zártkerti ingatlan adásvétele


sensor # 2022.01.15. 18:17

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

drbjozsef # 2022.01.15. 13:33

sensor,

Ez egy eszmei hányad, neked is ugyanúgy jogod van használni az egészet, mint a többi tulajdonosnak, feltéve, hogy a másik jogait nem sérted.
A tulajdonostársaidnak is elővételi joguk van, hogy a földtörvény miatt még minden bizonnyal sok mindenki másnak is (szomszédos, helyben lakó földműveseknek, esetleges haszonbérlőnek, kifejezetten legeltető földművesnek, etc) az adott törvény szerinti sorrendben - de a beleegyezésük, engedélyük nem kell az eladáshoz.

Ha találsz vevőt (elsősorban a tulajdonostársakat érdemes megkeresni, illetve a helyi gazdákat), akkor kötsz vele szerződést, ezt kifüggesztik (már elektronikusan elsősorban), és ha van jogosult elővásárló, az a vevőd helyébe léphet. De ez téged nem érint, csak a megkötött, már kialkudott áron léphet a helyébe, te ugyanannyit kapsz érte, csak mástól.

Zöldövezeti11 # 2022.01.15. 12:58

Az a 8/72 nagyjából 11 %, tehát az 1899nm ből 200 nm, ami egy normál építési telek egyharmada. de ráadásul osztatlan, így az értéke nem sok.

Talán megkeresni a többi tulajt és valamelyik többséginek felajánlani jelképes összegért.

Zöldövezeti11 # 2022.01.15. 12:51

Miért ne
De sok pénzt ne remélj !

sensor # 2022.01.15. 07:23

Így is értékesíthető, hogy részarány tulajdon? Belátom, hogy teljesen tájékozatlan vagyok e-téren, vagyis, hogy értelmezhető az a 8/72-ed rész?

Kovács_Béla_Sándor # 2022.01.14. 18:33

Nem fogod elhinni: keresel vevőt és eladod neki.

sensor # 2022.01.14. 17:01

Örököltem, egy ingatlant, "zártkert 1524 helyrajzi számú,1899 m2 nagyságú, 4,29 AK értékű, ,,rét" művelési ágú
ingatlanból a ll/7. sorszám alatt 8/72 arányban" Azt kérdezném, hogy miként lehet értékesíteni?

zita74 # 2022.01.09. 21:47

drbjozsef!
Köszönöm!

drbjozsef # 2022.01.09. 04:58

zita74,

Az Fftv. szerint ugyanolyan szomszédok vagytok, nincs különbség.
Ha nincs titeket a sorrendben megelőző elővételi jogosult, akkor közületek az eladó tetszése szerint választhat.

Fftv.
5.§ ... 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik;
...
22.§(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe az elővásárlásra jogosult az elfogadó jognyilatkozatának az eladóval történt közlése napján lép be. Több elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő helyébe a sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult, több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti elővásárlásra jogosult lép.

zita74 # 2022.01.08. 20:14

A zártkerti ingatlannál más számít szomszédnak?

zita74 # 2022.01.03. 12:19

Kedves Fórumozók!
Helyben lakó földműves megvesz/venne egy szomszédos zártkerti ingatlant, mely az ő tulajdonában lévővel szemben, az út túloldalán helyezkedik el.Kifüggesztés alatt ajánlatot tesz a szóban forgó ingatlan jobb oldali szomszédja, aki szintén helyben lakó földműves. Kié lesz az ingatlan?
Köszönöm!

drbjozsef # 2022.01.02. 15:47

Egy földműves minden nem földművest megelőz.
(Néhány kivétellel : osztatlan közös megszüntetése, egyenes ági rokonok közötti ügylet)

Pontosabban egy nem földművesnek nincs is Fftv. szerinti elővételi joga. Legfeljebb Ptk. szerinti.

Csuklósbusz # 2022.01.02. 13:57

"bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;"

Ezekszerint a földműves abszolút előz akkor is ha 20k
  • en belül van?
Csuklósbusz # 2022.01.02. 13:53

Köszönöm!

Más: nem földműves helyben lakóval szemben elővételi joga van nem helybenlakó ( de 20km-en belül lakó) földművesnek?

Kovács_Béla_Sándor # 2021.12.31. 16:20

De. Toporzékolhatnak, köpködhetnek, csóválahatják a fejüket, szidhatják a néhait, a vevőt, az ózonlyukat, a klímaváltozást...

Csuklósbusz # 2021.12.31. 14:33

Adott egy földtörvényes ingatlan, ki lett függesztve, elfogadó nyilatkozatott tett is valaki.

Időközben meghalt az eladó, az elfogadó nyilatkozatot meg nem fogadták el így maradt az eredeti vevő.

A gond: örökösök nem akarják átvenni a pénzt, nem akarják eladni.

Ilyenkor kié a telek, gondolom a vevőé... de tudnak valamit tenni az örökösök?

nanemaaa # 2021.11.04. 07:51

Nincs. Akkor adja el, amikor vevőt talál rá.
Az más kérdés, hogy amennyiben drágábban tudja eladni, mint ahogy vette, akkor adóznia kell a plusz jövedelem után.

zümi2021 # 2021.11.03. 14:55

Kedves Fórumozók!

Szeretném megkérdezni, hogy zártkerti ingatlan esetében, amelynek a besorolása művelés alól ki nem vett szántó, gazdasági épület x aranykorona, mennyi idő múlva lehet újra értékesíteni? Az ingatlant egy ismerősöm vásárolta kifüggesztéssel, de most meggondolta magát. Van-e rá törvény, hogy mennyi idő múlva értékesítheti?
Köszönöm a választ.

nanemaaa # 2021.08.25. 14:47

A művelés alól kivett 400 m2 nem olyan, mint a használt autóban a bab ülés, nem lehet külön eladni, v megvenni.
Egy telekről beszélünk.
A beépítés módjával és mértékével kapcsolatban választ az eladótól kaphatsz, adja át a szerződés aláírásakor az épületekre vonatkozó építési és használatbavételi engedélyeket, terveket.
Ha magad akarod helyette ezt az utat végig járni, akkor kezdd a helyi építési szabályzatnál. De félő, ettől még nem leszel okosabb az épületek tekintetében.

V_P_Dora # 2021.08.25. 13:44

Üdv!

Zártkerti ingtlannal kapcsolatban kérdeznék.
Beleszerettünk egy 100m2-es házba, ami egy 2700m2 -es telken fekszik. Zártkerti ingatlan, amelyből 400m2 művelés alól kivont. Hosszas olvasgatás után sikerült utánajárnom, hogy mégis mit jelent a "vásárlás esetén kifüggesztendő" megjelölés. A kérdésem az volna, hogy ez esetben a vásárlás miként valósulhatna meg? A 400m2 kivont rész megvásárolható-e a kifüggesztés ideje előtt/alatt, vagy együtt lehet csak a fennmaradó 2300m2-el? Illetve ha sikerülne hozzájutni az ingatlanhoz, lehet-e bármiféle gondunk később abból, hogy a telek több mint 3%-a van beépítve, hisz maga a ház is meghaladja ezt, de ezen kívül még melléképületek is vannak a területen. Köszönöm!

lajcsó # 2021.08.02. 07:56

Az ügyedben az az ügyvéd jogosult eljárni akinek te megbizást adtál.
A tulajdonjogod bejegyzéshez szükséges még az eladó bejegyzési engedélye is!

potaj88 # 2021.07.06. 20:40

Kedves Fórumozók!

Elővásárlási joggal éltem egy zártkerti szántó művelési ágú telekre, de nem megy simán a dolog.

Az eredeti vevő (nem földműves) és ügyvédje szerint Nekem csak velük van dolgom, az ügyvéd előtt átadni a pénzt és nemkell új szerződés(az eredeti vevő ragaszkodik a saját ügyvédjéhez mindemellett). Az én ügyvédem szerint Nekem viszont csak az eladókkal van dolgom. A csavar a dologban még annyi, hogy az adásvételibe beleírták, hogy elővásárlás esetén az eladónak úgy kell szervezni, hogy a vételár közvetlen az eredeti vevőnek kerüljön átadásra. Tehát ebben szeretnék segítséget mi ilyenkor a pontos menet, a határozat megérkezett miszerint velem hagyják jóvá az adásvételt. (határidőm van erre valami? tudtommal 30 nap , az eredeti eladó mindenféle kifogásokkal "nem ér rá", valószínűleg kivárásra játszana)

Az eladók pesti, de jelenleg Balatonon tartózkodó idősek, ők együttműködőnek tűnnek(bár az egészet nem nagyon értették, valószínűleg semmiféle felvilágosítást nem kaptak az Fftvről), szükség esetén felajánlottam hogy felhozom és vissza is viszem őket. Nagyon köszönöm a segítséget előre is!

perszepolisz # 2021.07.05. 15:52

Köszönöm.

drbjozsef # 2021.06.27. 10:56

perszepolisz,

Az osztatlan közös tulajdonnál a hányadok ún. "eszmei hányadok". A tényleges használat és a tulajdonlás teljesen elválik ilyenkor.

Eladáskor, ajándékozáskor, örökléskor természetesen ezt a 2/7 vagy 5/7 eszmei hányadot szerzi a jogutód meg, DE A HASZNÁLATI MEGOSZTÁSI SZERZŐDÉSSEL EGYÜTT. Ha a használat aránya eltér a 2/7-5/7 aránytól, az nem baj, nem számít, mert a használati szerződés miatt lényegében a piaci értéke sem lesz az egyes tulajdoni hányadoknak azonos, még egységre eső mértékében sem.

Példával : egy ingatlan 1/10 része Andrásé, aki a telek 9/10 részét használja szerződéssel, erre egy kétszintes úszómedencés palotát épít kétállásos garázzsal, élére vágott pázsittal, pergolával. Az ingatlan 9/10 hányada Béláé, de ő a szerződéssel csak 1/10 részt használ, és ott csak egy félig összedőlt garázs van, és gyomos dzsungel az része.

Aki el akarja adni a részét (természetesen a másik fél elővételi joga mellett), mennyit kap érte? András akkor is 200milliót kap, ha Béla csak 5milliót, pedig Béla tulajdonrésze az ingatlanból tízszer akkora. A piaci értéket nem a tulajdoni hányaduk fogja beárazni, hanem az, hogy a valóságban, milyen megosztással, mit birtokolnak ténylegesen.

Persze ez a példa durván túlzó, de az elv az ez, ha kicsit eltér az eszmei hányadtól a ténylegesen használt rész, akkor ez nem túl szerencsés ugyan, de nem is rendellenes dolog.

A vevő/örökös kicsi eszmei hányad mellett is a nagyobb rész használatára lesz jogosult : mert a használati megosztási szerződésnek is jogutódja lesz természetesen.

perszepolisz # 2021.06.27. 09:17

Helló

Van egy hosszúkás tégalap alakú föld egy zártkertben, amelyet két ember vásárol meg 2/7-5/7-ed arányban. A szerződés szövegében ez is került be:

"Vevők az ingatlant megosztva kívánják használni oly módon, hogy K. M. vevő az ingatlan VII. dűlő felőli részét az ingatlanon található gazdasági épület mögött, a VII. dűlőtől számítva 100 méter távolságra kijelölt részét az ingatlan 7,12 méter azaz teljes szélességében használja, míg H. I. vevő az ingatlan gazdasági épület mögötti további udvari illemhelyének hátsó falától húzódó határtól, mint határvonaltól a hátsó telekhatárig használja az ingatlant 7,12 méter, azaz teljes szélességében. K. M. vevő H. I. vevő részére biztosítja az átjárást a gazdasági épület jobb oldalán az oldalt határoló telekhatárig a telekhatártól visszamérve gyalogos szélességben. Felek a használati megosztást a térképmásolaton jelölve is rögzítik. Vevők az ingatlan tulajdoni illetőségük elidegenítése esetén a szerző felet tájékoztatják a használati megállapodás tartalmáról és annak térképét felmutatják"

Kérdésem, hogy ezzel az adásvételi szerződéssel a két tulajdonos az egész ingatlan osztatlan közös tulajdonjogának 2/7-ed és 5/7-ed részét szerzik meg, vagy a szerződésben leírt két-két terület 100-100 %-át? (Akkor mondjuk nem lenne értelme a helyrajzi számon való nyilvántartásnak)

Pl egy későbbi jogügyletnél - mondjuk egy hagyatéki eljárásnál - mi lenne a hagyaték tárgya? Az egész ingatlan 2/7-ed, vagy 5/7-ed része? Vagy csak a szerződés szerint "kijelölt" területek egésze?
Eligedenításnél egy későbbi szerző felet kötelez-e ez a használati megállapodás, tehát egy esetleges új tulajdonosnak is el kell-e azt fogadnia?