zártkerti ingatlan adásvétele

Mathias,

Még mindig nem érted. Igaz, én sem, mit kérdezel.

De ha azt, hogy az 1/2-1/2 részt ki akarod méretni, akkor az felesleges, és az osztatlan közös tulajdon teljes félreértése.

Ha a két tulajdonos annó úgy állapodott meg, hogy az egyik használja a telek 99%-át, a másik meg az 1%-át, akkor így használhatják. Ha így is használják a valóságban, akkor ez már szerződés, le sem kell írni (de természetesen erősen ajánlott, lehetőleg ügyvéddel).

Ha az 1%-ot használó eladja az 1/2 (50%) részét, akkor a helyébe lép az új tulajdonos, és használhatja ezt az 1%-ot. Mert ez az élő szerződés. Bíróságon indokolt esetben lehet kérni a megváltoztatását (ha a közös megegyezés nem megy), de ez nyomós indok kell. Az, hogy az eladó nem tájékoztatta a kialakult (általa, az eladó által is elfogadott) használati rendről, az kevés. Ezzel legfeljebb a szerződést bonthatják fel, ha félrevezette. A másik tulajdonosnak ehhez köze nincs, ez a vevő és az eladó belső ügye, intézzék el ők.

Birtokhatár felmérés, kitűzés. Földmérők végzik. Persze igaz lehet, hogy csak vitatott esetekben szükséges. Épp erre irányult a kérdés.

Na most aztán megmagyaráztad.

Kovács_Béla_Sándor

felméretés

Jaj.

Meg tudod mondani, mi az a "hivatalos felméretés"? Ugye, hogy nem? Akkor viszont mi a kérdés?

Ez e megállapodás akkor egyenértékú egy hivatalos felméretéssel? Ebben az esetben a Ptk. szerinti elővásárlási jog sem létezik?

Mathias,

Úgy érted, hogy szerinted egy megállapodás az nem szerződés? Hanem mi, papucs orrán pamutbojt?
Mondom : még az is szerződés, amit nem hogy nem írtok le, de még egy szót sem beszéltek róla, egyszerűen csak úgy használjátok.

De egy földhivatalba becsatolt megállapodás az nagyon az.

„Ez gondolom nem egy tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi jog ”
Arra mérget vehetsz. Szolgalmi jog saját tulajdonú ingatlanon nem értelmezhető.

drbjozsef

Köszönöm a választ. Nem használati megosztási szerződés lett írva, hanem megállapodásban rögzítette a két társtulaj a két említett dolgot (osztatlan, fel nem mért birtok). Igen, az egyik birtokrész megközelítéséhez szorgalmi útra is szükség van a másik részén (talán ezért nevezik nyeles birtoknak). A megállapodás a földhivatali papírok közé van csatolva.

Mathias,

Ha jól értelek, a két tulajdonos kötött egy használati megosztási szerződést, ki melyik részt használja, és az egyik megközelítéséhez még útra is szüksége van a másik részén. (Ez gondolom nem egy tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi jog valójában, csak megállapodás).

Természetesen NEM kell új szerződést kötni, hiszen az új tulajdonos az eladónak jogutódja lesz. Nemhogy új használatit nem kell kötni, de még megváltoztatni sem kell, és nem is lehet - még akkor sem, ha írásban sincs ez a megállapodás, csak a kialakult szóbeli megállapodás alapján használják a részeiket (ugyanis ez is egy szerződés, ráutaló magatartással létre is jött, csak nincs írásba foglalva).

Tessék? Hány éves a kapitány?

drbjozsef

Még egy kérdésem lenne. Művelési ág alól ki nem vont zártkerti ingatlannak két tártulajdonosa van. Az egyik eladja a részét 3. személynek. Az új adásvételi szerződés életbe lépésével a szorgalmi útra és birtokhatárra vonatkozó addigi megállapodás hatályban marad, vagy érvényét veszti és új megállapodást kell kötni? A logika azt diktálja, hogy új megállapodást kell kötni az új társtulajjal.

Most már kicsit én is belekavarodtam, mi is a kérdes, de akkor most már :

„Ez az elővásárlási jog megelőzi az összes többi szóbajöhetőt, pl. a 60 napos kifüggesztésnél jelentkezők jogát is?”

Ha se a 3. személy vevő, se a tulajdonostárs nem földműves, akkor nem, nem előzi meg a többiek (18.§(1)) jogát. Bármely
közeli (3év+max20km, (e) pont) földművesnek és az összes előtti pontnak elővételi joga lesz a 3. személlyel és a társtulajdonossal szemben is.

Így van, a Ptk. szerinti tulajdonostárs elővételi joga így is él, csak nem az Fftv. szerint. Az utóbbiak a speciális szabályok, amik "felülírják" a Ptk.t, de csak az ott meghatározott feltételek esetén.

Ha egyikük sem földműves, akkor az Fftv. szerint nincs elővételi jog, de a Ptk. szerint a tulajdonostársnak igen.

Viszont a kifüggesztés szerint mindenki más, aki bármelyik pontnak megfelel a 18.§(1)-ben, mind jogosult lehet elővásárlóként belépni, a nem földműves tulajdonostárs elé is.

"Ha egyiknek sem felel meg, akkor nem földműves, és nincs elővételi joga."

Kivéve, hogy ha a példában szereplő 3. személy (vevő) szintén nem földműves.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Mathias,

Bocsánat. Valamiért beakadt, hogy egymásnak adnák el, azért írtam külön azt.
Hogy 3. személynek. Az más.

Annak, hogy mi szerepel a tulajdoni lapon, nincs köze a "földműves"-hez.

Az Fftv. 5.§-ának 7. pontja definiálja a földművest.

Vagy végzettsége van, nyilvántartásba véve, vagy enélkül mező(erdő)gazdálkodással foglalkozik, lásd a törvényt pontosan.

Ha egyiknek sem felel meg, akkor nem földműves, és nincs elővételi joga.

drbjozsef

köszi, vajon ezen esetben földművesnek számít-e az az elővásárlási joggal élni szándékozó, aki végzettsége és tevékenysége nem kapcsolódik az agráriumhoz, de a tulajdoni lapokon 1972 óta szerepel a szőlő-gyümölcsös-kert-gazdasági épület művelési ág?

Mathias,

Nem rosszul érted, de én is kihagytam egy nagyon fontosat.

Ha nem földműves a tulajdonostárs, akkor az állam és az ÖSSZES (1) bekezdésben felsorolt földműves megelőzi.

DE.

„Fftv.20. § * Elővásárlási jog nem áll fenn

1. a közeli hozzátartozók közötti adás-vétel,
2. a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel,

...”

Ha két tulajdonos van, és az egyik a másiknak adja el a részét, tehát a közös tulajdon MEGSZŰNIK, akkor senkinek nincs elővételi joga.

Ez esetben szerintem kifüggeszteni sem kell, de ebben nem vagyok biztos.

drbjozsef

Köszönöm a választ. Ha jól értem: ha az elővásárlással élni kívánó társatulajdonos nem földműves, akkor őt a procedúra során két variáns előzheti meg az elővásárlásban:

1. az állam
2. a feltételnek megfelelő földműves személy

Mathias,

Nem teljesen :

„Fftv.18.§ (3)A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.”

Az (1) bekezdés 'a' pontja a Magyar állam. Ha a kiemelt feltételnek megfelel, akkor az államon kívül igen, mindenki mást megelőz az elővételi sorrendben.

Köszöntöm a fórum résztvevőit!
Szeretnék kérdezni. Művelési ág alól ki nem vont zártkerti ingatlannál ketten vannak társtulajdonosok. Kb. 1/2-1/2 tulajdoni hányadaik vannak. Az egyik el akarja adni a birtokrészét 3. személynek. A másik elővásárlási joggal élhet. Ez az elővásárlási jog megelőzi az összes többi szóbajöhetőt, pl. a 60 napos kifüggesztésnél jelentkezők jogát is?

Köszönöm a segítséget mindenkinek !

Igen.

Azaz ? Gondolom ez már akkor van, amikor megvan végre ki a tulajdonos, azaz 2 hónap után, igaz ? Mondjuk így logikus.