Osztatlan közös tulajdon

vandirka,

Próbáljuk meg messzebbről nekimenni, és úgy kibogozni.
Ha jól értelek, se neked, se a testvérednek nem volt (bejegyzett) tulajdonrésze az ingatlanban, amikor meghaltak a szüleitek, akkor örököltétek. Miért lett 4/12 és 8/12 a két részetek? Féltestvérek vagytok, esetleg a végrendelet miatt lett így?

vandirka

„apám a végrendeletben elismerte az építkezést. És anno beszéltem tervezővel nem kell utólagos fennmaradási engedély ugyanis, a tervrajzon szerepel.”

Ez mind-mind édeskevés. Az, hogy a térképen szerepel - amit a földhivatal általában légi felvételekkel készít - még nem jelenti, hogy a tulajdoni lapon is úgy szerepel, mint lakható melléképület.

„én ide gázt csatornát hoztam be. Annak nyoma van. És a nevemen is szerepel.”

Az csak egy szolgáltatói szerződés, nem sok köze van ahhoz, amit úgy hívnak, hogy tulajdonjog. A teljes ingatlan a szüleid tulajdona maradt, mivel a te neved a tulajdoni lapon nagy valószínűséggel egyáltalán nem szerepel. Nem a végrendeletben, hanem a tulajdoni lapon, érted?

„És mi van ha nem adom? Kilakoltatnak?”

Ha nem egyezel bele a testvéred ajánlatába és nem hagyod el az ingatlant, akkor ő simán indíthat közös tulajdon megszüntetése iránti pert, amivel mindketten sokkal rosszabbul jártok. Ő részben jobban, mert nem a felét kapja, hanem a kétharmadát. Te sokkal rosszabbul, mert csak az egyharmadát kapod. Viszont ott nincs olyan, hogy pernyertes és vesztes, mindketten kénytelenek lesztek a nem kevés perköltséget kifizetni, ami jelenleg úgy tudom, hogy talán a perérték (az ingatlan szakértő által meghatározott értéke) 6 %-a - ezt természetesen szintén a tulajdoni aránynak megfelelően, azaz egyharmad-kétharmad arányban osztják szét. Ezzel gyakorlatilag mindketten jóval kevesebb pénzhez juttok hozzá, mint a végrendeletben meghatározott összeg. Ha simán eladjátok és elosztjátok felesben a vételárat, még mindig a legnormálisabb és legjobb eljárás.

Kovács_Béla_Sándor sajnos a matek nem megy azert is vagyok itt mert nem vagyok elég okos, es tapasztalt. Igy, is rosszul állok azt érzem. Lasd elotted szólót.

Szomorú örökös.
Köszönöm válaszod. De apám a végrendeletben elismerte az építkezést. És anno beszéltem tervezővel nem kell utólagos fennmaradási engedély ugyanis, a tervrajzon szerepel. És, szért én ide gázt csatornát hoztam be. Annak nyoma van. És a nevemen is szerepel. Gondolod így is megilleti ? Csak mert egy helyrajzi szamon van? Csak ugy, oda kell adnom a felét annak amibrme egy szöget nem tett? Hm. És mi van ha nem adom? Kilakoltatnak?

„azt akarja adjam neki a felét amit én csináltam 20 éve.”

Most vagy számolni nem tudsz vagy fogalmazni.

vandirka

„20 évvel ezelőtt szülők telkén felújítottam egy mellék épületet,amiről papír nem készült így egy helyrajzi számon van az örökölt ingatlannal.....azt akarja adjam neki a felét amit én csináltam 20 éve.Miért is?”

Mondjuk pl. azért, mert az nem a te tulajdonod volt, hanem csak a szülők beleegyezésével, jóváhagyásával újítottad fel és laktál benne. Sajnos hiába háborogsz, ha papír nem készült róla, az a szüleid tulajdona volt továbbra is. Rögzíteni kellett volna írásban. Az meg külön egy történet lehet, hogy ha nem volt rá engedély sem kérve - mármint a felújításra - akkor még fennmaradási engedélyt is kell majd kérni rá, ha azt szeretnéd, hogy a lakásnak használt melléképület maradjon, mivel ugyebár a 20 év azt biztosítja csak, hogy nem bontatják le.

azt akarja adjam neki a felét amit én csináltam 20 éve.Miért is?

„Öröklési hányad nekem 4/12 testvér 8/12.A testvérem fele fele arányban akar értékesíteni.Így járna neki a kis házból amiben lakom.”
Ebből épp az ellenkezője következik: a tulajdoni hányadoddal arányos rész kétszeresét kapnád az eladási árból, nyilván a felújításra tekintettel.

Üdvözletem!20 évvel ezelőtt szülők telkén felújítottam  egy  mellék épületet,amiről papír nem készült így egy helyrajzi számon van az örökölt ingatlannal.Az apai végrendelet tartalmazza a felújítást.Ebben az épületben mai napig benne élek.Ezen a helyrajzi számon van 45 éve a lakcímem.Szülők meghaltak 2020-ban.Öröklési hányad nekem 4/12 testvér 8/12.A testvérem fele fele arányban akar értékesíteni.Így járna neki a kis házból amiben lakom.Ha perel mire számíthatok?illetve köteles vagyok e eladni az anyai részem ha beperel osztatlan közös tulajdon megszüntetésére?Ki tehetnek e a kis házból bírósági úton?Nem akarok elköltözni mert ha felezek nem kapok ilyen rangú ingatlant mint amiben most élek saját erőmből.Minden közmű a nevemen.Testvér semmibe nem fizet.A házhoz tartozó telekrészt folyamatosan én gondozom,állagmegóvok.Testvérem mindenképp eladni akar,én nem.Itt a lakhelyem,kifizetni nem tudjuk egymást.Mire számíthatok?Köszönöm a választ.

Köszönöm a választ, utána fogunk járni a használati megosztási szerződésnek. Ha nincs, eztán lesz. (Én közvetítő vagyok most itt)
Szerintem is az a normális, hogy csináltassa meg B, cserébe A csatornáját majdan nem neki kell a tulajdoni hányad arányaiban fizetnie.
Most már "csak" meg kell(ene) értetni velük...
Köszi még egyszer.

Ancsa01,

„Adott két ingatlan (legyen A és B), sajnos osztatlan közös a tulajdon,”
Helyesen : adott egy ingatlan, két használóval (legyen A és B).

Van használati megosztási szerződés a felek között?
Ha többször cserélt gazdát egy-egy ingatlanrész, akkor kellene legyen.

Egyébként, főszabályként, közösen kellene fizetniük, eszmei hányadaik arányában :

„Ptk. 5:75.§ A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.”

De általában ilyenkor az szokott normális helyen a megállapodás lenni, hogy az adott ingatlanhoz tartozó - az annak használójának érdekében álló - javítást/felújítást/módosítást csak az a tulajdonos fizeti, ha ez a dolog érinti a másik tulajdonost is, akkor annak legfeljebb tűrnie kell az építkezést a területén, természetesen a másik helyreállítási kötelezettségével. Vagyis "B"-nek kellene fizetnie mindent.

De ha nincs megállapodás, lehet vitatkozni...

Sziasztok!
Szennyvízcsatornával (és aknával) kapcsolatban kérdeznék.
Adott két ingatlan (legyen A és B), sajnos osztatlan közös a tulajdon, de a telek és a két ház fizikailag egy kerítéssel el van választva.
'A' ingatlan szennyvize a saját telekrészén lévő csatornába/aknába folyik, B épület szennyvízcsatornája és aknája ugyanezen az A területen helyezkedik el. B tulajdonosnál, B telken folyamatosan visszabugyog a szennyvíz.
A felajánlotta, hogy B ássa fel a kertjét, igazítson és/vagy cseréljen csöveket.
B-nek ez nem felel meg, azon cirkuszol, hogy A csináltassa meg az aknát (emelje meg, süllyessze le, passz), és állja is a költségeket.
Az ingatlanok többszörös eladáson mentek keresztül; kideríthetetlen, hogy ki és mikor adott engedélyt arra, hogy B épület szennyvízcsatornája A épület telkén menjen keresztül.
Kinek van itt igaza? A? B?
Kérheti A, hogy vigye el onnan a csövet B és csatlakozzon az utcai hálózatra? Illetve: osztatlan közös tulajdonnál is játszik az elbirtoklás? (15 éve már biztosan ott van a cső ill. az akna) Ha igen, úgy a vezetékekre a szolgalmi jog bejegyzését kérheti B? Ezzel párhuzamosan: A kérheti a szolgalmi jog bejegyzése okán az értékcsökkentés megtérítését?
Kicsit bonyolult, de hátha kapok rá választ. Köszönöm.

Izzy,

Termőföld eladásnál sokaknak van az Fftv. szerinti elővásárlási joguk, tulajdonostársaknak, szomszédos ill, helyi földműveseknek.

Ha tudod a helyrajzi számot, kérd le a tulajdoni lapot (évi kettő darab az ügyfélkapuval ingyenes), azon látod a tulajdonostársak nevét, címét, illetve látod a települést, amihez tartozik.
Én írnék levelet az első körben a tulajdonostársaknak, felajánlva megvételre, illetve felkeresném a helyi önkormányzatot, és ott kérnék segítséget.

sziasztok
en orokoltem a nagymamam utan egy darab foldet, osztatlan kozosben
a nagymamam 40 eve meghalt en nem is ismertem
a fold még az edesapam nevere sem kerult ra mert o sem tudott rola valoszinuleg, mivel az apukam is meghalt mar, igy en maradtam egyetlen orokose
A foldrol semmit sem tudok, azt sem hogy hol van eshogy csinalja e valaki (valoszinuleg igen)
a helyrajzi szam megvan de ennyi
el szeretnem adni inkabb mert ugyan minek az nekem ha eddig nemnis tudtam a letezeserol hirtelen meg az olembe pottyant....
hogyan jarjak el?
koszi a valaszokat

athlasz,

Az Fftv. hatálya alá tartozó földterületek esetén elővásárlási joga csak földművesnek van, és közöttük van felállítva sorrend (földet használó, szomszéd, helyben lakó, stb. és ezek kombinációja).
Néhány kivétel van (öröklés, közeli hozzátartozók között,stb), ilyen a tulajdonosárs is, de csak egyetlen esetben : ha a közös tulajdon megszűnik (Fftv. 20.§ 'b' pont).
Vagyis ha csak egyet vennél meg, akkor nincs kivétel tulajdonostársra, csak földművesként lehetne.
Ha megvennéd az összes többit egyszerre az adott hrsz alatt, akkor nem lenne földművesnek elővételi joga veled szemben.

Több, azonos ranghelyen álló elővételre jogosult közül az eladó tetszése szerint választhat. (Fftv.22.§(2)).

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Az összes földműves után.

Üdv!
Lenne egy kérdésem: van egy külterületi, osztatlan közös tulajdonú telkem. Ez úgy néz ki, hogy egy helyrajzi számon van 20 kiskert (papíron gyümölcsös, de mindenki kiskertnek, nyaralónak használja). Mindegyik ugyanakkora méretű, külön elkerített telekrész. Most fent van egy kifüggesztés, valaki eladja a részét. lyenkor ha tulajdonostárs vagyok, mivel egy hrsz. az egész, van elővásárlási jogom? Nem vagyok földműves, gazdálkodó... Illetve ha igen, és esetleg több tulajdonostárs jelentkezne, mi alapján határozzák meg hogy ki élhet az elővásárlási jogával? Szerzés éve pl.?
Köszönöm!

Az bizony, kemény. :)

Szenteste külföldön, távol a családtól...
Azt már nem mertem írni, hogy énekeljük el közösen a menyből az angyalt..:D

(A függőség kemény dolog. :P )

Szenteste nincs más gondotok?

drbjozsef
Köszönöm!

Sandel,

A kifüggesztés alapján feltételezem az Fftv. hatálya alá tartozik a telek.
Ez esetben nincs elővásárlási jogod, az minden esetben csak földművesre vonatkozik. (néhány kivétellel, de az sem érint téged, pl. a sima tulajdonostárs, ha a közös tulajdon megszűnik)

Sziasztok!
Van két szomszédos telek ( A és B ). A tulajdoni viszonyok mind a kettőnél osztatlan közös.
Nekem A-ban van tulajdon részem.
B-ben valaki szeretne megvásárolni egy részt, kivan függesztve.
Kérdésem: Van-e elővásárlási jogom?
Egyikünk se földműves...stb

zimmezum,

„. A kérdésem az lenne, hogy ha bevásárolom magam a szomszédos osztatlan közösbe, utána tudom-e majd egyesíteni a részemet a mellette lévő 1/1-es telkemmel?”
Ha mindkét kialakuló új telek megfelel a helyi szabályoknak, akkor elvileg igen.

„Ha jól sejtem, ehhez az összes tulaj hozzájárulása kell, és anélkül legfeljebb peres úton tudom majd az egyesítést megoldani?”
A telekalakításhoz kell a beleegyezésük. Hogy perrel? A közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatsz, és mivel az elsődleges a természetbeni megosztás, ezért elvileg lehetséges, hogy a te részedet leválasszák, ha a fenti szerint a feltételeknek mindenben megfelel. Valszeg az egész költségeit állhatod.

„Az is eszembe jutott, hogy felajánlok nekik pár négyzetmétert ajándékba hogy motiváltabbak legyenek, ha lehet ilyet, mégiscsak jobb mint pereskedni. Félek hogy belecsúszok valami végtelen nyűglődésbe, és annyit nem ér az egész projekt, akkor bele se kezdek. Mások hogy szokták ezt intézni?”
Más nincs. Vagy megegyeztek, amiért bármit felajánlhatsz, vagy per.