Társasház - alapító okirat, ib tagság


ObudaFan # 2006.11.16. 18:51

Alapító okiratnak lenni kell, csak a törvény szervezeti-mûködési szabályzatra, a közgyûlésre, a közös képviselôre, illetôleg az intézôbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Nyilván a hitelszerződésben kellene megnézni, illetve az adott bank általános szerződési feltételei között.

aakos1 # 2006.11.16. 10:39

A segítségeket szeretném kérni.

6 lakásos társasházban lakunk, de hivatalosan még nem alakultunk meg.

A jogszabályban ha jól értelmeztem az szerepel, hogy hat lakás fölött kell az alapító okiratot megcsináltatni, az alatt saját magunk dönthetjük el, hogy meg akarjuk-e csináltatni. Ez igaz?

Ha szerepel az építési szerződésben a társasház alapító okirat x.y. ügyvéddel való elkészíttetése, fordulhatunk-e másik ügyvédhez?

Hallottam olyan információkat, hogy aki az OTP-nél vett fel hitelt annak plusz költség merül fel a társasház alapító okirat készítése során. Ez csak erre a bankra vonatkozik, vagy más bankok is kérnek az átvezetésért pénzt? (Nem kis összeg több tízezer Ft). Hol lehet megkérdezni, hogy melyik bank mennyi pénzt kér?

Előre is köszi

Kovács_Béla_Sándor # 2006.11.14. 07:53

www.magyarorszag.hu vagy a www.fn.hu jogszabálykeresője.

_Lala_ # 2006.11.09. 22:13

A tulajdoni lapon mint Társasház szerepel.

Akkkor az társasház - mely nem létezhet érvényes és elfogadott Alapító Okirat nélkül (tehát biztosan van ilyen).

Senki nem irta ezt alá - akkor lehet-e hivatkozni a bennelévőkre egy peres ügyben?

Gondolom, hogy már akkor társasház volt, amikor megvettétek a lakásokat (nyilván ennél korábbi az Alapító Okirat), tehát noha nem írtátok alá Ti, de aki anno alapította a társasházat, az aláírta, így az a mindenkori tulajdonosokra - így Rátok is, érvényes.

Szeretném még azt is tudni, ha valaki felcseréli a nyilászáóit - ablak helyére teszi az ajtót és forditva ahhoz is kell önk. engedély?

Amihez mindenképpen engedély kell:

  • a homlokzat (bármelyik oldali) kinézetének megváltoztatása - szerintem nehéz enélkül ablakot ajtóra cserélni,
  • a tartószerkezet megváltoztatása (ahol nincs ablak/ajtó, oda csak úgy lehet beépíteni, ha a leendő nyílászáró fölé olyan tartószerkezetet építenek be, hogy az elbírja a fölötte levő épületrészt),
  • lakások számának változtatása (szétválasztás, összenyitás).

Ezek nagyjából mind érintik a közös tulajdont is, de a közös tulajdont érintő változtatásnál a társasháznak is kell a hozzájárulása.

2005-ben egy uj lakó jött és ráépítet a kertre kb 20 m2-t - engedély nélkül

Egyrészt, ha a kert közös tulajdon, akkor kell a társasház engedélye, másrészt ha nem változtatjátok meg a közös tulajdon definícióját (mely az Alapító Okiratban van leírva), akkor hiába épít oda valamit, az is közös lesz, tehát bármelyik lakó használhatja! Másrészt ha egyébként építési engedélyköteles dolgot művel engedély nélkül, akkor az építési hatóság szabálysértési eljárást indíthat ellene (fel kell nyomni).

Még kérdés: 2000-ben utcafronton épitési engedély nélkül terepszintet megváltoztatva kimélyitettek egy gk. beállót és leaszfaltozták. Amennyiben feljelenti őket valaki abban az esetben mi történik?

Eljárás indul. Ha építési engedély nélkül építették, és még nem telt el 10 év, akkor vagy fennmaradási engedélyt kér, vagy bontásra (eredeti állapot visszaállítására) fogják kötelezni.

Ha megkapja a fennmaradási engedélyt akkor is alá kell irni a tulajdonostársaknak a hozzájárulást?

Fordítva. Az építési/fennmaradási engedély benyújtásához mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását. A közös tulajdont érintő tevékenység esetén a tulajdonos a társasház.

ObudaFan # 2006.11.09. 22:02

A fennmaradási engedélyhez egyhangú társasházi közgyűlési határozatra, vagy az összes lakó hozzájárulására lenne szükség, anélkül bontás.
A legfeljebb hatlakásos társasház közössége dönthet arról, hogy szervezetére és mûködésére az e törvényben meghatározott rendelkezéseket alkalmazza. Ha a közösség ilyen határozatot nem hoz, e törvénynek a szervezeti-mûködési szabályzatra, a közgyûlésre, a közös képviselôre, illetôleg az intézôbizottságra és a számvizsgáló bizottságra vonatkozó rendelkezései helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Így tehát a közös képviselő teljes hiánya sem lenne probléma, az Alapító Okiratot viszont a 2004-től hatályos törvény rendelkezéseinek megfelelően aktualizálni kell, ha eddig ez nem történt meg.

Fiona # 2006.10.22. 19:26

Köszönöm a válaszokat.
Az Alalpító Okiratban nem volt erre rendelkező rész, SZMSZ-e pedig nincs a társasháznak, csak tervezete. Állítólag idén lesz hitelesítve. Mivel az építés hatósági osztálytól kapott papíron az állt, hogy az ablakcsere nem engedélyköteles, ezért kicseréltük az ablakokat.

Mart # 2006.10.17. 22:22

A szomszédok a fenyegetőzés helyett mutassák meg a közös képviselő által készített, és általuk közgyűlési határozattal elfogadott kezelési tervet, ami konkrétan tartalmazza, a hőszigetelést és nyílászárócserét, annak várható bekerülési költségét, és a megvalósításhoz szükséges anyagi fedezet előteremtéséről elfogadott közgyűlési határozatot (erre a célra szánt felújítási alap képzése)
Tisztázzátok, hogy konkrét (anyagi) felkészülés is történik a házban, vagy csak álmodozás.
Tájékoztasson a közös képviselő annak az önkormányzati képviselő-testületi rendeletnek a számáról, ami több évre előre meghatározza, hogy ilyen célra támogatást biztosít a kerület.
Mutassák meg azt a rendeletet, ami kizárja a házat a pályázatból, ha egyetlen lakásban megtörtént már a nyílászárócsere. (A panel program jelenleg minimálisan 90 %-os cserét ír elő)

ObudaFan # 2006.10.17. 21:58

Az építtetô tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti.

Ugyanakkor az Alapító Okiratot és az SZMSZ-t el kellene olvasni, mert nem lehetetlen, hogy rendelkezik valamit erről.

Fiona # 2006.10.17. 18:08

Köszönöm a választ.
Azért kérdeztem, mert a régi korhadt fa ablakainkat ki szeretnénk cserélni új műanyag ablakokra (teljses lakásfelújításunk keretében), és nem tudom, hogy a szomszédoknak lehet e ebbe beleszólásuk.
Az önkormányzatnál már jártam ez ügyben és az építéshatósági osztályon azt mondták egész nyugodtan kicserélhetem, ha formájába, alakjában, méretében és beosztásában nem tér el az előzőtől. Ezt persze írásban is kértem tőlük, amit még mondjuk nem postáztak ki.
A szomszédok azóta már többször is megfenyegettek minket, hogyha kicseréljük az ablakokat,akkor beperelnek minket.
Arra hivatkoznak ugyanis, hogy pár éven belül meg akarnak pályázni egy homlokzati felújítást, aminek keretében a ház teljes hőszigetelését kérnék. Ebbe számításuk szerint nemcsak a homlokzati felújítás, hanem az ablakok egyöntetű cserélye is beletartozna. Ha pedig mi most kicseréljük az ablakainkat, akkor a ház nem biztos, hogy meg fogja nyerni a pályázatot, és lehet, hogy miattunk esik el majd a pályázati összegtől...
Ezek után nem tudom, hogy kicseréljük e az ablakokat vagy sem. Amiket persze már megvettünk és már a héten be is raknának.
Tudna nekem ebbe tanácsot adni?
köszönöm

_Lala_ # 2006.10.16. 20:31

és kiváncsi vagyok, hogy a ház alapító okiratában foglaltak vonatkoznak-e ránk is?

Röviden: igen.

Fiona # 2006.10.16. 19:29

Azt szeretném megtudni, hogy most vettünk egy lakást Zuglóban első tulajdonostól, és kiváncsi vagyok, hogy a ház alapító okiratában foglaltak vonatkoznak-e ránk is? Az alapító okirat csak azokra volt érvényes, akik annó azt aláírták vagy most hogy megvettük a lakást most már ránk is?
Köszönöm válaszát!

Mart # 2006.08.06. 14:19

2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény

  1. § (1) Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház).
  2. § (2) A társasházat az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyi alapító, alapító okiratban kifejezett alapítási elhatározással létesíthet.

(5) Az alapításhoz a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az alapító okiratot az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz kell csatolni.
A korábbi társasházi törvény ugyanígy rendelkezett.
Ezekből a §-okból az következik, hogy ha nincs alapító okirat, a házatok nem is lehet bejegyzett társasház.
A Földhivatalnál kellene tisztázni, hogy valóban Társasház-e a házatok. Amennyiben igen, akkor a Földhivatal másolási költség megfizetée mellett hiteles másolatot ad az alapítás bejegyzéséhez benyújtott alapító okiratról.

27. §
(3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk;
Ebből következik, hogy csak tulajdonos lehet IB- illetve SZVB-tag.

Judit67 # 2006.08.06. 09:48

Üdvözletem!
Végignéztem a TH törvényt, de nem találok benne iránymutatást arra nézve, h. kötelező-e alapító okiratot létrehoznia a Társasháznak (a miénknek még nincs, ennélfogva pályázatokat sem tudunk benyújtani, legalábbis ezzel utasítják el a társasház pályázatait).
A másik kérdésem, h. lehet-e ib-elnök, ib - tag, az, aki nem tulajdonos, hanem pl. haszonélvező (a fia nevére íratta át a lakást, a haszonélvezetet megtartotta).
Köszönöm válaszukat.