Melléképület, garázs építési engedélye

oceanman
Ha a helyi építési szabályzat megengedi, akkor igen.
Ha ez a terület nincs szabályozva, akkor az OTÉK érvényes rá. Ez alapján csak akkor igen, ha a telek területe meghaladja az 1500 m2-t, és a telek beépítettsége a tárolóval sem haladja meg az előírt beépíthetőség mértékét. Egyébként garázsként mezőgazdasági területen semmiképpen.

Üdv! Segítséget szeretnék kérni. Alig egy éve vásárolt házunkhoz adásvételi szerint gazdasági épület tartozik, melyet garázsként használunk. A bibi az, hogy a földhivatali térképmásolatunkon szimpla épület szerepel, de a valóságban dupla az épület (össz 40 nm). Dupla garázsként használjuk. Az előző tulaj bővítette, legalább 15 éve. Hogy tehetjük "hivatalossá" a dupla épületet?

Előre is köszönöm a segítségeteket. 3 évvel ezelőtt vásároltunk egy telket (villámvásárlás volt) és nem vettük észre, hogy a "mi" kerítésünk alapzatára az utolsó 2 méteren rá van építve a szomszéd által egy 3 méteres téglafal mely egy sütögető részét képezi. A sütögetőnekl van teteje és két téglafala. Persze szeretnénk felújítani a kerítést is de a Hölgy kijelentette, hogy az az épület már a kerítés előtt is ott volt és a kerítést hozzáépítették (valóban így lehet) de akkor is a kerítés vonalára a telkünkre épített és nem 1 méterre attól. Elbontani nem akarja, mi viszont el akarjuk adni a közben megépült házunkat és vidékre költözni. Meg akarjuk csináltatni a kerítést is e miatt.Építési osztály önkormányzat? Bennfentes infó szerint csak megbüntetik aztán magas ívből nem érdekli őket. Mi történik ha én magam bontom el a falat?Hiszen az én kerítésemre van ráépítve. Az ő illegális tulajdona az én legális tulajdonomon. Persze a kis bódénak akkor annyi.

kaijledef
Ezt hívják önbíráskodásnak, ami nem egy pozitív megítélésű tevékenység. Ha ilyen jellegű problémád van, irány a bíróság!

Kedves Fórumozók!

Az alapprobléma ott van, hogy a fura telekelrendezés miatt a szomszéd hátsókertje az én oldalkertemhez csatlakozik és egyre több melléképítmény jelenik meg a hátsókertjében.

Az tisztázódott korábban, hogy a mindenféle bejelentés nélkül építhető 100 légköbméter alatti melléképítmény az igazándiból műtárgy, így semmilyen védőtávolság (meg tűzvédelmi távolság, ilyenek) nem vonatkozik rá elvileg. Így a szomszéd által a szomszéd telkén való elhelyezése nem befolyásolja sehogysem a saját telkem beépíthetőségét, ha minden igaz. Ez valóban így van?

Immár egy jó nagy "kerti tető"-t is melléépít a szomszéd a kerti építménynek. Gyakorlatilag lábakon áll a tetőcske és a melléképítményhez is csatlakozik.

• A "kerti tető" már nincs benne az OTÉK-ban, ha jól látom, de a "kerti építmény" kategóriába továbbra is beletartozik nem?  Tehát ez a tetőcske gyakorlatilag szintén műtárgy, hátsókertbe elhelyezhető és sok vizet legalább jogilag nem zavar a saját telkemen?
• Gyakorlatilag végtelen ilyen kerti építmény-t építhet a szomszéd a telkén, amíg a minimum zöldfelület arányt megtartja?

Pont a kerítésnek vannak nekitolva ezek a csodák sajnos. Elég zavaró, ámde szerinte ez teljesen korrekt, mert jogilag megteheti őszerinte.

Mondjuk, hogy a kerítéstől a jövőben hogy lehet majd lefesteni az épület falát, meg karbantartani másképpen az más kérdés.

Köszönöm előre is a hozzászólásokat ezen ügyben!

csubuka
Kerti tető, mint fogalom már nem létezik az OTÉK-ban. Marad az építésügyi törvény épület, építmény, műtárgy fogalommeghatározása. Ezek alapján, ha az a fedett nyitott építmény emberi tartózkodásra, vagy tárolásra szolgál, akkor épületnek minősül. Ezek közül a nem emberi tartózkodásra szolgáló 100 lm3 és 4,5 m gerincmagasság alatti épületek engedély nélkül, de a rá vonatkozó valamennyi építési szabály betartásával létesíthető. Ha emberi tartózkodásra szolgál, akkor pedig egyértelműen építési engedély köteles tevékenység, melyre az is igaz, hogy hátsókertben nem, csak a telek építési helyén belül állhat.
A kerti építmény az OTÉK fogalommeghatározása szerint műtárgy, ami ugyebár olyan építmény, amely nem alkalmas emberi tartózkodásra, vagy tárolásra, mint pl a hinta, csúszda, homokozó, kerti sütögető, háztartási célú kemence...stb.

@nanemaaa

Kedves nanemaaa!

Köszönöm szépen a választ!

• Eszerint eléggé attól függ, hogy épülhet-e a kerti tető hátsókertben, hogy mit nyilatkozik a szomszéd a kerti tető funkciójáról. Ha nem tárol éppen alatta semmit, akkor műtárgy. Nagyon "korrekt" a szabályozás. A melléképítmények száma sincs szabályozva a csodás HÉSZ-ben, így gondolom bármennyi épülhet (amíg a zöldterületi arányba nem ütközik a szomszéd születhetnek ilyen 100 légköbméter alatti bodegák), mert mindig ki lehet olyannak nevezni, ami okés (kuka tároló, egyebek).
• A helyzetet komplikálandó az elég szedett-vetett HÉSZ a következőt írja a kerti tetőről: "(2) A kerti építmények közül kerti tető telkenként 1 db, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű létesíthető." Ez felteszem még a régi OTÉK-nél van lemaradva, de ettől függetlenül legalizálja a kerti tetőt a hátsókertben.

Eszerint ők a HÉSZ-ben mégis kinevezik kerti építménynek a kerti tetőt és felülírják az országos szabályzásokat nem?. Viszont ha ez valaha kikerül a HÉSZ-ből, akkor szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a saját telkemen limitálna a telekhatárra épített kerti tető a beépítésben. Szép helyzet.

csubuka

Nagyjából jól értékeled a helyzetet. A kérdés ugyanakkor az, hogy az OTÉK mely időszakának megfelelő tartalmú a HÉSZ? Mert ha az előírásai nincsenek összhangba hozva a 2012. augusztus 6-án hatályba lépett módosításokkal, akkor az OTÉK ez idő előtti idő előtti állapota maradt életben. Ezek alapján viszont melléképület nem lenne elhelyezhető a hátsókertben.

Érdeklődnék, hogy mekkora kerti faházat épithetek a telkemre Velencére , esetleg akár többet is ? Előre is köszönöm a választ :-)

előbb tudni kellene, hány éves a kapitány, szóval ennyiből itt senki sem tudni válaszolni, de legjobb lenne a helyi építési irodában érdeklődni

Kisebbet, mint szeretnéd, de mindenképpen nagyobbat, mint amekkorát a hatóság szeretné. :D

@nanemaaa

Kedves nanemaaa!

Köszönöm szépen a választ ismételten!

• A HÉSZ nem ír olyasmit, hogy a hátsókertbe ne lenne tehető melléképület vagy melléképítmény. Így e tekintetben érzésre követi a jelen OTÉK-et. Sőt immár csak melléképítményt említ, ami összhangban áll a jelenlegi OTÉK-al. Egyedül a kerti tető kerti építménynek minősítése a fura és az, hogy megszabja, hogy abból csak egy darab lehet, az is 20m2 alatti. Ezáltal akkor az előzőleg említett helyzet áll fenn, miszerint baj lehet, ha törlik a HÉSZ-ből azt a kitételt. Vagy ilyenkor mivel az építéskor "kerti építmény" volt, így annak kell majd később is kezelni?
• Illetve amúgy ezek a 100 légköbméteres bodegácskák, rendes fallal, ezek betudhatóak "kerti építménynek"? Persze épültek mostanság kemencék tetővel a fejük felett, részlegesen körbefalazott résszel (ez kb valami öszvére a kerti tetőnek, 100 légköbméter alatti építménynek és a kemencének egy építményen belül), meg "hulladéktartály tárolók".

Csak remélni tudom, hogy ez mind olyan műtárgy féle építmény, amire legalább semmilyen telepítési távolság nem vonatkozik, legyen az tűztávolság vagy OTÉK-es egyéb célzattal kijelölt telepítési távolság. Ha csúnyák és össze vissza vannak elszórva (és jogilag nem tudok velük mit kezdeni), legalább jogilag ne ártsanak a saját telkemnek.

Kedves Fórumozók!

Van egy 1/1 tul.hányadú saroktelek zártkertem.Van rajta egy épület. A földhivatali térkép ferdén jelzi a valós állapotához képest, mert párhuzamosan van a kerítéssel, de nem is ez a lényeg talán.
Mivel saroktelek, tudtommal a kis utcácskára eső oldalkert ezért előkertnek számít. Hivatalosan ez a XI.kerületben is minimum 5m lenne.Valójában 3m re van a kerítéstől.
Az épületet el szeretném bontani.
Mi a célszerűbb?
Ugyanarra az alapra építeni?,vagy inkább bejelenteni a bontást, majd az új szendvicspanel gazdasági épületet,a megmaradt 10cm vastag alapot terasznak használva,az új épületet jobb mellé kb a telek közepére építeni?

Az ügyintéző azt mondta,hogy be lehet egyszerre jelenteni a bontást, meg az építést.Ha az új épületet fel akarom tüntetni a térképen, megcsináltathatom azt is földmérővel.
Van az épületen egy villanyóra is,azt a kis falrészt,az oszloppal nyilván meghagynám.

Itt én némi huncutságot vélek felfedezni. ;)
Egyrészt a bontásra semmiféle engedély nem kell, bejelentés pedig nem létező fogalom legalább 6 éve. De bontás soha nem volt bejelentéshez kötött, legalább is az elmúlt 35 évben biztosan nem.
Építés esetében lehetséges ugyan egyszerű bejelentéssel építeni, de csak lakóépületet, ott ahol ezt a helyi építési szabályzat megengedi. Ha a meglévő épület egy része megmarad, és annak felhasználásával épülne az új épület, az a meglévő épület átalakítása és bővítése lenne, ami építési engedély köteles tevékenység. (Megjegyzem a gazdasági épület építése egyébként is építési engedélyhez kötött, ha emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget is tartalmaz, vagy a nettó térfogata meghaladja a 100 lm3-t, vagy a gerincmagassága a 4,50 m-t.)
A zártkert az országos építésügyi szabályok szerint a település beépítésre nem szánt mezőgazdasági rendeltetésű területe, ahol nem lehet építési telket kialakítani, a kettő egymással összeférhetetlen. Az előkert, oldalkert fogalma csak építési telek esetében értelmezhető. Természetesen a helyi építési szabályzat meghatározhatja, hogy egy zártkerti telken a gazdasági épület hol helyezhető el, de elő-, oldal-, és hátsókert fogalom biztosan nem szerepel ebben.
A fentiek alapján erősen kételkedem, hogy valóban jártál az építésügyi hatóságnál. ;)

sziasztok az épületemhez építettem egy 45cm magas alapzatú 20m2 teraszt 2,6 méter gerincmagasságú tetővel. a terasz alapzata és a tető sincs bekötve a házba.

Kell erre engedély?

„Ha a meglévő épület egy része megmarad, és annak felhasználásával épülne az új épület, az a meglévő épület átalakítása és bővítése lenne, ami építési engedély köteles tevékenység”.

Már nem, idén változott, egyszerű bejelentéshez kötött.

Sziasztok. Kérdéssel fordulok hozzátok. Adott egy a tulajdonomban lévő zug sarki telek amin áll egy lakóépület (régi vályog ház) a kérdés az hogy van e létjogosultsága annak az elképzelésnek miszerint az épület kb felét lebontom a maradékot pedig pl garázzsá átalakítom.
Válaszokat előre is köszönöm.
Üdv Zsolt

A választ egyrészt a helyi építési szabályzat, másrészt egy statikus fogja megadni.

@nanemaaa

Kedves nanemaaa!

A múltkor kissé hosszan írtam. Egyszerűsítem ezúton:

• Most, a szomszéd általi építése után a "kerti tető" feltehetően "kerti építmény" a helyi fura HÉSZ szerint. Tehát műtárgy a kerti építmény definíciójából következően.

Később, ha módosul a HÉSZ, akkor még mindig úgy kell majd figyelembe venni, ahogy az építésekor volt, tehát építményként? Ha igen, akkor legalább jogilag nem veszélyes a saját telkemre.

Véleményem szerint az önkormányzatnak nincs felhatalmazása arra, hogy az építési törvényben meghatározott fogalmakat felülírja. Tehát a "kerti tető" bizony épület.

Megjegyzem, szerintem az OTÉK szerinti fogalmakat sem írhatná felül, bár tény, alkothat saját fogalmat, amit országos jogszabály már nem tartalmaz. Így alkothat fogalmat a kerti tetőre, de azt már nem teheti meg, hogy azt műtárgynak "minősítse".

Még mindig az a meggyőződésem, hogy a HÉSZ a 2012. augusztus 6. előtti OTÉK állapotot tartalmazza.

a nem emberi tartozkodásra szolgáló épület mit jelent?lehet szigetelt 100mm szendvicspanel épület?(4,5m gerinmagasság,és 100 légköbmétert nem haladja meg.)

pl. garázs, tároló

mindegy miből van a fala

Tisztelt fórumozók!

Vásároltunk egy 4 lakásos társasházban egy 150 m2 saját kertrésszel rendelkező lakást. Építettem saját kezűleg a kertbe egy 2*2 méteres kerti kis faházat kerti tárolónak.
Nekem az építtető azt mondta hogy ha nincs kibetonozva az alapja akkor megépíthetem. Most hogy lassan egy éve ott lakunk a kivitelező hívott hogy a zöldterület beépíthetőség miatt voltak kint a hivatalból és addig nem fotózzák le a kertem amíg el nem bontom a kerti kis tárolót.
Kérdésem mi pontos szabály a kerti kis házakra vonatkozóan?
Mit tudok tenni hogy elkerüljem hogy le keljen bontanom?

Terence,

Az, hogy valami nem engedély vagy bejelentés köteles építési tevékenység (="megépítheted"), attól még a helyi előírások szerinti zöldfelületi mutatónak meg kell lennie. Ez két külön dolog.

Lebonthatod az egyik szobát is a lakásodból, hogy meglegyen, vagy rakhatsz pázsitot a tetődre.

Terence
Baromi egyszerű a dolog, lebontod az épületet, majd odamész a bátorító "építtetőhöz" és odaadod neki a számlákat, hogy kéred kifizetni az építés és a bontás költségeit. Egyből ki fog derülni, hogy ő azt nem úgy gondolta.