Termőföld kifüggesztés

A Kormányhivatal határozata jogszerű, kár támadni.

"Kell új adás-vételi szerződést kötnünk vagy él az eddigi."
Nem kell új szerződést kötni csak ismét végigcsinálni a procedúrát.

"A vevő elállhat vételi szándékától."
Bizonyára ő is belátja, hogy nem te hibáztál.

Most találkoztam egy új fejleménnyel a termőföldek adásvétele kapcsán:

Egyes bíróságok - és utánuk "haladó" kormányhivatalok - szerint olyan esetben, amikor földműves tulajdonostárs a vevő, nem tüntetheti fel a szerződésben, hogy őt elővásárlási jog illeti meg, mert ez az elővásárlási jog csak akkor "létezik", ha az eladó másnak (harmadik személynek) adja el a földet.

A hivatkozott álláspont szerint ilyen esetben (ha tehát a szerződő felek tulajdonostársak, és a szerződésben a vevő megjelöli, hogy őt földműves tulajdonostársként elővásárlási jog illeti meg), meg kell tagadni a szerződés jóváhagyását, mert az jogszabályba ütközik.

Kíváncsi lennék a véleményetekre.

Valamit félreérthettél. Tudni illik épp fordítva áll a dolog.

Üdv mindenkinek.

Szántó adás-vétel esetén,a vevő által megbízott ügyvédnek,mennyi időn belül kell elintézni az adásvételi szerződés kifüggesztését?Van erre egyáltalán valami határidő?

8 napja van rá feltéve, hogy kapott erre meghatalmazást. Egyébként az eladó kötelessége.
Megnyugtatásodul közlöm, hogy a 8 napos határidő elmulasztása nem jogvesztő!

atus-top,

a hír igaz, de csak félig. Nem az a kérdés, hogy feltüntetheti-e vagy sem az elővásárlási jogát a földműves tulajdonostárs, hanem egyes kormányhivatalok a szerződés jóváhagyását teszik attól függővé, hogy az elővásárlási jog csak akkor éled fel, ha a tulajdonközösségen kívüli vevővel történt a szerződéskötés.
Nem erről van szó a te esetedben is?

"A hivatkozott álláspont szerint ilyen esetben (ha tehát a szerződő felek tulajdonostársak, és a szerződésben a vevő megjelöli, hogy őt földműves tulajdonostársként elővásárlási jog illeti meg), meg kell tagadni a szerződés jóváhagyását, mert az jogszabályba ütközik."
Jogos, mert a vevő nem létező elővásárlási jogcímre hivatkozik.

"Jogos, mert a vevő nem létező elővásárlási jogcímre hivatkozik."

Ha viszont a földműves tulajdonostárs a szerződésben nem tünteti fel, hogy ő földműves tulajdonostárs (és pl. más jogcímen nincs is elővásárlási joga), és egy kívülálló elővásárlásra jogosult (pl. helyben lakó, de nem tulajdonostárs földműves) elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor a kívülálló megelőzi a földműves tulajdonostársat, és mégis a kívülállóé lesz a szerződés tárgyát képező tulajdoni hányad?

Ez szerintem nem lehetett a jogalkotó célja.

A szerződésben nem kötelező feltüntetni azt a tényt, hogy a szerződő felek tulajdonostársak.
A hatósági eljárás során nem csupán a szerződés adataira hagyatkoznak, hanem a rendelkezésre álló adatbázisok, nyilvántartások adataira is.
A tulajdonátruházási szerződés a hatósági eljárás során egy olyan alapdokumentum, amelynek az adatait összevetik a rendelkezésre álló adatbázisok, nyilvántartások (pl. ingatlan-nyilvántartás) adataival.
Tehát azt, hogy a szerződő felek tulajdonostársak, a hatósági eljárás során észlelni fogják. Ha mégsem, akkor ott van a jogorvoslati lehetőség.

Szerintem itt nem is az a kérdés, hogy feltünteti-e a szerződésben vagy sem, hanem, hogy egyáltalán van-e elővásárlási joga a földműves tulajdonostársnak, ha ő maga a vevő.

A hivatkozott olvasat szerint ugyanis nincs, tehát a kormányhivatal nem is vizsgálja, hogy aki vevőként lép fel, és nem írja bele a szerződésbe, hogy ő földműves tulajdonostárs, az egészen véletlenül nem földműves tulajdonostárs-e, hiszen a kormányhivatal szerint a földműves tulajdonostárs elővásárlási joga csak akkor "éled fel", ha a tulajdonos a földjét (tulajdoni hányadát) kívülálló (harmadik, tehát nem tulajdonostárs) vevőnek kívánja eladni.

"A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében az (1) bekezdés b)–e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket – az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi a földműves tulajdonostárs."

Mit lehet tenni abban az esetben, ha van egy erdő, amelynek több, mint száz tulajdonosa van velem együtt. Kb. egy éve levélben küldött egy kft. haszonbérleti szerződést, hogy írjam alá és fillérekért venné haszonbérbe. Megírtam neki, hogy nem írom alá, mert más összeget tudnék elfogadni. Erre most év végén felhívtak telefonon, hogy adjak meg bankszámlát, mert küldik a bérleti díjat. Nem adtam meg, mert mondtam, hogy én ilyet nem kötöttem. Erre tájékoztattak telefonban, hogy a Kft. erdőgazdálkodó lett haszonbérleti szerződés jogcímén, de a szerződés kifüggesztéséről, semmiről sem szereztem tudomást, mert nem kaptam semmi papírt róla, így semmit sem tudtam tenni. Ilyen esetben mit tudok csinálni, hogy a tulajdonomat képező erdőt ne vágják ki és ne más élvezze a hasznát? Olvastam neten, hogy ha tulajdonostársak többsége elfogadta a haszonbérleti szerződést, akkor rám is vonatkozik. Mit tehetek most?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz hogy kis falunkban a volt "TSZ" Mg.Kft úgy köti újra az 5 éves földszerződéseit hogy azokat rendre kifüggesztés nélkül bejegyzi a földhivatal.Nem feles bérlet, vagy részesművelésű szerződések. Azt kérdem én mint Ökológiai családi gazdálkodó, fiatal gazda, hogyan tudnám elérni hogy a területei kifüggesztésre kerüljenek. Tudom hogy rengeteg föld osztatlan közös tulajdon megszűnt ki lett méretve vagyis változott a helyrajzi szám az aranykorona érték, és a területméret is. Ilyenkor nem kötelező mint új szerződést kifüggeszteni? A Kft 97 óta működik szerintem már a 20 év folyamatos bérlet is megállna. De direkt elakarják kerülni a kifüggesztést mert sok területet vesztenének. Mit lehet ilyen esetben tenni?

Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelettel Kósa Imre

Amennyiben nem áll fenn törvényben meghatározott előhaszonbérleti, abban az esetben nem kell közzétenni (kifüggeszteni) a szerződést.

Tehát olyan hogy hosszabbítás nincs mivel a szerződései lejártak és elsejével új szerződéseket kötöttek. Csak feles bérlet és részes művelés amit nem kell kifüggeszteni.Mert rang helyben megelőzöm előbérleti jogom lenne.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Jelenlegi bérlőm (20 éve bérli a földemet) szeretné megvenni a szántóföldemet, egyedüli tulajdonos vagyok, csak a nemzeti földalapnak van elővásárlási joga,mégis végig kell csinálni a teljes, akár féléves procedúrát: Kérdésem: ilyen esetben az adásvételi szerződésben milyen fizetési feltételeket, magyarul mekkora előleget javasolt kikötni, tekintve, hogy milyen sokára jutok hozzá a teljes vételárhoz.

Nos, ez mind megállapodás tárgya. A vételárat lehet egyszerre teljesíteni, de lehet részletekben is teljesíteni. Időpontját tekintve: szerződéskötéskor, közzétételt követően, hatósági jóváhagyást követően, stb.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi probléma kapcsán szeretném a véleményüket kikérni. Földvásárlás előtt állok, mezőgazdasági mérnök Bsc szakon végeztem, de nyelvvizsga hiányában a diploma helyett egy igazolást kaptam, mely a szakirányú képzettséget igazolja, illetve diplomás bérre ad jogosultságot. Mindezek ellenére a Földhivatal megtagadta a földművesként történő nyilvántartásba vételemet a nem megfelelő okirat csatolása miatt. Vagyis végezzek el az egyetem után egy gyorstalpalló, semmilyen tudást nem adó tanfolyamot 150.000 Ft-ért, hogy megvehessek egy kis hobbikertet 50.000 Ft-ért? (Több mint 1 ha föld van a tulajdonomban, de bérbe adtam, így mindenképp szükségem lenne a földműves nyilvántartási számra.)
Ez valóban így van, hogy a "diploma-igazolás" nem felel meg?

Válaszukat köszönöm!

Az irányadó jogszabály:
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Tisztelt lajcsó!

Köszönöm a gyors válaszát, azonban a jogszabályt ismerem, szerepel a földműves nyilvántartásba vétel iránti kérelem nyomtatványon, utánanéztem. A végzettségem (mezőgazdasági mérnök Bsc) szerepel a hivatkozott jogszabály 1. mellékletének B) részében. Épp ezért a kérdésem arra irányult volna, hogy ha a kapott igazolás a mezőgazdasági mérnöki szak elvégzését igazolja, és a szak pontos megnevezése szerepel a jogszabály "mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségek" között, akkor hogyan lehet megtagadni a földművesként történő nyilvántartásba vételemet?

Továbbá ha a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény 5.§-a 7. pontja alapján "földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve..." Tehát a földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági szakirányú képzettséggel rendelkezem, ezt igazolással igazolni tudom. Nem lehetséges, hogy nem jól alkalmazzák a megyében a jogszabályt? Vagy az én jogérzékem ennyire torz lenne? Mit tehetek a nyilvántartásba vétel érdekében (azon kívül, hogy "gyorsan" leteszem a nyelvvizsgát)?

Válaszukat előre is köszönöm szépen.

Fellebbezel a földhivatal elutasító határozata ellen!

És az nem 150 ezerbe kerül!

Kérdezném: külterületi, 0-val kezdődő helyrajzi számú kivett tanya 2900 m2, az ingatlan lakóépületként van használva, több mint 50 éve, gazdasági épület egy kis kutyaólon kívül nincs semmi, a garázs után építményadó évente megfizetve, eladás esetén miért kell kifüggeszteni?

Zártkert, alig 700 m2, épület megnevezése tanya, kivett terület. Eladás esetén miért muszáj kifüggeszteni? Az épület kb. 30-40 éve épült, csak egyetlen bűne az, hogy a város szélén van, ahol zártkert és tanya megnevezéseket osztogattak, amikor tulajdoni lapra felvezették. A kert még konyhakertnek is kevés, aszfaltozott út mellett végig sűrűn lakott területen helyezkedik el. Gazdálkodáshoz semmi köze nincs.

Azért mert a tanya is a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozik.

Érdeklődnék,elkerülhető-e a kifüggesztés szántónál, ha előszerződéssel veszem, az eladó elindítja a kivonatást, a földvédelmit én fogom fizetni?

Illetve spórolok-e ezzel időt, ha errefelé 1 éven túli átfutás van termőföldvásárlásnál?