én elég messze lakom nincs esély,de ha el is szállitatnánk,másnap ,de még aznap vinnék a szemetet.A kérdésem mivel eladhatatlan ezért mit lehet tenni?Hogyan tudok megszabadulni tőle,hogy a nevemről lekerüljön?Hallottam ,hogy az önkormányzatnak fölajánlani.Ezt miképp lehet?És ha tulajdonosok nem akarják?Akkor a részemmel mit lehet kezdeni?
Válaszát előre is köszönöm.

A lehetősége megvan rá, de amíg pontosan fizetsz, ez nem érdeke.

Társasházunk 4. emeletén van egy szárítóból kialakított lakás.
A padlás többi területe beépítetlen. Ezt szeretnénk eladni. A 4. emeleti lakás tulajdonosa szeretné bővíteni lakását a padlástér rovására. A vevő a teljes jelenleg beépítetlen padlástért venné meg, neki nem adna belőle. Ezért a lakó minden eszközzel meg akarja akadályozni az eladást, vagy legalábbis beleszólni, hogy mi legyen ott mellette. Kérdezném, hogy erre tényleg joga van? Ennyire védi őt a jog? Köszönettel.

Tisztelt Tanácsadó!
Az ház amiben a családommal élek, 3 személy tulajdonában van.Enyém a nagyobb rész a többieké két egyforma kisebb. Az ingatlanon jelzálogkölcsön van.Én vagyok az adós a többiek adóstársak. Az egyik adóstársam ellen büntetőeljárás van folyamatban - bírói döntés még nem született- ezért az ő részét a bíróság zárolta.
A kérdésem a következő:
Amennyiben a bíróság elítéli az adóstársamat, és zárolás miatt a tulajdoni lapon a bíróság első helyre kerül, a pénzintézet felmondhatja e a hitelszerződésemet?
Előre is köszönöm válaszukat
Swalbard

TISZTELT ÜGYVÉD ÚR!

A segítségét szeretném kérni.
Meghalt az élettársam édesanyja 2014 decemberben. Volt egy
önkormányzati bérlakása ahol ő volt a bérlő. A fia az élettársam nem szerepelt a lakáson.Annyi hogy oda volt bejelentkezve állandóra.Mikor meghalt az édesanyja,kérelmet kellett beadnunk az önkormányzatnál h a fia megkaphassa a bérlakást. Ezt meg is kapta. 2014. december 15-től ő lett a bérlő. Ezután mindenhol szerződést kötött. E-on, Vizmű, Komtávhő. Az lenne a problémánk, hogy a komtávhő követeli hogy fizessük ki majdnem 100000 ft-ot ami még az édesanyja tartozása volt.Hiába az élettársam uj szerződést kötött velük decemberben, azóta a számlák az ő nevére jönnek, és szerepel rajta az édesanyja tartozása. Szerintem 0-ról kellett volna induljon. Mondtuk h az e-on, a vizmű is mikor az élettársam megkötötte velük a szerződést, mindenhol 0-ról indult. Aztmondták h ők ráirják az édesanyja tartozását a fia nevére. Cserélni szeretnénk lakást, ezért mindenhonnan kikell kérnünk a 0-ás számlát. De a Komtávhőbe aztmondták amig nem fizetjük ki az édesanyja tartozását, ők nem adnak 0-ás számlát. Ebben szeretném a segítségét kérni. Ez jogos ez a követelésük,vagy kötelessek lennének kiadni a 0-ás számlát mivel a fia mióta az ő nevén van a szerződés, mióta megkaptuk a lakást,rendessen fizetett mindent.Várom válaszát! Köszönöm szépen!

milmaty
a másik topicban leirtam.

Bimbus
ezt már egy telefonnal megtudod a helyi önkormányzat műszaki osztályától.

Tisztelt Fórumozók!

A társasházi közös tulajdonban lévő tetőtérből a lakásunk feletti részt szeretnénk megvenni. Ehhez először amennyire tudom alapító okiratot kell módosítani albetétesítés céljából majd ezt az albetétet megvenni. A kérdésem, hogy ha nem írja alá az Alokmód-ot és az adásvétet minden tulaj, akkor elegendő e a 80%, figyelemmel a Tháttv 10.§-ára (régi alapító okirat nincs benne 2/3). A további kérdésem, hogy ha lesz 80 %-os közgyűlési határozat az albetétesítésről és az eladásról, akkor ez a dokumentum elég a földhivatali bejegyzéshez különösképpen az adásvételhez illetve, hogy nem követeli e meg a földhivatal ettől függetlenül a 100% tulajdonosi aláírást az adásvételhez arra hivatkozva, hogy a Thtv. nem speciális a Ptk-hoz képest. Van valakinek ebben földhivatali tapasztalata?
Köszönöm a segítséget előre is.

MajorDomus!
Köszönöm az együtt gondolkodást.
Ha a kapuáthajtó fölött nincs lakás, akkor része a sávnak?
Engem a szabályozással fordított helyzet bizonytalanít el. Mert most az utcafronttól végig meg van a szabad sáv. Ezt a sávot az építkezéssel akár 12 m-rel is csökkenthetem. Ha szabadon csökkenthetem, akár meg is szüntethetem. Akkor mi is van a gépkocsival való biztonságos beközlekedéssel és miért is írnak elő 3 m-es sávot?

Ha felette lakás van, akkor szerintem nem lehet része, de ebben nem vagyok járatos

Immaculata!
Mindkét oldalon a szomszéd beépítette a telkét, az enyém nincs még az utcafronton beépítve. Vagy egy zárt kapubejárót épitek tűzfaltól tűzfalig, amit nem akarok, vagy pedig kapuáthajtót(garázs, mindkét végén kapuval). Úgy akarom megépíteni, hogy az áthajtó főlé lakást építek, a gyereknek. Az utcaképbe is ez illene. A beépítésnek nincs akadálya. A lakást csak úgy tudnám megépíteni, ha lépcső vezetne fel, de akkor "szabad sáv" nem maradna 3 m, csupán kb 2,6-2,8 m.

Az építéshatósággal meg akarom beszélni, de szeretnék képben lenni, nehogy vitába keveredjek, ami értelmetlen lenne.
Másként fogalmazom meg a kérdésem. A kocsiáthajtó része-e a 3 m-es szabad sávnak, amit a 9.§ előír? Ha nem, akkor pl. építhetek egy 2,8 m széles kaput, áthajtóval, fölötte a lakás. A szabad sáv pedig az épülettől kezdődik. Ha része a kapuáthajtó a sávnak, akkor legalább 3 m-es kapu és áthajtó építhető.

:) Heh.

Menj be az építéshatósághoz beszéld át vele előzetesen.

Ha te a nyeles telkes vagy az utcafronton, akkor az a zártsorú rendelet a szomszédodra, vagyis a nemnyeles ingatlanra vonatkozik, nem Rád.

A nagy hőségben elkerülte a figyelmeteket a posztom, megismétlem:

Nyeles telkemen, a nem nyeles részen, lakóház és melléképület található. A nyeles részre, az utcafronton (zártláncú beépítési övezet) kocsiáthajtót és fölé garzonlakást kívánok építeni. A Halyi Építési Szabályzat szerint:" 11.§ (3) Zártsorú beépítési mód
....A teljes zártsorúsítás során közforgalom esetén legalább 3,50 m széles, kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek gépjárművel valómegközelítését." Miután itt nincs közforgalom, nem szabályozza a kapu méretét, csak közforgalom esetén ír elő távolságot, tehát akár 3 m-nél kisebb is lehet a kapuáthajtó szélessége, rám bízza a méretét.
Ugyanakkor a 9.§ szerint:"A területre vonatkozó általános előírások
(2) Az építési telkeken belül a melléképítmények csak úgy helyezhetők el, ha a gépjárművel való biztonságos beközlekedés feltételei biztosítottak, legalább 3 méteres szabad sáv megtartása mellett."
A 3 m sávot úgy értelmezem, hogy az a megépítendő kocsiáthajtón kivüli része a nyeles résznek, tehát ez nem jelent megszorítást a kapuáthajtó szélességére nézve.
Jól gondolom?

A képviselőnek valóban nem feladata hogy békebiró legyen.
De;
,, a szüntelen éjjeli kalapálás, fúrás nem csak engem zavar. A többség napközben dolgozik, éjjel és hétvégén próbálna pihenni, ha tudnának,,

Ez itt a lényeg. Ha a ház nyugalmát zavarja valaki, akkor be kell avatkozni.

Én a múlt vasárnap éjjel küldtem ki a biztonsági szolgálatot, egy részeg hajléktalan miatt.

Én sem szeretem a szomszéd vitákat, de néha lépni kell, akár tetszik akár nem.

MajorDomus: a birtokháborításról olvastam, de a felújítás csak nem tart örökké. :)
A közös képviselőt holnap megkeresem ezzel kapcsolatban. Köszi a tippeket.

Szomorú örökös: a szüntelen éjjeli kalapálás, fúrás nem csak engem zavar. A többség napközben dolgozik, éjjel és hétvégén próbálna pihenni, ha tudnának.

Konkrétan egyik nap éjjel valaki kint üvöltözött velük, és nem ért el semmit, pár nappal később ugyanúgy csinálták. Hatalmas mocskot csináltak az előtérben, a liftben, mert majd a takarító rendet rak utánuk. Ez szerinted normális dolog?

Sok felújítást láttam ebben a társasházban, érdekes módon mindegyikük nappal végezte a felújítást, nem is volt panasz. Amikor mi újítottunk fel egyik nyáron, mi is betartottuk a szabályt, nem kezdtünk hajnali 4-kor, mert hogy akkor hűvös van, és nem kalapáltunk éjjel, vagy hétvégén mert nappal nehéz dolgozni a kánikula miatt.

Szerintem a Házirend azért van, mert az mindenkire egyaránt vonatkozik. Én sem állok neki ruhát mosni, filmet nézni normál hangerőn vagy dobolni éjjel 2-kor, de simán megtehetném, ha tennék a többi lakóra, ahogy a felújítást végző lakó teszi.

Tényleg, szerinted rendben van, hogy éjjel 11-kor még fúrnak és kalapálnak?

Szeretném, ha hozzá szólnátok a 06. 12.-i poszthoz.
Köszönöm.

MajorDomus

„a házirend betartatãsa viszont a közös képviselő feladata”

Nemrégen dolgoztam egy házban, ahol a lakó ott balhézott a közös képviselővel egy másik lakó miatt, akinek a tette egyedül őt zavarta és hogy a közös képviselő intézze ezt el. Mindezt azért, mert ez az idióta lakó háborúban áll ezzel az emberrel és nem beszélnek egymással. Teljesen jogosan a közös képviselő elhajtotta, hogy intézzék el egymás között. Nem hiszem, hogy a közös képviselő feladata lenne a békebírói szerepkör.

„Egyuttal tegyél feljelentėst a Jegyzőnél birtokhaboritás miatt.”

Szerintem ez a legértelmesebb lépés, amit tehet. Bár ez is megalapozza szerintem a későbbi "jószomszédi iszonyt". Inkább a mesterekkel beszélném ezt meg, akik a lakásban dolgoznak, hogy fejezzék be az éjszakai munkavégzést, mert ez a ház lakóit zavarja. A jegyzői eljárás mindig hosszadalmas és nehézkes. Mire az eljárás lezárul, lehet készen lennének a lakással és értelmét veszítené...

peeterke

„van olyan ház (ahol mondjuk a közös képviselő a gondnok is), ahol a közös képviselő a lakóktól érkezett ilyen jellegű kérés esetén eljár (mikor nem ez a feladata)”

Azért, mert létezik ilyen "önfeláldozó" közös képviselő, még nem várhatod el egy másiktól, hogy ezt kötelezően megtegye. Remélem értesz!

Péter
a házirend betartatãsa viszont a közös képviselő feladata, tehát nyugodtan zaklasd emiatt.
Egyuttal tegyél feljelentėst a Jegyzőnél
birtokhaboritás miatt.

Szomorú örökös: félreértesz. Nem csak engem zavar, amikor hajnali fél egykor az egész ház zeng a fúrógéptől meg a kalapálástól, ezt lehet látni a faliújságra kihelyezett írásokból.

A közös képviselős kérdést azért írtam, mert van olyan ház (ahol mondjuk a közös képviselő a gondnok is), ahol a közös képviselő a lakóktól érkezett ilyen jellegű kérés esetén eljár (mikor nem ez a feladata).

peeterke

Sokan félreértik, hogy a közös képviselőnek mi a dolga. Bizony ő nem házfelügyelő - hozzá teszem, annak se volt ez a dolga - hanem ő a ház közös hivatalos- és pénzügyeiért felel. Nem az ő dolga, hogy ha téged zavar bármi, akkor helyetted majd ő elmondja ezt a másik lakónak. Szerintem erre pont az az igaz, hogy a lakók intézzék el egymás között. Nekem ez a véleményem.

MajorDomus!
Jó reggelt!
Másként fogalmazom meg a kérdésem. A kocsiáthajtó része-e a 3 m-es szabad sávnak? Ha nem, akkor pl. építhetek egy 2,8 m széles kaput, áthajtóval, fölötte a lakás. A szabad sáv pedig az épülettől kezdődik. Ha része a kapuáthajtó a sávnak, akkor legalább 3 m-es kapu és áthajtó építhető.
Köszönöm, hogy foglalkozol vele.