Társasházi alapító okirat és a SZMSZ viszonya


MajorDomus # 2016.06.14. 20:12

Ahhoz nem!

Az alapító okirat módosítása7
10. §8 (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

onedin csanád # 2016.07.03. 08:39

Kedves Hozzáértők !
A társasházunk módosított alapító okiratában úgy szerepel (1981-es okirat ), hogy aki nem fizeti időben a közös költséget, az 10 % ( bíróilag sem mértékelhető ) kötbért köteles fizetni a felújítási alap javára. SZMSZ-ünk még nincs, most van készülőben.
Kérdésem, hogy jogilag törvényes-e még ez a megállapítás, beemelhető-e ez így egy az egyben az SZMSZ-be, vagy változott-e azóta a törvény. Legtöbb helyen csak az aktuális bank kamatot kérik. A tulajdonosok 90 %-a megszavazná a 10%-ot, a renitens 2 lakó nyilvánvalóan nem...
Köszönöm a válaszokat.

Dr.Attika # 2016.07.03. 09:24

Kedves onedin csanád! (véletlenül nem onedin család?)
A túlzott kötbér mérséklésének bírói csökkentése lehetősége a Polgári Törvénykönyv kötelezően alkalmazandó szabálya, az alól "kiszerződni" nem lehet.
Mivel az Ön által hivatkozott kötbér igény kikötése jogszabályba ütközés miatt semmis, ezért arra jog nem alapozható, ezért be kell érniük a késedelmi kamattal.

onedin csanád # 2016.07.03. 09:53

Köszönöm szépen, ez világos válasz volt. Sajnos.

onedin csanád # 2016.07.03. 10:09

Kedves Dr. Attika !
A 10 % ezek szerint már nem törvényes, illetve megtámadható... Mi lenne egy olyan mértékű késedelmi kamat ami elmaradt társasházi közös költség esetén hatékony lehet és ami nem minősül túlzott követelésnek, tehát jogi úton behajtható ?
Más társasházaknál mi szokott beválni ?
Üdvözlettel,
Csanád :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2016.07.03. 11:54

Szerintem a kötbér kikötése sem tilos - csak fölösleges. Évi 10%-os késedelmi kamat jobb és egyértelműbb.
Viszont az alapító okiratban valóban semmi helye az ilyesminek.

ragyasdezso # 2016.07.03. 21:07

onedin csanád

Nálam 24%. És hatékony! A közös költség nem fizetése esetén a nem fizető egyoldalúan használja ki a sortartásos kezességet!

Dr.Attika # 2016.07.04. 03:15

Nem a kötbér kikötése semmis, hanem az a kikötés, hogy bírói úton sem csökkenthető. Helyén való az évi 10% szerintem.

bundori # 2016.07.04. 04:41

Ne dőljön be senki, az SZMSZ- hez nem kell ügyvédi ellenjegyzés!!!! Ezt a Földhivatalban is megmondják!!

Kovács_Béla_Sándor # 2016.07.04. 08:09

A foghúzáshoz sem kell orvos. Jóska a svédfogóval kiveszi neked.

Dr.Attika # 2016.07.04. 10:23

Senki nem állította, hogy kell. Ha viszont legalább ügyvéd látja, akkor nem kerülhet bele olyan, hogy a kötbér mértéke bírói úton sem mérsékelhető.

bundori # 2016.07.05. 08:23

Az SZMSZ nem írhat felül ptk, btk , és egyéb alkotmányos jogokat.
Általában a tht tv-ből vannak kimásolva a rendeletek, és egyáltalán nem kell jogi képviselet, ez csak lehúzás

jog2015 # 2016.07.06. 06:23

A diszpozivitás mellett az SZMSZ-ben szigorúbb szabályok vannak a közgyűlés összehívási kötelezettségre tekintettel a Közös képviselet számára előírva.Az SZMSZ-ben foglaltakat nem tartotta be, így a lakók 10 %-a hívta össze a közgyűlést.Mikor ezt látta a Közös képviselet,( mert meg lett neki küldve a közgyűlési meghívó) akkor a törvényi határidő utolsó napjára hivatkozva, összehívta a közgyűlést.
Kérdés: Ha van SZMSZ, akkor az abban foglaltak a kötelezőek a közgyűlés összehívási eljárására a közös képviselet számára, vagy teljesen figyelmen kívül hagyhatja, és a törvény szerint " betart" a lakóknak.

onedin csanád # 2016.07.06. 12:55

kedves ragyasdezso :
az évi 24 % késedelmi kamat törvényes ? bele lehet ezt a mértéket venni egy szmsz-be ? ha ezt megtámadja bíróság előtt egy tulajdonos, nem fogja ezt a bíróság túlzott mérték miatt mérsékelni ? nálunk csak 1 fő renitens lakik a házban, de az állandóan ügyvédhez rohangál..eddig még mindig csak ráfizetett, de nem szeretnénk lukra futni...

ragyasdezso # 2016.07.06. 15:54

onedin csanád

Törvényes és kellően elrettentő! A kamat mértéke a bíróság szerint is elfogadható, mivel a nemfizető egyoldalúan veszi igénybe, azt hogy a ráeső kiadást mások fizetik helyette.

Dr.Attika # 2016.07.06. 16:07

Olyan kamatmérték alkalmazandó a felek viszonyában amiben megállapodnak. A törvényes kamat akkor játszik szerepet, ha a felek nem állapodtak meg és a törvény alapján kamat jár.
A szocializmusban mondta ki a Polgári Törvénykönyv, hogy a 20%-ot meghaladó kamat jogellenes, un. uzsora kamat. A mai demokráciánkban született törvénymódosítás már csak uzsorás szerződésről rendelkezik.

egyesu # 2017.06.15. 12:03

Kedves Fórumtársak!

Érdeklődnék, ha van egy szigorítás az Alapító Okiratban a törvényhez képest, amivel ellentétesen rendelkezik az SZMSZ akkor mi az erősebb?

Konkrétan:
Az A.O-ban benne van, hogy az A.O módosításához 100%-os egyetértés kell az összes tulajdonostól.

A társasházakról szóló trv alapján:

A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos - a (2) bekezdésben említett - elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.

Ha jól értem akkor az A.O. nem ad lehetőséget a fenti lehetőség gyakorlására.

Ezzel szemben az SZMSZ-ben már az található, hogy elidegenítéshez elég a 2/3, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz pedig a 4/5.

Ez így nagyon kacifántos, egy része szemben áll a törvénnyel, másik az A.O-al.

Most akkor mi az iránymutató? Az SZMSZ erősebb vagy az A.O?

Köszönöm,
P.

nonolet # 2017.06.15. 14:53

Az AO és az SZMSZ is csak a törvény keretei között rendelkezhet.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.06.15. 18:51

(Minthogy más és más az alapító okirat és az szmsz szabályozási köre, fogalmilag kizárt, hogy ellentétesen rendelkezzenek bármiről.)

A konkrét esethez: az alapító okirat felhatalmazást adhat a 2/3-os többséggel való elidegenítésre. Ha nincs benne ilyen felhatalmazás, akkor marad a törvényi szabályozás: négyötöd dönthet, de a kisebbség bírósághoz fordulhat a döntéssel szemben.

MajorDomus # 2017.06.21. 20:02

Alapvető,hogy az szmsz nem lehet megengedőbb
mint a törvény.
A rendes gazdálkodás ..stb
Vállalásához már 100 % kell.

A módositáshoz a törvény a mérvadó!

MajorDomus # 2017.11.02. 17:58

A biróság azt biztosan nem fogadja el.
A késedelmi kamat mértékét az szmsz-ben kell szabályozni,én mindenhol a jegybanki alapkamathoz rendeltem,mert az a törvényes kiindulási alap. Azt vita nélkül elfogadja a biróság,néha még az ellenfél ügyvédje is.

MajorDomus # 2017.11.02. 18:00

A biróság azt biztosan nem fogadja el.
A késedelmi kamat mértékét az szmsz-ben kell szabályozni,én mindenhol a jegybanki alapkamathoz rendeltem,mert az a törvényes kiindulási alap. Azt vita nélkül elfogadja a biróság,néha még az ellenfél ügyvédje is.

dopod # 2020.10.20. 14:27

Tisztelt Szakértők!

Egy társasház A és B épülete rendelkezhet úgy az SZMSZ-ben, hogy teljesen külön külön gazdálkodnak, és két közös képviselőt neveznek meg, külön A és B épületre? (külön nyitnak folyószámlát, szerződnek a közművekkel, biztosítás...)

Köszönöm.

gerbera317 # 2020.10.20. 14:30

Miért nem válnak inkább el?

MajorDomus # 2020.10.20. 15:05

Azért,mert az sokkal nehezebb,100 %-os beleegyezés kell,új Alapitó Okirayok stb.
.
Így viszont alakithatnak
2 részkörzetet,és gazdálkodhatnak külön,ehhez elég az összes tulajdoni hányad 50+%-a! Igy fejből úgy emlékszem hogy
2003.CXXXIII.tv. 41.$