többlethasználati díj,tulajdoni hányad

Efhetven

Nem is hiszem el, hogy egy ilyen volumenű és értékű válásnál, vagyonmegosztásnál nem vettél igénybe ügyvéd segítségét. Valószínű, hogy nagyon sokat veszítettél emiatt.

Sok mindenről lemondtál, ezért született ilyen tartamú ítélet. Ennek újragondolására már nincs mód.

A közös tulajdont megszüntetheted.

Tényleg nincs ilyen. Az miből derül ki, hogy közös tulajdon? Többen vannak bejegyezve, és mindenki 0/1?

Mit jelent a tulajdoni lapon a 0/1 tulajdoni hányad?

A helyi Földhivatal szerint ilyen nincs, elírás lehet.

A Gazdaszolgálati Iroda azt mondta, ismeretlen tulajdoni arányt jelent, felezni kell.

A hrsz egy "közös udvar", szerintem a 4:5 arányban korábban megosztott kerthez hasonlóan lehetne megosztani.

Tisztelt szakértők!
Hahó! Segíítsééég!!!! :)

Üdv!
(negyedszer próbálom elküldeni, nem tudom, az előzőekkel mi lett)
Négy éve elváltam, azóta tart a kálváriám a volt feleségem jószándékából. A válás feltételeinek meghatározását a volt feleségem által előzőleg írt, és általam könnyelműen aláírt megállapodásra - amelynek kétséget kizáró bizonyító erejét jelenleg sem ismerem el - alapozta a bíróság. Az egyezség tartalmát a tárgyaláson nem vitattam, gyakorlatilag az abban foglaltak kerültek a végzésbe is.
Az egyezség a vonatkozó kérdésben a következőket tartalmazza: " Efhetven az ingatlant ...-án elhagyta, ...-nétól az ingatlanból tulajdoni része alapján bérleti díjra nem tart igényt, sem most, sem a jövőre nézve.
Ehhez képest a válóperi jkv., illetve végzés így fogalmaz:"...felek megállapodnak abban, hogy a közös tulajdonukat képező ingatlan kizárólagos használata a felperest (volt feleség) illeti meg."
Lelépésről, többlethasználati díjról, bérleti díjról említés sincs.
Akkor még az ingatlanban lakott két felnőttkorú gyermekünk, de róluk sem esik szó. Azóta a nő egyiküket már kitiltotta, kidobta a házból, másikuk pedig - aki után, mivel még tanul, tartást is fizetek - gyakorlatilag a barátnője albérletében él, és csak rendszertelenül, alkalmanként tölt folyamatosan néhány napot a házban. Ezt a nő a saját, természetben lerótt tartási kötelezettségének tekinti, és úgy gondolja, hogy így egálban vagyunk. Lényegében én, mint társtulajdonos sem mehetek be, ha megjelennék ott, hamarosan érkezne egy járőrautó is.
Így tehát a nő gyakorlatilag egyedül él a több mint 1000 nm-es, parkosított telken álló, 6 szobás (plusz a szokásos egyebek), 170 nm-es házban, és használja a garázst, valamint a további, mintegy 70 nm-nyi hasznos melléképület-sort is.
A váláskor egyenlő tulajdonjoggal rendelkeztünk, ez később a nő javára kb 60-40%-ra változott. A jelzálogkölcsönt elvileg 50-50%-ban fizetjük, bár a volt feleség gyakran, mint jelenleg is, elmaradásban van.
A válás óta folyamatosan próbálom meggyőzni, hogy adjuk el a házat, de ő mindennek ellent mond, amit én kérek vagy javaslok, pedig tudom, hogy a házat alig tudja fenntartani. Hirdetem is a házat, lenne is vevő jó áron, de hiába, a nő mindent meghiúsít, a bosszúvágy erősebb benne, mint a józan ész. Rosszhiszemű, sokszor kifejezetten szerződésszegő magatartása más módokon is megnyilvánul, de ezt itt részletezni nem kívánom.
Kérdésem:

• a tények ismeretében van-e jogom, perbeli esélyem többlethasználati díj követelésére, amellyel az eladás felé terelhetném eddigi hajlíthatatlan szándékát?
• van-e egyéb olyan lehetséges teher, amelyet jogszerűen követelhetnék tőle, és amellyel ugyancsak nyomást gyakorolhatnék rá
• milyen lehetőség van a közös tulajdon megszüntetésére, tudva azt, hogy a fizetésén kívül más bevétele, tartaléka nincs, így engem kifizetni nem tud, (olyan hülye pedig nem létezik, aki az én saját részemet megvenné), e tekintetben pedig nekem sincs sem lehetőségem, sem szándékom az ő részének megváltására, lévén, hogy nagyságrendileg 20milliós ingatlanról van szó.

Nyomatékosítanám, hogy semmilyen tisztességtelen, etikátlan lépést nem kívánok vele szemben megtenni, nem kívánom kisemmizni, ellenkezőleg, tisztességesen szeretnék vele elszámolni, hogy végre megszabaduljak a terhektől, tőle, és többek között attól, hogy a házat és más dolgokat kvázi zsarolási alapként használhasson fel velem szemben.
Köszönöm, és várom a segítő felvilágosítást.

"kérhetem-e így a befizetett összeg 60%-át a módosított tulajdoni hányadra hivatkozva, vagy továbbra is csak a felét???" Továbbra is csak a felét. A tulajdoni hányadok változása nincs hatással a kölcsönszerződésre.

Tisztelt hozzáértők!

Adva van egy ingatlan akit senki sem nem használ már évek óta. A lakóházat sok millió hitel terherli, amit én fizetek évek óta egyedül, aminek a felét első fokon a bíróság megítélt számomra. A hitelt 50-50% arányban vettük fel annak idején közösen, viszont a bíróság most a tulajdoni hányadot módosította a másik fél javára 60-40 arányban. A hitelt azóta is fizetem egyesdül, úgy továbbra is üresen áll. Most érkezett meg a közjegyzői jogerős végzés aminek alapján kérhetem az újabb befizetett összeg felét végrehajtás útján. ÍKérdésem a következő! Így hogy módosíva lett lett a tulajdoni hányad, amit nem fellebeztem meg, csak egy másik részét, kérhetem-e így a befizetett összeg 60%-át a módosított tulajdoni hányadra hivatkozva, vagy továbbra is csak a felét???
Én mint hozzá nem értő ha így lenne akkor úgy értelmezem hogy a másik félnek csak a haszonból 60% jár, de a hitenek csak a felét kell fizetnie.
Hozzáteszem az ingatlant terhelő hitelösszeg jelenleg meghaladja a ház értékét.

Akkor még egyszer. Többlethasználati díj csak akkor járna, ha a bent lakó élettárs kifejezetten kizárta volna őt, pedig ő megpróbált volna beköltözni.

Köszönöm a gyors választ.
Öcsém beköltözni nem akar, van saját kétszintes kertes háza, de néhány hónapja le akarta záratni a belső vizes falú vendégszobát, de akkor az észérvek (pl. szellőztetés szükségessége, hol tudnánk mi aludni, ha lemegyünk) meggyőzték és akkor elállt a szándékától. Az ügyvédi irat felszólítása az élettársnak:
"Ön többlethasználatban van, (öcsém) tulajdoni illetőségére eső eszmei részt is használja, holott arra Önnek az (öcsémmel) nincs megállapodása és nem is fizet utána.
A többlethasználati díjat (öcsém) havi 10000 Ft-ban határozza meg, az egész ingatlanra vonatkozó 40000 Ft használati díjat alapul véve."
A házban az élettárs egyedül lakik, korábban csak ketten laktak apánkkal.
A cél egyértelműen csak az élettárs kiebrudalása.
Az élettárs kisnyugdíjas, öcsém jól menő vállalkozó.
Kulcsa csak az élettársnak van a házhoz, előzetes egyeztetés után bármikor bemehetünk. Az öcsém annak idején tolvajlással is megvádolta az élettársat, emiatt nem is ad neki kulcsot, egyet is értek vele.
Eszmei rész után is jár többlethasználati díj?
Mire is jogosít fel a 1/2 ingatlanra megszerzett használati jog osztatlan ház esetén.

Többlethasználati díj csak akkor jár, ha a bent lakó élettárs kifejezetten kizárta őt, pedig ő megpróbált beköltözni. Nem írtad, hogy ilyesmi történt volna.
A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A rendkívüli javításokat pedig a tulajdonos végezheti el, de erre egyébként nem kötelezhető.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Tavaly idős korban rákban elhunyt apánk végrendeletében a ház saját 1/2 tulajdonrészét fele-fele arányban fiaira hagyta, és holtig tartó haszonélvezeti jogot adott élettársának. Most már fele-fele részben vagyunk tulajdonosok. A házban soha nem lakott sem az öcsém családja, sem az én családom, mindketten másik településen élünk, az öcsém lakik sokkal közelebb. A ház oszthatatlan: 1 előszoba, 1 fürdő/WC, 1 konyha és 2 szoba van, az egyik csak a másikból közelíthető meg. Ezenkívül van még kerti konyha, fészer, garázs és konyhakert is. Öcsém (amióta 1/4 tulajdonrésze lett) már 8 éve folyamatosan próbálja eltávolítani az élettársat, de apánk még végrendeletében is gondoskodni akart róla. A ház felújításra szorul, a falak több éve vizesednek, a szoba vakolata lepereg, a kerti konyha régóta az összedőlés szélén áll. Öcsém egy ügyvéden keresztül felszólító levelet küldött az élettársnak, hogy 8 napon belül fizessen be neki 40000 Ft-ot (havi 10000 Ft 2013 januártól visszamenőleg), továbbá ezentúl havi 10000 Ft-ot (a havi 40000 Ft 1/4 része) többlethasználat címén.
A közüzemi számlákat az élettárs fizeti.
Kérdéseim a következők:

1. Milyen alapon akar többlethasználati díjat szedni, amikor sohasem használta? Jogosan számolhat-e azzal, ha kiadná havi 40000 Ft-ért az egészet, akkor az 1/4 eredeti nem haszonélvezeti joggal terhelt tulajdonrésze után megilleti ez az összeg?
2. Mi minősül többlethasználatnak az osztatlan ház esetén? Lehet az egyetlen WC-t 50%-ban használni?
3. Mit tehet az 1/2 részre haszonélvezeti joggal rendelkező egy osztatlan ház esetén?
4. Kötelezhető-e bárki is az ingatlan felújítására?
5. Mit tehetek tulajdonostársként, ha szándékom szerint élete végéig hagynám az élettársat, hogy ingyen a házban lakjon?

Talán nem volt világos: az érdekeidet sértő többségi döntéssel szemben bírósághoz fordulhatsz. A természetbeni megosztás egy másik dolog.

Köszönöm a válaszokat
Néztem a jogszabályt és segítséget kérnék az értelmezésben:
148.§-nál olvastam, hogy a természetbeni megosztás akadályai:

1. nem lehetséges
2. lehetséges, de érték csökkenéssel járna
3. gátolná a rendeltetésszerű használatot
4. jogi akadályok

Tiltakozhatunk akkor a kerítés állítás ellen a 3.pont miatt?

Viszont alább ez szerepel:
A megosztásnak általában a tulajdoni hányadhoz kell igazodni,a gyakorlatban azonban gazdasági vagy célszerűségi okokból az egyik tulajdonostárs az ő hányadát meghaladó részt kaphat. Ilyen esetben a különbözet pénzbeli kiegyenlítéséről gondoskodni kell

Eszerint ha mondjuk ugy rakják a kerítést,hogy le tudjunk menni a pincébe stb,de ezzel szándékunkon kívül nagyobb tulajdoni hányadot használunk kérhetnek pénzt??
köszi

Köszönöm a válaszod, de a részleteket, ami nagyon sok lenne nem tudtam leirni, abból indultam ki, hogy mint tulajdonosnak jogom van használni a tulajdonomat és szedni annak hasznait. Most a helyzet az, hogy a másik tulaj hasznositja saját magának /gyümölcs zöldség,stb/, mi meg fizetjük az arra területre eső hitelt, tudom h nincs igazság és 1959.évi Ptk érvényessége alapján történt a használat újbóli jóváhagyása. De még ha meghalnék, sem elég indok./Nem kis területről van szó 100 m2 lenne, amin fák is vannak.Itt az egész évi zöldség-gyümölcs meg lenne, igy könnyitve helyzetünkön./ Szerinted perújitás nem lehetséges, még időben vagyunk. Köszönettel

szuperka

A probléma ott van, hogy a hiteltartozásnak nem sok köze van az ingatlan használatához, így ez eleve rossz érv volt. Hogy egyébként a használati megosztás megváltoztatásának más indokok alapján lehetne-e helye, az meg ebből a leírásból megválaszolhatatlan.

„Ők akkor hogyan tudják velünk szemben érvényesíteni a tulajdoni hányadukat?
Ha nem kivitelezhető a megosztás,meg a gyakorlatban mi többet használunk,-csak azért,mert máshogy nem tudjuk használni pl. a pincét stb-mit tehetnek?”

Végső soron a közös tulajdont meg is lehet szüntetni bármelyik tulajdonostárs kérésére.

Megspórolhattad volna a perköltséget, ha előbb kérdezel.

Nem tudok belenyugodni, hogy nincs megoldás, ezért kérem segitségeteket: Osztatlan közös tulajdon 2004-ben kötött használati megállapodást megegyezés/évekig próbáltunk megegyezni 2009-től többféle módon/ hiányában 2011-ben inditottuk a biróságon szerettük volna megváltoztatni,mivel a megállapodás szerint a 900 m2-es ingatlanból csak 98 m2-t használunk. Tekintve, hogy a tulajdoni hányadunkat jelzálog terheli, mint ismert az oly mértékben emelkedett, hogy szeretnénk hasznositani, vagy többlethasználati dijat kérni, hogy a helyzetünkön könnyitsünk. Első fokú itélet a jelenlegi állapotot helyben hagyta: nem indokolt a megállapodás megváltoztatása, nem lényeges körülmény, mert tudtuk, hogy ez a helyzet a devizafelvételnél előfordulhat /több millióan nem tudtuk/. A Törvényszék helyben hagyta az elsőfokot, kiegészitve, hogy magánjogi szerződésbe nem avatkozik.Kérdésem,a változtatásra milyen lehetőséget láttok, miért fizessünk olyan tulajdonért amit nem használhatunk, meddig lehet valakit szerződéses kötelemben tartani, akarata ellenére.

Többségi határozattal lehet dönteni a használatról, de ha az a kisebbség édekeit sérti, bírósághoz fordulhat.

Olyan nincs, hogy: Ez, meg ez, meg az az enyém, a többi a tied. Minden közös.
Meg lehet osztani gyakorlatban is, de csak közös megegyezéssel.
Ha nincs megosztás, ti nem használhattok "többet" vagy "kevesebbet", a közös területeket közösen is lehet használni.
Ha valaki kisajátít egy részt (pl. elkeríti), az szabálytalan.

Köszönöm.

Ők akkor hogyan tudják velünk szemben érvényesíteni a tulajdoni hányadukat?
Ha nem kivitelezhető a megosztás,meg a gyakorlatban mi többet használunk,-csak azért,mert máshogy nem tudjuk használni pl. a pincét stb-mit tehetnek?

Osztatlan közös tulajdont megosztani nem lehet kizárólagosan csak az egyik tulajdonos akarata alapján.
Olyan nincs, hogy valamelyik tulajdonos csak úgy lekanyarít egy darabot, hogy az az övé, hiszen ezzel akár ellehetetlenítheti a többi tulajdonost.
Közös megegyezéssel, vagy bíróságon segítségével lehet megosztani.
Az ilyen kis területekre azonban valószínűleg nem lehet megosztást alkalmazni mert biztos, hogy valamelyik tulajdonostárs "rovására" menne a megosztás.

Szerintem nem jár többlethasználati díj, a füstölés, meg a penész miatt pedig a jegyzőtől lehet birtokvédelmet kérni.

Sziasztok!
Légyszíves segítsetek!
Agott egy osztatlan telek kb.460 négyzetméter, rajta nagy garázs, 2 ház,"egymás szájában".
Az elől lakók-szóba se nagyon állnak velünk- belegyezésünk nélkül kerítést akarnak felhúzni hátra,(kb. 1 méterre házunktól)és megosztatni a telket. Mi ezt meg akarjuk akadályozni.

8/10-2/10 a tulajdoni hányad az ő javukra.Ez számokra lefordítva kb. 8 négyzetméter lenne nekünk,ami simán lefedi az ablakaink alatt húzodó járdát.A házunk viszintesen fekszik,övék merőleges a mienkre,3-4 méter a max. táv.
Kövezett járda vezet hátra-bejárás csak így megoldható-meg van egy pici balra és jobbra a házunk előtt.Kb ennyi a telek.
A házunkból "kiugrik" egy terasz alatta pincelejárat.Ahova ugye le szeretnénk továbbra lemenni, a konyha ablak alatti beugrót is szeretnénk használni.
Ilyen esetben hogy kell értelmezni a tulajdoni hányadok szerinti birtoklást,ha mi számszerűleg többet használunk mint a 2/10-ed,de csak azért hogy pl. kinyitva a pinceajtót lemehessünk,vagy a gázórához férjünk.Vagyis nem a házuk előtt randalírozunk,hanem igyekszünk hátul maradni,bár 2 kicsi gyerek néha előrefut.
Lehet ezért igényük többlethasználati díjra??
.

• Valós az ilyen esetben ,hogy pl.egy általuk megbízott földmérő vagy kicsoda kiszámolja hogy "papíron" 8 négyzetméter a mienk és kitalálja hasraütéssel, hogy hol mérik ki??(Kell minket hivatalosan értesíteni a "mérés" időpontjáról?)
• VAgy igaz az,hogy ha a megosztás nem lehetséges-nem akkora és olyan a telek-úgy kell ezt értelmezni,hogy hülye példa pl. minden 10 centiből 2 a mienk és nem keríthetnek le minket?

Mondjuk szivatni így is szivatnak ahol tudnak:(
Felfüstölnek tüzifával, beállnak a kocsival,alig lehet beférni, penészes fát tartanak gyerek ablaka alatt stb.
köszi ha segítetek