Ingatlanügyek

"A haszonélvezet a telken található összes építményre vonatkozik?" Igen.
"Szeretnénk, ha a párom nevén is lenne „érték”, viszont nem tudjuk, hogy egyáltalán a földmérő általi feltüntetés számít-e, vagy csak az, ha ügyvéd által kerül tulajdoni hányad a párom nevére is." Egyik sem. A párod nevén is lehet tulajdoni hányad, nem földmérő vagy ügyvéd által hanem, szerződés alapján. A földmérő nem állapít meg tulajdonjogot. Az építmény ingyatlan-nyilvántartási térképen valő feltüntetése kizárólag a te tulajdonodat képező ingatlanra vonatkozik.

Tisztelt Szakértők!

Egy önkormányzattól vásároltunk építési telek megnevezéssel területet még 2010-ben.
Az önkormányzat köztudottan anyagi problémákkal küzd, szóbeli ígéretet kaptunk, hogy 1-2 éven belül elkezdhetünk építkezni,szerződésünkben az önkormányzat semmire semmiféle kötelezettséget nem vállalt.
Az utakat, és közműveket a tulajdonosoknak kellene kiépíteni, amihez közműtársulást kell létrehozni. Jelenleg a területre nem adnak ki semmilyen építési engedélyt, még egy kutyaólat sem lehet felállítani. Magyarán jelenleg egy zártkertnél is rosszabb, mivel csak van, de nem tudunk igazán vele mit kezdeni.
Nagyon úgy tűnik, hogy az önkormányzatnak csak a telkek eladása volt fontos, semmiben nem partner, nem érdekli a tulajdonosok panasza. A tulajdonosok adatait nem adják ki, az önkormányzat pedig nem partner a közműtársulás létrehozásának megszervezésében sem, nyilván, azért, mert ha ez létrejönne, és a többségi tulajdonosok valamit határoznának, akkor neki kutya kötelessége lenne a saját telkei után fizetnie...
A kérdésem, hogy, ha jól tudom az építési teleknek jogi előírásai vannak, mégpedig útról megközelíthetőnek kell lennie. Ez egy mezőgazdaságból kivont több ezer nm-es egybefüggő terület, amin 2010 óta semmi nem történt. 2012 őszére voltak hajlandóak egyáltalán a telkeket kimérni, addig tulajdonképpen azt sem tudtuk, hogy konkrétan mit veszünk.
Tehát utak, vagy csak valami kezdeményezés az utak létére sincs, így a telkek egy része, mivel sokan nem gondozzák a sajátjukat - szinte megközelíthetlen.
Ráadásul a telkeket pályázat útján lehetett elnyerni, parcellázás híján a pontos méreteket sem tudtuk. Pályázatunkban egyértelműen szerepelt, hogy min. 20 m utcafronttal rendelkező telket szeretnénk. A kiméréskor (2 évvel a fizetés után) derült ki, hogy a telkünk csupán 17 m utcafronttal rendelkezik.
Tudunk-e, ill. van-e értelme pert indítani az önkormányzat ellen, hogy megtévesztett bennünket. Hiszen építési teleknek adott el egy egybefüggő mezőt, ill. hogy végül nem azt kaptuk, amire a pályázatunk szólt?
Köszönöm:
S. Gabriella

Tisztelt Hozzáértők!
Szeretném segítségüket kérni a következő helyzetben: telkünkön található kettő lakóház, egy garázs. A második ház, és a garázs építtetői a férjem és én vagyunk. Tulajdonos én vagyok (édesapám 50% ajándékozása révén), és édesanyám, édesapám haszonélvező. A haszonélvezet a telken található összes építményre vonatkozik? Épületfeltüntetési vázrajzhoz kellene tudnunk, hogy a földmérő kinek a nevére írja a második házat és a garázst ahhoz, hogyha a későbbiekben valami okból kifolyólag meg kellene osztanunk a telket, vagy a házakat. Szeretnénk, ha a párom nevén is lenne „érték”, viszont nem tudjuk, hogy egyáltalán a földmérő általi feltüntetés számít-e, vagy csak az, ha ügyvéd által kerül tulajdoni hányad a párom nevére is.

Segítségüket előre is köszönöm!

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérek az alábbi ügyben. Első ingatlan adásvételit fogjuk megkötni (előleg/foglaló már került fizetésre), 3200nm kivett lakóház, udvar, ill. szőlőre (ház kb. 110nm). Jelenleg az ingatlanon kb.2 mFt jelzálog, elidegenítési tilalom van. Lakástakarékpénztári kifizetés lesz - ügyvédi letétre érkezik majd a pénz. Kérdésem, a tilalom feloldásának/törlésének van-e költsége, ki fizeti, illetve hogy lehet azt megoldani, hogy az eladó részére ne kerüljön a fennmaradó összeg, míg törlésre nem kelül az elidegenítési tilalom.
És mivel nagyon zöldfülü vagyok, lenne még egy kérdésem. Kisfiamat egyedül nevelem, ketten költözünk, esetleg félszocpolt igényelhetek?
Előre is köszönök minden infot.

A 2013.január 1-jén életbe lépett illetéktörvény válzotásával kapcsoaltban szeretnék kérdezni, kérni állásfoglalást.
Esetünk a következő: 2012.aug.31-én édesanyám testvére elhalálozott, örökségül egy lakást hagyott ránk.
A jegyzőnek az öröségről szóló határozatot, papírokat 2012.december.27-én sikerült kiállítani, mely 2013-ban emelkedett jogerőre.

A törvény 3. paragrafusa szerint az illetékfizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, (az ekkor hatályos törvényben 6%-os kulcs szerepelt) azonban a hatóság édesanyámat 9%-nyi illeték fizetésére kötelezte, már az idei szabályozás szerint.

ÉRdemes fellebbezni, vagy jogosan állapította meg a hatóság az idei kulccsal az illetéket?

Válaszukat előre is köszönöm!

„Kié a föld? ”
Megvetted, tiéd. Veled szemben elbirtoklásra sem lehet hivatkozni. Leginkább azt kérdheted, hogy vegye meg azt a területet.

Digitális alaptérkép adatai és a valóságban mért adatok között mennyi a hibahatár? (Belterületi ingatlan, utcafronti rész.) Tudom, hogy a hibahatárról a 46/2010 FVM rendelet szól, de nem tudom, hogy a 2. sz. vagy a 3. sz. mellékletet kell ilyen esetben figyelembe venni. A hibahatár megállapításánál figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a digitális alaptérkép milyen módon készült? (Fólia alapú, 1:1000 méretarányú térképszelvények digitális átalakításával készült a kérdéses digitális alaptérkép.)
Köszönöm a segítséget.

Üdv fórumozok!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben:
Fél éve vettem egy parlagon lévő gyümölcsöst, a télen kitakarítottam, pár napja pedig hivatalosan, földmérővel kimérettem. Kiderült az egyik szomszéd az ingatlan egyik sarkán 5m-re bent van a telkemen. Számszerűsítve:az én 3100m2-ből, 190m2-es sarkot ő használ. A dolgot bonyolítja, hogy az ő tőkés szőlője legalább 20-30éves. Magyarán elég régóta így használják. Az előző tulaj, akitől vettem az ingatlant, megtudta mutatni a régi (1980) földhivatali alaptérképet, ami megegyezik a mostani alaptérképpel. Így azt jelenleg nem tudom, hogy mióta és miért alakult ki ez a helyzet.
Kié a föld? Milyen irányba induljak? Melyek a lehetőségeim?

A válaszokat előre is köszönöm!
Sanyi

Atti66

Kérheted a saját nevedre.
Társasházat lehet alapítani.

Tutujka

Nincs elővásárlási jogod.

T- Replay !
Az ügyvédetek mit szólt hozzá ?
Egy adásvételnél általában felsorolják mi megy, mi marad !
Ez a hajó valószinű már elment, érdemes pereskedni ?
A probléma felvetés eleje ? Azzal mi a gond ?

És mi a kérdés?

Ház vásárláskor sajnálatos átverés áldozatai lettünk.
Sajnálatosan nagy vitába keveredtünk eladóval,így a továbbiakban semmilyen kapcsolatba nem szeretnénk kerülni vele.Egy banki tartozásban elúszott(8 milliós házon 16 milliós tartozás,amiben a vételár és a tartozás különbségét,8milliót a bank elenged)
A vita tárgya egy kerti hinta és egy gyermek mászóka.Vásárlásunk előtt ,sajnos csak szóbeli,de megállapodás történt ezen két beépített(hangsúlyozom:Beépített!),lakáshoz tartozó tárgyról(valamint kamrában található polcokról),miszerint idézem:
Vevő:"Ez ugye itt tetszenek hagyni?"
Eladó:"Hát persze,hová vinnénk!?"Itt hagyjuk".Ezen szavakat én és férje tanúsítunk
és ő sem tagadhatja le.
Később,mikor az elköltözésük miatt mi felhívtuk őket,azt kérték tőlünk,hogy hadd hagyják ott a rossz bútoraikat,de mi ezt normális hangnemben visszautasítottuk,mert ez plusz költésggel és teherrel járna számunkra,és a helyet is foglalná,a lakást bútorozatlanul kértük.Kicsinyes módon, sértettségükben,bosszút forralva kiásták a két fent említett tárgyat és elvitték.Mélységesen fel vagyok háborodva,hogy emberek,hogyan tudnak ilyen gonosz módon viselkedni,ráadásul tudják,hogy van egy kislányunk.Most arra hivatkoznak,hogy mi mondtuk nekik,ürítsék ki a házat és vigyék el a holmiukat.De ha ez egyenértékű azzal,hogy bolntsák le a hintát és a mászókát(amik nem mellesleg kb 150000 forintba kerülnek),akkor a rossz tyúkólat,wc-t,meg további tákolmányaikat miért nem bontották el és annak elszállítási költségét miért nem vállalták?
Én nem tudok ebbe belenyugodni,a szersződés nem tartalmazza ezen tárgyi tételeket külön,de akkor is jogorvoslattal fogok élni és mindent elkövetek,hogy bizonyítsam igazam és nem azért,mert pénzbeni kár ért,hanem mert nem tudom feldolgozni,hogy idős emberek ilyen szégyentelenül viselkednek(akiknek több milliós tartozásukat a bank valamilyen csodával határos módon-amit mai napig sem tudok,de meg fogok érteni-elengedte,sőt BÁNATPÉNZT-300e forintot fizet.
Sajnos ismét a jó emberek kapják a rosszat,akik pedig nem fizetnek azok vígan lobogtatják az adásvételi szerződést,hogy mondván: Ez nincsen beleírva!
Várok mielőbbi reagáló üzenetet,üdvözlettel.Replay
Ha báriknek segítő hozzáfűzni valója van,szívesen fogadom.

Tisztelt Fórumozók!

50%-os tulajdonrészem van egy tároló rendeltetésű ingatlanban. Az ingatlan másik fele köztartozások miatt végrehajtásra lett kijelölve. Kérdéseim:

1. A becsérték közlésétől számítva (amennyiben senki nem él kifogással ellene) mennyi időn belül kerül sor az árverésre?
2. Van-e nekem, mint tulajdonostársnak (az én részem nem kerül kalapács alá) elővételi jogom?

Előre is köszönöm a segítséget.

Kedves Ügyvédek!

Az alábbi kérdéseimre szeretnék választ kérni.
Valamikor a cégem úgy 6-7 éve belekezdett egy kétlakásos társasház építésébe amit a mai napig nem fejezett be. Közben az építési engedély is lejárt és mivel a lépcsők még nem készültek el ezért új építési engedélyt kell majd kérni.
Az első kérdésem, hogy az építési engedélyt szeretném megkérni az egyik lakás vonatkozásában a cégem nevére a másik lakás vonatkozásában pedig a saját nevemre, mert közben az építkezés miatt eladósodtam, a saját házamra vettem fel jelzáloghitelt amit nem tudok már fizetni és oda szeretnék költözni, amiben lakom azt pedig eladni.
Tehát kérhetem-e az egyik lakás vonatkozásában a saját nevemre az építési engedélyt (a telek a cég nevén van)?
A másik kérdés, hogyan tudom, a két lakást jogilag elkülöníteni? Ezt azért kérdezem mert egy potenciális vevő azért nem vette meg, mert félt attól, hogy a másik lakás tulajdonosa majd jelzáloghitelt vesz fel és azt az egész ingatlanra terhelik.
Előre is köszönöm a választ.
Üdv

Mamanyanya, az eladási ár negyede lesz az adóalap. Nem számít, mit vesz a vételárból. Miért nem jó az neked, hogy te adod el a már vélhetően hosszabb ideje a tulajdonodban lévő ingatlant, és a pénzt ajándékozod?

Több ingatlaniroda is árulta a lakásomat,és nem kötöttem egyikkel sem kizárólagos szerződést.Nemrég az egyiknek sikerült rá vevőt találnia,és én rögtön a vételi ajánlat megtétele után telefonban ill. e-mailben felmondtam a megbízási szerződésünket.A vevő egyébként még csak a foglalót tette le,de rögzítettük az adásvételi szerződésben,hogy áprilisban kifizeti a teljes vételárat,és én csak utána költözöm ki az ingatlanból.Tegnap döbbenten vettem észre,hogy az egyik ingatlaniroda 4 munkatársa több portálra is feltett,hogy eladó a lakásom.Írtam nekik e-mailt,telefonon is hívtam őket,de a hirdetéseket még mindig nem törölték le. Mit lehet ilyenkor tenni????Köszönöm a választ!

Tisztelt Szakértő!

Érdeklődni szeretnék, ha egy ingatlant a fiamnak ajándékozok, s ő azt még abban az évben eladja, s ugyanabban az évben ugyanazon értéken egy másikat vesz, milyen-, s mennyi illeték és adófizetési kötelezettsége lesz.
Köszönettel:

Tóth Éva

Tisztelt Szakértők!

Egy régóta húzódó ingatlanügyben kérnék tanácsot.
A nevemen van egy külterületen található föld. Az Önkormányzat 2009-ben kezdeményezte a területen fekvő telkek belterülethez való csatolását. Tekintettel arra, hogy a telkek "övtelkek", az Önkormányzat kezdeményezte a terület rendezését is, amelynek során ugyan azon a területen, egy építési szempontból "használhatóbb" telkeket jelöltek ki mindenkinek. Megvannak az új helyrajzi számok, a terület újraosztásának terve is.
Azonban, az egyik magyar tulajdonos, az Önkormányzat tájékoztatása szerint, külföldön elhalálozott és a Külügyminisztérium segítségével keresik az örökösöket. Azóta többször érdeklődtem levélben, de mindig az a válasz, hogy folyamatban van a kutatás.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010.évi XXXVIII. tv. szerint, ha ismeretlen az örökös, akkor az elhalálozott tulajdonos utolsó ismert lakhelye szerinti Önkormányzatban kell kifüggeszteni hirdetményt 30 napig. Ekkor számít szabályos idézésnek, a hagyatéki eljárás lefolytatható.
Kérdésem, hogy az Önkormányzat jogosan kutatja az örökösöket külföldön, vagy az általam idézett törvényben foglaltak szerint kellene eljárnia?
Milyen úton lehetne esetleg hatni rájuk?
Segítségüket előre is köszönöm!

Köszi lajcsó, ez lakóingatlan.

Kedves Fórumozók!

Abban kérem a segítségeteket, hogy lakáseladást szeretnénk lebonyolítani.
Sajnos eléggé komplex a problémánk. Rendelkezünk egy (a lakás majdani eladási árának a harmadát kitevő) állami kamattámogatásos hitellel és egy ugyanakkor igényelt (2007) szocpol támogatással. Már jelentkezett egy vevő az ingatlanra, aki állítólag azért nem vette meg, mert az ingatlanunk így nem tehermentes. Beszéltünk a bankkal, aki benne van a fedezetcserében (azért nem szeretnénk kitörleszteni, mert ilyen jó hitelt már nem kaphatnánk). Felvettük a kapcsolatot a MÁK-kal, aki azt állította, hogy ők is benne vannak (30 napon belül kell bejelentenünk az elidegenítést, és 60 napon belül átírnák a jelzálogot az új lakásra). Közben hallottam, hogy ez nem is megy ilyen simán. Vannak erre esetleg tapasztalataitok? Miért nem elég a majdani vevőnek, hogy az előszerződéskor bemutatom neki a papírt, melyet benyújtottam a MÁK-nak az átírásra? Van esetleg neki ebből hátránya, főleg ha készpénzes vevő?

Azt is olvastam itt lejjebb, hogy az új lakás esetén, amit mi vennénk meg, az eladónak le kell mondania a tulajdonjogáról hamarabb, hogy mi átírhassuk. Erre hogy lehet esetleg rávenni?

Arra is gondoltam, hogy felfüggesztést kérünk a szocpolra 1 évre, de az is eszembe jutott, hogy akkor ez ugyanannyi idő, mint az áthelyezés egy másikra, szóval időben nem biztos, hogy jobban járunk. Vagy esetleg egy rokonom házára át lehetne írni az állami kamattámogatásos hitelt?ű

Vagy esetleg meg sem lehet ettől az ingatlantól szabadulni így?

Nagyon köszönöm a válaszaitokat, és ha megosztjátok velem a tapasztalataitokat vagy tanácsot kapok.

Üdvözlettel: Virágocska

Tisztelt Szakértők!
2007-ben megörököltem egy ingatlan 1/2 részét, majd 2013-ban uennek az ingatlannak a másik felét. Most szeretném eladni ezt az öröklés útján tulajdonomba került ingatlant. Milyen adózási szabályok vonatkoznak rám?

"ha jól értelmezem tulajdonba kerülés után 5 éven túl történő értékesítés valóban adómentes? Vagy félreértettem valamit." Igen, ez a szabály (5 év) csak lakóingatlanra vonatkozik, egyéb ingatlan (telek, garázs, stb)a szerzést követő 15 év után válik adómentessé.

Köszi, Lisa.

Szóval keressek könyvelőt aki tudja majd hogyan is kell ezt feltünteni.

Mondjuk a szja bevallásban javasolt feltüntetni az összegét, ekként legalizálva a pénz eredetét.

• laikus hozzászóló