dragon
Mindkettő....avagy bármelyik élhet a jogorvoslati jogával, mivel mindkettő az ingatlannal rendelkezni jogosult.
A 46/1997-es KTM rendeletet nem érdemes olvasgatni (hacsak nem a szép szófordulatok és a simulékony stílus miatt), mivel már 2 éve hatályát vesztette. Azóta már a helyébe lépett 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet is elvérzett a jogalkotási lázban.
„A tulajdonos rendelkezik a haszonélvezeti joggal való kijelölésről is, így a tulajdon felett a haszonélvező nem rendelkezhet, hiszen akkor önmagának is adhatna haszonélvezeti jogot.”
Ennyi zöldséget, ezen az úton eljutunk a monarchiáig.
„véleményem szerint csak az tekintendő a használatbavételi eljárásban ügyfélnek aki a tulajdonlapon tulajdonosként van bejegyezve.”
A vagyonkezelő, használó, haszonélvező meg örüljön, hogy megférhet a tulajdoni lapon.
A kérdés az, hogy egy telekkönyvileg bejegyzett ingatlan esetében tulajdoni lapon jegyzett "tulajdonos" és tulajdoni lapon jegyzett "haszonélvező" közül melyik gyakorolja a szomszéd használatbavételi engedélyére való fellebbezés jogát.
A használatbavételi engedély megszerzését törvény és rendelet szabályozza.
2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól:
"Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére
irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója."
Nézzük meg, hogy a jogszabály másként rendelkezik-e az ügyfélkörről, és bizony azt találjuk, hogy a
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról:
Az építési, bontási, fennmaradási, rendeltetés-módosítási jogosultság igazolása és az értesítendők adatainak beszerzése
5. § (2)
"Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, így különösen:
A rendelkezési jog gyakorlójáról pedig azt találjuk, hogy:
"A tulajdonjog tartalma
A tulajdonjog az ingatlannal kapcsolatos jogosultságok teljes körét biztosítja a tulajdonos számára. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem, a használat és a hasznok szedésének joga, valamint a rendelkezési jog."
Nyilván a tulajdonjogot a telekkönyvi nyilvántartás szerint jegyzett tulajdonos gyakorolja, mely személy gyakorolja a kérdéses használatbavételi engedély eljárásban jelölt "szomszéd rendelkezési jogot" is, ugyanis a "Rendelkezési jog:
A tulajdonost megilleti az a jog, hogy másnak átengedje az ingatlan birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát."
A tulajdonos rendelkezik a haszonélvezeti joggal való kijelölésről is, így a tulajdon felett a haszonélvező nem rendelkezhet, hiszen akkor önmagának is adhatna haszonélvezeti jogot.
Tehát mivel a használatbavételi engedély ügyfeleiről az eljárás nevesítve rendelkezik, és kijelöli az ügyfélként a rendelkezési jogot gyakorló személyt,ezért véleményem szerint csak az tekintendő a használatbavételi eljárásban ügyfélnek aki a tulajdonlapon tulajdonosként van bejegyezve.
Általában kártérítési igényeik vannak, az építkezésekkel okozott kárukat szeretnék, ha megtérítenék. Sajna általában nem tudják, hogy ennek semmi köze az építésügyhöz. De van olyan is, hogy "csak"...mivel eddigre már ennyire megromlott a jószomszédi iszony.
A Ket szerint nem kell indokolni a fellebbezést.
Ez igaz utólag visszaolvasva. De csak érdekelne mit fellebbezett meg a haszonélvező, inkább az hogy -miért fellebbezett ?
Ptk: A haszonélvezet és a használat
157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.
(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
Ergo nincs igazad, ha van haszonélvező, akkor a tulajdonos rendelkezési jogai korlátozottak.
Egyébként meg pont az ügyféli mivoltát vitattad, amikor aztírtad, hogy nincs joga fellebbezni.
Nem is az ügyfél mivoltát vitatom !
A tulajdonos jogait nem lehet elvonni és korlátozni !
khmmmm
Mindenki ügyfél, aki a tulajdoni lapon szerepel.
Az-ingatlan hasznaival rendelkezik, nem az ingatlannal. A hasznok szedésének jogában megelőz mindenki mást,de az ingatlan feletti rendelkezés teljes mértékben a tulajdonost illeti meg. Olvass egy kis PTK-t. Még a régit !
Természetesen ügyfélnek minősül, így jogában áll fellebbezni. A is az ingatlannal rendelkezni jogosltak körébe tartozik.
Nem és igen !
A haszonélvező nem gyakorolhatja a tulajdonos jogkörét !
Mit fellebbezett-meg GT "zavarod az élvezésben" ?
Az építkezésünk befejezésével használatbavétei engedély iránti kérelmet adtunk be az elsőfokú építésügyi hatósághoz. A hatóság az eljárásnak megfelelően értesítette az eljárásban ügyfélnek tekintendő személyeket, szomszédokat és hatóságokat.
A telekkönyvi nyilvántartás szerint a szomszéd telek tulajdonosa XY nem élt fellebbezési jogával, de a haszonélvezeti joggal bejegyzett GT fellebbezést nyújtott be.
Kérdésem, hogy a nem rendelkezési joggal bíró, hanem haszonélvezeti joggal bíró személy a használatbavételi engedélyezési eljárásunkban ügyfélként veendő-e figyelembe, vagy csak a rendelkezési joggal bíró személynek van jogosultság fellebbezéssel élni?
Azt jelenti, hogy bár jogszerűtlenül lett az engedély kiadva, de az ügyfél jóhiszeműsége meg nem kérdőjelezhető, ezért a szerzett és gyakorolot joga (az épületet használatba vette) miatt az engedélyt nem lehet visszavonni, vagy megsemmisíteni. Ergo használatbavételi engedély van.
A másik ügyben fordulj ügyvédhez.
Előzőhöz kieg...
Az ügyemhez még egy érdekes idézetet engedjenek meg. Ez az államigazgatási hivatal által elvégzett vizsgálati anyag része.
"A fentieket összegezve megállapítható, hogy a xxxx/2008. számú határozat törvénysértő, de jogerős és végrehajtható, így az építtető jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogára tekintettel a Ket. 115.§(4) bekezdés c) pontja alapján felügyeleti intézkedés nem tehető"
Kérem, segítsenek a kiemelt rész értelmezésében!
Üdvözlet!
Segítséget, tanácsot kérnék.
Lakásvásárlásunk érdekmúlás címen meghiúsult, eladónk fél éve nem reagált elállási nyilatkozatunkra.
Elállásunk okai:
Eladóink mindezek mellett nem hajlandók visszafizetni vételárrészünket.
*
Ügyünk szerződésünk keltezésétől másfél éve csúszik, eladó semmilyen kártérítést nem vállal fel, közös megegyezésbe nem hajlandó belemenni...
Kérdezném, hogy a már bevont államigazgatási hivatal mellett milyen további fórumon tehetem meg feljelentésemet, adhatom be kárigényemet. A fogyasztóvédelmi hivatallal a napokban vettem fel a kapcsolatot, érdemi válasz onnan még nem érkezett.
Előre köszönöm válaszukat!
Jogos. Nincs.
Lakóingatlan esetében nem bontatnak, de itt számos melléképületről van szó.
15 éve szigorúbban voltak a szabályok, akkor még garázsra is kellett építési engedély.
Tisztelt Szakértő(k)!
Családunk nyaralójához jó 15 évvel ezelőtt kibővítettük garázst, valamint egy terasz és egy műhely-pince lett a telekre építve melyekhez nincs és nem is volt építési engedély, ugyanis az akkori jogszabályok szerint nem kellet, mivel a tároló már megvolt, a terasz és a műhely pedig nem emelkedett 1 m-re az talajszinttől.
Szóbeli véleményezés során az önkormányzat megtagadta a fennmaradási engedély kiadását, mivel az új jelenleg hatályos építési rendeletük szerint, ezekkel a felépítményekkel meghaladja a telek jelenlegi beépíthető százalékát a beépítettség.
Az akkor hatályosbeépítési mutatóknak megfelel a beépítettség.
Kérdésem, hogy jogos-e az önkormányzat érvelése, vagy van valamilyen módja hogy a fennmaradási engedélyt megszerezzem?
Előre is köszönöm!
Amit előirnak neki !
Általában a helyi Vizmü labor vizsgálja be s ad szakvéleményt, nekik erre megvannak az előirásaik.
A kivitelező milyen vízminőség vizsgálatokat köteles elvégeztetni a használatbavételi engedélyhez, ha az ingatlanhoz fúrt kút tartozik? /biológiai, kémiai/
Pontosan :)
fkrisz
Akkó minden renbedn. ;) Legalább egy kicsit elbeszélgettünk. :D
Imma!
Az már a tanyaközpont...de ebbe ne menjünk bele. A 6000 általános előírás, azonban csak ott lehet élni vele, ahol azt a helyi építési szabályzat is megengedi. ;)
Sziasztok Köszönöm a segítségeteket! Igazából ma friss híreket kaptam az épületről, mégpedig nemrégiben átminősítették (Kecskemét) Belterületté, és mint megtudtam a használatbavételi engedélyt is megkapta az épület :) . Mégegyszer köszönöm a segítségetek!
Szemöldököt felhúz az általános előírásra. Egy hónapja még nem volt általános.
Egyébként nem a méret a lényeg. 6e nm-nél sem lehet szántóföldre lakóingatlant építeni.
6e nm-től lehet tanyagazdaságot kialakítani, és ott már 10% a beépítés mértéke. De ott sem 600nm-es palotát építenek, mert akkor össze kellene költözni a lovakkal, kecskékkel, tyúkokkal és a takarmányt használnák szőnyegnek, a tüzifarakást meg ruhafogasnak.