Egy bíró szubjektív megítélése egyenlő az igazsággal?

Fórum → egyéb szakmai témakörök
régebbi elöl     új hozzászólás

Nick Name # 2006.05.30. 15:13

Én meg úgy tenném fel a kérdést, hogy kinek a szubjektív megítélése egyenlő az igazsággal. Valamelyik ügyfélé vagy a képviselőjéé? Mert akkor kapásból perenként legalább két, egymással élesen szembenálló igazság van.

Persze a leginkább szubjektív az esküdtszéki eljárás, hiszen őket indokolési kötelezettség nem terheli, és manapság már kellően manipulálhatóak is (lásd pl. O.J. Simpson). A bíró felettesének idekeverése pedig a helyzet minimális ismeretének hiányára is vall.

Nick Name

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.30. 15:05

Nem fogod elhinni. Pont abban az amerikai rendszerben van a bírónak meglehetősen szabad keze abban, hogy mekkora büntetést szab ki. Az esküdtszék ugyanis nem abban, hanem "csak" a bűnösség kérdésében dönt.

Ráadásul a büntetőügyek túlnyomó többségében az USA-ban sincs esküdtszék.

És még valamit: személyünk túlértékelésére vall, ha a sajűt elítéltetésünkből, pervesztességünkből rögvest az egész igazságszolgáltatási rendszer alkalmatlanságára következtetünk.

Gyricsi # 2006.05.30. 14:49

Köszöntök minden fórumozót!

Lehet kicsit rendszer ellenesnek tünik a címben felvetett kérdés, de csak egy dolog miatt fogalmaztam meg. Ez a dolog pedig abból adódik, hogy tapasztaltam, hogy manapság a bírók többsége a saját (esetlegesen a felsőbb szervek níomásának engedve) alkalmazza a törvényeket és ha csak egy kis kételye támad sem tesz annak érdekében, hogy a TELJES igazság derüljön ki, és a tényleges tettet, annak tényleges súlya alapján alkalmazza a törvény büntető esetleg figyelmeztetés értékü javaslatait. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy annak akiről kiderül, hogy az ítélet ellen anyagilag nincs lehetősége fellebezni, netán bebizonyítani saját állításainak igazát, esetleg ártatlanságát, azon ma a bíróságok/bírók példát statuálnak. Értve ezt ugy, hogy aki nem teheti meg, hogy ügyvédre, perre költsön azt lényegesen súlyossabb ítélettel, birsággal, szankciókkal sulytják, mint országunk tehetősebb tagjait.
Ezzel kapcsolatban lenne két kérdésem:

  1. Miért ad a joggyakorlat lehetőséget arra, hogy a bírák a saját esetleg felettesük meggyőzősése alapján hozzanak bármilyen ítéletet.
  2. Miért nem alkalmazzuk mi is azt a már kipróbált döntési rendszert amit például a sokat majmolt amerikaiak? Nevezetesen döntsön egy pártatlan, egymásról és az ügy mibenlétéről kezdetben nem tudó X tagu ítélő bizottság akik csak az eljárás alatt szereznek tudomást az általuk elbírálandó ügy mibenlétéről.