Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Sziasztok!

Egy kis jogi segítségre, illetve inkább tanácsra lenne szükségem!

Volt egy közös képviselője a társasházunknak, akit nemrég leváltottunk! Most derült ki, hogy elég durván a saját zsebére játszott, plusz alapvető dolgokat nem tett meg, illetve felfogadott egy olyan tetőfedéssel foglalkozó céget, akiknek fel van függesztve - ki tudja miért - az adószáma, és azóta el sem érhetőek! (műszaki ellenőr szerint az említett cég, idézem "szándékos rongálást" végzett)

Az utóbbi - fiktív - céggel szemben természetesen büntetőeljárást indítunk ismeretlen tettes ellen... viszont én személy szerint beszélni szeretnék a jelenlegi közös képviselőnkkel, hogy a többi hasonló cipőben járó társasházzal (akiket szintén így átvert az előző úriember, és ők is a jelenlegi közös képviselőnkre váltották le őt) együtt indítsunk az említett úriember ellen is büntetőeljárást (a fent említett esetek mellett még pl. 4 éven át nem adott be adóbevallást az APEH felé; semmilyen, a házban - minimálisan - végzett újításokról nem tud/tudott számlát felmutatni; nem tudott elszámolni arról, hogy mi alapján számolta ki nekünk a lakásokra vonatkozó közös költség összegét; illetve kéményseprési díjként is a valódi, reális összeg kb. 4-szeresét kérte el tőlünk! Még folytathatnám a felsorolást, de azt hiszem, nagyon sok lenne...)

A problémánk viszont az, hogy az illetőnek elég nagy ismeretségi köre van a városunkban, és elég valószínű, hogy ha bíróság elé kerülne az ügy, az ismeretségét felhasználva eltussolná az egészet(sajnos erre volt már eset, konkrétan az említett úriemberre vonatkozóan)! A kérdésem az lenne, hogy milyen esetben lehet átkérni a büntetőeljárás lefolytatását egy másik illetékességű és hatáskörű bírósághoz? Egyáltalán lehet ilyet tenni?
Illetve a leírtak alapján milyen büntetési jogcímekre (azt hiszem, ez a megfelelő kifejezés, de javítsatok, ha nem) hivatkozva lehet büntetőeljárást indítani a közös képviselő ellen?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Be. 17. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették. A bíróságok illetékességi területét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény határozza meg.

(2) Ha a bűncselekményt több bíróság területén követték el, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg, az azonos hatáskörű bíróságok közül az jár el, amelyik az ügyben - a nyomozási bíró eljárását ide nem értve - korábban intézkedett (megelőzés). Ha az elkövetés helye a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik, az eljárást az ügyész, a terhelt, a védő, a pótmagánvádló vagy a magánvádló indítványára az a bíróság folytatja, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pótmagánvádló ott emel vádat.

(4) Több terhelt esetében a terheltek egyikére illetékes bíróság a többi terhelttel szemben is eljárhat, ha ez a hatáskörét nem haladja meg. Ha több ilyen bíróság van, a megelőzés az irányadó.

(5) A közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetve a főváros területére terjed ki.

(6) Visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §) és a gazdasági bűncselekmények (Btk. XVII. Fejezet) miatt - kivéve a számvitel rendjének megsértését (Btk. 289. §), valamint a pénzügyi bűncselekményeket (Btk. XVII. Fejezet III. Cím) - a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetőleg a főváros területére terjed ki.

(7) Ha a terhelt különböző bíróságok illetékessége alá tartozó bűncselekményeket követett el, az a bíróság jár el, amely valamelyik bűncselekmény elbírálására az (5)-(6) bekezdés szerint illetékes.

(8) Az elkövetőre illetékes bíróság illetékessége a bűnpártolóra és az orgazdára is kiterjed.

(9) Az eljárásra kiemelt ügyekben (Be. 554/B. §) az a bíróság is illetékes, ahol az ügyész - a legfőbb ügyész döntése alapján - az eljárás ésszerű időn belül való illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett vádat emel.

21. § (1) Bíróként nem járhat el,

1. aki az ügyben mint ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,
2. aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz, vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,
3. aki az ügyben mint tanú vagy szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz, vagy vett részt,
4. aki az ügyben külön törvény alapján titkos információgyűjtés engedélyezéséről döntött, tekintet nélkül arra, hogy a titkos információgyűjtéssel szerzett adatokat a büntetőeljárásban felhasználták-e,
5. akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül

1. a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el,
2. a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első fokú vagy másodfokú elbírálásában részt vett,
3. a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a hatályon kívül helyező határozat vagy a megalapozatlansága miatt hatályon kívül helyezett határozat meghozatalában részt vett,
4. a perújítás elrendelése folytán megismételt első fokú vagy másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró is, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett,
5. a rendkívüli jogorvoslati eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a rendkívüli jogorvoslattal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

(4) A (3) bekezdés esetén az ügy elbírálásából ki van zárva az a bíró is, akinek hozzátartozója vett részt a megtámadott határozat meghozatalában.

(5) A (3) bekezdés c) pontja esetén a megismételt eljárás alapján hozott ítélet felülbírálatából nincs kizárva az a bíró, aki a hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett.

(6) A (3) bekezdés e) pontja esetén nem kizárási ok, ha az alapügyben a bíró olyan határozat meghozatalában vett részt, amelyet a rendkívüli jogorvoslati indítvány nem érint.

22. § Nem járhat el az ügyben - a Legfelsőbb Bíróság kivételével - az a bíróság, amelynek elnökével, illetőleg elnökhelyettesével szemben a 21. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kizárási ok merült fel.

A bevallás le nem adása, a közös költség nagyságának megállapítása (amit a közgyűlés fogad el!), az hogy időközben egy vállalkozótól megvonták az adószámát nem büntetőjogi kategória. szóval csak kellene folytatnod a felsorolást, mert ez nem sok!

A megválasztáskor a felújítási alap összege, illetve az ő tiszteletdíjának összege van írásba foglalva. A jelenlegi közös képviselőnk megkérdezésére, miszerint konkrétan mi alapján számolta ki a havi közös költség díjakat, azt a választ kapja, hogy "négyzetméter alapján". A közös költség összege viszont minden hónapban változott!
Emellett a tiszteletdíját is emelte, és nem egyszer úgy, hogy a közgyűlés (amit egyébként egy évben egyszer, akkor is a lakók unszolására tartott meg) el sem fogadta! Ez ellen a 14 család közül ketten vagy hárman (köztük én/mi is) határozottan tiltakoztak, de sajnos a többiek egy szót sem szóltak!
Ehhez hozzátartozóan: több esetben is határozatképtelen közgyűléseken szavaztatott, és a határozatképtelenség közgyűlés esetén sem tartott ismételt közgyűlést! De sajnos ezt bizonyítani nem tudom, ugyanis azon kívül, hogy egy darab papírra felírták a nevüket a jelenlévők, jegyzőkönyvet nem vezetett!
A házunknak szervezeti-működési szabályzata nem volt, illetve határozatok könyve sincsen!
Szintén most derült ki az is, hogy a társasházunk nevében hitelt vett fel, több mint fél millió forint összegben (holott külön megkértük rá, hogy csak ajánlatokat kérjen!)... az egyetlen ok, amiért még nem utalták az összeget, hogy nem tudott felmutatni számlát (a számla konkrétan azért kellett volna, mert régebben volt lakáskasszája a háznak, ami által volt több százezer forintos állami támogatásunk. A támogatás vissza nem térítésének azonban az volt a feltétele, hogy időnként fel kell mutatni a házon végzett felújítások számláit. Ahogy az új közös képviselőnk átvette a házunkat, közölték vele, hogy amennyiben 1 héten belül nem mutat be 80 ezer Ft-ról számlát, vissza kell fizetnünk az állam felé a támogatás egész összegét! A volt közös képviselőnk azonban egyetlen számlát sem adott az újnak! Külön megkérte az új képviselőnk őt, hogy mivel ő intézte a felújításokat, segítsen megkeresni a cégeket, hogy az általuk kiállított számlák másolatait elkérhesse, a régi képviselő azonban azt mondta, hogy őt ez nem érdekli, és nem segít! Egy cetlire felírt telefonszámot adott az új képviselőnknek, amit hiába hív, nem veszi fel senki.)

Így hirtelen már nem jut eszembe, de összeszedem a gondolataimat, és beszélek a ház többi lakójával is.

Egyébként ha ezek az cselekedetei nem sorolhatóak a büntetőjog kategóriájába, akkor mit lehet tenni? Mert gondolom valamit azért csak lehet tenni ellene! Ráadásul ezt hivatásszerűen csinálta, hiszen több társasházban is megtörténtek ezek az esetek.

Jaj, és még annyit elfelejtettem hozzátenni, hogy igaz, hogy én személy szerint biztosra nem tudom, mert egy nem én, hanem egy lakótárs nézett utána, de a tetőfedő cégnek állítólag már a felfogadás előtt fel volt függesztve az adószáma. Tehát nem a nálunk végzett munkálatok közben történt ez.

Kedves §Sabyna§!

A fáma szerint a bűnözőket legegyszerűbb az adó-hivatalon keresztül megfogni.

Társasház számviteli politikája

Eszközök és források értékelési szabályzata

Pénzkezelési szabályzat

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

ezek nem létét lehet bizonyítani.
Hiányuk a számviteli törvény megszegését jelenti.

A számvitel rendjének megsértése pedig a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 289. §-a szerinti vétség, mely két (súlyos esetben három) évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Ne fúrjanak alagutat, kerüljék meg a hegyet!!!

Mufurc_nagyon

A házat jól megbüntetteted! A tulajdonosok ellenőrzési jogkörükben nem csináltak semmit!

Köszönöm a válaszokat!
Még egy kérdésem lenne így utoljára. Felmerült ugye a tetőfedéssel foglalkozó cég (vagyis ismeretlen tettes) ellen indított büntetőeljárás a "szándékos rongálás"-sal kapcsolatosan. A jelenlegi közös képviselőnk azonban azt mondta, hogy amennyiben a céget nem tudja a bíróság felelősségre vonni, a volt közös képviselőt is előveheti kártérítés fizetése céljából, hiszen neki konkrétan utána kellett volna néznie a cégnek, és akkor megbizonyosodhatott volna arról is, hogy az adószám rendben van-e vagy sem! Igaz ez? Mármint valóban terheli felelősség ilyenkor a volt közös képviselőt?

Hát itt aztán szépen keveredik a büntetőeljárás és a kártérítési per. A ház helyett kártérítési pert senki nem fog indítani, ha a ház nem indítja meg, az ügyész sem.

A ház indítja a kártérítési pert - szerintem egy-két héten belül!
Igazából azért is írtam ide, és kérdeztem a lentieket, hogy valamennyire tisztába lehessek a folyamattal és a lehetőségekkel. Igaz, hogy joghallgató vagyok, de még nagyon az elején tartok...

Kedves ragyasdezso # e-mail 2011.09.03. 09:52 !

A házat?

Közös képviselő, illetőleg intézőbizottság
43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva
köteles:

1. a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva

arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a
szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseinek,

Itt a fórumon "hangzott" el.
Tulajdonos a könyveléshez max 1-2 házban, de műszaki dolgokhoz egy sem ért.

kedves Muff

ha egy 14 lakásos házban a képviselő azt csinál amit akar az nem csak az ő sara.

az internet korában hogy senki nem hallott még közgyűlési jegyzőkönyvekről az nonszensz.

,,vétkesek közt cinkos aki néma,,

Kedves Imre b'!

Hát igen.
A tulaj is hibás, nem csak a besurranó tolvaj, ha ajtaját nem zárta be.

A nő is hibás, mert annak született, ha megerőszakolták.

Az áldozat is hibás, nem csak a gyilkos, ha megcsalta élete párját.

A kormány is hibás, ha nem szabályozza az eljárás rendet, csak kijelöli a jegyzőket az ütk. felügyeleti szervének.
;-))))

Nyissunk egy filozófiai fórumot ;-D

NB a figyelem felhívó jutalma megegyezik a rossz hír hozójával;-))))

A társasházi tulajdonosok hiányzó idejük, energiájuk és szakértelmük okán szoktak megbízni ütk.-t,ahogyan az még sok egyéb témában működik, hisz erről szólna a társadalmi munkamegosztás. Sztem sokkal nehezebb egy k.k.-t folyamatosan ellenőrízni, mint magát a feladatkört ellátni. Az, hogy már "biztonságosabbank" látszik, ha önmagunk műtjük a vakbelünket sajna kortünet.

Tisztelt Jogi Szakértők !

Szeretném a tanácsukat kérni a következő ügyben .

(Előbb lemaradt a kérdés )

Szeretném a tanácsukat kérni a következő ügyben .

Szeretném a tanácsukat kérni a következő ügyben .
8 lakásos társasházban lakunk , ahol történt egy (állítólagos) csőtörés , amiért sürgősségre való
hivatkozással a közös képviselőnk egy vállalkozót
hívott , aki szerintünk túlszámlázott
és kb. X 100ezer Forintot kért .
A bankban a kk-nk és a banki aláíró vehet fel ill. utalhat pénzösszeget (együttes aláírási joggal).
A többi tulajdonos megkérdezése nélkül , részletekben
fizették ki az X 100ezret .
De a tulajdonosok , és állítólag a banki aláíró sem
látott számlát .Csak "ajánlatot". Ha a Társasházi tv.
I.fej. (2) részénél leírt közös tulajdonra gondolunk
, akkor mint közös célt szolgáló épületberendezésre
(vízvezeték) vonatkozik rá (???) az egyhangú
határozat szükségessége 3.fej_38par_(3) . Értelmező
rendelkezések V.fej_56par_(3) ..alapító okirat
szerint közös tulajdonba kerülő ...új
épületberendezés vagy épületrész.
20 évvel ezelőtti az Alapító okiratunk ,
A.rész III.pont : (közös tulajdon) közös víz ,
villany és közművezetékek , berendezések , a külön
leágazó vezetékig. ( ami a vízmű főmérő órájáig
terjedhet ???)

Érvényes-e az alapító okiratunk ennyi év elteltével?
Mi van , ha nem érvényes a kk megbízási szerződése -
( egyáltalán ezt minden tulajdonosnak látnia kell és
aláírnia ) - mi nem emlékszem , hogy láttunk volna
ilyet , amiből látnánk , pl. hogy milyen
tevékenységeket, munkát kérhetünk számon rajta ?

Közülünk még senki nem látott közgyűlési
jegyzőkönyvet sem közgyűlési határozatok könyvét ...
Ilyenkor is a Közgyűlési Határozatok (meg voltak
tartva , néha ...) vezetnek , és müködtetik a
társasházat VAGY a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó
rendelkezései ?
Vagy a Társasházi tv. vonatkoznk ránk , még ha
az Alapítónk ilyen régi , és nincs SZMSZ-ünk sem ?

Mit tehetünk ilyen esetben ?

Üdvözlöm!
Idén júliusban vásároltunk egy panellakást. Az átadást (júl.7.)követően, rögtön másnap elintéztem a közüzemi átírásokat, majd hétfőn felkerestük a közös képviselőt a lakóházban azzal a szándékkal, hogy bejelentettük (adás-vételi bemutatása), hogy megvettük az ingatlan. Mivel tudtuk, hogy panelprogramos a ház megkérdeztük, hogy mit kell tennünk, kell-e aláírni valamit. Azt a felvilágosítást adták, hogy nem kell semmit, csak fizessük a közös költséget, mely tartalmazza a panelprogram részletét is. Semmiféle tájékoztatást nem kaptunk semmiről én írtam össze a kérdéseimet, amire rövid igen-nem válaszokat kaptam. Azt sem mondták, hogy akkor most beírják az adatainkat vagy bármi más. Mivel az adás-vételihez nem kért az ügyvéd 0-ás igazolást a közös ktg-ről, egyből hangosan (többen sorban álltak mögöttünk) reagáltak, hogy a tartozást majd nekünk kell kifizetni, de ekkor még azt sem tudták, hogy van-e tartozás. Erre mondtam, hogy legalább nézzék már meg, kiderült 400.-Ft tartozást volt. Ezt mi kifizettük. A következő megjegyzés a díjbeszedőtől kapott szerződésre érkezett, hogy ez a papír nem jó, erre én válaszoltam, hogy nekem ezt adták. Később kiderült minden jó. A következő pedig a vízóra csere volt, amikor közölték, hogy 27.000.-Ft-ot kell fizetni az óra cserére, közben hangosan odaszólt a pénztáros a gondnoknak, hogy ez a problémás lakás. Még ezen a héten pénteken elvittem a pénzt, hogy ne legyen gond. Másnap szombaton (mivel felújítottuk a lakást és csak hétvégén voltunk ott) a férjemnek visszaadták a pénzt, mivel ennek a lakásnak a vízórái egy évvel ezelőtt lettek cserélve. Ezek után az emberben kialakult egy negatív vélemény erről a közösségről. A későbbiekben a radiátorcserénél is voltak problémák. Semmiféle konkrét felvilágosítás nem adtak arról, hogy kinek kell levennie az egyedi fűtésmérőt. A Főtáv visszaküldött a k.képviselőhöz, onnan pedig semmi érdemleges infót nem adtak. Végül is amikor megrendeltük az ürítést, a gondnok jött levenni a mérőt.
És most ért az újabb meglepetés. Október 5-én én kérdeztem rá a gondnokra mivel az időjárás is már hidegre fordult és mérőnk még nem volt, hogy mégis mikor szerelik fel. Erre mondta, hogy ezen a héten szombaton 9-12-ig, mondta, hogy új mérőt kapunk, kérdeztem, hogy nekünk ez mit jelent, arra gondolva, hogy kell-e fizetnünk. Erre nem mondott semmit. Szombaton megjelent a szerelő és gondnok. Szépen kérdeztem tőle, hogy mivel hideg van, mikor szokták a házban a fűtést beindítani. Erre megkérdezte tőlem, hogy mikor akarom. Már ez a válasz is kicsit sértő volt. Aztán ecsetelte, hogy mégis mikor. Rákérdeztem, hogy a fűtésmérőt mikor szokták leolvasni. Ekkor kérdezte, tőlem, hogy kifizettem az 679.-Ft-ot mérőnkét. Mondtam neki, hogy mivel nem tudtam róla így hát nem. Előadta, hogy nekem ezt kellett volna tudnom, mindenki akinek cserélték tudta. Erre szó szót követett és kiderült, hogy a panelprogram miatt OTP Lakástakarék szerződést kellett volna kötni július 31-ig. Kérdeztem tőle, hogy ezt miért nem mondták amikor első alkalommal voltunk a fogadóórán. Benne volt a közgyűl.határozatban. Kérdeztem, hogy az hol van. Erre ő: áprilisban mindenkinek betették. Csak egy probléma van, mi a lakást júliusban vettük. Fogalmam sincs ezek után, hogy akkor mire fizetjük a megemelt közös költséget, és lesz-e számunkra panelprogram. Felháborítónak tartom azt a hozzáállást, hogy nekünk, akik tényleg becsületesen a vásárlás után elmentünk a fogadóórára bejelentettük, hogy vettünk egy lakást és kérdeztük, hogy mit kell tennünk, így utólag ilyen helyzetekkel kell szembesülni. Az az érzésem, hogy ebben a házban ez az igazgatóság kiskirályságnak tekinti magát. Én úgy gondolom - legalább is én így tenném - ha új lakó érkezik és veszi a fáradságot, hogy eljön akkor tájékoztatom az alapvető dolgokról, nem kell hasra esni előttünk, de legalább a legfontosabb elintézni valókat ismertetném velük. Ha elmondják, hogy ide vagy oda kell elmenni, nyilvánvaló, hogy a saját érdekemben mindent elintézek. Mivel az ember nem mindennap vásárol panellakást nyilván nem tudhatja, hogy egy társasházban mi a teendő, megjegyzem családi házban lakunk és a pesti lakást a lányunknak vettük.

Abban szeretném a segítését kérni, hogy valójában mi lemaradunk a panelprogramról, vagy ha nem is – mivel nincs megkötött OTP lakástak.szerződésünk – nekünk milyen hátrányunk lehet ebből. Bár ha valaki most vásárol lakást egy ilyen házban, nem hiszem, hogy erre nincs valamilyen megoldás.
Várom válaszát és elnézést a hosszú levélért.

Kedves Bea65!
Sajnos egy lelkiismeretlen (vagy gyakorlatlan) ügyvédet fogtak ki.
Az a fránya nullás igazolás.

Hát igen, ha tudom, hogy elesek, előtte leültem volna;-)

Ma már egy lakásvételnél "társasház" a nullás igazolások

• víz
• gáz
• csatorna
• elektromos
• közösköltség
• hitel
• stb kötelezettség

egyenértékűek.

Nálunk nagyon problémás a közös képviselet, nagy ívben tojnak a számvizsgáló bizottságra, melynek tagja vagyok. Akár saját pénzből is képezném magam, csakhogy ne tudjanak palira venni.

Esetleg ismeri valaki ezt a "képzést"? Számvizsgáló bizottsági tagként érdemes elmenni rá, vagy inkább csak közös képviselőknek van?
http://www.dashofer.hu/…lije/SZ11T06?…

Kedves Zsoci₂₅!

Megnézve a honlapot egy ismeret bővítő beszélgetést sejtet.

Tehát alapismeretre épít (számít).

A fórum, amelyre írt, szintén egy jó iskola.
Ráadásul vélemények ütköznek és újabban a rendeletek számát is közlik az evvel foglalkozók.

Javaslom olvassa naponta és egy két hónap után tájékozott lesz.
Utána nem kell más csak a józan esze és a többi tulajdonos támogatása, mert alapvetően a tulajdonosok közössége a főnök (közgyűlés) a képviselet (ütk) "csak" végrehajtó.

Hogy lehet elintézni, hogy a több emeletes társasházban éjszaka ne zárják be kulcsra a kapukat, s az emeleti lakásból is be lehessen engedni a segítséget pl. orvost? Milyen fórumon lehet az Intéző Bizottság döntését visszavonatni, hisz ez emberéletet veszélyeztet.

Mert nincs lift?

Van lift, de, ha egyedül él valaki a lakásban és elesik, eltörik a lába, akkor fújhatja a liftet. Vagy 40 fokos láza van vagy még sok más eset. Gondolom, ezért is alaktották úgy ki a lakásokat, hogy fönt van egy nyitó gomb a kaputelefonnál.

Kedves 50Koma!

Javaslom, hogy kezdeményezze a bejárati kapura mágneszár és olyan kaputelefon kialakulását, melyről a kapu nyitható.
Amennyiben az ütk. elzárkózik, akkor a tulajdonosok 10+1 th%-a kezdeményezzen egy ilyen napirendi pontot tartalmazó rendkívüli közgyűlést.
Ha más tulajdonos nem támogatja a műszaki fejlesztést, akkor a helyi jegyzőhöz forduljon birtokvédelmi eljárást kezdeményezve, mert külön tulajdonának használatában akadályozzák.
Utána már csak e peres eljárás marad.

A közgyűlésen elfogadott határozatot lehet 60 napon belül bíróságon megtámadni (21.000Ft + 2év)
Intéző bizottság nem hozhat "határozatot". A közgyűlés határozaton keresztül kötelezheti az IB annak végrehajtására (vagy végre hajtja vagy nem ;-).
Csak a leváltás segít.;-),;-)