Pontositsunk.
A az Alapitó Okirat már nem szabályoz semmit,csupán a közós és külön tulajdon felsorolása.
Ezért nem is lehet ellentétes az szmsz rendelkezéseivel.
Ez alól kivétel azon rendelkezés amelyet az szmsz kötelező tartalmáról szóló tv. nem tartalmaz. Például lakóház esetén az elővásárlási jog.
Kompliant,
A két okirat teljesen külön területet szabályoz. Nyilván nem mondhatnak ellent egymásnak, de általában erre nincs is szükség, mert nem kapcsolódnak össze.
Az egyik a közös-külön tulajdonokat határozza meg. A másik a működés rendjét.
Se.
Tisztelt Hozzáértők!
Egy társasház SZMSZ-e csupán kiegészítheti, helyettesítheti az alapító okirat rendelkezéseit vagy akár ellent is mondhat annak?
Köszönöm!
Na ezért nem veszünk fel hitelt. A részkörzetek nem is tudnának.
Gyakorlatilag csak az Ltp közös,
mert azt csak a társasház köthette meg adószámmal.
Működni működik, de harmadik személy hitelezőkkel szemben az egész ház tartozik.
MD,
Tényleg? Működik. Varázslatos dolog ez.
És mondd, a szemétszállítási főmérő hogyan néz ki pontosan?
Lakásszámtól függ,kb.félmillió.
.
drb...
településtől is függ,hogy a helyi közmű hogyan szerződik. Ahány ház... alapon megy.
.
Nekem például a 7 részkörzet mind önállóan kap szemét,és áramdij számlát. Két-két lépcsőháznak van egy vízórája,ők egymás közt elszámolnak. Viszont egy közös Ltp van egy adószámmal,viszont 7 üzemelési bankszámla és 7 külön költségvetés.
.
Nem egyszerű,de működik.
„Igen és nem.”
Megértettem, én is így tudom :)
Külön főmérőnk van (víz, villany), ez nem akadály.
Ezek szerint az alapítók igen rosszul jártak el évekkel ezelőtt...-pedig ügyvéd is közreműködött benne.
Jól emlékszel, inkasszó miatt volt ez téma a nyáron :)
Valaki megtudná mondani, hogy kb. mennyibe kerül mostanság a bíróság engedélyével szétválasztani a két épületet és új alapító okiratot készíteni?
dopod,
Nemrégiben volt valamelyik társasházas topikban, hogy ez a részközgyűlés még külön bankszámlák esetén sem véd meg.
Szerintem külön szerződni a szolgáltatókkal sem lehet, ha csak EGY főmérő van.
A szolgáltatók felé a teljes társasház egyetemlegesen felel a tartozásokért. Úgyhogy ha az A társasházRÉSZ tartozást halmoz fel, akkor a végrehajtó le fogja emelni a pénzt a B társasházRÉSZ számlájáról is simán. Mert az EGY társasház.
Akkor lehet külön, ha tényleg két külön társasházzá alakulnak, akkor két közös képviselő is lehet. De ez szvsz horribilis költség, ha a bekötőcsonkokat is meg kell duplázni, hogy külön lehessen főmérőket telepíteni a két külön társasháznak. Kizárt, hogy megérné.
Az volt az "és nem". :)
Egy pontositás azért ide tartozik,egy társasháznak csak egy közös képviselője lehet!
.
Nekem van olyan házam ami 7 részkörzetből áll,ebből egy az enyém,de én vagyok a közös képviselő.
.
(3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.
Igen és nem.
Azért,mert az sokkal nehezebb,100 %-os beleegyezés kell,új Alapitó Okirayok stb.
.
Így viszont alakithatnak
2 részkörzetet,és gazdálkodhatnak külön,ehhez elég az összes tulajdoni hányad 50+%-a! Igy fejből úgy emlékszem hogy
2003.CXXXIII.tv. 41.$
Miért nem válnak inkább el?
Tisztelt Szakértők!
Egy társasház A és B épülete rendelkezhet úgy az SZMSZ-ben, hogy teljesen külön külön gazdálkodnak, és két közös képviselőt neveznek meg, külön A és B épületre? (külön nyitnak folyószámlát, szerződnek a közművekkel, biztosítás...)
Köszönöm.
A biróság azt biztosan nem fogadja el.
A késedelmi kamat mértékét az szmsz-ben kell szabályozni,én mindenhol a jegybanki alapkamathoz rendeltem,mert az a törvényes kiindulási alap. Azt vita nélkül elfogadja a biróság,néha még az ellenfél ügyvédje is.
A biróság azt biztosan nem fogadja el.
A késedelmi kamat mértékét az szmsz-ben kell szabályozni,én mindenhol a jegybanki alapkamathoz rendeltem,mert az a törvényes kiindulási alap. Azt vita nélkül elfogadja a biróság,néha még az ellenfél ügyvédje is.
Alapvető,hogy az szmsz nem lehet megengedőbb
mint a törvény.
A rendes gazdálkodás ..stb
Vállalásához már 100 % kell.
A módositáshoz a törvény a mérvadó!
(Minthogy más és más az alapító okirat és az szmsz szabályozási köre, fogalmilag kizárt, hogy ellentétesen rendelkezzenek bármiről.)
A konkrét esethez: az alapító okirat felhatalmazást adhat a 2/3-os többséggel való elidegenítésre. Ha nincs benne ilyen felhatalmazás, akkor marad a törvényi szabályozás: négyötöd dönthet, de a kisebbség bírósághoz fordulhat a döntéssel szemben.
Az AO és az SZMSZ is csak a törvény keretei között rendelkezhet.
Kedves Fórumtársak!
Érdeklődnék, ha van egy szigorítás az Alapító Okiratban a törvényhez képest, amivel ellentétesen rendelkezik az SZMSZ akkor mi az erősebb?
Konkrétan:
Az A.O-ban benne van, hogy az A.O módosításához 100%-os egyetértés kell az összes tulajdonostól.
A társasházakról szóló trv alapján:
„A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. ”
Ha jól értem akkor az A.O. nem ad lehetőséget a fenti lehetőség gyakorlására.
Ezzel szemben az SZMSZ-ben már az található, hogy elidegenítéshez elég a 2/3, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz pedig a 4/5.
Ez így nagyon kacifántos, egy része szemben áll a törvénnyel, másik az A.O-al.
Most akkor mi az iránymutató? Az SZMSZ erősebb vagy az A.O?
Köszönöm,
P.
Olyan kamatmérték alkalmazandó a felek viszonyában amiben megállapodnak. A törvényes kamat akkor játszik szerepet, ha a felek nem állapodtak meg és a törvény alapján kamat jár.
A szocializmusban mondta ki a Polgári Törvénykönyv, hogy a 20%-ot meghaladó kamat jogellenes, un. uzsora kamat. A mai demokráciánkban született törvénymódosítás már csak uzsorás szerződésről rendelkezik.
onedin csanád
Törvényes és kellően elrettentő! A kamat mértéke a bíróság szerint is elfogadható, mivel a nemfizető egyoldalúan veszi igénybe, azt hogy a ráeső kiadást mások fizetik helyette.