Na ezért nem veszünk fel hitelt. A részkörzetek nem is tudnának.
Gyakorlatilag csak az Ltp közös,
mert azt csak a társasház köthette meg adószámmal.

Működni működik, de harmadik személy hitelezőkkel szemben az egész ház tartozik.

www.kbs-ugyved.hu

MD,

Tényleg? Működik. Varázslatos dolog ez.

És mondd, a szemétszállítási főmérő hogyan néz ki pontosan?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Lakásszámtól függ,kb.félmillió.
.
drb...
településtől is függ,hogy a helyi közmű hogyan szerződik. Ahány ház... alapon megy.
.
Nekem például a 7 részkörzet mind önállóan kap szemét,és áramdij számlát. Két-két lépcsőháznak van egy vízórája,ők egymás közt elszámolnak. Viszont egy közös Ltp van egy adószámmal,viszont 7 üzemelési bankszámla és 7 külön költségvetés.
.
Nem egyszerű,de működik.

„Igen és nem.”
Megértettem, én is így tudom :)

• drbjozsef-

Külön főmérőnk van (víz, villany), ez nem akadály.
Ezek szerint az alapítók igen rosszul jártak el évekkel ezelőtt...-pedig ügyvéd is közreműködött benne.
Jól emlékszel, inkasszó miatt volt ez téma a nyáron :)

Valaki megtudná mondani, hogy kb. mennyibe kerül mostanság a bíróság engedélyével szétválasztani a két épületet és új alapító okiratot készíteni?

dopod,

Nemrégiben volt valamelyik társasházas topikban, hogy ez a részközgyűlés még külön bankszámlák esetén sem véd meg.

Szerintem külön szerződni a szolgáltatókkal sem lehet, ha csak EGY főmérő van.

A szolgáltatók felé a teljes társasház egyetemlegesen felel a tartozásokért. Úgyhogy ha az A társasházRÉSZ tartozást halmoz fel, akkor a végrehajtó le fogja emelni a pénzt a B társasházRÉSZ számlájáról is simán. Mert az EGY társasház.

Akkor lehet külön, ha tényleg két külön társasházzá alakulnak, akkor két közös képviselő is lehet. De ez szvsz horribilis költség, ha a bekötőcsonkokat is meg kell duplázni, hogy külön lehessen főmérőket telepíteni a két külön társasháznak. Kizárt, hogy megérné.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Az volt az "és nem". :)

www.kbs-ugyved.hu

Egy pontositás azért ide tartozik,egy társasháznak csak egy közös képviselője lehet!
.
Nekem van olyan házam ami 7 részkörzetből áll,ebből egy az enyém,de én vagyok a közös képviselő.
.

(3) A szervezeti-működési szabályzat az elkülöníthető gazdálkodású épületrészekhez tartozó lakások tulajdonostársai tekintetében létesített részközgyűlést önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel az elkülöníthető gazdálkodás ügyében.

Igen és nem.

www.kbs-ugyved.hu

Azért,mert az sokkal nehezebb,100 %-os beleegyezés kell,új Alapitó Okirayok stb.
.
Így viszont alakithatnak
2 részkörzetet,és gazdálkodhatnak külön,ehhez elég az összes tulajdoni hányad 50+%-a! Igy fejből úgy emlékszem hogy
2003.CXXXIII.tv. 41.$

Miért nem válnak inkább el?

Tisztelt Szakértők!

Egy társasház A és B épülete rendelkezhet úgy az SZMSZ-ben, hogy teljesen külön külön gazdálkodnak, és két közös képviselőt neveznek meg, külön A és B épületre? (külön nyitnak folyószámlát, szerződnek a közművekkel, biztosítás...)

Köszönöm.

A biróság azt biztosan nem fogadja el.
A késedelmi kamat mértékét az szmsz-ben kell szabályozni,én mindenhol a jegybanki alapkamathoz rendeltem,mert az a törvényes kiindulási alap. Azt vita nélkül elfogadja a biróság,néha még az ellenfél ügyvédje is.

A biróság azt biztosan nem fogadja el.
A késedelmi kamat mértékét az szmsz-ben kell szabályozni,én mindenhol a jegybanki alapkamathoz rendeltem,mert az a törvényes kiindulási alap. Azt vita nélkül elfogadja a biróság,néha még az ellenfél ügyvédje is.

Alapvető,hogy az szmsz nem lehet megengedőbb
mint a törvény.
A rendes gazdálkodás ..stb
Vállalásához már 100 % kell.

A módositáshoz a törvény a mérvadó!

(Minthogy más és más az alapító okirat és az szmsz szabályozási köre, fogalmilag kizárt, hogy ellentétesen rendelkezzenek bármiről.)

A konkrét esethez: az alapító okirat felhatalmazást adhat a 2/3-os többséggel való elidegenítésre. Ha nincs benne ilyen felhatalmazás, akkor marad a törvényi szabályozás: négyötöd dönthet, de a kisebbség bírósághoz fordulhat a döntéssel szemben.

www.kbs-ugyved.hu

Az AO és az SZMSZ is csak a törvény keretei között rendelkezhet.

Kedves Fórumtársak!

Érdeklődnék, ha van egy szigorítás az Alapító Okiratban a törvényhez képest, amivel ellentétesen rendelkezik az SZMSZ akkor mi az erősebb?

Konkrétan:
Az A.O-ban benne van, hogy az A.O módosításához 100%-os egyetértés kell az összes tulajdonostól.

A társasházakról szóló trv alapján:

„A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért. ”

Ha jól értem akkor az A.O. nem ad lehetőséget a fenti lehetőség gyakorlására.

Ezzel szemben az SZMSZ-ben már az található, hogy elidegenítéshez elég a 2/3, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz pedig a 4/5.

Ez így nagyon kacifántos, egy része szemben áll a törvénnyel, másik az A.O-al.

Most akkor mi az iránymutató? Az SZMSZ erősebb vagy az A.O?

Köszönöm,
P.

Olyan kamatmérték alkalmazandó a felek viszonyában amiben megállapodnak. A törvényes kamat akkor játszik szerepet, ha a felek nem állapodtak meg és a törvény alapján kamat jár.
A szocializmusban mondta ki a Polgári Törvénykönyv, hogy a 20%-ot meghaladó kamat jogellenes, un. uzsora kamat. A mai demokráciánkban született törvénymódosítás már csak uzsorás szerződésről rendelkezik.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

onedin csanád

Törvényes és kellően elrettentő! A kamat mértéke a bíróság szerint is elfogadható, mivel a nemfizető egyoldalúan veszi igénybe, azt hogy a ráeső kiadást mások fizetik helyette.

kedves ragyasdezso :
az évi 24 % késedelmi kamat törvényes ? bele lehet ezt a mértéket venni egy szmsz-be ? ha ezt megtámadja bíróság előtt egy tulajdonos, nem fogja ezt a bíróság túlzott mérték miatt mérsékelni ? nálunk csak 1 fő renitens lakik a házban, de az állandóan ügyvédhez rohangál..eddig még mindig csak ráfizetett, de nem szeretnénk lukra futni...

A diszpozivitás mellett az SZMSZ-ben szigorúbb szabályok vannak a közgyűlés összehívási kötelezettségre tekintettel a Közös képviselet számára előírva.Az SZMSZ-ben foglaltakat nem tartotta be, így a lakók 10 %-a hívta össze a közgyűlést.Mikor ezt látta a Közös képviselet,( mert meg lett neki küldve a közgyűlési meghívó) akkor a törvényi határidő utolsó napjára hivatkozva, összehívta a közgyűlést.
Kérdés: Ha van SZMSZ, akkor az abban foglaltak a kötelezőek a közgyűlés összehívási eljárására a közös képviselet számára, vagy teljesen figyelmen kívül hagyhatja, és a törvény szerint " betart" a lakóknak.

Az SZMSZ nem írhat felül ptk, btk , és egyéb alkotmányos jogokat.
Általában a tht tv-ből vannak kimásolva a rendeletek, és egyáltalán nem kell jogi képviselet, ez csak lehúzás

Senki nem állította, hogy kell. Ha viszont legalább ügyvéd látja, akkor nem kerülhet bele olyan, hogy a kötbér mértéke bírói úton sem mérsékelhető.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com