Osztatlan közös tulajdon


Szomorú örökös # 2023.02.20. 05:23

tulipán1974

Persze minden előfordulhat, de 36 évvel fiatalabb vagyok nála ... Továbbá van jó néhány utódom, hosszú távon gondolkozom.

Meglehet, hogy te így látod, de az élet hossza nem azon múlik, hogy te miként gondolkozol.

azt mondta, hogy amíg az édesanyja él, nem akar a helyzeten változtatni. Később az a terve,
hogy eladja a lakást, és vesz egy kis családi házat. Az ingatlanpiacot látva ez a fél lakás árából nem fog menni.

Ehhez azért előbb tiéd kéne, hogy legyen a másik fele. Ez még kevés hozzá, hogy „megveszem az árverésen az árverezett 1/2 tulajdonrészt.”, mert ahogy benne van a nevében, „árverés” a neve és nem te leszel feltétlenül az egyetlen licitáló.

A beszélgetés közben az a benyomásom támadt, hogy ő valamiért abban a hiszemben él, hogy ha kifizeti a teljes hitelt, akkor a teljes lakás az ő tulajdona lesz......Ha sikerül nekik valahogy kifizetni a hitelt (két év, havi 21 ezer Ft törlesztővel), akkor gondolom, hogy a per közben is tudnak haszonélvezetet alapítani. Akkor mit érek egy olyan lakással, amin egy-két 30 éves haszonélvez? Elméletileg el lehet adni, de vevő az nem lesz rá, az biztos.

Márpedig ez mind-mind simán meglehet. No látod, ahogy gondolkodni kezdesz, egyből kiderül, hogy nagyon sok a bizonytalan tényező.
Az árverés nem az a műfaj, ami azt jelenti, hogy potom pénzért jutunk tuti értékes ingatlanokhoz szinte azonnal beköltözhetően.

tulipán1974 # 2023.02.19. 23:20

Majordomus,

a minap telefonon beszéltem a tulajdonostárssal, és azt mondta, hogy amíg az édesanyja él, nem akar a helyzeten változtatni. Később az a terve, hogy eladja a lakást, és vesz egy kis családi házat.
Az ingatlanpiacot látva ez a fél lakás árából nem fog menni.
A beszélgetés közben az a benyomásom támadt, hogy ő valamiért abban a hiszemben él, hogy ha kifizeti a teljes hitelt, akkor a teljes lakás az ő tulajdona lesz.
Az árverés egyébként úgy jött létre, hogy a volt férje a közös lakáshitelen túl is eladósodott, majd meghalt, a gyerekek pedig nem akartak az adóssághalmazzal foglalkozni, így lemondtak az örökségről. A Magyar Állam került így fél tulajdonba, és most azellen folyik az árverés.

A tulajdoni lapon van OTP faktoringos jelzálogjog és végrehajtási jog, és elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogra hivatkozva. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy a tulajdonostárs nem alapíthat rá haszonélvezetet a gyereke javára, amíg ki nem fizeti a hitelt.

Ha sikerül nekik valahogy kifizetni a hitelt (két év, havi 21 ezer Ft törlesztővel), akkor gondolom, hogy a per közben is tudnak haszonélvezetet alapítani. Akkor mit érek egy olyan lakással, amin egy-két 30 éves haszonélvez? Elméletileg el lehet adni, de vevő az nem lesz rá, az biztos.

A fenti információk vajon milyen irányban befolyásolják azt, hogy mit lenne célszerű csinálni?

Majordomus # 2023.02.19. 20:48

tulipán
A haszonélvezet őnmagában nem akadálya az eladásnak más kérdés hogy lenyomja az árat.
.
A kockázat benne van a pakliban.
.
Az elképzelésed jó,de nem ebben a sorrendben.
.
Vedd meg az 1/2-ed részt és azonnal indítsd meg a közös tulajdon megszüntetése iránti pert.
Vagy vedd meg a lány részét azzal hogy maradhat a lakásban a haszonélvező halála után is némi dijazásért.
Ezzel megelőzöd a haszonélvezet alapítását.

tulipán1974 # 2023.02.19. 19:29

Szomorú örökös

Persze minden előfordulhat, de 36 évvel fiatalabb vagyok nála ... Továbbá van jó néhány utódom, hosszú távon gondolkozom.
Bízom abban, hogy tudtok segíteni a kérdésben :)

Szomorú örökös # 2023.02.19. 18:19

tulipán1974

Ha a haszonélvező majd évek múlva meghal, gondolatom szerint a következőket ajánlanám fel a társtulajdonosnak választásra:
megveszi a részemet reális áron (sejtésem szerint nem lesz teljesítőképes)
megveszem a részét reális áron
eladjuk a lakást, és megosztozunk a vételáron
nekem adja a részét, cserébe én holtig tartó haszonélvezetet biztosítok neki az egész lakáson (majd jó lesz az unokáimnak)
használati díjat fizet nekem a fél lakás után.
Ha neki semmi nem felel meg, pert indítok a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Hajrá! Aztán a végén nehogy fordítva süljön el az a fegyver és a haszonélvező éljen túl téged.

tulipán1974 # 2023.02.19. 18:08

Kedves Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérek együtt gondolkozást.

Adott egy lakás, aminek az 1/2 részét árverezik.
Az egész lakáson rajta van egy idős személy haszonélvezete, aki bent lakik. Benti lakik még a lánya, aki a nem árverezett 1/2 rész tulajdonosa, 58 éves. Az ő tulajdonrészén is végrehajtási jog van bejegyezve, de ott nem várható árverés, mert újabban fizeti a lakáshitelt, ami két év múlva lejár. Így két év múlva neki hitelmentes 1/2 tulajdona lesz. (ezt ő mondta.) (Az árverést nem a lakáshitel miatt indították.)

Arra gondoltam, hogy megveszem az árverésen az árverezett 1/2 tulajdonrészt. Ezt haszonélvezettel terhelten, lakottan árverezik.

Amíg él a haszonélvező, addig tiszta sor, hogy háborítatlanul használhatja a lakást ő is, és a bent lakó társtulajdonos is.
Ha a haszonélvező majd évek múlva meghal, gondolatom szerint a következőket ajánlanám fel a társtulajdonosnak választásra:

  • megveszi a részemet reális áron (sejtésem szerint nem lesz teljesítőképes)
  • megveszem a részét reális áron
  • eladjuk a lakást, és megosztozunk a vételáron
  • nekem adja a részét, cserébe én holtig tartó haszonélvezetet biztosítok neki az egész lakáson (majd jó lesz az unokáimnak)
  • használati díjat fizet nekem a fél lakás után.

Ha neki semmi nem felel meg, pert indítok a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Kérdések: előállíthat-e a társtulajdonos olyan helyzetet, hogy semmit nem lehet csinálni? Gondolok itt olyanra, hogy pl.

1. ha haszonélvezetet alapít a két gyermeke javára a saját tulajdonrészén, akkor végigviszi-e a bíróság a közös tulajdon megszüntetését, vagy ez akadály, és minden marad a régiben?
2.Hivatkozhat-e egészségi állapot vagy bármi más miatt alkalmatlan időre, aminek a bíróság helyt ad?
3. Húsz éve ott lakik, ez akadálya-e a megszüntetésnek?
4. A bíróság megtagadja-e a közös tulajdon megszüntetést, vagy ingyenes (v. jelképes összegért) használati jogot állapít-e meg a bent lakónak arra hivatkozva, hogy a fél ingatlant árverésen, olcsón, lakottan vettem?

Majordomus # 2023.02.09. 20:07

Részben igaz!
Ugyanakkor a Ptk szerint működő házaknál is kell rezsit fizetni,arra pénzalapot kell létrehozni,ami a tulajdonosok tul.hányad szerinti döntésén alapul.
.
Ez már alap a követelés érvényesítésére!
De!
.
Abban is igazad van hogy nem tht szerinti követelést nehéz érvényesiteni.
.
A kis 4-5 lakásos házaknál ez úgy működik, hogy "4-5 magyar összehajol".
.
Irásba foglalt határozat,jegyzőköny v, ugyanmár kérem....
Szóval nem lesz azt könnyű behajtani.

drbjozsef # 2023.02.09. 05:41

Azért azt megjegyezném, hogy klasszikus "közös költség"-ről nem beszélhetünk, hiszen ez nem társasház. A közös fenntartáshoz nem járult hozzá, ez okból persze lehet küldeni neki FMH-t, de ez közel sem olyan sima ügy, mint a Tht. szerint végrehajtást indítani egy közös költség tartozásra. Ez az igény akár vitatható is, adott esetben hosszú pereskedés is lehet belőle.

Majordomus # 2023.02.08. 21:07

8. § (1) A közös tulajdonnak társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja.

Majordomus # 2023.02.08. 21:04

Ebben az esetben a bíróság itéletében hozza létre az Alapító Okiratot.
.
Ez azért fontos,mert az alapitáshoz 100 % tulajdonosi hozzájárulás kell. Az itt nem adott.

osztap # 2023.02.08. 20:33

Ozil,

Perben kérhetitek, hogy a bíróság alakítsa társasházzá a közös tulajdont. Akkor nem kell a kilencedik tulaj aláírása.

Ehhez első körben kérd ki a kilencedik tulaj utolsó bejelentett lakóhelyét a kormányhivatalból, közös tulajdon megszüntetése céljából. A per előtt érdemes azon a címen megkeresni tértis levélben, esetleg meg is látogatni, és személyesen beszélni vele. Ha mentális problémája van, lehetséges, hogy gondnokság alatt áll. Van erre utaló feljegyzés a házatok tulajdoni lapján, esetleg azon a házén, ami a mai lakóhelye (ha ott is ő a tulajdonos)? Ha igen, akkor a gyámhivatalt kell megkeresnetek, és a gondnokával kell megegyeznetek.

Ha egyik sem eredményes, de megvan az utolsó bejelentett lakóhelye, akkor pert lehet indítani. Ezt bármelyik tulajdonos megindíthatja, az összes többi tulajdonos ellen.
Ebben a perben nyolc lakás tulajdonosai bólogatni fognak, a kilencedik nem lesz ott, ezért ügygondnokot kell kérni. Azt ne felejtsd el, hogy a per indításakor már csatolni kell az alapító okirat tervezetét, a földhivatali bejegyzésre alkalmas alaprajzot és a használatbavételi engedélyt. Szerintem kb. egy év lesz ezt végigvinni, talán valamivel öbb.

Egy másik út, hogy végrehajtatjátok a közösköltség-tartozását, elárverezik a lakását, és az új tulajjal egyeztek meg. Ehhez is hasznos az utolsó lakóhely, oda mehetnek fizetési meghagyások. Ki fizette az ő közös költségét eddig? Ha elosztottátok magatok között, akkor a nyolc lakás tulajdonosai külön-külön kiadathatnak ellene FMH-kat az általuk helyette kifizetett közös költségről. A leírás alapján nem valószínű, hogy vitatni fog bármit is, és fizetni sem fog. Akkor a végrehajtó árvereztet. Ez az út jóval olcsóbb, mint a per. Vissza is kapjátok a helyette kifizetett közös költséget. De durván másfél-két év, mire lesz új tulaj, akivel egyezkedni tudtok. És ha megegyeztek, akkor még kb. fél év a társasházzá alakítás.

(Jut eszembe, ki fizeti a közüzemi számláit?)

Ozil # 2023.02.08. 18:01

Kedves Fórumozók,
Tanácsot szeretnék kérni : osztatlan közös tulajdonban lévő házat ( a házban 9 db lakás van) szeretnénk társasházzá alakítani.
Sajnos az egyik lakás tulajdonosa kb 25 éve elérhetetlen (azóta üresen áll a lakása és a közös költséget sem fizeti), mentális problémája van - így az ő hozzájárulását nem tudjuk beszerezni. Van arra lehetőség hogy az aláírása nélkül elindítsuk a társasházzá alakulásunkat ? Állítólag azt ki tudjuk váltani, nem kevés pénzzel, amit szeretnénk elkerülni.
Köszönöm szépen !

Majordomus # 2023.02.02. 20:30

Ez lenne a legokosabb..
.
A te ingatlanod neki ér a legtöbbet mert közvetlen mellette van.
Még piaci ár felett is megveszi tőled.
Te meg avpénz fekéből! vegyél egy felújitott panellakást.
Jobban jársz.

hiros1 # 2023.02.02. 10:11

Köszönöm szépen a gyors válaszokat.
Valószínű hogy felértèkeltetem és megpróbálok a tulajtárssal egyezségre jutni.

drbjozsef # 2023.02.02. 09:21

Hogy a felperes mit AKAR, az nem igazán dönt el egy jogvitát.

osztap # 2023.02.02. 08:16

Ez elméleti lehetőség mert a tulajtárs meg akarja szerezni az ingatlant és nem társasházat akar alakítani.

A tulajdonostársnak a Ptk. 5:83. § arra ad jogot, hogy megszüntesse a közös tulajdont, nem arra, hogy megszerezze a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát. A Kúria szerint a társasházzá alakítás megelőzi az árverést, tehát legalább egyenlő szinten van a kivásárlással. Mivel a nagyobbik tulajdonos nem él az ingatlanban, a kérdezőnek viszont más helybeli ingatlanja nincs, ha hazalátogat, használja az ingatlant, esetleg később szeretne haza is telepedni (?), szerintem a kérdezőnek jó esélye van, hogy a kivásárlás helyett a társasházzá alakítást ítélik meg. Már ha kéri.
Ajánlott olvasmány:
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Szomorú örökös # 2023.02.02. 06:21

drbjozsef

Ha szakértő megállapítja az árat, akkor azon az áron megveheti a tulajdonrészt.

Így viszont elveszti a lehetőségét, hogy esetleg „nyomott áron”, közös megegyezéssel jusson hozzá a másik tulaj.
És szerintem a perköltség fizetésével a másik tulaj nem nagyon lehet tisztában.
Szerintem azt hiszi, hogy mindent a vesztes fog rendezni. Lesz még nagy meglepi!

drbjozsef # 2023.02.02. 05:39

Ha a többségi tulajdonos célja az ingatlan megszerzése, akkor nem nagyon lesz árverés - a bíróság ugyanis csak arra nem kötelezheti a feleket, amely ellen minden tulajdonostárs tiltakozik.
Ha szakértő megállapítja az árat, akkor azon az áron megveheti a tulajdonrészt.

Egyébként meg a "perköltség" néha kicsit túl van misztifikálva, szakértői díjjal együtt sem több egy ilyen per néhány százezer forintnál, egy 12 milliót érő ingatlanrészért az feltehetőleg belefér.

Szomorú örökös # 2023.02.02. 04:07

hiros1

Jelezte, hogy tulajdonközösség megszüntetését fogja kérni a bíróságtól, és azt mondja hogy valószínű hogy megnyeri a pert.

A kedves tulajdonostárs azt még nem tudja, hogy bár jó eséllyel megnyeri a pert, hiába lesz pernyertes, a java költséget ő fogja fizetni a perköltségből, mivel jelentős többségi tulajdonos az ingatlanban. Márpedig ilyen perben a tulajdoni arányuknak megfelelően fizetik a tulajdonosok a perköltséget. Egyszóval legkevésbé sem tudja, hogy ő kurvára nem fog jól járni vele, mert nem kizárt, hogy az ő ingatlana is árverezésre kerül, ha más megoldás nem vezet eredményre.

Majordomus

Ha nem tudtok megegyezni,elárverezik az egész ingatlant és te jársz rosszabbul.

Szerintem sokkal nagyobb szívás ez a többségi tulajdonosnak.

Majordomus # 2023.02.01. 22:31

Ez elméleti lehetőség mert a tulajtárs meg akarja szerezni az ingatlant és nem társasházat akar alakítani.

osztap # 2023.02.01. 21:31

hiros1,

A közös tulajdon megszüntetése annak társasházzá alakításával is történhet. Kérd ezt a perben, vagy akár indítsd ezt a pert Te, a társasházi törvény 8. paragrafus alapján.

Majordomus # 2023.02.01. 20:47

Lehetséges.
Kéri a bíróságtól az osztatlan közös tulajdon megszüntetését.
Erre törvényadta joga van.
.
Ha ritkán jársz haza tökmindegy hol laksz csak jó legen.
.
Egyezz mrg vele jó áron és vegyél magadnak egy önálló lakást ami nem közös tulajdon.

Ha nem tudtok megegyezni,elárverezik az egész ingatlant és te jársz rosszabbul.

hiros1 # 2023.02.01. 20:19

Sziasztok!
Vidéki város,kertvárosi rész, osztatlan közös tulajdon, utcáról külön bejáratokkal.
Tulajdonostárs telekhányada 630m2, 4 szobás 130m2-es családi ház, érték telek+ház kb. 60mó Ft.
Az én részem elkerítve telek 130m2 és rajta 50 m2 ház, melléépítve a nagyobb házhoz (felújításra vár) érték kb 12mó.
Mindkét tulajdonrész önálló közüzemi mérőkkel rendelkezik.
Külföldön dolgozok, évente 1x2-er megyek haza, a tulajdonostárs is külföldön van, de az ő részét lakják (bérlők?).
A tulajdonostárs szeretné az én részem megvásárolni, de nekem szükségem van a lakásra. (Egyébként hova menjek haza?)
Jelezte, hogy tulajdonközösség megszüntetését fogja kérni a bíróságtól, és azt mondja hogy valószínű hogy megnyeri a pert.
Kérdésem: lehetséges ez?
Mi lehet a jó megoldás?

Majordomus # 2023.01.27. 20:34

jav. a környék értékesítési adatai alapján...

Majordomus # 2023.01.27. 20:33

Osztap a lényeget leírta.
.
A szakértő becslése reálisabb mert ő a környék éttíjesitési adatai alaphán dolgozik és nem a hirdetési árak alapján. Azért az különbség.
.
Ez a szakértősdi és perinditás eléggé macerás.
Egyszerübb ha kéred a közös tulajdon megszüntetését.
Hidd el pániszerű gyorsasággal megveszik a részedet.