Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Fórum !

Segítséget szeretnék kérni egy "ikermérő"-t érintő kérdés megválaszolásában ,

a helyzet egy jelenleg 1/1 tulajdonu családi házról szól , amelyben ki lett alakítva 2 lakás (továbbra is 1 rendeltetési egység az ingatlan , csak funkcióját tekintve 2 lakásként haználható).
szeretném ikresíteni a vízórát , viszont a helyi vízmű megtagadja az ikermérő felhelyezését , mivel nincs 2 önálló rendeltetési egység kialakítva.

"ikermérő felszerelésénél is, a bekötési vízmérő felszerelésére érvényes szabályok az irányadók" - ezt az információt kaptam tőlük,
tehát az ikermérőt , főmérőként tekintik , ebből következik , hogy 2 főmérő nem lehet 1 helyrajzi számon

Mivel a "helyi" vízügyi hatóság nem volt túl segítőkész , ezért beszéltem a budapesti vízművel is , csak hogy esetleg megtudjak többet az érintett kérdésről , de úgy néz ki , hogy ez "helyi" sajátosság és máshol nincs ilyen probléma.

A kérdésem az lenne

az ikermérőt érintő feltételek , központilag szabályozottak -e , vagy helyileg elbírálható a kiadása ?

Köszönöm

Azért ez teljesitményfüggő.
.
Egy 4 lakásos házra nem tudnak olyan teljesitményű adót épiteni hogy veszélyes legyen.

Frezia

„A ház tetején lévő közös teret adjuk bérbe a 3 mobil szolgáltatónak (antennáinak)”

Azért ezt egyéb okok miatt alaposan gondoljátok végig. Rohadtul nem lesz egészséges az állandó elektromágneses sugárzás miatt ott lakni. Utána sokkal nehezebb lesz ott a lakásokat később értékesíteni is, mert bolond lenne ilyen házba költözni bárki is. Nyilván az általuk állandóan fizetett bérleti díj nagyon kecsegetető ajánlat, de nagyon megfontoladnó, hogy érdemes-e ilyet felvállalni.
De ez már innen kezdve egyáltalán nem jogi kérdés.

Hiányos a tájékoztatás.
Ki kötött szerződést a mobilszolgáltatókkal???

Anélkül azok nem fizetnek egy kanyit sem.

Ráadásul mivel törvény kötelezi őket,ők a kifizetett összegből levonják az szja-t.
.
Tehát nincs miről vitatkozni!
.

Frezia,

A tulajdoni lapon is?
Vagyis van két tulajdonos akinek 3/10 tulajdoni hányada van, és egy, akinek 4/10 hányada?

„A lakók a három különböző nettó jövedelmet a tulajdonhányad arányában osztják el. Vita tárgya az adó, véleményem szerint az adót is a tulajdonhányad arányában kellene felvállalni.”
Mindenkinek ugyanaz az adókulcs. Ha a nettó bevételük tulajdoni hányad arányos, akkor értelemszerűen a befizetett adó is tulajdoni hányad arányos kell legyen.
Miért nem a bruttó bevételt osztják meg arányosan (mindegy ki mit "adminisztrál"), aztán fizetnek adót? Ami elvileg ugyanaz lenne, nem is értem hol jön ki a különböző adó, és miért fizett többet valamelyikük.

Remélem, az "adminisztrál" alatt nem azt érted, hogy az egyes bérlőkkel csak egyes tulajdonos kötött szerződést?

Társasházról beszélünk?
Hány lakás van a házban?

Frezia,

Ezt egy kicsit még pontosítsuk.
A "lakó" fogalma nálad a "tulajdonos" akar lenni?
A "közös rész" bérbeadása mit jelent? Miért adminisztrálják külön, ha közösen használják? Mi a "közös rész"? Ha van ilyen, akkor mi az, hogy "nagyobb bérlemény"?

Közös tulajdon bérbeadása esetén főszabály szerint a tulajdoni hányad arányában kell szétosztani a bevételt, és értelemszerűen így is kell adózni utána. De ezt sok minden módosíthatja, például ha a bérbe adott résznek az egyik tulajdonos a kizárólagos használója, akkor övé az egész bevétel, és ő is adózik utána. Valami ilyesmi van itt is?

Tisztelt Szakértő!

Egy osztott tulajdonú házban, 3 lakó bérbeadta a közös részt 3 bérlőnek, amelyet a 3 lakó külön adminisztrál az egyes bérlővel. A lakók a három különböző nettó jövedelmet a tulajdonhányad arányában osztják el. Vita tárgya az adó, véleményem szerint az adót is a tulajdonhányad arányában kellene felvállalni. Jelenleg a nagyobb bérlemény után fizető de kisebb tulajdonhányaddal renelkező nagyobb adót fizet. Mi a szakvélemény erre vonatkozólag? Ha ez további egyezetést igényel majd kihez lehetne fordulni?

Köszönettel.

Frezia

Ha van pénzed vedd meg a társtulajtól vagy kérd a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól.
.
Akkor a méheket is megkapod...

Még csak egy bibi lehet : itt a kérdező NEM "szomszédos ingatlan". Hanem pont ugyanaz.

Szóval én a jegyzőnél azonnal birtokvédelmet kérnék, de nem a bérlő ellen, mert vele továbbra sincs jogviszon.
Hanem inkább a tulajdonost támadnám vele, aztán ő intézze el úgy a bérlőjével, hogy ne büntessék meg érte.

Egy méhekkel foglalkozó barátomat megkérdeztem névtelenül erről a sztoriról. Ezt a választ kaptam, szerintem hasznos lehet:

„(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.

(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését kell biztosítani.”

http://www.omme.hu/…em-rendelet/

Azt én se, de ez egy külterületi zártkert.

Egyébként alapvetően nem igazán értem, milyen alapon lehet lakóterületi övezetben méheket telepíteni egy telekre, ahol körben lakóházak vannak. :-O

Osztatlan

„milyen módon lehetne a méhek elhelyezésével kapcsolatban valamit tenni, ha a "bérlővel" esetleg nem lehet "beszélni".?”

Te a bérlővel nem vagy semmilyen jogviszonyban, ő a társtulajdonossal kötött bérleti szerződést. Max. megkérheted udvariasan - nem durva hangnemben kezdve - hogy oldja meg valahogy a méhek elhelyezését, mert ez téged zavar. Aztán majd kiderül, hogy ő erre hogy reagál. Ha sehogy, akkor egyedül a társtulajdonossal tudod megbeszélni a problémádat, már amennyire ő hajlandó foglalkozni egyáltalán vele.

Osztatlan,

„A kérdésem az, hogy a másik tulaj bérbe adhatta, adhatja-e a területet, úgy, hogy minket nem értesít róla, illetve milyen jogunk van ebben az esetben a bérlővel szemben?”
Mint tulajdonostársnak előbérleti jogod van a Ptk. 5:81. § szerint. Be kellett volna mutatnia a szerződéstervezetet, és Te arra igent vagy nemet mondhatsz. Ha igent mondasz, Te lépsz a bérlő helyébe, pont ugyanolyan feltételekkel. Alkudozni, változtatni nem lehet.
Persze, ha a tulajdonostárs nem működik együtt, akkor csak perben tudod ezt érvényesíteni. Már ha megér annyit.

Osztatlan,

„A bérlő a másik területen mit tehet meg, és ebbe mi hogyan szólhatunk bele? (úgy rendelkezik a területtel, mintha ő lenne a tulajdonosa)”
Ha van kerítés a részek között (amely részek nyilvántartásilag egy ingatlan), akkor kellene legyen használati megosztási szerződés is. Ha írásban nincs is ilyen, természetben úgy tűnik létezik : ha jól értelek ("800nm a miénk") te is és a tulajdonostársad is meghatározott részt kizárólagos joggal használ.
Ebből következően a "saját" részét mindenki úgy használja, ahogyan akarja, a szomszédjogok betartásával. Ez alól kivtétel a Ptk.5:78.§(2) pontja.

„(Azt olvastam egy cikkben, hogy ha az osztatlan közös területen gazdasági tevékenységből, vagy bérbe adásból haszon származik, az mindenkit illet megosztva). Ez igaz?”
Nem, lásd a fentieket. A saját részét használhatja, bérbe adhatja, hasznosíthatja.

„Tudomásunk szerint, a bérlő megvásárolta az osztatlan közös terület melletti telket.
Ha a méhek nagyon zavarnak minket, mi a bérlőt felszólíthatjuk-e, hogy a méheket ne a bérelt területen, hanem az általa megvásárolt t
területen helyezze el?”
Persze. Felszólítani nem tilos.
Hogy köteles lenne-e ennek valamilyen szabály alapján eleget tenni? _Önmagában_ a kérés miatt nem. De ha a méhek jelentős zavarást jelentenek a saját részetek használatában, akkor kérhettek a helyi jegyzőtől birtokvédelmet.

Üdv!
A telekkel kapcsolatban kiderült, hogy egy helyrajzi számon vannak.

• nem akar senki hasznot húzni, vagy előjogokat elvezni a másikkal szemben, csak azt szerettem volna tudni, hogy milyen módon lehetne a méhek elhelyezésével kapcsolatban valamit tenni, ha a "bérlővel" esetleg nem lehet "beszélni".?

(szeretem a méheket)
Köszönöm a válaszokat!

Ha külön hrsz -en van akkor az saját tulajdon s annak adja bérbe akinek akarja.

Osztatlan

„vásároltunk egy kb 1600-1700 m2 területű osztatlan közös külterületi zártkerti telket, melyből kb. 800 m2 a miénk.
A két terület egymástól kerítéssel van lekerítve, külön helyrajzi számon szerepelnek, külön áram bevezetéssel, stb.”

Akkor az nem osztatlan közös telek, ha külön helyrajzi számon vannak.
Az osztatlan közös telek azt jelenti, hogy egy helyrajzi száma van az egész teleknek.

„A kérdésem az, hogy a másik tulaj bérbe adhatta, adhatja-e a területet, úgy, hogy minket nem értesít róla, illetve milyen jogunk van ebben az esetben a bérlővel szemben?”

Csak azért, mert szomszédos telek, még nincs sok előjogod.

„Azt olvastam egy cikkben, hogy ha az osztatlan közös területen gazdasági tevékenységből, vagy bérbe adásból haszon származik, az mindenkit illet megosztva. Ez igaz?”

Ezt a marhaságot hol olvastad? :-D

Azt csinál a saját telkén amit akar,téged meg ha zavarnak a méhek ne menj oda! De ennyi erővel pusztuljon mindenki ,mert téged zavar . Egyébként a méheket meg lehet TE zavarod és tudnak tenni ellene?

Kedves Fórumozók!
Szeretnék egy-két kérdést feltenni az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatosan, mivel mi is vásároltunk egy kb 1600-1700 m2 területű osztatlan közös külterületi zártkerti telket, melyből kb. 800 m2 a miénk. A két terület egymástól kerítéssel van lekerítve, külön helyrajzi számon szerepelnek, külön áram bevezetéssel, stb.
Az osztatlan telek másik tulajdonosa elméletileg bérbe adta a telkét egy méhésznek, de erről írásos dokumentummal nem igazolta ezt sem a méhész, sem a tulajdonos sem. (lehet, hogy ez a megállapodás csak szóban jött létre)
A méheket a telekhatártól kb. 1,5 méterre kb. 20 méter hosszan több sorban helyezte el a méhész, és már most felhívta a figyelmünket, hogy a méhek, lehet, hogy csípni fognak.
A kérdésem az, hogy a másik tulaj bérbe adhatta, adhatja-e a területet, úgy, hogy minket nem értesít róla, illetve milyen jogunk van ebben az esetben a bérlővel szemben?
A bérlő a másik területen mit tehet meg, és ebbe mi hogyan szólhatunk bele? (úgy rendelkezik a területtel, mintha ő lenne a tulajdonosa)
(Azt olvastam egy cikkben, hogy ha az osztatlan közös területen gazdasági tevékenységből, vagy bérbe adásból haszon származik, az mindenkit illet megosztva). Ez igaz?
Tudomásunk szerint, a bérlő megvásárolta az osztatlan közös terület melletti telket.
Ha a méhek nagyon zavarnak minket, mi a bérlőt felszólíthatjuk-e, hogy a méheket ne a bérelt területen, hanem az általa megvásárolt területen helyezze el?
Köszönöm előre is a válaszukat!

Kedves Fórumozók!

Köszönöm a tanácsokat! Mindig tanul az ember.

tulipan1974,

„Az árverés egyébként úgy jött létre, hogy a volt férje a közös lakáshitelen túl is eladósodott, majd meghalt, a gyerekek pedig nem akartak az adóssághalmazzal foglalkozni, így lemondtak az örökségről. A Magyar Állam került így fél tulajdonba, és most az ellen folyik az árverés.”
Azt írod, hogy a közös lakáshitel két év alatt kifut, havi 21 ezer törlesztővel. Az kb. félmillió összesen. És ennek elsőbbsége van a volt férj többi tartozása előtt, mert ez jelzáloggal biztosított. Olyan alacsony lesz a leütési ár, hogy erre sem futja?
Ha futja, akkor az árverési jegyzőkönyv alapján törlik a jelzálogot, vh. jogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat a leány tulajdoni hányadáról. És lesz egy ingatlant, aminek fele-fele arányban vagy tulajdonosa Te meg a leány, a Te részedet haszonélvezet terheli az anya javára, de egyébként a tulajdoni lap tiszta.
Ha a leánynak esze van, ezután másnap bejegyeztet haszonélvezeti jogot az ő hányadára az ő gyereke(i) javára. Mire a bíróságon megindítod a pert, és a perfeljegyzés megtörténik, a haszonélvezet bőven be lesz jegyezve. Akkor hiába szünteted meg a közös tulajdont, a haszonélvezők továbbra is használhatják az ingatlant. Ha adnak kulcsot Neked is, akkor még az anya halála után sem jár Neked többlethasználati díj.

„Mit lenne célszerű csinálni?”
Nagy ívben elkerülni.

tulipán1974,

„1. ha haszonélvezetet alapít a két gyermeke javára a saját tulajdonrészén, akkor végigviszi-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését, vagy ez akadály, és minden marad a régiben?”
Ettől még végigviheti.

„2.Hivatkozhat-e egészségi állapot vagy bármi más miatt alkalmatlan időre, aminek a bíróság helyt ad?”
Hivatkozhat, de emiatt nem halasztják. Legrosszabb esetben is haszonélvezetet alapíthat neki a bíróság, de a közös tulajdont megszüntetik (kivéve : ami ellen mindkét fél tiltakozik.)

„3. Húsz éve ott lakik, ez akadálya-e a megszüntetésnek?”
Nem.

„4. A bíróság megtagadja-e a közös tulajdon megszüntetést, vagy ingyenes (v. jelképes összegért) használati jogot állapít-e meg a bent lakónak arra hivatkozva, hogy a fél ingatlant árverésen, olcsón, lakottan vettem?”
Nos igen, ez egy kényes téma. Vannak bíróságok, ahol az a gyakorlat alakult ki, hogy árverés után, ahol lakottan árvereztek, ott nem szünteti meg a bíróság a közös tulajdont, mert az árverési vevő a lakottság tudatában vásárolt, ha ez neki nem felelt volna meg, akkor nem kellett volna licitálnia. Rögtön az árverés után ez kétesélyes.

„ beszélgetés közben az a benyomásom támadt, hogy ő valamiért abban a hiszemben él, hogy ha kifizeti a teljes hitelt, akkor a teljes lakás az ő tulajdona lesz.Az árverés egyébként úgy jött létre, hogy a volt férje a közös lakáshitelen túl is eladósodott, majd meghalt, a gyerekek pedig nem akartak az adóssághalmazzal foglalkozni, így lemondtak az örökségről. A Magyar Állam került így fél tulajdonba, és most azellen folyik az árverés.”
Nem teljesen alaptalanul, mert a hitelnek egyetemleges adósai voltak, tőle követelhetik az egész törlesztést, ha a "kifizetése" a hitelnek így történik, akkor a férje, majd a magyar állam helyett fizetett, úgyhogy ha nem kapja meg a tulajdonrészt, akkor legalábbis megtérítési igénye lehet. Kellene tudni, mi az a megállapodás, amit ő kötött a bankkal.

„A tulajdoni lapon van OTP faktoringos jelzálogjog és végrehajtási jog, és elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogra hivatkozva. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a tulajdonostárs nem alapíthat rá haszonélvezetet a gyereke javára, amíg ki nem fizeti a hitelt. Ha sikerül nekik valahogy kifizetni a hitelt (két év, havi 21 ezer Ft törlesztővel), akkor gondolom, hogy a per közben is tudnak haszonélvezetet alapítani. Akkor mit érek egy olyan lakással, amin egy-két 30 éves haszonélvez? Elméletileg el lehet adni, de vevő az nem lesz rá, az biztos.”
Ha tud is, a perfeljegyzés azt jelenti, hogy csak a per függvényében. Ha a perben a használatot is szabályozza az ítélet, akkor lehet, hogy a haszonélvezet törlik is. Nem tudjuk mi az a per.
Ha sikerül, akkor valóban alacsony lesz a forgalmi értéke. Pont úgy, ahogy te lakottan megszerezheted árverésen...