Lakásszövetkezet

Nem kell megvárni a 60 napot,csak azt hogy a jegyzőkönyv hitelesitve legyen.
.
A 60 nap téged kötelez a határozat megtámadására!
.
Ha elmulasztod az jogvesztő hatályu.
.
Ez a hajó már elment.

Mi a követendő eljárás ilyen esetben? Érvényes közgyűlési határozat alapján lett megkötve a szerződés (ha igaz, hogy aláírta az elnök); ki kellene várni a 60 napot, amíg a határozat megtámadható, és csak azután szerződést kötni?

Hétfőn kikérem az ajánlatot, és a szerződést is, ha létezik.
Megnézem,milyen dátumok szerepelnek benne. És megírom, ha szabad.
Köszönöm.

• madár

Rendelkezhet. Éppen ezért van többek között.
.
Ha aláírta a szerződést az baj. Az kötelezi a szövetkezetet.

Kedves MajorDomus
visszajöttem ide, de nem azért mert már olyan okos lettem.
Az ügyem a rendkívüli közgyűléssel kapcsolatban éppen ott tart, hogy a tegnapi nap folyamán vezetőségi tagként megkaptam a tagok aláírásával ellátott levél elektronikus példányát, amiben a rendkívüli közgyűlés összehívását kérik az elnöktől.
Ennek a lényege - mert van abban sok minden -, hogy a rendes közgyűlésen megszavazott elektromos felújítást csak részeiben, (esetleges) új szakértői vélemény elkészittetésével, javasolják megvalósíttatni, nyilván kedvezőbb vállalási áron.
Csak szóbeli információként van tudomásom arról, hogy közben az elnök aláírta a szerződést/megrendelést a munkára.
(Ennek hétfőn utánajárok, mert a webes felületre nem látom feltöltöttnek a dokumentumot.)
Megítélni sem vagyok képes, mekkora tábort tudnak megmozgatni a jelenleg kisebbségben lévők, de ha történetesen sikerül érvényre juttatni az álláspontjukat, akkor mi történik a már megkötött szerződéssel.
Mindenek előtt persze annak tartalmát kell megismerni, mikor indul a munka, illetőleg milyen következményeket von maga után a szerződés felbontása a szerződésben megfogalmazottak szerint.
Még mindig nem veszi be a gyomrom, hogy ilyen egyszerűen ki lehet kukázni egy érvényes határozatot, különösen, ha meglehetősen nagyértékű szerződéses vonzata van.
Kérlek, ne érts félre, nekem a kilenc is páros, ha arról van szó, de mégis: hogy megy ez?

• Ha lehet még egy kérdésem: rendelkezhet-e az Alapszabály arról, hogy a közgyűléseken egy-egy tag maximum mennyi másik tagot képviselhet írásos meghatalmazás alapján?

Továbbra is köszönök minden segítséget, útmutatást.

Ha "kiokosodtál" gyere vissza ide,és segitünk.

MajorDomus,
köszönöm.

Az általad kijelölt úton fogok haladni.
"kiszótározom" az Alapszabályunkat, és tanulmányozom a Szövetkezeti Törvény vonatkozó részét is.
kikérdezem az elnököt is a további terveiről, illetőleg tájékoztatom azokról a tanácsokról, amiket tőled kaptam.

Ilyen a jog.
Érdemes lenne elolvasnihogy a Szövrtkezet Alapszabálya mit rendelkezik a közgyűlésekről.
.
Egyébként 60 napon belül lehet megtámadni a közgyűlési döntéseket bíróság előtt.

azt,hogy nem sok értelme van kezdeményezni a döntés megváltoztatását,arra értettem,hogy ha mindig kb. Ennyi a részvételi arány,és 2/3-os többsége van a beruházásnak akkor időpocséklás az ügy.
.
Javasolnám hogy a későbbi viták elkerűlése érdekében az Elnök rendelje el az írásbeli szavazást,de az "hic et nunc" módszerrel.

1. Várja meg az ellenzék levelét.
2. Az abban szereplő javaslatról rendelje el az írásbeli szavazást 50 % részvételi és 60 % érvényességi küszöbbel.
3. A szavazólapokat 3 tagu bizottság vigye körbe lakásonként,és a tulaj előttük irja alá a szavazólapot és tegye bee az urnába.

Erre azért van szükség hogy az ellenzék ne tudja befolyásolni a tagokat.

Persze előtte nézzétek meg mit ír az Alapszabáy az írásbeli szavazásról.

MajorDomus
Köszönöm.

Most egy kicsit összezavarodtam.
A rendes közgyűlés - megítélésem szerint - mind tartalmi, mind formai szempontból megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Így szerintem bírósági úton érdemben nem megtámadható.

„ A lakásszövetkezetben is lehet kezdenényezni rendkivűli közgyűlést,csak ebben az esetben nem sok értelme van.”

Én inkább úgy látom, csak ez az egy megoldás van a ellenzők tábora számára:
„2. A közgyűlési döntés addig érvényes,mig más döntést nem hoznak,akár ugyanabban a kérdéskörben.”
Szóval akkor tényleg felülírja egy új szavazás az eredeti határozatot? Számomra ez kissé lehangoló - most elvonatkoztatva ettől az én ügyemtől.
Akkor hány alkalommal lehet ilyet játszani? A végén pénzfeldobással születik döntés? (értsd jól) Annyiszor lehet jogszerűen összehívatni a rendkívüli közgyűlést, ahányszor erre van energiája az éppen érdekelt tagok csoportjának?
És mi történik, ha a rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményező felszólítás elnökhöz való eljuttatásáig az elnök már megrendeli a munkát és a szerződés is megköttetik? Persze a jelenleg érvényes közgyűlési határozat értelmében.
Attól még, hogy az elnökünknek tudomása van az aláírásgyűjtésről, attól azt még - hogy is mondjam - nem beszéltük meg, csak beszéltünk róla.
Nem vagyok feldobva.
Mi a véleményed? Hogyan kellene fájdalommentesen eljárni?

(Holnap egy kerti party-ra meghívtuk a szakvélemény elkészítőjét és persze a tagokat egy részletesen tájékoztató-magyarázó beszélgetésre. A szakvélemény egyébként még tavaly, szintén közgyűlési jóváhagyással elkészült, tartalma kb. egy éve hozzáférhető, megismerhető.

A legjobban talán a tagok hozzáállása esik rosszul - ehhez persze a jogszerűségnek semmi köze nincsen.
Legfeljebb az én belső normáimnak.

kinek?
.
a társasházban senki nem lát semmi és nem hall semmit,bárkinek baja van a szomszédjával,azt intézze el a közös képviselő "hiszen azért van"!

MajorDomus

„mikor kiadtam erről a közgyűlési tájékoztatót,két tulaj kezdett hőbörögni,szintén aláirásgyüjtés stb. olyan szöveggel hogy "beverem a pofáját aki megszavazza".”

Ezért nem lehet ellenük akár rendőrségi eljárást is indítani?

Mint látod,olvaslak.

Énekesmadár
.
A lakásszövetkezetben is lehet kezdenényezni rendkivűli közgyűlést,csak ebben az esetben nem sok értelme van.
.
1.mindenki megkapta a meghívót.
benne a napirenddel és a felújitási javaslattal.
.
Ha ott nincs formai hiba,akkor bírósághoz is hiába fordul a kisebbség.
2. A közgyűlési döntés addig érvényes,mig más döntést nem hoznak,akár ugyanabban a kérdéskörben.
Velem is előfordult,hogy a közgyűlésen 54 %-os részvétellel!
megszavazták a külső hőszigetelést,mikor kiadtam erről a közgyűlési tájékoztatót,két tulaj kezdett hőbörögni,szintén aláirásgyüjtés stb. olyan szöveggel hogy "beverem a pofáját aki megszavazza". A második közgyűlésre el sem mertek menni sokan,igy az ellenzék nyert kis különbséggel.
Na,erre a csendes többség telefonálgatott,hogy a szomszéd megfentegette stb.de jó lenne a szigetelés.
.
A gondot úgy oldottam meg,hogy elrendeltem az írásbeli szavazást,60%-os érvényességi küszöbbel.
Eredmény: 83% szavazott,ebből 68% igennel. A beruházást végrehajtottuk!
.
3.azt javasolnám,beszélj az elnökkel,hogy ha megkapja a rendkivűli közgyűlésre felszólitó levelet,akkor rendelje el az irásbeli szavazást a kért témakörökben.
Csak jelzem,hogy úgy is ki lehet irni a szavazást ha támogatod a javaslatot és úgy is ha nem.
Csak technika kérdése.

Szomorú örökös,
segítesz, hogyan kell privát üzenetet írni?
Elég nehezen boldogulok a honlapon - mert béna vagyok. :(
Ha te látod, az én elérhetőségemet, oda is jó, vagy nem tudom...
De feltétlenül köszönöm, hogy terelgetsz.

• MajorDomus, nem olvasol engem véletlenül? ;)

énekesmadár

„Egy kicsit pontosítanék: 120 szavazati joggal rendelkezőből 48 tag képviseltette magát személyesen vagy meghatalmazott útján, és a megismételt közgyűlés szavazati aránya volt az, amit írtam”

Oké, így már érthető!

„A megjelenési hajlandóság egyébként a megszokottaktól nem volt eltérő”

Nos, a nagyobbik probléma akkor is itt van! A demokrácia egy ilyen házban a közgyűlésen van. Kizárolag akkor és ott, nem előtte vagy utána máskor és máshol.

„Gondolom, a törekvés az, hogy megnyerjék a rendes közgyűlésen meg nem jelenteket a részvételre személyes vagy meghatalmazás formájában abból a célból, hogy megfordul-e a szavazás iránya.”

Szerintem a próbálkozás korrekt és meg is érthető, hogy miért szeretnétek, csak hát erről a részéről én már nem tudok tanácsot adni. Viszont MajorDomusnak kellene írni - akár privátban is - ő társasházakat is kezel, nagy valószínűséggel többet tud erről.

Egy kicsit pontosítanék: 120 szavazati joggal rendelkezőből 48 tag képviseltette magát személyesen vagy meghatalmazott útján, és a megismételt közgyűlés szavazati aránya volt az, amit írtam (A megjelenési hajlandóság egyébként a megszokottaktól nem volt eltérő).
(btw. az én szavazatom a nagyobbik csapatban van.)
Gondolom, a törekvés az, hogy megnyerjék a rendes közgyűlésen meg nem jelenteket a részvételre személyes vagy meghatalmazás formájában abból a célból, hogy megfordul-e a szavazás iránya.
Mivel a FB tagja vagyok, szeretném tudni, mi lehet a jogszerű kimenetele a rendkívüli közgyűlésnek, mert eddig csak olyan esetleírást találtam, ahol a kisebbség érdeksérelmére elfogadott határozatot bíróságon kell megtámadnia valamelyik nemmel szavazó tagnak. ( És azt is úgy véltem érteni, hogy egy ilyen példa nem tartozik a sikeresen megtámadható esetek közé.) Ilyen formáról még nem hallottam, csak ma az elnöktől.
Csak tisztán szeretnék látni, ha segítetek.
Köszönöm.
énekesmadár

énekesmadár

„A beruházást a tagok 67%-a igennel megszavazta.”

És ti, mint maradék 33 %, ezzel a jelentős kétharmados többséggel akartok szembe menni? :-O

Üdvözlet Mindenkinek!
Segítséget kérek szépen az alábbi ügyben:
Lakásszövetkezetünk egy nagy összegű, a tartalékok jelentős részét felhasználó,célbefizetést is igénylő elektromos felújításról döntött a közgyűlésen. A beruházást a tagok 67%-a igennel megszavazta.
A nemmel szavazók kezdeményezésére aláírás gyűjtés indult rendkívüli közgyűlés összehívására, amin ennek a felújításnak az újraszavaztatása szerepelne napirendi pontként.
Lehetséges-e ugyanannak a határozati javaslatnak az újraszavazása a rendkívüli közgyűlésen, és annak esetleges más előjelű eredménye gyakorlatilag megsemmisíti-e a rendes közgyűlés elfogadott határozatát?

Köszönöm szépen a segítséget.

Elég egy levélben.

Biztos vannak itt jogászok, akik pontosan tudják. Nálunk kötelező a bejelenteni a lakás tulajdoni viszonyaiban bekövetkezett változást, alapszabály szerint.

Tisztel jelenlévők!

2019. augusztusában vásároltam egy szövetkezeti lakást.
A szövetkezetnél az én nevem alatt van feltüntetve a lakás 1/1 tulajdonjoggal.

Idén áprilisban ennek felét férjemnek ajándékoztam, ügyvéd ellenjegyzésével.

A kérdésem a következő lenne:
Kell e szólni erről a tulajdonjog változásról a szövetkezet elnökének, terhel e minek bármilyen felelősség ezzel kapcsolatban!?

Tisztelt Fórumozók!
Lakásszövetkezet igazgatóságának/elnökének lejárt a mandátuma. Kérdéses, mikor lesz lehetőség közgyűlés megtartására. A mandátum lejárta után mondjuk, ügyvezető státuszban vállalhat - e a szövetkezet nevében kötelezettséget, megrendelhet/elvégeztethet- e beruházási munkát (írásbeli szavazás alapján), ami nem a szövetkezet működéséhez szükséges.
Előre is köszönöm, az igen/nem válaszokat.

Utólag lehet rá inni hideg vizet.

drbjozsef

Természetesen közösből ment, ahogy írtam is. A meglévő felújítási alapból ( a lekötött betétekből), utána vették fel a hitelt.

Mert szóba sem került, hogy ennyi idő fog eltelni a támogatás folyósítás és az elszámolás a tulajdonosokkal között.

Valójában nem is küldték ki mindenkinek, bár ez volt a határozatban, az kapta meg aki "verte" érte az asztalt. Ilyen birkák laknak nálunk!

power53,

ÉS addig mindenki kifizette saját zsebből? Vagy a közös pénzből, aztán oda töltik vissza a támogatást?

Ha ez így meg lett szavazva, akkor nem értem, miért nem protestáltál akkor ott?

drbjozsef

Sajnos sikeresen úgy "játszották" át ezt a dolgot, hogy majd akkor számolnak el a tulajdonosokkal, ha megérkezik az állami támogatás. Ez messze túl volt a 60 napon.