Termőföld kifüggesztés

Azt akarod mondani, hogy 8/43 arányban vagy tulajdonos. Kit illet a maradék 35/43?

Miért van szükség erre az egész trükközésre?

Ja, hogy azért, hogy többje lehessen, mint 1 ha. Szerintem ez így jogszabály megkerülésére irányuló jogügylet.

Az bizony de az út járható csak nagyon sokáig tart.
Nem lenne egyszerűbb valakinek elvégezni valami OKJ-s képzést? Az összes fel van sorolva az 504/2013 (XII.29) Korm.r. 1. számú mellékletében.
Ha a vadgazdálkodó benne lenne már én is elvégeztem volna

Elhiszem, de mint látod, éjjel fél egykor jutok el a fórumra, az OKJ képzés helyett pénzkereséssel töltöm az időmet.

Ami érdekel az ügyből, azt megtanulom itt a fórumon tőletek.

Idő meg van.
Isten és a jog malmai lassan őrölnek
(viszont biztosan)

HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
105. § (1) E törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 14-én lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 3-5. §, az 52-56. §, a 100. §, a 104. §, a 108-119. §, a 120. § (3) bekezdése, a 122. §, a 123. §, a 126. § (1) bekezdés a), i), m) és o) pontja, a 128-130. §, a 135. § (4) bekezdése, a 136. §, a 137. §, a 139. §, a 140. § (1) bekezdése, a 141. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 142. § (1)-(3) és (5)-(8) bekezdése, a 143-145. §, valamint a 147. § 2013. december 15-én lép hatályba.

(3) A 6-7. §, a 45-51. §, az 57-99. §, a 102. § (1) és (2) bekezdése, a 126. § (1) bekezdés c), h) és j) pontja, a 130/A. §, a 131. §, a 133. § (1) bekezdése, valamint a 138. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 16-20. §, a 101. §, valamint a 126. § (1) bekezdés d) és e) pontja 2014. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 2. §, a 22-26. §, valamint a 126. § (1) bekezdés g) pontja 2014. március 15-én lép hatályba.

(6) A 8-15. §, a 21. §, a 27-44. §, a 102. § (3) és (4) bekezdése, a 103. §, a 120. § (1)-(2) és (4) bekezdése, a 121. §, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdés b), f), k), l) és n) pontja és (2) bekezdése, a 127. §, a 132. §, a 133. § (2) bekezdése, a 134. §, a 135. § (1)-(3) és (5)-(9) bekezdése, a 140. § (2) bekezdése, a 141. § (3) és (4) bekezdése, valamint a 146. § 2014. május 1-jén lép hatályba.

(7) A 142. § (4) bekezdése 2015. január 1-jén lép hatályba.
106. § (1) 2014. január 1-jén hatályát veszti

1. az 52. § (2) bekezdése;
2. az 53. § (2) bekezdése;
3. az 54. § (3) bekezdése.

(2) 2014. május 1-jén hatályát veszti

1. az 5. §;
2. a 112-119. §.

107. § Az 1. és 2. §, a 3-10. §, a 20. §, a 41-42. §, a 45. §, a 64-65. §, a 77. § (1) bekezdése, a 89-90. §, a 101. §, a 103-103/C. §, a 105. §, a 106. § (2) bekezdése, a 111 -119. § és a 148. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján, a 142. § (1)-(3) bekezdése, (7) bekezdés a)-c) és f)-h) pontja és (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

+! :-)

Azt azért elárulhattad volna, hogy miért utasították el a kérelmedet!

„hiányzott a Fétv. 13 paragrafus 2, pontja szerint, hogy az eredeti vevő elővásárlásra jogosult-e vagy sem”
Ez miért lenne a te ügyvéded hibája? A törvény szerint ugyanis ennek a szerződésben kell benne lennie. Azt meg, gondolom, nem ő szerkesztette.

"az eredeti szerződésre még nem vonatkozott több dolog az új földtörvényekből, de az én belépési dátumom szerint már igen."
Ez egy nagy tévedés. Már a "eredeti" szerződésre is az új szabályokat kellett (volna) alkalmazni. Olyan nincs, hogy a szerződés megkötésekor a régi szabályokat kell alkalmazni, később (pl. az elővásárlási jog gyakorlásakor) meg új szabályokat. Vagy az egyiket vagy a másikat! Március 1-től a az új földtörvény szabályait kell alkalmazni!
Álláspontom szerint, az elővásárlásra jogosult földművesnek az elővásárlási jog gyakorlásának időpontjában kell regisztrációval rendelkeznie.

Jogszabályi hivatkozás: Földforgalmi törvény 10.§ és 16. §-a alapján.

Ha ennyire okos vagy, akkor minek kell neked jogi segítség?

Tiszteletem!

Egy külterületi ingatlant (rét) szeretnénk eladni. A 60 nap kifüggesztés augusztus 19-én lejárt, elővásárlási jogával senki nem akart élni. Az agrárkamarai döntés is megszületett, amiről természetesen telefonon nem tájékoztatnak. Elküldték kifüggesztésre a jegyzőhöz, ami a tegnapi nappal meg is kezdődött. Az agrárkamaránál azt a tájékoztatást adták, azért van szükség erre a kifüggesztésre, hogy a helyi gazdák lássák a kamara döntését. A kérdésem az lenne, hogy kb mennyi idő múlva kaphatjuk meg a végleges határozatot? Ez az egész már egy tiszta káosz :)

Köszönettel: Sándor

Tisztelt Fórumozók!

Jogi segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben:

A Földhivatal megtagadta az általam megvásárolt külterületi ingatlan (szántó) adásvételi szerződésének jóváhagyását, a következő indokkal:

"A hatósági jóváhagyásra irányuló kérelem mellékleteként benyújtott okiratok vizsgálata során megállapításra került, hogy a jegyző az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napjának munkaszüneti napot jelölt meg, így a számított határidő előtt vette le a szerződést, így az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértésre kerültek, ezért a jóváhagyás megtagadásáról és a kérelem elutasításáról döntöttem."
Mit tehetek ez esetben? Az ingatlant a szerződés megkötésekor már kifizettem.
Köszönettel:
Krisztina

Újra be kell nyújtani a szerződést kifüggesztésre. (Ha károd keletkezett a késedelem miatt, akkor a hivataltól kérheted a megtérítését.)

"A kérdésem az lenne, hogy kb mennyi idő múlva kaphatjuk meg a végleges határozatot? Ez az egész már egy tiszta káosz :)"
Ezt megmondani lehetetlen. Nálam, márciusban és áprilisban készült szerződéseket szeptember közepén hagyták jóvá. Egy májusi szerződést (kiskorú vevő) pedig szeptember végén.

Én a március 17.-én benyújtott kérelemre az engedélyt szeptember 17.-én kaptam meg.
Ez pont 6 hónap. Ez az idő nőni fog, mert egy uj kormányrendelet a külföldieket prioráltatja.

Szerintetek a föld tulajdoni hányadának eladása során a tulajdonostársak számára mikor kell megküldeni az adásvételi szerződést? De akár fordítva is fel lehetne tenni a kérdést. (Az osztatlan közös tulajdon fennmarad!)

Mihez képest mikor? Megteheted, hogy még a kifüggesztés előtt megkínálod a tulajdonostársakat, és ha közülük valaki él az elővásárlási jogával, akkor kifüggeszteni már nem is kell. Szerintem.

Az adásvételi szerződés aláírásától számított 8 napon belül
( Földforgalmi törvény 21.§.(1) bek. 1. francia bekezdés)

Bocs, de rosszul fogalmaztam, "mikor" helyett mely esetekben?

Agyaltam a témában, a következtetéseim az alábbiak:

Tulajdonostársakat két csoportra lehet bontani: földműves tulajdonostárs – nem földműves tulajdonostárs.

A földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény 18. § (3) bekezdése biztosítja.
A nem földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát a Ptk. 5:81. § (1) bekezdése biztosítja.

A Ptk 5:81. § (4) bekezdése alapján: „A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.” Ennél fogva, a Földforgalmi törvényben biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot.

Az adásvételi szerződés közlésének módja:
Földműves tulajdonostárs számára: hirdetményi úton.
Nem földműves tulajdonostárs számára: hirdetményi úton + közvetlen közlés útján.
(Földforgalmi törvény 21. § (1) bek.)

Megjegyzés: a Földműves tulajdonostárs elővásárlási jogát a Földforgalmi törvény biztosítja (tehát nem „más törvény”), ezért számukra nem kell közvetlenül közölni az adásvételi szerződést.

Milyen esetben kell a tulajdonostársakkal közvetlenül közölni az adásvételi szerződést, illetve mikor lehet ettől eltekinteni?

Nincs közvetlen közlési kötelezettség:

1. Abban az esetben ha valamennyi tulajdonostárs földműves, mivel ők hirdetmény útján értesülnek. (Ez kis létszámú tulajdonközösség esetén lehetséges, ahol a tulajdonostársak ismerik egymást, tehát tudják azt, hogy a másik földműves.)
2.Amennyiben az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad kiszámított terület nagysága meghaladja az 1 hektárt továbbá, azon tulajdonostárs tekintetében akinek – a tulajdoni lapból megállapíthatóan - a tulajdoni hányadából kiszámított terület nagysága meghaladja az 1 hektárt. Mivel aki földműves az hirdetmény útján értesül, a nem földműves tulajdonostárs a szerzési korlát (1 ha) miatt, nem jogosult elővásárlásra.
(Amennyiben az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad kiszámított terület nagysága nem éri el az egy hektárt, abban az esetben ezt a területet hozzá kell adni a tulajdonostárs - már meglévő - kiszámított területéhez. Amennyiben 1 hektár fölötti eredményt kapunk akkor sem kell a fentiek alapján tulajdonostársakat közvetlenül értesíteni.)
3. Azon földműves tulajdonostárs tekintetében aki már elérte vagy az elővásárlási jog gyakorlásával meghaladná a földszerzési maximumot (300 ha) vagy a birtokmaximumot (1200/1800 ha). (Ha van róla hiteles tudomásunk).
4. Abban az esetben ha a tulajdonostárs szerzőképtelen szervezet vagy szerzőképtelen jogi személy (ez többnyire szövetkezet).
5. Abban az esetben ha a tulajdonostárs külföldi természetes személy. (Kettős állampolgár, pl. magyar+egyéb, még szerzőképes lehet)

Álláspontom szerint – a fenti kizáró okok hiányában - azon ritka az esetben kell a tulajdonostársakat közvetlenül értesíteni, amennyiben az adásvétel tárgyát képező tulajdoni hányad számított területe rendkívül alacsony (néhány száz négyzetméter). De ebben az esetben sem zárható ki, hogy a tulajdonostárs már az egyéb földjeivel már elérte a szerzési maximumot.

3. kategória, ha az ingatlanon épület áll.
A tulajdonosa nem földműves, nem is tulajdonostársa a földterületben, de a felépítmény tulajdonjoga folytán fennáll az elővásárlási joga 1 ha erejéig

Azt meg kibogarásznia földhivatalban ( mert on-line az ebben sux) 30-50 -70 tulajdonostárs közül, hogy ki van fenn a kulálkistán meg ki nem az téboly.Levél mindenkinek olcsóbb.
Ámbár akinek van jelöltje, annak a bogarásztatás olcsóbb.

A kérdésem a föld adásvételi szerződés konstrukciójával kapcsolatos:

A felek között teljes az egyetértés és az összhang. A vevő meg szeretné fizetni a vételárat az eladónak a szerződés aláírásával egyidejűleg.
Tekintettel arra, hogy a függőben tartás jogintézményét a föld adásvételi szerződésben nem lehet alkalmazni, az Eladó már az adásvételi szerződésben foglalt nyilatkozatával hozzájárulhat a Vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez?

Természetesen a felek közötti elszámolást rendeznénk a szerződésben arra az esetre, ha egy elővásárlásra jogosult élne az elővásárlási jogával, vagy a mezőgazdasági szerv megtagadná a jóváhagyást.

Ti milyen konstrukcióval készítitek el most a szerződéseket?

"Ti milyen konstrukcióval készítitek el most a szerződéseket?"
A - jogszabály keretei között - úgy ahogy szerződő felek kérik.
A vételár kifizetésére sor kerülhet a szerződés megkötésekor. Ez jellemzően alcsony értékű ingatlanok esetében fordul elő. Ebben az esetben célszerű kikötni, azt hogy amennyiben a hatóság megtagadja a jóváhagyást vagy az elővásárlásra jogosult és a jogával abban az esetben a vételár meghatározott időn belül (pl. 8 nap) visszajár.
A vételár kifizetésére sor kerülhet a szerződés hatósági jóváhagyását követően is. (Ez nagyobb értékű ingatlan esetében indokolt.) Ebben az esetben a teljesítés elmaradásának esetére célszerű kikötni az eladó elállási jogát!