zártkerti ingatlan adásvétele

Ajándékozási szerződés kell. Én közjegyzővel készíttetném, de a másik is jó. Ingyé' egyik sem dolgozik.

Üdvözlöm !!

Testvérünknek van egy 600 négyszögöles zártkerti ingatlanja.
Van 2 gyermeke , de 40 éve nem találkozott velük, nem tartják a kapcsolatot. Most jött el az az idő amikor segítségre szorul a testvérem , lassan nem tudja magát ellátni, súlyos szivbeteg, mozgáskorlátozott. A testvérei ápolják , gondoskodnak róla. Azt szeretném kérdezni, hogy készítenénk egy olyan írást hogy a testvéreinek ajándékozná az ingatlant,elég lenne egy közjegyző,? vagy ügyvéd kellene hozzá ?Milyen anyagi teher lenne ez ránk nézve ? Vagy adásvételi szerződést készíttessünk ? Melyik lenne számunkra kedvező ?

Válaszát előre is köszönöm !

Ahol olvastam ott azt írták hogy csak a belterületi.

Tehát ha veszek bárhol bármilyen földtörvényes akármit akkor már elég a kifüggesztés mindenkinek?

Hurrá! :-)

A földforgalmi törvény nem tesz különbséget.

De csak belterületinél vagy minden földtörvényesnél ígyvan?

„2020.július 1-től módosult az Fftv.”

Ha csak úgy nem. Kösz.

drbjozsef

Igen, most már egyértelmű előttem is, hogy a törvény módosulása miatt, termőföld esetén nem kell ajánlattétel a társtulaj felé: elég, ha az eladó a szerződés kifüggesztése iránt intézkedik (ezzel le van tudva). Az elővásárlói jognyilatkozaton (saját kézzel írt magánokirat) a Ptk-t kell szerepeltetni a jog jogalapjaként - mivel nem földműves jogállásúak a felek.. A földtörvény 13-15. §-aiban meghatározott nyilatkozatokat pedig meg kell tenni.
Jó együtt kutakodni, eredményre jutni.

Mondjuk most a másik topikban feltett hasonló kérdés elbizonytalanított.

2020.július 1-től módosult az Fftv. (2020. évi XL. törvénnyel). Abban pont ez a passzus módosult, de sehol sem találom, hogy mi volt az az előtti állapota. (nincs jogtár előfizetésem).

Mert ha nem volt benne ez a "más törvényen" alapuló, akkor elképzelhető, hogy pont az volt a jogalkotó szándéka, hogy a tulajdonostársaknak is elég legyen a kifüggesztés.

A tulajdonostársaknak az elővásárlási joga a Ptk.-n alapul. Teljesen függetlenül az Fftv. rendelkezéseitől (a sorrendiségbe persze beleszámít).

„Ptk.6:223.§(1) Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.”

Gondolom, az Fftv.21.§(1) végére célzol : „...más törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival hirdetményi úton való közlés érdekében.”

Szerintem ez nem írja felül a Ptk. szerinti elővásárlási jogot, legalábbis az ajánlati közlés kötelezettségét nem.

Művelés alól ki nem vont zártkerti ingatlan esetén az egyik tulaj eladta a birtokrészét egy 3.,nem földműves személynek. Lehetséges, hogy a földtörvény 21. § alapján nem is volt ajánlattételi kötelezettség a másik társtulajdonos felé, hanem elég volt kifüggesztetni a szerződést 60 napra az illetékes önkormányzatnál?

Társtulajdonos elővásárlásra jogosult a kifüggesztett szerződésben meghatározott információk alapján tehet jogszerű elfogadó nyilatkozatot (nem földműves jogállásúak a felek és a szerződés megkötésekor a jogosultat megillető ajánlattétel elmaradt)?

Nem.

drbjozsef

Köszönöm. Van egy kérdés, amire sehol se találom meg a választ. A szerződés hirdetményi úton történő közlése helyettesítheti a közös tulajdonostársat megillető ajánlattételi kötelezettséget? (Most ez már csak elméletileg érdekel).
A másik, hogy ha a 3. személy és az elővásárlásra jogosult nem földművesek, akkor az elővásárlási jognyilatkozatban a jogosultság jogalapja a Ptk? Mert ha igen, akkor szerintem a Földtörvény 13-15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat nem kell megtenni(?).

Mathias,

Igen, leadható, az alaki követelmények ott vannak az Fftv.-ben. Ha nem megfelelő, legfeljebb elbukja. Saját kockázat.

Üdvözletem.
A múltkori téma lezárása után azért még van kérdésem.

Zártkerti ingatlan eladásakor, a szerződés hirdetményi úton történő közlésénél, az elővásárlói jognyilatkozat jogi képviselő nélkül is leadható pl. bizonyító erejű, saját kézzel megírt magánokirattal?

Tiszteletem!

Az alábbi kérdésem lenne!

Van egy "Zárt kert és lakóház" megnevezésű ingatlanom. Viszont a tulajdoni lapon fel van tüntetve az aranykorona.

Beszéltem a földhivatallal ahol azt a tájékoztatást adták,hogy ki kell függeszteni.

Valóban ez az eljárás?

Illetve van e lehetőség töröltetni az aranykoronát?
Mi a menete az eladásnak?

Válaszokat előre is köszönöm!

Üdvözlettel
Németh Emánuel

„"Zártkert és lakóház" megnevezéssel”
Aligha.

Sziasztok!

Érdeklődni szeretnék,hogy "Zártkert és lakóház" megnevezéssel van egy ingatlanom amin aranykorona van. Lenne rá vevőm, mi a menete az eladásnak?

Valaki azt mondja nem kell kifüggeszteni valaki azt,hogy igen.

Válaszokat előre is köszönöm!
Üdv

Rendben, köszönöm, lezártam.

Eladhatja. Csak éppen elővásárlási joga van a tulajdonostársnak és az összes "földművesnek" a környéken. Ezen a használati megállapodás semmit nem változtat.

..... ezért az érintett tulajdonos a tulajdoni részét nyugodtan, önállóan eladhatja bárkinek.

drbjozsef

Most már az osztatlan közös tulajdon nem érdekes. A 3. személy ügyvédje azt állítja, hogy mivel térképen jelölt határok vannak, ezért a tulajdoni részét nyugodtan, önállóan eladhatja bárkinek.

Mondom. Totálisan félreérted. Értem, hogy ez lenne jó neked, de nem, ez nem így működik.

Ha ez egy közös tulajdon, egy helyrajzi számon legalább két tulajdonossal, akkor az osztatlan közös tulajdon. Ez jogi fogalom, nem olyan, hogy ha fű nő rajta, akkor az, ha meg pipacs akkor meg nem az. Attól, hogy nem beszélsz róla, még az.

Ettől szintén TELJESEN független az elővételi jog. Ha ez egy művelés alól ki nem vont terület, akkor az Fftv. hatálya alá tartozik, az ott szereplő elővásárlók az ott szereplő sorrendben megelőzik a 3. személyt, ha sorrendben előtte állnak.

drbjozsef

Valszeg a megállapodásban - egyébként visszavonhatatlanul - rögzített birtokhatár miatt már nincs értelme osztatlan közös tulajdonról beszélni. Most már csak az a feltételezésem vár megerősítésre, hogy ilyenkor elővásárlási jog sincs; bárki 3. személynek eladhatók a birtokrészek (ilyen jog nélkül).

A lényeg : az osztatlan közös tulajdont minden tulajdonos azonos módon, a másik (többiek) jogát nem csorbítva, TELJES EGÉSZÉBEN használhatja.

Ez a főszabály.

Ettől el lehet térni közös megegyezéssel, ha ettől eltérően rendeznek a felek - akár írásban, akár szóban, akár ráutaló magatartással.