Ügyvédek

Közvetlenül keresték meg külföldről, az ügyre vonatkozó egyedi kérdéseket tettek fel, amire az ügyvéd válaszolt, hivatkozásokat is megjelölt. Ebből már eldönthető, hogy az illető vállalkozik-e, vagy sem.

A felháborodás akkor lenne jogos, ha az ügyvédi iroda interneten, ingyenes kérdésfeltevést is lehetővé tenne.

Ügyvéd tv.
Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A számlát mire állította ki? Ha nem állapodtatok meg a díjban, akkor mire fel számláz? Ha nem érzitek jogosnak, akkor írásban vissza külditek a számlát és ha gondja van, majd elő áll vele.

Én laikusként ezt olvasván: MEGÁLL A JÓZAN ÉSZ!!! A véleményem további részét megtartom magamnak, viszont én is érdeklődéssel várom a szakszerű pontos választ.
A továbbiakban mihez tartást végett jó lesz tudni a számlázás alapját. Én eddig a küszöb átlépését tudtam, mint számlázási ok és alap.

Kifelejtettem:

kifejezett keres nelkul valaszolt nekem a kerdesekre, amire nem lett volna koteles, onhatalmulag dontotte el, mi a kerdeseket kozvetitettuk, hogy tudja, mirol van szo.

A kerdesekre adott valaszai (par sor) egyebekben tulzottan altalanosak ahhoz, hogy komolyabb jogaszi munkat igenyeltek volna, viszont ahhoz, hogy a megbizo eldontse, egyaltalan akar megbizast adni, muszaj volt kozolni vele - amire nem lett volna koteles valaszolni egyebkent meg ilyen formaban sem.

Arra vonatkozoan, hogy esetlegesen ezt velunk, "kozvetitovel" (akik lenyegeben neki akartunk egy kis uzletet hozni) fizetteti ki, semmifele utalast nem irt, se szobeli, se irasbeli informaciot a koltsegeinek felallitasarol, oradij, atalany, elszamolas alap, barmi, akarmi, nem adott.

Nem talaltam a magyar jog vonatkozo szabalyaiban olyan rendelkezest, amely kimondana, hogy ilyen esetben is dij illetne a kollegat, megbizasnak pedig egy kotetlen erdeklodes nem minosul.

Ti hogy latjatok a vazoltakat?

Sziasztok, udv ujra!

Egy kis kollegialitasi szokasjogi kerdesben kernem a kedves segitsegeteket, ugyanis vagy mi elunk kulfoldon alomvilagban, vagy tenyleg ennyire inkorrekt volt az ugyvedkollega, akihez fordultunk.

Biztos lesz olyan, aki ezt a kerdest cikinek erzi, de engem nem zavar, par eve vagyok a szakmaban kulfoldon (a jogasz karrierben mar irtam errol) es ugy nez ki, valami mashogy mukodik kint, mint otthon.

Volt egy helyi (tehat kulfoldi) erdeklodonk, aki tolunk kert segitseget, hogy magyar ugyvedi irodat szerezzunk neki egy bizonyos orszagreszen, ahol egy vallalkozast inditana.

Az egyik kollegam javasolt egy irodat, es mondvan, hogy en vagyok a magyar, vegyem fel veluk a kapcsolatkt, megtettem.
A magyar kolleganak megirtam hogy volna 1 kerdezonk, ezek lennenek a kerdesei, milyen feltetelekkel es mennyi idokvotaban tudna vallalni a megbizast VELE.

Kerdesekre irt par sornyi, meghivatkozasokkal tuzdelt visszakerdezest a magyar kollega, es hogy ilyen es ilyen koltsegekkel, ennyi ido alatt tudnak vallalni, valamint hogy ezek az adatok most arra a kerdeskorre vonatkoznak, amiket irtam neki.

En tovabbitottam ezt a mi kerdezonknek, majd irtam a magyar kolleganak is, hogy tovabbitottam, es hogy majd jelezzen, ha megbizta a kerdezonk.

Meg annyit kertem tole, egy tudomanyos publikaciommal kapcsolatos ugyben, hogy kollegialisan segitsen nekem annyit, hogy ha esetleg van hozzaferesuk bizonyos magyar torvenytarhoz, amihez nekunk nincs, kuldjon at nekem onnan egy torvenyt. Ezt megtette.

A kerdezorol nem hallottunk tobbet, a magyar kolleganal ugyancsak nem jelentkezett.

A magyar kollega pedig ket ev utan most az en nevemre kuldott egy szamlat az ugyvedi irodankba...nem erjuk el es, nem tudjuk, mire fel koveteli.

Ti mindezt hogy ertekelitek?

Nem adtam neki megbizast.
Az eset felvazolasahoz, hogy megitelhesse, mirol van szo, muszaj volt neki leirnom, amilyen kerdesei voltak a kerdezonek.
Hiszen enelkul hogy valaszolhatott volna arra a kerdesre, hogy elvallalna a megbizast?
Milyen alapon vette megbizasnak, hogy erdeklodtunk?
Van erre valami iratlan szabaly amit nem ismeruk?

Vagy arra fel kuldott szamlat, hogy megkertem, kollegialisan kuldjon at nekem egy torvenyt?

Magyarorszagon a kollegialitas nem azt jelenti, hogy kisegitjuk egymast ilyenekkel?

Kerlek, szoljatok hozza.

Udvok,
Szolotoke

A büntető törvénykönyvben szerepel, hogy milyen bűncselekmények esetén büntethető a feljelentés elmulasztása. Ezek az állam elleni bűncselekmények. A Büntetőeljárási törvény viszont kötelezővé teszi a hivatalos szerveknek, hogy tudomásukra jutó bűncselekmények esetén kötelesek feljelentést tenni. JOGI SZAKEMBEREK ÁLTALÁNOS FELJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE NINCS.

Jaj.

Üdv!

Szerintem hatályon kivűl kellet volna helyezni. Minden jogi szakembernek hivatalból jelenteni kell, ha büncselekmény jut a tudomására.

Törvényes vád hiányában nincs jogszerű ítélet

Mert szerinted mit kellene csinálnia?

Tisztelt Fórumózók!

Pár jogi kérdésre kérném válaszotok?
Ha egy eljárás során, a bírósági szakaszban újjabb elkövetők kerűlnek
azonosításra és azt a bíróság figyelmen kivűl hagyja eljárási hibának számít-e?
És ha igen milyen mértékű? És ugyanezt megteszi a másodfokú bíróság is. Lehet-e a jógerős ítélet után hatályon kivűl helyezést kérni? Megtehetem-e én mint elitélt? Ha igen mi a módja?

Te mondtad neki, hogy hitelesen adja elő. Neked is hitelesen előadta. A tárgyaláson elhitte, hogy ártatlan.Ha a tudatában is az ártatlanság él, akkor a felfüge is jogtalan.

"sőt a terhelt is ahelyett, hogy röstelné magát, vélt eljárási hibákba kapaszkodik, és hogy úgy monjam, még neki áll feljebb"

Igen ez általános, de ebben néha mi is közrejátszunk.
Én pl. igen alaposan felkészítem a védencemet, hogy a tárgyaláson hitelesen adja elő az ártatlant, mivel ha ő sem hisz benne, hogy is hinne benne bárki más.Sajnos ez sokszor annyira sikeres, hogy ha kijövünk egy felfüggesztettel a letöltendő helyett, akkor fel van háborodva, hogy elcsesztem, hiszen ő ártatlan:-))

Ha tényleg semmi köze, akkor nincs mit hivatkozni belőle. Ha viszont érdemben lehet rá hivatkozni, akkor van köze hozzá.

Köszönöm, az ügyvédem is ezt mondja, csak nekem olyan etikátlannak tűnt, mert szerintem annak ehhez az ügyhöz semmi köze.

Már megint egy olyan kérdés, amely már a feltevésben is csúsztat.
Azt nyilván nem komolyan kérdezed, hogy eljárhat-e ügyvéd ugyanazzal a személlyel szemben két különböző jogvitában. Hiszen miért ne járhatna?
Ha pedig a mostani perben relevánsak a korábbi eljárás adatai, akkor nem hogy felhasználhatja azokat, hanem köteles őket felhasználni.

(Nagyon gyakran tapasztalni a Fórumon - és természetesen a Fórumon kívül is a társadalmi életben - hogy a kötelezett, az adós, sőt a terhelt is ahelyett, hogy röstelné magát, vélt eljárási hibákba kapaszkodik, és hogy úgy monjam, még neki áll feljebb. Szerintem ez egy elég aggasztó jelenség.)

Tisztelt Ügyvéd Hölgyek és Urak!
Érdekelne a véleményük, hogy a peres felet képviselő ügyvéd felhasználhatja-e polgári perben a perbeli ellenfélről korábban a munkája során tudomására jutott adatokat? Az ügy lényege és pikantériája, hogy két éve lezárult fizetési meghagyásos eljárásban ő képviselte a mostani perbeli ellenféllel szemben a jogosultat, e perben irrelevans személyt, s az ily módon birtokában lévő adatokkal érvelt a perben.
jucus

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor ügyvéd úr!

Èrdeklödnék, hogy Önnek szakterülete Társadalombiztosítás/Nyugdíj/Rokkantnyugdíj?
Van egy perbeli ügyem a Munkaügyi Bíróságnál.

A fö problémám az, hogy a magyar ORNYFI nem ismeri el a Németországban megállapitott 50%++rokkantságom, az orvosi papirokat sem, holott a Tanács 1408/71 6-dik rend. bekezdése szerint, a hatóságok között létrejött megállapodásnak értelmében olyannak kellene kezelni, mintha az adott állam területén Mo-n készültek volna.

Az Eu 883/2004 és 1408/71 rendeletek is "A szociális rendszerek Európai Közösségen belüli koordinációról" szólnak.

Ezeket a rendelkezéseket a Munkaügyi Bíróság állítólag nem ismeri. Ùjabb vizsgálatot akarnak elrendelni, holott 3 éve húzódik az ügy és eddig erre nem volt szügség. Sem kételyt, sem más okot nem jeleztek eddig. Mindig elutasítottak látatlanba, de én fellebeztem.

Mi Magyarország jogi helyzete az Eu-s rendelkezéskkel szemben? Az egyezmenyek alapján az EU-s rendeleteknek van prioritása, hiszen a koordináció a cél és ezt Mo is akceptálta.

Mielöbbi válaszát várva, tisztelettel:

Bo-Le

Előfordult már....:))

A gólytáborban dugnak a gólyák?

A kubai „akár hosszabb időre is visszamehet vendégként” - ez volt a nyomtatott sajtóban(nem HVG, még mielőtt... :D)

VV ügyvédnőről amúgy nekem az jutott az eszembe, hogy még mindig a gólyatáborban képzeli magát(igen, néztem tegnap).

Lehet, hogy van remény, valahol mintha azt olvastam volna, hogy a "kubait" visszaküldik:) (Persze elég érdekes lenne, ha a RTL már a saját maga által felállított szabályokra is tenne. Gondolom ebben az esetben majd a "kubait" kiszavazóknak is visszafizetik az SMS-ek árát....)

Erről a románcról nem hallottam, de akkor ezek szerint ügyvédnő a fiatal fiúkat szereti?:))

Igen, mert sem az '56-os szabadságharcosok becsmérlésénél, sem a villaszereplésnél nincs túl sok jelentősége annak, hogy a főszereplő ügyvéd. Ilyen erővel azt is leírhatnák, hogy szakállas, szőke, szemüveges, skorpió - ami mindkettőjüknél a legjellemzőbb: magamutogató - vagy hogy a nyolcadikos megyei töriverseny harmadik helyezettje.

"Az ügyvédcsajt megdugta már valaki?"

Tudtommal még nem, de nagyon szerette volna a hölgy, ha a villából azóta már kiesett 18 éves (!) "kubai" ezt megteszi.

Most meg azt olvasom, hogy a kaszinótojáskenésről elhíresült Gyurcsány-párti ügyvéd úr egy idős nő 55 évvel ezelőtti tetteivel kapcsolatban tartotta szükségesnek a nagy nyilvánosság előtt megfogalmazni nem túl hízelgő véleményét.

Természetesen (ha vállalja ezek jogi és nem jogi következményeit) mindenkinek joga van ahhoz, hogy VV villába menjen, hogy közintézményben kaszinótojást kenjen egy kitett plakátra, sőt még arra is (ha ezt ízlésesnek tartja), hogy egy idős hölgyet mocskoljon.

De könyörgöm, ezen cselekedeteknél miért kerül mindíg megemlítésre, sőt kihangsúlyozásra, hogy az illető ügyvéd??? (Egyik említett személy sem "ügyvédi tevékenysége keretében" tette amit tett.)

Tegnap este egy nagyobb társaságban voltunk, ahol szó esett ezekről az ügyekről is, és többen is kifejtették, nem gondolták volna, hogy az "ügyvédek" (természetesen így, általánosítva) ilyen............-ok. (A szó nem tűr nyomdafestéket.)

Kíváncsi vagyok, a Kamara mikor tartja szükségesenek, hogy fellépjen az ügyvédi kar jó hírének megőrzése érdekében.

Még eljöhet az az idő is...