Elővásárlási jog vagy vételi jog

Azért mert Hódmezővásárhely közigazgatási területe a második legnagyobb az országban,485 m2,(140 tanya tartozik hozzá)ezen belül bőven összejön 15 km két terület között!

Mondjuk ez Hódmezővásárhelyen nem jelentene problémát!

"helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik;" (Földforgalmi törvény)

Majd számolj be!

Jobb ha ügyvédre bízod!
Nem nagy összeg lesz,de ne csússz el egy banánhéjon!

Jobb ha ügyvédre bízod!
Nem nagy összeg lesz,de ne csússz el egy banánhéjon!

"Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat." (Földforgalmi törvény)

Na, azért vannak kivételek, de ez nem az az eset.

Elővásárlási jogot csak az alapító okiratban lehet létesíteni. Az alapító okiratot csak egyhangú döntéssel lehet módosítani.

Kedves Fórumozók! 25 lakás+12 garázsos társasházunk alapító okiratában sem és az SZMSZ-ében sincs egy szó elővásárlási jogról de nemrégen valamelyik lakás tulajdonosa eladta a garázsát egy nem lakástulajdonosnak és ez most egy kicsit felborzolta azon lakástulajdonosok érzelmeit akiknek nincs garázsuk és valószínűleg valamelyikük biztosan megvette volna ha tudott volna arról, hogy a garázs eladó volt.

A kérdésem most az, hogy ha csak a garázsokra (lakásokra nem) szeretne a ház elővásárlási jogot fentartani a jövőben, elég ha egy határozatot hozunk erről a legközelebbi közgyűlésen és a határozat bekerül az SZMSZ-be vagy mindenféleképpen csakis az alapító okirat módosításával lehetne ezt jogilag elérni?

És még egy alkérdés: Ha a lakástulajdonosoknak már van elővásárlási joga a garázsokra, akkor a gyakorlatban ez hogyan játszódik le?

Az eladó által árat kell meghirdetni a tulajdonosok között és ha egynél több tulaj szeretné megvenni a lakást akkor sorsolással dönthetik el, hogy melyikük veszi meg vagy pedig akkor valami féle licitálással a vevő addig emelheti az árat amíg csak egy érdeklődő maradt?

Az eladónak kötelező meghirdetnie a garázst a társasházon belül vagy bármelyik tulajdonosnak felajánlhatja megvételre, vagy ilyen részletkérdésekről már SZMSZ határozatokkal mindent tisztában lehet tenni?

Ügyvéd úgy is kötelező

Kedves Kovács Béla Sándor!

Lenne még egy kérdésem:

1. Mi van akkor, ha az EV-ra jogosult a nyilatkozatát nem a haszonélvezettel terhelt ingatlanra teszi meg, hanem per-, teher és igénymentes ingatlanra? (az első EV-ra felhívó levél rosszul ment ki, abban az szerepelt, hogy per,teher és igénymentes). Utána javítottuk a felhívást, ennek ellenére ő per, teher és igénymentesre adott nyilatkozatot. Ez a nyilatkozat elfogadható?
2. A szerződés megkötésével (ekkor kell egy összegben fizetnie) meddig várhat? Lehet ezt sokáig húzni (gondolok itt arra, hogy esetleg még nincs is meg a pénze).

Köszönöm a segítséget

Köszönöm a választ kedves KBS!

Még 2 kérdésem lenne:

1. A tulajdonostárs az elővásárlási igényét kinyilvánította a nyilatkozatában, de ahogy néztem a nyilatkozat mintákat, mindegyikben benne van az a mondat, hogy: a jognyilatkozatában az adás-vételi szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja.
Nos, ez ebből hiányzik. Holott a szerződést is megkapta. Elfogadható-e a nyilatkozat így?

2. Az EV joggal rendelkező a nyilatkozatában nem haszonélvezettel terhelt ingatlanra nyilatkozott, hanem per-, teher-, és igénymentesre, holott tisztában van azzal, hogy ez nem igaz. Ilyenkor elfogadható ez a nyilatkozat?

Köszönöm a segítségét!

1. A nyilatkozattal a szerződés létrejött. Az, hogy földhivatali bejegyzésre alkalmas alakisággal is írásba foglalják, a vevő érdeke. Ha neki nem sürgős, akkor az eladónak mindegy.
2. Nem "kell", hanem a nyilatkozattal azt kötötte meg.
3. A 3.-ból következik, hogy ennek a kérdésnek nincs értelme.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Érdeklődni szeretnék, hogy ha valaki jelezte az elővásárlási szándékát, attól kezdve mennyi időn belül kell az adásvételi szerződést megkötnie?
Elővásárlási szándék jelzésnél a szándéknyilatkozatban kötelezően benne kell lennie a vételi árnak?
Az EV-ra jogosultnak szóról-szóra ugyanazt az adásvételi szerződést kell megkötnie az eladóval, mint amit velünk írt alá?
Köszönöm a segítséget

Ha az övé elfogadásra került.

Közben kiderült, hogy az elővásárlási joggal rendelkező beadta a jegyzőnél az igényét. Mikor kell, hogy visszakapjam az általam kifizetett vételárat?

Később.

Már teljesen belekavarodtam. Ha a 60 nap alatt más is jelentkezett a területre, mikor kell kifizetnie a vételárat és szerződést kötnie? Mert én szerződéskötéskor kifizettem a vételárat. Nem akkor amikor beadja igényét a jegyzőnél? Később?

Jobban

Nagyjából meddig szokott tartani és milyen költsége van a bírósági ügynek ha nem lehet megegyezni a társ tulajdonossal.Vagy jobban járok ha kiméretem és átíratom a saját pénzemen?

Konkrétan arról van szó, hogy megvennénk egy földterületet. Szerződéskötéskor kifizettük a vételárat. Az eladó azt mondta, hogy a szomszédokkal nem kell foglalkozni mert ők is inkább eladnák az övékét. A 60 napos kifüggesztés megtörtént, és nem tudjuk, hogy a szomszéd beadta e ez idő alatt igényét, mert kőzben kiderült, hogy ott a környéken vásárolgat területeket (de olcsóbb kategóriát). Az eladónak adnak a jegyzőnél felvilágosítást, viszont ő nem tud bemenni.

Nem ez volt a kérdésem. Az értékesített terület szomszédjáról beszélek. Az én ajánlattételem = szerződéskötés. De neki ha a kifüggesztés ideje alatt a jegyzőhőz benyújtja igényét, akkor mikor kell szerződést kötnie? Mert azt gondoltam, hogy szerződéskötéskor úgy mint nekünk. Ő is csak úgy nyújthatja be szerződéssel együtt?

ha meg szeretném venni az egész területet, akkor megkeresem a többieket, hogy el akarják-e adni, majd megbeszéljük az árat, ügyvéd és kész.

Mert ez volt a kérdése!

Családos

Amikor ő köti a szerződést!

Kérdésem, ha szerződéskötéskor kifizettem a vételárat, akkor ha jelentkezik a 60 nap alatt egy elővásárlási joggal rendelkező, mikor kell a vételárat átadnia. Mert hát ugyanolyan feltételekkel kell ajánlatot tennie.