Társasházi alapító okirat és a SZMSZ viszonya

Nem szeretnék erről vitát nyitni, és nem is sértésnek szánom inkább természetesnek tartom hogy más fogalma van annak a logikáról aki matekból felvételizett mint annak aki történelemből.

Mondom nem szeretném ha ezen bárki is megsértődne csak ez van. Közhely hogy ügyvéd kérdése hogy hogyan értelmezzük a paragrafusokat.

„Na igen és ezt is a többség állapítja majd meg...”
Csak nem úgy, ahogy te gondolod. Nem hozhatnak róla egyedi határozatot. Ugyanis ez is közös költség, annak viselését pedig az szmsz szabályozza.

(Ha számodra nem logikus a Tht. , nem logikus a Ptk., akkor lehet el kellene gondolkodni, hogy hátha nem a törvények logikájával van a probléma.)

Na igen és ezt is a többség állapítja majd meg...

Azért ez a Ptk. igen csak női logika szerint áll össze... :)))

Nem, a költségeket a tház ( azaz Ti viselitek), de milyen arányban ?:)

Nem csak rajtam múlik a dolog, mert a lóvét közösen dobjuk össze (a kisebbség)

Kérdés még hogy ha nyerünk akkor a költségeket rá lehet terhelni azokra akik megszavazták a határozatot?

A "jogos érdek"-et a feltűnő értékaránytalanság szolgáltatás (kktg) és ellenszolgáltatás tekintetében bizonyítanám (Ptk. operál ezekkel a fogalmakkal ;)

Én a helyedben meglépném, és bíznék a bíró belátásában. A tapasztalatokat ha megteszed remélem megosztod ;)

MrWatson # e-mail 2013.05.10. 20:13

A mi esetünkben azért tér el mert vannak kis lakások és nagyok. A kiegészítők helységek elenyésző nagyságúak.

MrWatson # e-mail 2013.05.10. 20:09

Igen ezt olvastam. A kérdés csak annyi hogy a bíróságnak mennyire van ingerenciája kiállni a kisebbség érdekei mellett?

Tulajdoni hányad tipikusan akkor tér el amikor nem egyenlő használati értékű albetétekről beszélnek, mint pince, szuterén, üzlet helység vagy különféle nem lakás célú helységek.

légköbméter a fűtési költségeknél jöhet szóba,
lakószám meg pl. szemétdíjnál.

2003 CXXXIII tv. 42. § (1) "Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül."

MrWatson # e-mail 2013.05.10. 19:58

Mivel a m2, a légköbméter szinte egy az egyben a tulajdonhányadot tükrözi, a lakók száma bizonyos eséllyel tükrözi a tulajdonhányadot, de gondolom ezt csak szemétszállítás elszámolására használják.

Még úgy is OK.

Na de lakásonként...? (3-4 szeres különbségek mellett)

nem, mert m2 arányosan, légköbméter arányosan, lakók számával arányosan is meg lehet szabni költségeket.

MrWatson # e-mail 2013.05.10. 19:51

Jogosan támadható, mert szinte minden kiadás közvetve vagy közvetlenül visszavezethető a tulajdonhányad nagyságára.

Kissebbség jogos érdeke és Ptk. szerinti feltünő értékaránytalanság területén kotorásznék, bár én is kiváncsi lennék KBS véleményére ;)

Amit az SzMSz-ben kell szabályozni, és megtesznek, a tekintetben az AO rendelkezése hatályát veszti módosítás nélkül is.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.05.10. 19:43

Ok, Köszönöm!

És azt még (mint szakember) megmondanád nekem hogy milyen eséllyel lehet egy igazságtalan lakásonkénti költségmegosztást megtámadni egy bírósági keresettel?

A tulajdonhányadok különbsége akár 3, 4 szeres is lehet.

De ez esetben éppen a törvény logikája, a rendszertani elemzés az, amely leginkább erre az eredményre vezet. L. alább.

A jogalkalmazó, végső soron a bíróság.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.05.10. 19:27

Lehet hogy ez most egy laikus kérdés:

De nem kéne a jogalkotói szándékot tisztán és világosan rögzíteni a törvényben? Azaz ki mondja meg hogy mi a jogalkotói szándék, ha a törvény logikája mást mond?

MrWatson # e-mail 2013.05.10. 19:05

Nincs ezzel gond mert jelenleg nem mond ellent az alapító okiratnak.
Éppen csak megváltoztatni nem lehet mert nem szabad az A.O.-tal ellentétes döntést hozni.

De levezethető másképp is. Az szmsz-t minősített többséggel, az alapító okiratot teljes egyetértéssel lehet elfogadni, módosítani.
Ha az alapító okiratban szabályoznánk olyat, amit a törvény szerint szmsz-ben kell, akkor ezen rendelkezések elfogadását és főleg a megváltoztatását valamennyi tulajdonos hozzájárulásához kötnénk, ami ellentétes a jogalkotói szándékkal.

Kedves hartnesz

2003.évi CXXXIII tv. 13. § (1) "A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselésének szabályait a közösség szervezeti-működési szabályzatában KELL megállapítani."

Értelmezésemben SzMSz e tekintetben felülírja az AO-t

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2013.05.09. 23:46

Hát ez az, hogy én is összefüggéseiben értelmezem mert csak így jön ki a megoldás.

De valóban laikus vagyok és abszolút kész vagyok elismerni és elfogadni mások igazát, ha valaki levezeti nekem ezt a képletet.

Kedves osmi!

feltéve, de nem megengedve;-)

40 nm és 120 nm

éves közös költség 1 milla.

th. alapján
250 eft és 750eft a fizetési előírás

lakásonként
500eft és 500eft az előírás

Hát........