Kedves Szakértők!
Egy házat szeretnék megvenni, ami többszörösen leterhelt. A vételi-eladási ár végre közeledik egymáshoz. Viszont a tul. lapon azt látom, hogy többszörösen leterhelt az ingatlan. Társasházzá van nyilvánítva (1. alsó szint, 2 felső szint, telek közös) Eddig ok, 2 szerződés, mindkettőt én venném meg. Csakhogy az ingatlanokon van: 1. haszonélvezeti jog, 2. tartási jog s mindezeken felül ezen jogok élvezője (aki nem tulajdonos) részlegesen fogyatékos. Amit eddig kiderítettem: a tulaj és a jogok élvezője aláírja a szerződést, viszont a gyámügy kirendelt képviselőjének is kell.
Eddig ok. Amit nem látok tisztán. Ebből a pénzből ők 2 lakást, vagy házat + lakást vennének, s utána költöznének ki. Ez lehetséges? nem nézem ki az eladóból, hogy átverné a beteg embert. De ha ez így mehetne, akkor akár a nyakamon is maradhatna a beteg? Mire figyeljek, hogy tisztán jöjjek ki ebből a házvásárlásból? Ok. ha éles lesz, megbízok egy szakjogászt. De mi van, ha valahol ő jóhiszemű, az eladó meg rafkós? akkor én maradok a vesztes? Mi alapján keressek ügyvédet, mert ez nem egy laza adás-vételnek tűnik? Vagy ez egy annyira kétes kimenetelű ügy, hogy inkább engedjem el?
Ingatlan Adás - vétel
„Foglalót fizetett”.
Na de mennyit ?
és mint sz.örökös írta :
„ Viszont nagyon egyszerű: addig nem engeded birtokon belül, amíg ki nem fizeti teljesen. Ha pedig megszegi a szerződést, visszalép, stb., a”
És végül ezt kérdezte Kati67
„ Lehet ennek buktatója a számomra?”
Bizony lehet.
Ha jelentéktelen a foglaló és birtokba engedi az amúgy kispénzű vevőt.
Amúgy meg kérdezték :
Kell ott lenni egy ügyvédnek és hogy azt miért fizeti ?
hát egy vevőnek egyáltalán nem kell lenni ügyvédjének. Egy nem létező ügyvédet meg minek fizetni ,
Ja a vevőnek kell. Ok. De azt minek kérdezgeti egy eladó.
Amúgy is egy alku folyamatában még korai az ügyvéd.
Kati67
„A vevő azt kérte, hogy Jan. 10-én kössük meg az adásvételi szerződést, és ő január végéig szeretné kifizetni a pénzt. Lehet ennek buktatója a számomra? Ha beleírjuk a szerződésbe, hogy abban az esetben, ha 2022 január 31-ig nem fizeti ki a vételárat, a szerződés semmissé válik, az a számomra biztosíték, illetve ez jogszerű? Foglalót fizetett.”
Sima liba! Nem kell aggódni emiatt, nagyon kevesen fizetik ki egy összegben a vásárolt ingatlant, én is több részletben rendeztem az árát, mikor vásároltam, mert én is több részletben kaptam meg a volt házamra a vételárat. Viszont nagyon egyszerű: addig nem engeded birtokon belül, amíg ki nem fizeti teljesen. Ha pedig megszegi a szerződést, visszalép, stb., akkor egyértelműen bukja a foglalót, ha viszont te lépsz vissza az eladástól, akkor ő duplán kapja vissza, ez a fő szabály. Viszont ha mégsem tudja január végéig rendezni bármi ok miatt, akkor simán kérhet szerződésmódosítást az időpont tekintetében. Ez már kettőtök megegyezésének a kérdése. Én csak egy laikus fórumozó vagyok ilyesfajta tapasztalattal, de kb. az ügyvéded is szerintem ezt fogja mondani.
Akkor miért fizeted az ügyvédet???
Még nem voltunk ügyvédnél, ezért kérdezem, tájékozódni szeretnék, hogy mennyire lehet probléma a számomra.
Kell ott lenni egy ügyvédnek. Miért nem őt kérdezed?
Tisztelt Szakértők!
Eladom a lakásomat.
A vevő azt kérte, hogy Jan. 10-én kössük meg az adásvételi szerződést, és ő január végéig szeretné kifizetni a pénzt.
Lehet ennek buktatója a számomra?
Ha beleírjuk a szerződésbe, hogy abban az esetben, ha 2022 január 31-ig nem fizeti ki a vételárat, a szerződés semmissé válik, az a számomra biztosíték, illetve ez jogszerű?
Foglalót fizetett.
Köszönöm szépen a segítséget.
Hálásan köszönöm a választ!
Koriana,
Mivel bevallani neked kellene, ezért egyszerűen nem vallod be, és nem fizetsz adót.
Ha a NAV megkérdezi, hogy miért nem vallottad be és fizettél adót, azt válaszolod, hogy a 7 millió forintért vett tulajdonrészedet adtad el a barátnődnek szintén 7 millió forintért, tehát jövedelmed nem keletkezett, ezért se bevallási, se adófizetési kötelezettséd nem volt.
Mivel az ingatlan hányada nem azonosítható, hogy melyik részét adod el, hiszen csak eszmei hányadot értékesítesz, ezért ezt a "számítási mód"-ot, te választhatod meg.
(Mivel az eszmei hányad nem határozza meg pontosan melyik részét adod el az ingatlannak, pont ezért lehetne a NAV válasza az, hogy tulajdonképpen minden kicsi téglából egy-egy morzsát, vagyis félig az ajándékba kapott, félig a vett részt lenne életszerű ez alapján elszámolni, tehát mégiscsak kellene adót fizetned. De nem szokott a NAV belemenni ilyesmibe, nincs különösebb kockázata annak, ha így számolsz.)
"De meg lehet próbálni úgy eladni a NAV-nak, hogy nem kell "
Ha megkérhetném, ezt egy kicsit részletezné.
Szerintem kell. De meg lehet próbálni úgy eladni a NAV-nak, hogy nem kell - veszteni nem veszthet rajta.
Tisztelt Szakértők!
Tanácsukat kérném a következőkben: Ebben az évben tulajdonomba került egy lakás. A tulajdonjog 50%-a ajándékozási szerződéssel, a másik 50%-ot kivásároltam 7 millió forintért, így most a lakás 100%-ban az én tulajdonom. 2022-ben a lakás felét el kívánom adni a velem egy háztartásban élő barátnőmnek ( nem élünk élettársi viszonyban) 7 millió forintért.
A kérdésem az lenne, hogy nekem mennyi jövedelemadót kell fizetnem az eladás után? ( Első lakásom így a vásárlás után nem kellett illetéket fizetnem, mert nem vagyok 35 éves)
Válaszukat előre is köszönöm!
Hálásan köszönöm részletes válaszát !
Frankline,
Nem számít. A jövedelem megszerzésének időpontja az adásvételi szerződés földhivatalhoz benyújtásának időpontja. Az előszerződés teljesen irreleváns ebből a szempontból, lévén, nem is lehet benyújtani a földhivatalnak (pontosabban, lehetni lehet, csak értelme nincs, joghatást nem vált ki, széljegyet sem!).
Az előszerződés csak egy kötelezettségvállalás a végleges adásvételi szerződés későbbi időpontban történő megkötésére.
Annyira nem számít, hogy az előszerződéseknek gyakran pont ez az oka (több más indok mellett) : ha valaki az év vége felé adná el az ingatlanát, de számít az adózásban az az pár hét (jellemzően a szerzést követő 2., 3., vagy 4. év vége előtt), akkor kötnek egy előszerződést, és az újév után szerződnek véglegesen.
Kedves hozzáértők !
Egy 2017-ben vásárolt ingatlanom eladását úgy bonyolítjuk, hogy idén csak előszerződtem a vevővel . 2 millió foglalót idén kifizetett, amely foglaló természetesen a vételár része is. A végleges szerződést január közepén kötjük és akkor kapom a többi 20m-t. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben a nyereségem utáni adó hogy alakul ? Bele fog zavarni a dologba, hogy azt a 2 milliót idén kaptam ? A végső szerződésben ez látszani fog.
Előre is köszönöm !
Timi01,
Az adózásra az Szja.tv-ben konkrét határidők vannak megadva. A jövedelem megszerzésének időpontja az adásvétel földhivatalhoz benyújtásának napja.
Ezzel szemben az illetékkiszabásra nincsenek ilyenhatáridők megadva az Itv.-ben. Mármint, hogy maga a kiszabás mikor kell megtörténnie,. A 68.§ is csak arról ír, hogy ha a NAV megkapja az adatokat, akkor mikori értéket kell meghatároznia.
Ha jól tudom, régebben a szerződés benyújtásakor már meghozta a határozatát és a fizetési meghagyást a hivatal, de az utóbbi időben változtatott ezen a gyakorlaton, és csak akkor állapítják meg és küldik ki, amikor a vevő tulajdonbejegyzése is megtörténik.
Simon Attila,
Amit leírtál. Vissza kell adnotok az előlegeket, kivéve 300.000.- forintot, a kötbért.
Ha a szerződésben EGÉSZEN konkrétan nincs megjelölve egyik átadott összegre sem, hogy az foglaló, akkor azt nem tarthatjátok meg.
Legközelebb okosabban érdemes szerződni. Minimum 10% foglalóval, pláne, ha bankhitel is játszik.
Tisztelt Fórum tagok!
Érdeklődni szeretnék, hogyan lehet egy adásvételi szerződést felmondani.
Eladóként értékesíteni kívánjuk ingatlanunkat, a vevő foglalót nem adott, hanem rögtön adásvételi szerződés keretében ott lefeketetett menet rendszerint kaptunk pénzt tőlük először annyit amelynek összege a mi addigi tartozásunk kifizetésére volt elegendő és ezzel lekerült a jelzálogjog az ingatlannal. Azonban a fennmaradó részt hitelből szerették volna teljesíteni azonban a bank nem ad annyi hitelt nekik ami elegendő lenne. Így újabb banki ügyletet kell elindítani egy másik banknál (akkor szerződést kell módosítani?, mert az eredeti szerződésben az van, hogy az OTP által folyósított összeg lesz a maradék) ami idő késedelemmel jár részükről. Az eladás már a szerződés megkötésétől fogva 3 hónapja húzódik) A szerződés 2022.01.12-ig engedi a fennmaradó rész kifizetését majd 10.000ft napi kötbér illet meg bennünket eladókat, 30 napig. Aztán a szerződéstől el lehet állni.
Ha 2022.02.12-ig ők nem tudnak dűlőre jutni egy bankkal se, akkor mi elállunk a szerződéstől, milyen összeget kell nekünk a vevőnek visszaadni ?
Jónapot!
Segítséget kérnék. Mèg èpülő ingatlant vàsàrolnèk zöld hitellel. Az előszerződès januàrban lesz megkötve, az adàsvèteli pedig màrciusban. Az èpület 2023ban kerül àtadàsra.
Az lenne a kèrdèsem hogy mikor kell kifizetni a vagyonszerzèsi illetèket? Az adàsvèteli szerződês utàn vagy csak 2023ban ha màr megtörtènt a földhivatalnàl a tulajdoni bejegyzès?
Köszönöm
Nagy maria,
A reális ára az, amit egy vevő adni hajlandó érte. Ha 40 millió, akkor annyi, ha 1 millió - és senki más sem többet - akkor annyi.
Azért írom ezt, mert sokan hiszik azt, hogy az illetéktörvényben szereplő haszonélvezeti jog kiszámítására szolgáló passzus számít. De nem számít, eladáskor, alkunál, nem. Ez CSAK az illeték szempontjából számít, máshol nem, ha akar a haszonélvező kérhet többet a haszonélvezőtől, ha akar a vevő alkudhat le belőle. Szabad megegyezés tárgya.
Az illetéktörvény számítása jó alap lehet egy alkuhoz : lásd Itv. 72.§
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Egy évi érték a forgalmi érték huszada, élethosszig tartó 65 évesnél idősebb haszonélvező esetén ennek négyszerese a haszonélvezet értéke. Tehát esetedben 6 millió a haszonélvezet értéke, tehát 24 millió a lakás haszonélvezettel terhelt forgalmi értéke.
Érdeklődöm, hogy egy 30 milliót érő lakásnak mi a reális eladási ára, ha a 87 éves tulajdonos megtartja a haszonélvezeti jogot.
Valóban csak szűken kérdeztem, az ítélet 10 oldalas. Ez egy családi ügy, közvetve a gyerekem majdani örökségét érinti. Mindenki össze-vissza beszél, én csak ezt az ítéletet olvastam. Az eĺjárásban be lett adva az elővásárlási igény, azzal a hibával, hogy csak a vételár lett beleírva, a félmilliós végrehajtás (tulajdoni lapon és adásvételi szerződésben is szerepel) kimaradt belőle. A mese szerint 3 napon belül hiánypótlásként a bírósági letétbe utalva lett, de a pandémia miatt a per anyagában csak 8 hónappal későbbi dátummal jelent meg a befizetés. A mesélő nem tudta megmondani, hogy hiánypótlási felhívásra pótoltak, vagy csak maguktól, miután kiderült a tárgyaláson, hogy hiányos. Természetesen van ügyvéd (az elővételi nyilatkozatot is ő adta be), megy másodfokra. Valószínűleg az lesz, amit drbjozsef mondasz, hogy az eljárásban megadott lehetőséget elszalasztották.
Bori Bori,
Ahogy KBS írta, ennyiből nem lehet semmit mondani. Ha még rövidebbe leírod a kérdésed, nincs senki előrébb. Ismerni kellene az ítéletet teljes egészében. MIÉRT hatálytalan az a szerződés, MIÉRT hibás az elővásárlók nyilatkozata, tudni kellene a bíróság indokait is, mert attól függ az egész a továbbiakban.
Úgy általánosságban, ha egy feltételtől függő szerződést kötnek (esetedben : az elővásárlók lemondanak a jogukról), akkor az a szerződés érvényes lesz (mert a felek akarata megvan, és megfelel a törvényeknek), de amíg a feltétel be nem következik, nem hatályos (esetedben nem bejegyezhető a vevő addig). Ha az elővételi jognál szabálytalanság VOLT annó, és ezért hatálytalan a szerződés, akkor nem kell a feleknek újat kötniük, az érvényes továbbra is, de meg kell ismételni az elővételi jogosultak felhívását (ha az volt a hiba, ami a hatálytalanságot okozza). Tehát igen, elvileg vissza kellene állítani az eredeti állapotot, és újra élhetsz az elővételi jogoddal. Amit megtehettél volna az eljárásban is, de valamit hibáztál a bíróság szerint, de ezt se tudjuk mit és miért. Úgyhogy ennek függvényében még ez sem biztos...
Talán egy ügyvéd felkeresése a papírokkal sokat segítene...
Bori Bori
Én úgy értelmezem, hogy a teljes szerződést hatályon kívül helyezte a bíróság az ítéletben.
Az alperesek esetében ugyebár azért, mert nem értesítették az elővásárlásra jogosultat.
A felperes keresetét meg azért utasították el, mert nem volt megfelelő az elővásárlási nyilatkozat.
Szerintem új szerződést kell kötni és egyben értesíteni az elővásárlásra jogosultat is róla szabályosan, hogy ne lehessen belekötni. És hát természetesen az elővásárlásra jogosult is szabályosan éljen az elővásárlási jogával. És hát azzal kell kezdeni, hogy a földhivatalban is a megfelelő állapotra visszaállíttatni a bírósági döntés alapján tulajdoni lapot (nyilván fizetős lesz az is). Ebben a sztoriban úgy fest, hogy a bíróság járt jól az illeték díjával, illetve az ügyvéd az új szerződéskötés ismételten kifizetendő díjával, és hát a földhivatalnak is csurran-cseppen ismét valami. De mint írtam, én laikusként ezt olvasom ki az általad leírtakból.
Az ítélet megállapította, hogy az alperesek adásvételi szerződése hatálytalan, de a keresetet elutasította, mert az elővásárlási nyilatkozatot a felperes nem megfelelően nyújtotta be.. Akkor most mégis hatályban marad az alperesek adásvételi szerződése? Vagy mehetek a földhivatalba tulajdonjogot töröltetni, eredeti állapotot visszaállítani? Nem értem.
