Ingatlanügyek

Kedves drbjozsef, igen szó szerint ez áll a szabályzatban:
(2) Építési telken meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető,
illetve az építési helyen - előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával - a beépítési
feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

Mondjuk az is igaz, ha az én telken nem építési telek akkor rám nem vonatkozik.

Őszintén szólva, azért is érdekel ennyire minden tudni való ezzel kapcsolatban, mielőtt beszélnék a főépítésszel, mert ha úgysem kaphatok rá engedélyt, talán jobb ha nem hívom fel rá a figyelmet, hogy mit szeretnék. Tudom ez nem helyes dolog, de itt lehetek őszinte.

(helyesen, nem az "új építés" volt a baj, hanem hogy eltért a bejelentéstől, ezzel szabálytalanná téve az egészet.)

„a helyi építési szabályzatban az áll, hogy a már meglévő épület újjáépíthető.”
Biztos? Ez van ott, hogy "újjáépíthető"? Nem legfeljebb felújítható, karbantartható?
(Nem tudom megvan-e a momentumos csávó ügye, aki asszem egy falat lebontott és ugyanoda visszaépített, emiatt kellene lebontania az egész házát? Na, az eléggé ilyen : meglévő főszerkezethez (alapok, hm?) hozzányúlsz, akkor az már új építés)

Főszabályként, bizonyos méret alatti lakóingatlan (most 300nm talán, nem tudom hirtelen most hogy van) nem kell engedély, csak bejelentés. Tervezni kell, mindent betartani kell, csak a végén nem használatbavételi engedélyt kapsz, hanem tudomásulvételit. A lényege ugyanaz.

Szerintem nem építési telken is lehet építeni, csak nem mindegy, hogy mit. De ezt a főépítész és az irodája tudja neked megmondani pontosan.

Köszönöm szépen, a válaszokat. Korábban már leveleztem a főépítésszel, akkor még a szolgalmi jog bejegyzésével kapcsolatban, ami azóta szerencsére megvalósult. Akkor szó szerint ezt írta nekem:
"Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szolgalmi jogon való megközelítéssel nem válik a telek építési telekké hisz nem lesz közterület kapcsolata."
Igaz ez 2023-ban volt, nem tudom azóta valtozott-e valami. Az újjáépítést azért tartottam kiemelni, mert régi telepről van szó ami a mai szélességi követelményeknek nem felel meg, viszont a helyi építési szabályzatban az áll, hogy a már meglévő épület újjáépíthető.
Kedves Kovács Béla Sándor, az mit jelent, hogy új épülethez sem kell ma már engedély? Erről nem találtam eddig információt.
Köszönöm szépen a további segítséget és információkat is.

BerciM,

Ha az alaphoz hozzá akarsz nyúlni, akkor hiába építed vissza tökéletesen ugyanolyanra az épületet, az már nem felújítás, ami esetén sem engedély, sem bejelentés nem kell.
Hogy azért ne kaphatnál engedélyt (vagy, bejelentés után tudomásulvételit), mert a telked nem "építési telek" a közútkapcsolat hiánya miatt, abban nem lennék biztos, de könnyen ki tudod deríteni, egyben egy csomó hasznos és az építkezés szempontjából szükséges infóhoz is hozzájuthatsz.
Ballagj be a helyi önkormányzathoz (vagy levélben add de, esetleg ügyfélkapun át, ha lehet), és nyújts be egy ún. "Főépítészi kérelmet" (Adatlap főépítészi tájékoztatás kiadásához), lényegében elég csak a helyrajzi számot megadni (meg a kérelmező adatait, keress rá).
Erre válaszban fogsz kapni egy tájékoztatást, ami a telekkel kapcsolatos összes építési paramétert megadja (beépíthetőség, övezeti jel, zöldfelületi mutató, besorolás, mittudmén). Abból az is kiderülhet, hogy tényleg nem építhetsz oda semmit.
De szerintem ez nem valószínű.

Új épülethet sem kell ma már engedély (főszabályként), hát még a meglévő épület felújításához. Az "újjáépítés" nem jogi fogalom.

Tisztelt Fórumozók!

Nemrég örököltem nagyszüleim régi nyaralóját, amely egy belterületi telken fekszik, lakóház besorolással. Az ingatlan megközelítése bejegyzett szolgalmi jogon keresztül lehetséges, egy önkormányzati telken át.

A problémám az, hogy az épület nagyon rossz állapotban van – évek óta nincs teteje, és az alapozása sem megfelelő. Szeretném helyreállítani, visszaépíteni az eredeti formájára, de úgy tudom, hogy mivel nincs közvetlen közúti kapcsolata, nem kaphatok rá építési engedélyt.

A kérdésem az lenne, hogy van-e erre valamilyen jogszerű megoldás? Ha nincs, akkor mire számíthatok, ha ennek ellenére újjáépítem? Lehet azt mondani, hogy csak felújítottam, ha az épület mérete és elhelyezkedése változatlan marad?

Előre is köszönöm a segítséget!

vino2,

Olvass vissza itt egy kicsit, tavaly év végén volt erről szó:
https://www.jogiforum.hu/forum/32/9602

Köszönöm szépen Kovács Béla Sándornak a válaszát.

Az alábbiakat kérem , legyen szíves pontosítani, tehát mit jelent a nem pont úgy ezt szerettem volna az előző kérdésemben is ha kifejtésre kerül.

"Nem pont úgy, de meg lehet csinálni. Legalábbis az előző Inytv. hatálya alatt meg lehetett."

@veggoline
a tulajdoni arányod és haszonélvezet alapján jogosult vagy az ingatlant egyedül, kizárólagosan birtokolni.
A gyerekek követnek el birtokháborítást, ha bejönnek az ingatlanba vagy az udvarra - de ez akkor nyilvánvaló és vitán felüli, ha tudod igazolni, hogy korábban közölted velük, hogy haszonélvezőként nem járulsz hozzá az ingatlan használatának tulajdonosoknak való átengedéséhez. (a tértivevényes levél a legjobb)
Azonnal hívj rendőrt, ha az ingatlanodban ólálkodnak.
A kerítés túloldalán viszont ezután is jogukban áll majd röhögni.

„Azt mondják joguk van annyiszor jönni ahányszor akarnak és ha nem engedem be őket börtönbe juttatnak és akkor lesz hol laknom.”
Nem igaz.
A Ptk. ennyit ír erről : „5:152.§(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.”
A gyakorlat az az, hogy évente néhányszor, a haszonélvezővel egyeztetett időpontban, csakis az ő jelenlétében jogosult megnézni, hogy a tulajdonát rendeltetésszerűen használod. Semmit többet.
Saját kulcsuk nem is lehet, tudomásod nélkül, a jelenléted nélkül nem jogosultak az ingatlan területére lépni.

„Az elmult évben három alkalommal éjjel kővel beverték az ablakomat.Természetesen nem tudom bizonyítani hogy ők voltak.”
Ez sajnálatos, nem sokat tudsz tenni.
De ha ilyenek, akkor hiába mondod el a fentieket nekik, nem nagyon fogja érdekelni őket.
De ez már sajnos nem a jog területe...

Tisztelt Válaszadók !
A családi ház amiben élek fele tulajdonban az enyém.Másik felén holtig tartó haszonélvezeti jogom van, a volt élettársam 4 gyermeke megörökölte.Mióta meghalt minden héten megjelenik egy gyerek és körbejár,leskelődik minden egyes helyiségbe benéz,végig az udvaron még a melléképületben is.Nem nyúlnak hozzá semmihez de gúnyos megjegyzéseket tesznek, és röhögnek .Szerintem ki akarnak engem űzni innen hogy hozzá jussonak a házhoz.A ház fele értékéből nem tudok venni semmi lakhatót.Nyugdíjas vagyok.Kicsi nyugdíjjal.
Azt mondják joguk van annyiszor jönni ahányszor akarnak és ha nem engedem be őket börtönbe juttatnak és akkor lesz hol laknom.Az elmult évben három alkalommal éjjel kővel beverték az ablakomat.Természetesen nem tudom bizonyítani hogy ők voltak.Én nem is ismertem őket mert az apjukkal nem volt semmilyen kapcsolatuk
Valami tanácsot kérnék mit csináljak?

20 percen belül teljesen egyértelmű választ kaptál.

Kedves Válaszadók, a lenti kérdésemre nem kaptam még sajnos egyértelmű választ, ami viszont fontos lenne az ügyem tovább lépésénél, tehát alapító okirattal rendelkező, földhivatalba bejegyzett társasház esetében van-e lehetőség a beépítetlen földterületeket -ami most közös tulajdonú- saját tulajdonúba minősíttetni.(természetesen a tulajdosnosok hozzájárulása esetén)

Előzmény:

Jó napot kívánok! Az alábbi kérdésben szeretnék kérni iránymutatást. Adott egy társasház ami két teljesen egyforma lakásrészből áll. A két társasházi tulajdonjoga is teljesen egyforma a beépítetlen területek esetében. A két lakás közös használatú és kizárólagos használatú területeket használ a megosztási szerződésben leszabályozottak szerint , két teljesen egyforma területben. Ez azt jelenti, hogy a lakások mellett lévő saját használatú területet mindkét lakás el is kerítette elfogadta. ezt a megosztást.
Kérdés, hogy társasház esetében ezeket a közös tulajdonú de saját használatú területeket át lehet-e minősíteni -mindkét fél jóváhagyása esetén-, kizárólagos tulajdonú területeké? És akkor csak kizárólagos tulajdonú és használatú területek valamint közös tulajdonú és közös használatú terület maradna? Lehetséges-e ez?(akár persze földmérő bevonásával)

köszönöm szépen a választ
Laukó Ervin

vino2,

Ez egy Ptk. szerint működő társasház, alapító okirattal?
Nem "csak" egy közös tulajdonú ikerház?

Igen egy a földhivatalba bejegyzett szabályos társasházi alapító okirattal rendelkező társasházról van szó, nem pedig ikerház.
Ennek megfelelően várom a válaszát a lenti kérdésre,

köszönettel, Laukó Ervin

1960sansz
Ezt nem tudtam, de nagyon szépen köszönöm a segítségét, intézzük minél hamarabb.

Minél előbb el kellene menni ügyvédhez, és a garázsra elkészíteni az adásvételi szerződést, amíg papíralapon kivitelezhető az ügy. Most már, 2025.január 15-től elméletileg mind az ügyvédnek, mind a szerződő feleknek elektronikusan kell aláírni, oltári nagy szerencse, hogy a "e-ing" felülete nem működik-, talán össze is omlott, ezért még néhány hónapig engedik a papíralapú eljárást. "E-ing" alkalmazása esetén jelentősen megdrágulnak az ügyvédek, mivel kiegészítő felelősségbiztosítást kell kötniük, aminek havi összege - a már meglévő havi 20 ezer Ft mellé - 30 -100 ezer Ft körül lesz, és ezt kénytelenek lesznek átterhelni az ügyfelekre.

eulimen
Félreértés ne essék, nem akartam az ügyvédet hibáztatni. Csak leírtam, hogy gondolom Ő sem gondolt erre. Ha gondolt volna akkor csak feltette volna a kérdést. Én inkább az eladókat hibáztatom, mivel nem ők az első tulajdonosok és nekik is a nevükre került a garázs, így valószínűsítem, hogy tudtak erről, de mindegy is. Inkább a megoldást akartam megtudni, nem bántani senkit.

Zöldövezeti11
Igen, rendes volt tőle, hogy szólt egyáltalán, máshogy is eljárhatott volna, jogilag nem szegett volna meg semmit.

Még szerencse ,hogy az eladó jóhiszemű.
összefutottunk az előző tulajjal, aki szólt, hogy más miatt de volt bent a földhivatalnál és ott közölték vele, hogy a garázs még a nevükön van
Mert egy ravasz eladó már másnak elsózta volna.
Vagy megtartotta volna magának.

Kell egy különszerződés a garázsra némi költség azért lesz.

Mondjuk meredek,hogy egy 4 lakásos társasházban ez nem tűnik fel.46 -53 lakásosnál csak elmegy a baki,de itt nem.

OFF
sajnos több poszt is arra hegyeződik ki, mintha az okiratot szerkesztő ügyvéd tehetne arról, hogy nem egészen úgy sült el az ingatlanvásárlás, mint ahogy az egyik fél gondolta. Nem lehet úgy ingatlan vásárolni, mint ahogy a McDrive-hoz beáll az ember, kér egy bigmac menüt, aztán csodálkozik, hogy kis krumplit kapott, ketchupot meg egyáltalán nem.
Ha az egyi kszerződő fél nem mondja a másik fél arcába, meg az ügyvédnek, hogy mi mindent akar, akkor az nem lesz része a szerződésnek. Laikusnak különösen veszélyes terep ez, és egyáltalán nem kell attól félni, hogy butaságot kérdezne. Tízmilliók mennek át egyik kézből a másikba, azért annak súlya van. Ennyi pénzért mindenkinek alanyi joga van akár három hülye kérdést is feltenni. S ha a szerződés annak leírt tartalma szerint teljesül (vagy nem teljesül, de a felek közös megegyezése alapján nincs szankciója), akkor ugyan mit lehet számonkérni a másik félen vagy akár az ügyvéden?
ON

Van egy mondat ami így értelmetlen.
„Még 2019 végén vettünk egy lakást, ami egy 4 lakásos társasház”.
Talán úgy hogy a társasházban van több lakás,konkrétan 4 db.Meg a garázsok.
A vevő figyelmét elkerülte ez.Lehet már a többi lakástulaj közül egy már megvette.

Köszönöm a válaszokat. Sajnos nem vagyok jártas benne, ez volt az első ingatlan amit vettünk. Én laikusként azt gondoltam, hogy az egybe tartozik. Igazatok van, mert a tullapon csak magán lakás szerepel. Azt nem gondolom, hogy nem akarták volna a garázst is eladni.
A szerződésben ennyi szerepel: ,,Az önálló ingatlanhoz tartoznak az alapító okiratban meghatározott helyiségek. Az ingatlan tartozékai a szokásos beépített tartozékok." Ez szerintem nem fedi le a garázst. Inkább az bánt engem ebben az egészben, hogy megint nekünk fog ez plusz pénzbe kerülni meg időbe meg intézkedésbe, mert a mi érdekünk, őket gondolom annyira nem zavarja.
Köszönöm s segítségeteket! Legyen szép napotok!

Érdekes, ha a szándék az lett volna, hogy a garázst is eladják a lakással együtt - tegyük fel, hogy abban a hitben, hogy az egy helyrajzi számon van (ami önmagában fura lenne egy társasházban) -, akkor a szerződésben legalább meg kellett volna említeni, hogy a garázs is az adásvétel része. Így, hogy egy szó sincs róla, nehéz belelátni, hogy az eladó tényleg az akarta...

„ez az ügyvédnek sem fordult meg a fejében”
ugyanmár! Az eladó és a vevő fejében kell megfordulnia ezeknek a dolgoknak. Az ügyvéd azt szerkeszti okiratba, jó esetben földhivatali bejegyzést törvényesen lehetővé tevő formában, amiben a szerződő felek megegyeznek.
Ha a szerződésben nem volt benne a garázs, akkor vajon az ügyvéd nyomozzon, hogy bárki gondolt-e pluszban garázsra is?
Az adásvételi szerződés, mint okirat bizonyítéka alapján az eladó nem akarta eladni, a vevő meg nem akarta megvenni a garázst.
Utólag meg úgy emlékszik vissza a vevő, hogy egyébként gondolt rá, hogy milyen jó lett volna megvenni a garázst is.
Ilyen egyszerű ez.

„akkor ajándékozással megoldható. I”
Nincs szükség valótlan tartalmú szerződés készítésére. Általában sem tanácsos.