hartnesz
2013.05.10. 17:55
MrWatson # e-mail 2013.05.10. 19:51
Jogosan támadható, mert szinte minden kiadás közvetve vagy közvetlenül visszavezethető a tulajdonhányad nagyságára.
Társasházi alapító okirat és a SZMSZ viszonya
MrWatson
#
2013.05.10. 17:58
nem, mert m2 arányosan, légköbméter arányosan, lakók számával arányosan is meg lehet szabni költségeket.
hartnesz
#
2013.05.10. 18:03
Még úgy is OK.
Na de lakásonként...? (3-4 szeres különbségek mellett)
hartnesz
#
2013.05.10. 18:06
MrWatson # e-mail 2013.05.10. 19:58
Mivel a m2, a légköbméter szinte egy az egyben a tulajdonhányadot tükrözi, a lakók száma bizonyos eséllyel tükrözi a tulajdonhányadot, de gondolom ezt csak szemétszállítás elszámolására használják.
MrWatson
#
2013.05.10. 18:09
2003 CXXXIII tv. 42. § (1) "Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül."
MrWatson
#
2013.05.10. 18:13
Tulajdoni hányad tipikusan akkor tér el amikor nem egyenlő használati értékű albetétekről beszélnek, mint pince, szuterén, üzlet helység vagy különféle nem lakás célú helységek.
légköbméter a fűtési költségeknél jöhet szóba,
lakószám meg pl. szemétdíjnál.
hartnesz
#
2013.05.10. 18:13
MrWatson # e-mail 2013.05.10. 20:09
Igen ezt olvastam. A kérdés csak annyi hogy a bíróságnak mennyire van ingerenciája kiállni a kisebbség érdekei mellett?
hartnesz
#
2013.05.10. 18:15
MrWatson # e-mail 2013.05.10. 20:13
A mi esetünkben azért tér el mert vannak kis lakások és nagyok. A kiegészítők helységek elenyésző nagyságúak.
MrWatson
#
2013.05.10. 18:33
A "jogos érdek"-et a feltűnő értékaránytalanság szolgáltatás (kktg) és ellenszolgáltatás tekintetében bizonyítanám (Ptk. operál ezekkel a fogalmakkal ;)
Én a helyedben meglépném, és bíznék a bíró belátásában. A tapasztalatokat ha megteszed remélem megosztod ;)
hartnesz
#
2013.05.10. 21:39
Nem csak rajtam múlik a dolog, mert a lóvét közösen dobjuk össze (a kisebbség)
Kérdés még hogy ha nyerünk akkor a költségeket rá lehet terhelni azokra akik megszavazták a határozatot?
osmi
#
2013.05.11. 07:21
Nem, a költségeket a tház ( azaz Ti viselitek), de milyen arányban ?:)
hartnesz
#
2013.05.11. 17:00
Na igen és ezt is a többség állapítja majd meg...
Azért ez a Ptk. igen csak női logika szerint áll össze... :)))
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.11. 18:14
„Na igen és ezt is a többség állapítja majd meg...”
Csak nem úgy, ahogy te gondolod. Nem hozhatnak róla egyedi határozatot. Ugyanis ez is közös költség, annak viselését pedig az szmsz szabályozza.
(Ha számodra nem logikus a Tht. , nem logikus a Ptk., akkor lehet el kellene gondolkodni, hogy hátha nem a törvények logikájával van a probléma.)
hartnesz
#
2013.05.11. 19:10
Nem szeretnék erről vitát nyitni, és nem is sértésnek szánom inkább természetesnek tartom hogy más fogalma van annak a logikáról aki matekból felvételizett mint annak aki történelemből.
Mondom nem szeretném ha ezen bárki is megsértődne csak ez van. Közhely hogy ügyvéd kérdése hogy hogyan értelmezzük a paragrafusokat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.12. 08:41
OFF
Szarva közt a tőgyit! Középiskolás koromban minden évben eljutottam az Arany Dániel megyei fordulójába, egyszer az országosra is.
ON
hartnesz
#
2013.05.12. 20:55
Ne vedd magadra egy szóval sem mondtam, hogy te írtad a törvényt! :)
De ha egy törvény esetében azon kell tanakodni, hogy mi lehetett a jogalkotói akarat, akkor az nem egzakt logika, hanem intuitív.
Az intuitív logika viszont a női logika sajátja.
De még mielőtt ezen megsértődne valaki ki kell jelenteni hogy a hétköznapi életben erre legalább annyira szükség van mint az egzakt logikára.
Kovács_Béla_Sándor
#
2013.05.13. 10:51
Nyelvtani, logikai értelmezés, rendszertani értelmezés, teleologikus értelmezés, történeti értelmezés. Nem nagyon lehet elhagyni egyiket sem, ha helyes értelmezésre akarunk jutni.
hartnesz
#
2014.07.06. 19:49
Annyi fejlemény van az ügyben hogy kiderült: városunk bírósága semmilyen tulajdonhányadtól eltérő költségmegosztást nem hagy jóvá, hacsak egyértelműen nem bizonyított, hogy az eltérő megosztás igazságosabb mint a tulajdonhányad szerinti.
Tehát nem igazolódtak azok a rémhírek hogy az van amit a többség megszavaz és felesleges a bírósági kereset...
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.07.06. 19:51
Egy bíró egy ítéletéből nem kellene általánosítani.
MajorDomus
#
2014.07.06. 20:32
De következtetés lehet belőle
Mufurc_nagyon
#
2014.07.07. 05:32
Kedves hartnesz!
A bíró is ember, még ha a véleményalkotása független;-)))
Ezért van a fellebbezés és a felülvizsgálat;-))))
(28eFt és 70eFt +kötelező ügyvéd;-)))))
http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}
Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ
MajorDomus
#
2014.07.07. 19:54
Örülj hogy nyertél!
bundori
#
2016.06.06. 12:06
Kötelező az SZMSZ? Hogyan szankcionálják, ha egy kisebb társasháznak nincs SZMSZ- e? Ugyanis sok tízezerbe került az ügyvéd általi ellenjegyzés, és véleményem szerint felesleges is, ha van Alapító Okirat, és eddig nem okozott problémát az Szmsz hiánya.
Milyen esetekben KELL az SZMSZ?
osmi
#
2016.06.06. 13:43
Senki sem szankcionálja,25 lakás felett kötelez a törvény, nem kell ügyvédi ellenjegyzés, csak ha a földhivatalban is pl.-t akarnak tartatni.
Mindazonáltal célszerű a költségviselés és egyéb együttélési normák ily módon való rögzítése, mivel az összes tulajdoni hányadot képviselők több mint felének igenje kell az érvényességéhez. Pályázatoknál és társasházi pereknél ált. igénylik. Alapító Okirat csak tulajdoni viszonyokat tartalmazhat, azaz mi van osztatlan közös- és magántulajdonban.
Kovács_Béla_Sándor
#
2016.06.06. 15:21
Kötelező az már hét albetétnél is.
