Osztatlan közös tulajdon

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

ObudaFan # 2011.10.09. 12:51

Csak akkor kaphatsz használati díjat, ha igazolható, hogy az ő jogellenes magatartása miatt nem tudsz ott lakni. Az, hogy nem jöttök ki egymással, és ezért nem szeretnél ott lakni, ehhez nem elég.
Viszont a közös vagyon megosztását itt lenne az ideje kérni szerintem.

csica13 # 2011.10.09. 12:30

Kovács Béla részére
Köszönöm a választ,nem használom az ingatlant,a volt férjem kényszer kijelentéssel megszüntette az állandó lakcimemet, egy lakás a házban ki van adva és nem tudom,hogy adózik-e utána!
Mi a teendőm,hogy használati díjat kapjak tőle?
Várom válaszodat,a tulajdonostárs / volt férjem/.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.08. 12:14

Felteszem, a tényállásból kimaradt, hogy nem használod az ingatlant. Akkor vagy jogosult használati díjra, ha a tulajdonostárs akadályozza meg a használatodat. Ha önként nem élsz vele, akkor nem.

csica13 # 2011.10.08. 11:23

Tisztelt Kovács Béla!
Tanácsát szeretném kérni,2009-ben mondták ki a válásunkat,de 2004 óta külön élünk. Osztatlan közös tulajdonú házunk van,amiben nekem 3/20-ad részem van
jelenleg is. Kérdésem,hogy használati díj megillet-e?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.07. 11:25

Ha van "szerződés" (alapító okirat), akkor valószínűleg társasház az, nem osztatlan közös tulajdon. Meg kellene nézni a telekkönyvben. A társasházból majdhogynem lehetetlen "kilépni", különösen ha a kiválni szándékozó épület csak egy lakásból áll. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére már nagyobb esély lenne, ha elég nagy a telek.

Viszont az alapító okiratot vagy az szmsz-t lehetne célszerűen alakítani, úgy, hogy csak a telek legyen közös, vagy a közös költségből ki-ki csak a saját épületének költségeit viselje.

kozmacska # 2011.10.07. 11:17

Kedves Fórumozók
Segítségre lenne szükségem.
Adott egy osztatlan közös tulajdonú telek, ahol két családi ház található. Az egyikben 5 család lakik, felosztva, részben saját, részben önkormányzati tulajdonú. A mienk egy teljesen különálló, saját tulajdonú ház. Van társasházi szerződés, melyet most szeretne az önkormányzat megújítani, valószínűleg már nem is érvényes.
Azonban mi már régóta szeretnénk a közös tulajdonból kilépni, mivel a nagyobb házzal abszolút senki sem törődik, elég romos állapotban van, viszont pl. a tető felújításában nekünk is részt kellett vennünk, bizonyos összeg hozzájárulásával, illetve a telek karbantartását is nagyrészt mi végezzük.
Kiléphetünk most, hogy új társasági szerződést akarnak kötni? Kötelesek vagyunk aláírni az új szerződést?
Segítségeteket köszönöm
Kozma Andrea

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.06. 21:32

Amíg nincs a használat megosztásáról megállapodás vagy bírósági határozat, addig valamennyi tulajdonos az ingatlan egészét jogosult használni.

Terezina # 2011.10.06. 21:25

Kedves szakértők!
A következő szituáció ügyében szeretném a segítségüket kérni:
Adott egy 800m2-es ingatlan rajta egy 46 négyzetméteres különálló lakás, valamint egy 2 szintes ház, melynek alsó és felső szintje szét van választva és mindkettő egyaránt 72m2.
Az ingatlan jelenleg osztatlan közös tulajdon és 4 tulajdonosa van, különböző tulajdonosi hányaddal. Az 1. tulajdonos a 2/8 részével a 46m2-es lakásban, a 2. tulajdonos a 4/8 részével a ház alsó szintjén lakik, a 3. és 4. tulaj máshol lakik, de 1/8-1/8-ad arányban részesülnek az ingatlanból.
A felek nem tudnak megállapodni az ingatlan használatáról. Az 1. tulajdonos kizárólagos használati joggal akar élni az általa jelenleg lakott lakásra, továbbá a felső szintet is használatba akarja venni a 3. és 4. tulaj állítólagos beleegyezésével.
A kérdés az, hogyha az 1. tulajdonos megkapja a kizárólagos használati jogot az általa lakott ingatlanra, akkor továbbra is igényt tarthat-e a teljes felső szint használatba vételére, ha a 2. tulajdonos nem egyezik bele?
Milyen jogai vannak 4/8-al rendelkező tulajdonosnak, ha a teljes házat (144m2-t) szeretné használni, de csak az egyik 1/8 résszel rendelkező tulajdonossal tud a használati jogról megegyezni, a másik 1/8 hányaddal rendelkező tulaj nem hajlandó sem pénzről sem jogokról tárgyalni, valamint a 2/8 résszel rendelkező tulajdonos erőszakosan a felső szintet is használatba akarja venni?

Mufurc_nagyon # 2011.09.26. 17:02

Kedves Osi23!
Amennyiben a lakópark önálló családi házakból áll, akkor nincs más hátra, mint a bíróság.
Azért nem árt elmenni a földhivatalba és megnézni a tulajdoni lapokat.
Lehet, hogy új infóra lel;-)

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Osi23 # 2011.09.26. 16:02

Köszönöm a választ.Nincsen közös képviselő.Mindenki a maga "ura".Senki senkivel nem közösködik és nem is akar a másiktól kérdezni semmit.Csak magukkal foglalkoznak.Valaki nagyobb részt választott le mint a másik,plusz az utat is elfoglalja,kint áll meg a kerítésétől 1 méterre és elmenni sem lehet.Ezért szeretnék tenni valamit az ügy érdekében.

Mufurc_nagyon # 2011.09.26. 15:39

Kedves Osi23!
Mielőtt lépne... Kérje le a th alapító-határozatát és az SzMSz-t.
Feltételezem, hogy társasházként üzemelnek.

Amennyiben ott szabályozva van a dolog, akkor annak megfelelő helyzet kialakítását kérje a közös képviselőtől.
Ha úgy érzi a tulajdonos-társak esetleg hajlanak a kompromisszumra, akkor kérjen a rendkívüli közgyűlés összehívását a témában.
Amennyiben a közgyűlés határozata Önre nézve hátrányos, akkor kell a bírósághoz fordulni.
A társasházat érdemes "perbehívni" (21000 Ft illeték + keresetlevél, ha ügyvédet fogad + annak a munkadíja) Az illetéket meg kell előlegezni és az elmarasztalt fél fizet.

http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Osi23 # 2011.09.26. 14:47

És ennek a költsége mennyi lehet? kinek kell kifizetnie?

ObudaFan # 2011.09.26. 13:42

Bírósághoz lehet fordulni a közös tulajdon használatának rendezése iránt.

Osi23 # 2011.09.26. 09:26

Szeretném a segítségüket kérni! 3 éve lakunk egy lakóparkban ahol a telkek osztatlan közös tulajdonok.Mindenki leválasztotta a másik beleegyezése nélkül amit a "magáénak" gondolt részt.Kb 40 lakás van abból 3 család nem élt ezzel a dologgal,mível anno akiktől vettük azt mondták csak 50cm-es kerítést lehet csinálni úgy, hogy azt a sövény eltakarja.Ennek ellenére mindenki 2 méteres kerítéseket csinált.A közvetlen szomszédunk leválasztotta a mag kertjét a mi megkérdezésünk nélkül.Tudtommal csak a mi megkérdezésünkkel és beleegyezésünkkel szabadott volna neki.Ez igaz? A másik,hogy nem akar parkolóhelyet biztosítani nekünk mert azt mondja nincs hozá jogunk.Mi megbeszéltük azzal a szomszéddal aki elött parkolunk és ő beleegyezet.Kérdésem az lenne,mit lehet ilyenkor tenni?Esetleg fel lehet jelenteni Őket?Vagy menjünk be az Önkormányzatba és ott érdeklődjünk?Válaszukat előre is köszönöm.

muzso # 2011.09.23. 09:22

esetem a következő:
részarány tulajdon során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszűntetéséről lenne szó. A közös tulajdonnak öten vagyunk a tul.-ai. Két tulajdonos még 2002 ben kérte a közös tulajdon megszűntetését, majd 2010 októberében jelezték, hogy ők vállaják a kimérés költségét, csakhogy előbb sor kerüljön a kimérésre.(vállalták a megosztás költségének megelőlegezését) és 2010 ben decemberben ezt be is fizették. A nekem és másik két hozzátartozómnak azt javasolták, hogy ha nem akarjuk, hogy ők választhassanak a területből, akkor adjuk be mi is a kérelmet a közös tul. megszűntetésére, amit 2011 jan ban meg is tettünk, de ismerős javaslatára csak a síma eljárátst kérve, mert azt mondta, hogy mivel a másik tulajdonosok kérték már a gyorsított kimérést, így a mienket ugyanakkor ki fogják mérni. A 63/2005 évi korm rendelet szerint a kiméréseket együttesen kell elvégezni függetlenül a kérelem beadásának évétől és azokat együtt kell kezelni. Viszont a hozzánk tartozó földhivatal szerint a kimérést először kérő tulajok választhatnak. 2011.09.19.én kaptam egy levelet mint tulaj, hogy a még osztatlan közös tulajdonon a felmérési hibákat javították, tehát kicsivel kisebb az osztatlan közös tulajdon területe mint eddig írták de ez mindegy is (új térképet küldték stb). Egyszóval a kimérésre még nem került sor. Felmerült bennem, hogy a földhivatalunkban földméréssel foglalkozó ember mivel sokat látom "kedves" tulaj társammal, esetleg "jóban" vannak, ezért kiváncsiságból felhivtam két független földhivatalt, és mindkettőben azt mondták, hogy amiatt mert a másik tulajok előbb adták be a kérelmet, sőt hiába is fizettek érte, ha még nem történt meg a kimérés, akkor nem választhatnak semmiképp. (egyszség vagy ha ez nem megy, sorsolás kell, hogy döntsön) Fontos lenne mert közel sem ugyanolyan minőségő a szántő minegyik oldala.

szuperka # 2011.09.23. 07:28

Az eddigi válaszokat köszönöm. Nem szeretne a tulajdonos, aki kéri a fennmaradást biróságra menni ez ügyben. 10 év után az Ök nem bontathat és nem birságolhat, csak ha közveszély stb. áll fenn. ezt ők mondták. Itt egy dologra hivatkoznak, hogy a két tulajdonos általi osztatlan közös ingatlan a 3% beépitettséget meghaladja. A fennmaradási engedély kérelemhez a másik tulajdonos hozzájárult. Nem találtam sehol arra utaló törvényt, hogy üdülőövezetben hány % a beépithetőség, olvastam én 10-15 %-ot is hirdetésekben, meg hogy az Önkormányzat külön szabályozhatja ezt, de ez esetben felülirja, hogy 10 év után ki kell adni a fennmaradási engeélyt. /Kérelemre nem tagadható meg... Alkotmánybirósági döntés is volt hason ló/ Kérlek Benneteket, ha valamit még tudnátok, amivel érvelhetnénk "édes kiskaput" irjátok meg. Üdvözlettel

dorka11 # 2011.09.22. 17:17

Szuperka!

Ugy tudom, hogy 10 éve igazoltan fennálló épületet az ÖK nem bontat le, de ez nem jelenti azt, hogy fennmaradási engedélyt is kap automatikusan. A fennmaradási engedélyhez hozzá kell járulniuk a tul.társaknak, továbbá meg kell hogy feleljen az épitési/beépitettségi szabályoknak. A fennmaradási engedéllyhez birság is párosul.

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.22. 17:05

„a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, ”

Nem hiszem el :O)

szuperka # 2011.09.22. 15:44

Azt elfelejtettem az előzőhöz, hogy 3 % beépithetőséget mond az önkormányzat, belterületi üdülőövzetben ugy tudom 15 % a beépithetőség igaz ez ?

szuperka # 2011.09.22. 15:37

Segitségeteket szeretném kérni: üdülőövezetben - ahol mindenki bejelentett lakó - osztatlan közös tulajdon felén található egy 15 éve épült ház. A másik felén másik utcára nyilóan fennmaradási engedéllyel kb. 30 éve rendelkező oszladozó faház, amit nem gondoznak, még a telket sem. Fennmaradási engedélyt kért az új tulajdonos, amihez minden csodálatosan az épitész részéről elkészült. Az önkormányzat azonban megtagadja tulzott beépitettség miatt a már 15 éve álló ház fennmaradási engedélyének kiadását. Sajnos most a hitelkiváltáshoz nagyon szükséges lenne, hogy az a ház a térképmásolaton szerepeljen.Egyelőre még nem nyilvánitották lakóövezetté, azonban ott mindenki ott lakik, családi házas övezet, belterület. A törvény szerint 10 éven tul kérelemre a fennmaradási engedély nem tagadható meg. Esetleg ezt felülirhatja egy helyi szabályozási terv? Vagy e témában új törvény született? Mit javasoltok van megoldás ? Köszönöm válaszotokat.

ObudaFan # 2011.09.22. 14:48

Még az sem lehetetlen, hogy per nélkül is meg lehet egyezni ebben a helyzetben. Ha csak az érték a vitás, bármelyik közjegyző kirendelhet erre szakértőt.

szelati # 2011.09.22. 12:41

„„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?”
Mindegyik tulajdonos benne lenne a megosztásban csak sajnos nem mindenkinek lenne meg a megfelelő méretű telekrésze a megosztás esetén, ezért nem tudjuk kezdeményezni az önk.-nál.
Valamint egyesek irreális árat kérnek a tulajdoni hányadukért és csak egyben akarják eladni az egész tulajdoni hányadukat.
De most már kezdem érteni a dolgokat, a megosztást bárki kérheti akár megvan neki a szükséges nagyságú területe, akár nem, a lényeg, hogy a bíróság felajánlja majd nekik, hogy magukhoz válthatják a szükséges részt ellentételezés fejében azoktól akik el szeretnék adni a részüket, jól értem? Aki él vele az fizet a másik tulajdonrészéért vagy annak egy részéért, aki pedig nem azét meg megvehetem?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.22. 12:24

„Érdemes tértivevényes levélben ajánlatot tenni nekik a szükséges terület megvásárlására az ár megjelölésével, kérve, hogy írjanak egy szerintük elfogadható árat és elutasítás esetén indokolják is meg?”

Fölösleges cifrázás. Ott is a természetbeni megosztásra és kompenzációra kell ajánlatot tenni. (Látom, tapad a gondolkodásod.)

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.22. 12:22

„Mi van akkor, ha több tulajdonos kéri a megosztást egyszerre a bíróságtól és nekik nagyobb a tulajdoni hányaduk, ez is számít ilyenkor?”
Ezt nem értem. Ha mindenki a természetbeni megosztást kéri, és az - bár az arányoktól eltérve, de - lehetséges, akkor mi a probléma?

Kovács_Béla_Sándor # 2011.09.22. 12:21

Szerintem igen. (Azzal a csak dogmatikai pontosítással, hogy ekkor egyáltalán nem váltod magadhoz a tulajdonostárs tulajdoni hányadát - egy részét sem -, hanem a természetbeni megosztást kéred, de - mivel csak úgy lehetséges - a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban. A tulajdonostársnak pedig megfizeted azt a különbözetet, amely a neki természetben jutó rész és a tulajdoni hányada értéke kötött van.)