Kedves Minden Sorstársam!
Én úgy gondolom,hogy az ügyünk nem kap kellő nyilvánosságot. Én javaslom, illetve szeretném, hogy az ATV-ben Kálmán Olgához fordulnánk és kérnénk foglalkozzon az ügyünkkel. Szeretném, ha L.Suzy képviselne minket, - ne haragudjon, hogy ekkora terhet tennék rá, de annyira tiszteletre méltóan és hozzáértéssel mélyrehatóan ismeri a történéseket ügyünkben - és keresné fel levélben K.O.-t, természetesen felsorakozva mögötte mindnyijan mi, érintettek aláírásunkkal például. Vélemény? Az ATV-nek egyre nagyobb a nézettsége és véleményformálsa. K.O. meghívhatná az illetékeseket, bírókat, alkotmányjogászokat, hogy nyilatkozzanak a nagy nyílvánosság előtt. Mi a véleményetek?Suzy vállalnád, hogy mindazt amit tudsz az ügyről, K.O.-nak megírnád?
MÁV Biztosító
Sajnos azt még nem tartalmazta, mert 2011. máj. 18-án adtuk be a felülvizsgálati kérelmet az LB-hez, de hivatkoztunk az állam mulasztásban elkövetett jogsértésére és azokra a jogszabályokra , amit az Ab is emlit a határozatában!
Mellékeltük az LB korábbi, számunkra pozitiv döntését is,amiben kimondták, hogy a károkozó nem perelhető!
Az Ab határoza 2011. nov. 8-án született, és az én végzésem dátuma, 2011. nov. 11. Elvileg tudhattak az AB határozatáról, de érdemben nem foglalkoztak vele!
L.SUZY
L Suzy, egy olyan kérdésem lenne, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmazta az Alkotmánybíróság határozatára történő hivatkozást?
Ma kaptam mega felülvizsgálati kérelmemre az LB elutasitását, helyben hagyták az I.fokű biróság határozatát, fizetnem kell!
L.SUZY
Az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete levelet írt a Legfelsőbb Bíróság elnökének, amelyben arra kérik a testület elnökét, hogy a vonatkozó jogszabály megalkotásáig függesszék fel a MÁV ÁBE biztosítottak ügyében folyó eljárásokat.
Az INDRA aláhúzza, hogy jogalkotói mulasztás miatt a biztosítottakat további joghátrányok nem érhetik, a marasztaló ítéletekkel elszenvedett károsultakat a jogszerű állapot helyreállításával utólag kártalanítani kell. A civilszervezet szerint minden további határozat, amely az egyetemlegesség elve alapján a MÁV ÁBE biztosítottait kötelezné kártérítésre, az alkotmánybíróság határozatával lenne ellentétes.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy 2010 január elseje előtt nem rendezte azoknak a felszámolás alatt lévő biztosítóval előzőleg megkötött kötelező gépjármű felelősségbiztosításokkal (kfgb) kapcsolatos kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló fedezését. A parlamentnek jövő év június harmincadikáig jogszabályt kell alkotnia a mulasztás orvoslására.
A Legfelsőbb Bírósághoz címzett levél teljes terjedelmében itt olvasható!
L.SUZY
metronom, írtam neked egy levelet.
Phantom,
szerintem be a MÁV ÁBE-nak az autót látnia kellett volna, hiszen nem is lett javítva (gazdasági totálkár). Szerintem ez ellen élt ellentmondással a MÁV ÁBE. Ki látta az autót?
Be kellene kérni a károsult kárbejelntő-lapját. Ebben szerintem nem szerepelhet hivatalosan az előzetes casco igény, mivel ilyen rublika szerintem nincs is a dokumentumon.
Ezen dokumentumból kellene kiindulni, hogy mi volt a károsult egyértelmű igénye a casco vagyonbiztosítótól.
A casco biztosító kizárólag a károsult igénye és meghatalmazása alapján járhat el. A törvényi engedményes örökli az engedményező jogait és kötelességeit, egyben részére is kötelező az érvényben lévő jogszabályok betartása (190/2004).
Javaslom a dokumentumok gyors beszerzését.
A károsult előcascot kért, és ők totálkárra vették az autót. Csak az casco igényét láttam és egy autószállítási számlát.
Az Allianz volt a Casco biztosító és a bíróság kiadott a MÁV ellen egy fizetési meghagyást, ami ellen a MÁV ellentmondással élt.
A rendőrség engem hozott ki felelősnek, a követési távolság be nem tartásával. Az 1. fokú perben a szakértő, autópályán, 5 métert állapított meg, de ezt semmivel sem tudja bizonyítani, de minden tanúvallomás 30 méter felettit állít. Egy kis matematikával legrosszabb esetben is 18 méter felett volt.
Azt én nem tudom, hogy a MÁV-hoz be lett-e jelentve és volt-e a MÁV részéről szemlézés.
Phantom,
A casco biztosítás során történt javítások számláira gondoltam.
A rendőrségi vizsgálat megállapította a káreseményért való felelelősséget?
A károsult milyen biztosítása alapján rendezte a kárt? (casco vagy kötelező?)
Bejelentkezett a károsult a MÁV ÁBE biztosítóhoz?
Milyen számlákra gondolsz? Csak az Allianz utalásáról és egy autószállításról láttam számlát.
A kárfelelősség-vizsgálatnak lhet venni a rendőrségi vizsgálatot?
Ha igen, akkor volt, ha nem akkor nem volt!
A baleset 2006-ban volt, engem 2009-ben hívtak perbe.
Csak azokat az iratokat láttam, amit a bíróság csatolt a "behívóhoz".
Gondolom peredben előzetes casco ügyintézés történt, amiről a MÁV ÁBE és Te sem tudtál semmit. Majd a számlát hetekkel később megküldték a MÁV ÁBE-nak, aki nem fizetett. Ezután perbehívtak 2. rendű alperesként Ptk. 339. (1) alapján.
Ezek szerint a károsult már casco-ra megkapta a kárösszeget.
Ha így történt, akkor a GVH által felderített sablont követi eseted.
A Ptk. 339.(1)-re érdemes a AB mostani határozatát értelmezni a korábban leírtak szerint.
Láttad a számlákat?
Volt kárfelelősség-vizsgálat?
én nem értek az ilyesmihez, de az Allianz perli a MÁV-ot és ebbe a perbe hívott meg mint 2. rendű alperes.
Az ok pedig valami regressz igény. Ezért kérdeztem, mert most kb. 1 milla tőkét akar tőlem (egyetemleges lett az 1. fok).
Gondoltam valahogy bele lehet majd építeni a védelmembe.
Phantom, a két féle biztosító között nincs semmiféle szerződéses kapcsolat.
Érdemes elolvasni az 5 milliárdos Allianz bírságról szóló Gazdasági Versenyhivatal vizsgálat dokumentumát.
A kis biztosítók tiltakoztak a két legnagyobb vagyonbiztosító ilyen előzetes casco ügyintézése ellen.
A nagyok pedig rögzítették: " a cascoból fejőstehenet kell csinálni".
A versenyhivatal megállapította, hogy ez a vagyonbiztosítós gyakorlat egyoldalú és versenyhátrányt okoz az egyoldalú rendszerben kiszolgáltatott kis biztosítók számára.
A 190/2004 jogszabály alapján a kötelező biztosítónak kötelessége a kárfelvétel, a kárügyintézés, a felelősség megállapítása. A casco biztosítók előzetes casco-s kárügyintézése viszont kizárta a kötelező biztosító tényleges kárügyintézését úgy, hogy közben anyagi terhet és hátrányt okozott számára. Ezekben az esetekben a tényleges kötelező biztosítók nem is láthatták a sérült autókat, semmiféle kárügyintézést, felelősségvizsgálatot nem végezhettek.
A MÁV ÁBE pont ez ellen tiltakozott és nem fogadta el a fejős tehén szerepet.
A GVH vizsgálatában a két legnagyobb biztosító (egyoldalú előzetes casco gyakorlatuk alapján) 2005 évben még 3 évet jósolt a MÁV ÁBE-nak...
A casco biztosító miért és mi alapján lépne a károsult helyébe?
metronom, én az elő casconál arra gondoltam, hogy a casco cég egy kárfelmérés után kifizet egy X összeget, utána meg megy a kötelező biztosítóhoz, azzal hogy azt fizesse ki.
Azt nem tudom, hogy a kötelező is csinál-e ilyenkor kárfelmérést. Mert ha ő Y összeget állapít meg akkor nyilván azt szeretné maximum kifizetni.
De mivel a casco cég a károsult helyébe lép, így neki X a kára.
Viszont a kötelező biztosítónak nincs már lehetősége ezt vitatni, mert már megcsinálták az autót.
A lényeg, hogy az elő casco miatt a kötelező biztosítónak van némi hátránya. Ráadásul a casco és a kötelező biztosító között elvileg nem áll fent szerződéses viszony. Vagy igen?
A pótbefizetés lehetőségének felvetése szerintem nem a MÁV ÁBE káreseményeinek idején érvényes jogi normákból következik.
A MÁV ÁBE szerződési feltételei, szabályzata, tájékoztatója és az egyesületi törvény alapján az egyesületi tag nem felel saját vagyonával.
MÁV ÁBE szerződés megkötésekor kizárólag ezen dokumentumokat lehetett felelősen elolvasni, elfogadni. PSZÁF engedély megvolt.
Mentesülés ez alapján is beáll, hiszen az adott helyzetben elvárhatót szerződésével és díjbefizetésével teljesítette a szerződött partner.
A nemzetközi szerződésekben (EU) vállalt állami garancia és a külföldön okozott károk már mwegvalósult megtérítésének logikája alapján a tagállam vagy Kártalanítási Számla, stb. szervezet általi kárkifizetés jogilag megalapozott megoldás lenne.
Az előzetes casco vagy elő casco megértéséhez javaslom a kérdéses biztosító (káreseménykor érvényes)szerződési feltételének, szabályzatának az elolvasását.
Aki megtalálja benne és azzal a tartalommal, mellyel őt beperelték az ne hivatkozzon rá.
Aki nem, az elgondolkodhat, hogy ha nem is létezik ilyen szolgáltatás az adott biztosítónál akkor mi alapján kívánják perelni és kártérítésre kötelezni?!
Nyelvtanilag az "előzetes" vagy "elő" casco egy olyan szókapcsolat, mely melléknévkénti jelentése a végleges casco előtti. Tehát nem egy teljesen másik (szókapcsolatban fel sem tüntetett)szolgáltatás előtti, hanem a végleges vagy sima casco vagyonbiztosítás előtti.
Értelemszerűen a casco és a kötelező két teljesen eltérő szolgáltatás, melyet két teljesen eltérő szerződés és díjfizetés alapján lehet igénybe venni. A két szolgáltatás tartalma és biztosítottja eltérő. Az egyikben kötelező, jogszabályban előírt kárvizsgálat történik (kötelező biztosítója által!) és a károkozó helyett teljesít (kötelező), a másikban kárfelelősség vizsgálat nem szükséges (casco és önrész) és itt kizárólag a szerződött partner sérüléseit kész teljesíteni a vagyonbiztosító saját felelősségére.
A két biztosítás között nincs logikai kapcsolat, azok egymástól függetlenül kötődtek és működnek.
A 190/2004. pedig egyértelműen kizárja a vagyonbiztosítókat (casco) a kötelező rendszerébe való bejelentkezésből. Logikailag itt a kettős vagy többes biztosítás kizárására lehet gondolni.
Sziasztok fórumozok.Kérdésem lenne,Sajnos én is károkozó voltam az én esetem 2007-ben volt de eddig én semmilyen felszólítást sem mást nem kaptam, még a károsultat sem láttam azóta.A volt máv biztosítótól is csak egy papírt kaptam 2010 novemberében hogy besoroltak 1/b,A kérdésem a következő.elévülés idő van e ilyen esetben? Vagy mire számíthatok ..Ügyvédet még nem kerestem fel mert még nem volt indokolt.
Magam részéről, mindegy, csak legyen már vége.
De felmerült bennem két kérdés:
1: Ha az AB szerint szerződéses viszony van a károkozó és a károsult között, és ezért a PTK 339 nem terjed ki a károkozókra, akkor miért kellene a pótbefizetés?
2: vajon az elő-casco alkotmányos-e?
Szeretném felvetni, hogy az AB értelmében szerintetek ki a tag? Azaz mikortól meddig tagsággal rendelkezett személyekről lehet szó? Pl. aki csak 2006-ig, vagy 2007-ig volt a MÁV-nál? (V. ö.: mikor keletkeztek a károk? Mikor volt esedékes a kifizetés?) Aki már 2008-ban sem volt tag, azaz tagi jogait nem gyakorolhatta (volna) a taggyűlésen, az érintett lehet pl. pótbefizetésben? Szerinten nem... Bár a közlönypapír sok mindent elvisel...
Igen, szerintem az AB határozata ugyan nem adja meg a tényleges és azonnali megoldást, de a felperesi (vagyonbiztosítók) tényállást és jogi alapokat, hivatkozásokat megcáfolja.
Az általam ismert esetekben a felperes hivatkozik a Ptk. 339. § (1) bekezdése első mondatára. Ez azonban az AB határozata alapján (szerződéses jogviszony deklarálása!)nem léphet életbe. A pont második mondata és az AB határozata alapján mentesülés áll be, mivel sem a károsult, sem a károkozó által előre nem tervehető, általuk nem befolyásolható eseményként került rögzítésre a MÁV ÁBE nem teljesítése. A károkozó (mivel kötelző díjat fizetet-vagyonelvonás)jogalap nélkül nem gazdagodhatott és maga megtett mindent ami elvárható volt, így egyébként mentesül a kártérítés alól. A történtekért való felelősség vonatkozásában az AB határozat a károkozók felelősségét nem rögzítette, de megjelőlte az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló jogi felelősségét.
A fentiek alapján az általános felperesi tényállások elvesztik megalapozottságukat és ellentétesek az AB határozatával.
Az AB határozata alapján egyetlen károkozó alperesnek sem kell teljesítenie a felperes biztosítók (pl: casco-s vagyonbiztosítók) felé, így ezen perek jogalapja megszünt.
A károsultak által közvetlenül kezdeményezett perekben szükséges megvárni a határozat alapján létrehozandó jogszabályt.
Szerintem ezzel az eredménnyel ki lehetne egyezni.
metronom:
Csak, hogy jól értem:
Mivel az AB kimondta hogy szerződéses viszonyban vagyunk a károsultokkal, ezért a PTK "FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT" fejezete ránk nézve ebben az esetben nem érvényes, azaz nem kellene a bíróságnak ezt figyelembe venni?
Tisztelt Fórumozók, Kiszolgáltatottak!
Elolvasva az AB határozatát szerintem ugyan nem teljes az indoklás, de ez is eredmény a jogállamiság területén.
1.) Az általam ismert felperesi alap hivatkozásokban rögzített FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT Ptk. fejezet és annak pontjai egyértelműen kizárásra kerültek, mivel az AB rögzítette a károkozó és a károsult között szerződéses kapcsolat van.
2.) Az AB rögzítette, hogy a károsult és a károkozó által előre nem tervezhető esemény okozta a problémát, így a felperes által hivatkozott Ptk. 339. § (1) második bekezdése alapján a károkozó mentesülése beáll.
3.) Az AB rögzíti, hogy a károkozó a felperesi hivatkozásokkal ellentétben nem jogalap nélkül gazdagodott, hanem maga vagyonelvonást szenvedett el, melyért jogosan várhat el államilag ellenőrzött szolgáltatást.
4.) Az AB egyetlen pontban vagy lehetőségben sem rögzíti a felperesek által hangoztatott károkozói felelősséget, sőt azzal ellentétes jogi levezetést alkalmaz.
5.) Az AB a jogalkotó felelősségét állapítja meg.
6.) Az AB által feltüntetett jogi lehetőségek egyike sem egyezik meg a felperesek által perben érvényesíteni kívánt károkozói felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel.
Véleményem szerint érdemes az AB határozatát olvasgatni és azzal azonosítható pontokat keresni az amúgy egységes alapokon álló perekben.
Kedves kawa80!
Sajnos csak most néztem rá az oldalra.
Mi volt a tárgyalásodon?
Persze minden a bírón múlik, de annyit azért érdemes megpróbálni, hivatkozással az AB döntésre, hogy kérjük a per felfüggesztését, amíg meg nem születik az AB által rendelteknek megfelelő jogszabály, hiszen anélkül egy már meglévő AB döntés tartalmával ellentmondó ítélet is születhetne.
Lásd az INDRA tájékoztatását: http://www.indrabizt.hu/…mavabe0.html
(A végén van a Fogyasztóvédelmi Bizottságnak írtak, valamint az IKE levele.)
Tisztelt Fórumozók, Kiszolgáltatottak!
Elolvasva az AB határozatát szerintem ugyan nem teljes az indoklás, de ez is eredmény a jogállamiság területén.
1.) Az általam ismert felperesi alap hivatkozásokban rögzített FELELŐSSÉG SZERZŐDÉSEN KÍVÜL OKOZOTT KÁROKÉRT ÉS JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁSÉRT Ptk. fejezet és annak pontjai egyértelműen kizárásra kerültek, mivel az AB rögzítette a károkozó és a károsult között szerződéses kapcsolat van.
2.) Az AB rögzítette, hogy a károsult és a károkozó által előre nem tervezhető esemény okozta a problémát, így a felperes által hivatkozott Ptk. 339. § (1) második bekezdése alapján a károkozó mentesülése beáll.
3.) Az AB rögzíti, hogy a károkozó a felperesi hivatkozásokkal ellentétben nem jogalap nélkül gazdagodott, hanem maga vagyonelvonást szenvedett el, melyért jogosan várhat el államilag ellenőrzött szolgáltatást.
4.) Az AB egyetlen pontban vagy lehetőségben sem rögzíti a felperesek által hangoztatott károkozói felelősséget, sőt azzal ellentétes jogi levezetést alkalmaz.
5.) Az AB a jogalkotó felelősségét állapítja meg.
6.) Az AB által feltüntetett jogi lehetőségek egyike sem egyezik meg a felperesek által perben érvényesíteni kívánt károkozói felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel.
Véleményem szerint érdemes az AB határozatát olvasgatni és azzal azonosítható pontokat keresni az amúgy egységes alapokon álló perekben.