Életjáradék - ingatlan ügy


szeremley # 2013.01.17. 06:56

Kedves fórumosok!
Édesapám a közelmúltban meghalt. Egy általa 14 évvel ezelőtt kötött életjáradéki szerződés megtámadásán gondolkodom, hogy érdemes-e. A szerződést az akkor 86 éves édesapám kötötte a bátyámmal, ily módon átruházva rá annak a lakásnak a tulajdonjogát, amelyben édesapám lakott. Így szerette volna biztosítani, hogy a bátyám változtasson az addigi rideg és közönyös viszonyulásán, látogassa, segítségére legyen, érdeklődjön utána stb.
Édesapánknak nem a pénzre volt szüksége (bőséges nyugdíja volt), éppen ezért eredetileg eltartási szerződésre gondolt (mivel az gondoskodási kötelezettséget is tartalmaz), de a bátyám csak életjáradékit volt hajlandó kötni. Sajnos apánk így is megkötötte, annyira akarta, hogy javuljon kettejük viszonya. Ráadásul a szerződés első változatából a bátyám kihagyta apánk holtig tartó haszonélvezeti jogát. Amikor ezt apánk a már aláírt szerződésben felfedezte, felszólította a bátyámat, hogy módosítsák, de erre csak akkor volt hajlandó, amikor apánk megfenyegette, hogy szerződést bont vele, visszaveszi a lakását, és panaszt tesz az ügyvéd ellen (akit a bátyám hozott) a Kamaránál. Ilyen előzmények után készült el az a szerződés, amely jelenleg érvényben van.
Az eltelt évek semmi változást nem hoztak a bátyám és apánk viszonyában, sőt, még rosszabb lett. Emiatt apánk nagyon bánkódott, magát is ostorozta a rossz döntéséért, és többször elszánta magát a szerződés-bontásra. Én mindig lebeszéltem erről, mondván, ha már kétszer is megkötötte, ne pereskedjen a fiával. A bátyámat figyelmeztettem, hogy ha nem változtat a viszonyulásán, apánk előbb-utóbb megelégeli a dolgot, és visszaperli a lakását, de a bátyám nem törődött az egésszel.
Végül apánk 2011 tavaszán mégis pert indított a lakása visszavételére. (Ehhez a lökést az adta, hogy a lakásába fogadott egy gondozónőt, akinek, ha visszaperelte, odaígérte a lakást a holtig tartó gondozása fejében.) A bátyám válasz-lépése erre az volt, hogy gondnokság alá vételi pert indított apánk ellen azon az alapon, hogy befogadott egy vadidegen nőt, kiforgatják a vagyonából, nem képes már önálló döntésekre, életvitelre. A két per párhuzamosan futott, apánk kora miatt gyorsított eljárásban. Apánknak minden esélye megvolt a lakása visszaperlésére, mivel a bátyám soha nem fizette az életjáradékot. A perben előbb azt állította (elhamarkodottan), hogy átutalással teljesített, majd pedig azt, hogy apánk kezébe fizetett, és nem kért bizonylatot. Apánk a több órás tárgyaláson kiválóan helytállt, és elmondta, hogy a bátyám egyáltalán nem törődött vele, és soha nem fizette életjáradékot, sőt, ő kért apánktól pénzt, és kapott is.
De aztán történt egy váratlan fordulat: az utolsó tárgyalás előtt 3 nappal apánk a kórházi ágyán visszavonta a keresetét, holott egyértelműen nyerésre állt. Jogi képviselője nem volt jelen, nem is tudott az egészről. A motiváció és a körülmények máig tisztázatlanok.
Édesapámnál a személyes előzmény az volt, hogy összeveszett a szeretett gondozónőjével, és el is küldte. Az eset annyira megviselte, hogy még aznap rosszul lett a szívével és kórházba (intenzív kardiológiára) került. (Évek óta pacemakere volt.)
Kórházi tartózkodása 4. napján a bátyám bement apánkhoz, és – kihasználva beteg, elesett, letört állapotát – aláíratott vele egy visszavonást. Pontosan nem tudni, mi és hogy zajlott közöttük, apám csak annyit mondott utóbb, hogy a bátyám goromba volt vele, és hogy ő megmondta neki, hogy csak akkor vonja vissza a keresetét, ha megosztozik velem a lakáson. A visszavonás után 3 nappal összeülő Bíróságot is meglepte ez a nem várt fejlemény, és azonmód kiszálltak apámhoz a kórházba, hogy meggyőződjenek a visszavonás valódiságáról. Apám ekkor is megismételte a visszavonást, és azzal indokolta, hogy mindkét fiának szánja a lakást. (A jogi helyzettel, összefüggésekkel nyilvánvalóan nem volt kellően tisztában, illetve az egészségi állapota és a gondozónőjével kapcsolatos csalódása folytán aligha lehetett olyan állapotban, hogy átlássa, tárgyilagosan végiggondolja a helyzetet, illetve hogy ellenálljon a bátyám erőszakosságának, és folytassa a pert, holott csak 3 napot kellett volna várnia az ítéletig.) Így a pert megszüntették.
A bátyám a kórházban elvette apánk lakáskulcsát, és intézkedett, hogy amikor majd jobban lesz, a kardiológiáról ne haza kerüljön a lakásába (a bátyám lakástulajdonába), hanem a kórház ápolási osztályán, az „elfekvőben” helyezzék el. Hetekig feküdt ott, szörnyű állapotú emberek között, akik sorra meghaltak mellette. Apám kitiltatta a bátyámat a kórházból, mondván, „a haldoklók közé tett, hogy meghaljak”, és többé nem akarta látni. Nem is látta, a bátyám soha többé felé sem nézett, még telefonon sem érdeklődött utána. Apánkat az elfekvőből én vittem ki egy színvonalas idős otthonba, utolsó másfél évét ott töltötte, méltó körülmények között.
A gondnokság alá helyezési per azzal zárult, hogy édesapámat (bár jószerivel csak a korával indokolták, és a kirendelt ügygondnok is fellebbezett a döntés ellen) mind első, mind másodfokon korlátozó gondnokság alá helyezték, két hónappal a halála előtt. 2012 december 25-én meghalt.
A szerződés tárgyát képező lakás értéke mai áron kb. 20 M Ft.
Kérdéseim:

  1. Melyek azok a jogcímek, amelyek alapján sikerrel támadható az életjáradéki szerződés? (színlelt szerződés, nem teljesített szerződés, jó erkölcsbe ütköző szerződés, ....mi lehet még?)
  2. A keresetet egy bizonyos jogcím alapján érdemes-e kidolgozni, vagy akár több jogcím is egymást erősítheti?
  3. Mekkora az esélyem a pernyertességre?

(Mi a helyzet, ha a bátyám időközben eladja a lakást?)
4. Milyen költségekkel kell számoljak?
Illetékmentesség? (Vagyoni helyzetem: nyugdíjas vagyok, 212.000 Ft a nyugdíjam, egy lakás van a nevemen és egy 7 éves Suzuki Ignis)
Várható ügyvédi költség, illetve díj?

Megköszönném, ha a kérdéseimre választ kaphatnék. Amennyiben ügyvéd válaszol, és biztatónak, vállalhatónak érzi a pert, szíveskedjen az ajánlattételét is megírni: drszeremley77@gmail.com. Ha per lesz, a keresetet minél előbb be kell adni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhessék, mivel a bátyám már valószínűleg árulja a lakást.
Természetesen minden szükséges kiegészítő információt készséggel megadok.
Előre is köszönöm.

MajorDomus # 2012.10.11. 06:07

ne is tedd, inkább keress erre a célra egy hazmestert

Kovács_Béla_Sándor # 2012.10.11. 05:21

A letétbe helyezés csak kivételesen szerződésszerű, szvsz ez nem az az eset. Különösen, hogy lényegében tartás jellegű szolgáltatásról van szó.

OFF
Vitába szálltam én veled a kapualjsörprésről vagy a járda síkosság mentesítéséről?
ON

MajorDomus # 2012.10.10. 20:31

kbs

ha olyan sok rokona és megbízottja lenne, nem kötné meg az életjáradék i szerződést vélhetően a vagyona terhére.

a kérdező nyisson egy takarék betét könyvet ,, életjáradék Manyi néni ,, jeligére s mikor kiengedték a kórházból adja at neki.

B változat helyezze ügyvédi letétbe az ok megjelölésével, így bizonyátható a teljesítés s a jó szándék is.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.10.10. 10:24

Mennyire nehézkes, hogy a kórházban vegye át a járadékot? Veletek egy időben odahív valakit, akiben megbízik; ti átadjátok neki, ő pedig a megbízottjának.

andika34 # 2012.10.09. 12:03

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:
1,5 évvel ezelőtt idős rokonommal életjáradéki szerződést kötöttünk,ennek értelmében köteles vagyok havonta 60,000ft-ot életjáradék jogcímen átadni számára.
Eddig készpénz átvételi elismervény fejében adtam át az összeget,az idős hölgy azonban balesetet szenvedett,kórházba került.
Hogyan tudnám törvényesen,jogszerűen(úgy,hogy később ne származzon belőle károm) átadni az összeget?
Bankszámlája nincsen,mivel a kórházban tartózkodik postán sem tudja átvenni az összeget,a személyes átvétel a kórházban nehézkes lenne,mindamellett,hogy későbbi zárójelentésében nagy valószínűséggel Alzheimer kórosnak is nyilváníthatják.
Mit tanácsol?Mit tegyek?
Köszönöm szépen a segítségét!
Üdvözlettel:
Andrea