Egy 1058nm-es telken egy már meglévő (100nm)lakóházat a telek megosztása miatt (hogy még egy 50nm lakóépületet lehessen építeni rá) társasházzá kell nyilvánítani, ez esetben milyen jogi - anyagi vonzata van, milyen változásokat jelent a lakóházból társasházzá nyilvánítás?
pl.: vízdíj, áram, adó...változik e?
És esetleges későbbi ingatlan eladása esetén van e előnye, hátránya, hogy társasházzá lett nyilvánítva?
Nem értem, mi köze van a társasházalakításnak a telek megosztásához. Vagy megosztható a telek, vagy nem. Ha az, akkor társasházzá alakítás nélkül is az, ha nem osztható, akkor társasházként sem lesz az.
A szüleimé a telek és a rajta álló ház is! Nekünk adnák a telek felét, hogy építsünk rá házat, de a hivatalban csak annyit mondtak, hogy építhetünk rá, de mivel nem nagy négyzetméterre, így csak akkor lehetséges, ha a felépült házzal együtt társasházzá nyilvánítjuk!
Valami nem kerek.
Valamit nagyon félreértettél.
Egy biztos, társasház alapításhoz legalább 2 lakás/önálló rendeltetési egység kellene.
A megoszthatóságnak és a beépíthetőségnek biztosan nincs köze az ingatlanon lévő épület közös tulajdonban, vagy társasház tulajdonban lévőségéhez, mivel a társasház egy polgári jogi aktus eredménye, míg a beépítés már építésügyi kérdés. Az építésügyi eljárásokban nem játszanak szerepet a polgári jogi igények.
Földmérők szerint, a gyakorlatban vidéki ingatlanoknál, ahol több épület van, 2 féle szokásos módja van annak, hogy osztatlan közös tulajdonból önálló lakásokat csináljanak.
Egyik, hogy társasház lesz, albetétekkel lakások gyanánt, a telek megosztott használatáról szerződés lesz, és alaprajzrajzot kell készíttetni az egész ingatlanról.
Másik, hogy az épületeket elkülönítik, azok önálló ingatlanok lesznek, a telek marad közös, de ebben az esetben is megosztott használatról szerződés lehet. És csak vázrajzot kell készíttetni.
Kérdésem, hogy jogilag van-e jelentős különbség e két fajta megosztás között.
Különösen arra is rákérdeznék, hogy mi a helyzet a törvényben is említett megosztással: valahogy úgy szól, a közös tulajdont a bíróság megszűntetheti, társasházzá alakítással és a bírósági ítélet lesz az társasházi alapszerződés, vagy valahogy így.
Ezt lehet kérni, vagy tudja adni a bíróság, a fenti második típusú megosztásra is?
Már hogyne lenne különbség.
A társasházakra külön törvény vonatkozik.
Kérjétek A közös tulajdon megszüntetését. Ez bírósági hatáskör.
Vagy kérjetek - közösen - telekmegosztást, ket önálló lakóépülettel.
Ha ugyabban az ingatlban ugyanaz a rész:
társasházzá alakítással lett önálló tulajdon,
vagy a felépítmények elkülönítésével,
és mindkét esetben hasonló megosztott telekhasználati szerződás van,
szóval gyakorlatilag ugyanzt az önálló ingatlant eredményezi két különböző közös tlajdon megszüntetés.
Van különbség értékben, piaci, forgalmi értékben a kettő helyzet között?
Pl. a telekhasználatra vonatkozó szerződés stabilabb az egyik esetben?
De minkét esetben eladható a másik rész önálló tulajdonosa beleszólása stb. nélkül igaz?
Ha mindkettő önálló ingatlan, saját helyrajzi száma van, saját telekrésszel, akkor nem kell a szomszéd hozzájárulása az eladáshoz, és nincs elővásárlási joga!
Társasháznál albetétek vannak, melyek persze hogy saját helyrajzi számmal rendelkeznek.
Felépítmények elkülönítésénél szintén.
De telekrész külön ne tartozik egyik esetben sem hozzájuk.
Esetemben a telek nagy, 5 telekre is osztható lenne méreténél fogva, de utcafronti szélessége nem engedi meg a megosztását.
Így a fenti mindkét esetben a telek használata szerződésssel lehet szabályozva.
Ugye akkor, mindkét esetben eladható, és a vevő "örökli" vagyis kapja a telekhasználat szerződését is?
Van esetleg jogilag ezáltal piaci érték ügyeben is valami előnye egyiknek a másikkal szemben?
Ha nem tartozik hozzá telekrész, akkor az nem önálló ingatlan, tehát nem lehet helyrajzi száma sem, értelemszerűen nem lehet önálló albetét.
A társashűzak jó része ilyen, de valószínűleg elbeszélünk egymás mellett.
A telek általában osztatlan közös tulajdon, és az így tartozik az albetéthez. Az albetétek önálló ingatlanok.
Mondjuk egy átlag budapesti társasháznál ez a helyzet szerintem.
A felépítmény elkülönítésénél is lehet ez a helyzet, ha pl. előzőleg az egész ingatlan osztatlan közös tulajdon volt, utána pedig a felépítményeket elkülönítik.
Mi a kérdés?
Röviden és magyarul.
Az, hogy szeritned mi a jobb, ha társasházzá alakíttaják az ingatlant, vagy ha felépítmények elkülönítésével osztják.
Törvényben csak társasházat találtam eddig, az úgy szól, hogy a bíró ítélete adja a társasházi szerződést ha jól értem.
Kérdés röviden, magyarul:
Hogy bíró ítéletével felépítmény elkülönítést is dönthet?
És mint már írtam, melyik jobb, ha mondjuk elképzelhető, hogy később eladnák?
társaházhoz részletes alaprajzok kellenek, míg a másikhoz egyszerű vázrajz elég, itt máris van egy kis különbség, a kezdeti költségekben
Szeretnék a következő kérdésre választ kapni:
Kétlakásos, osztott közös tulajdonban lévő családi háztulajdonom másik tulajdonostársa értékesíteni kívánja a saját lakását. Az új vevő kérése a társasházzá alakítás, mert ez számára előnyöket jelent. Számomra ez az átalakítás nem jelent előnyöket pillanatnyi információim szerint, ezért
kíváncsi lennék rá, hogy van- e mégis számomra ebből előny? Milyen kötelezettségeim ill. következmények vannak, ha én nem járulok hozzá ehhez, de ő az akaratommal ellentétesen mégis megalakítja a társasházat? egyáltalán megteheti ezt?
Akkor majd bíróságtól kéri. Te meg fizetheted a perköltséget.
Ezt kifejtenéd bővebben ?
Amennyiben nincs megallapodas, barmelyik tulajdonostars kerheti a birosagtol a tarsashazza alakitast, aminek a koltsegei joval magasabbak, mint ha ebben megegyeznetek. Es hat a megegyezes fejeben nyilvan kerheted, hogy e kisebb koltseget a masik fel viselje, szerintem bele fog menni. Egy per koltsegeit meg reszben te viselned.
Szeretnék választ kapni az alábbi kérdésre:
Ingatlant szeretnék vásárolni. A megvásárolni kívánt ingatlan egy osztatlan közös telken lévő családi ház, a telekből leválasztották a telek kb. negyedét, így a meglévő ház egy nyeles telken fekszik, önálló családi házat építenek rajta, A megosztásról megosztási/használati megállapodás készült. Önálló családi házzá az épülő ház nem nyilvánítható. Az ingatlan megvásárlásához hitel fölvételét tervezem.
Kérdéseim:
1.Milyen hátrányim problémáim adódhatnak későbbiekben ezen tulajdonviszonyból?
2.Mi a feltétele a meglévő és az épülő ház társasházzá nyilvánításának?
Mindkét ingatlan osztatlan közös tulajdon lesz, egymás nélkül nem tudtok lépni.
Mindkét fél közös akarata, Alapitó Okirat, földhivatali bejegyzés, szintenkénti alaprajz benyujtasa, használatbavételi engedély, mi van még? Térképen feltüntetni stb.
Kérdezném van egy 1700m/2 teleken egy 6 külön bejáratú lakásból álló epület.Hivatalosan csak 3lakasal lehet társasházzá nyilvánítani. Mi tőrének a többi lakással.
Minimum 2 lakással.
De 6 lakásig működhettek társasházzá alapitás nélkül is.
Olyan viszont nincs hogy egy helyrajzi számon 3 lakás társasház,három pedig nem.
Egyezzetek meg.
Akárhányig működhetnek úgy, hogy nem társasház. Hány olyan van! Sajnos.
Kicsit későn kérdezel, Krisztina. Mondtuk volna, hogy jobb az ilyenből kimaradni.