MÁV Biztosító

Ezek alapján nem csak az AB döntés 4. részével marasztalható el a jogalkotó, hanem a PTK-ban is, hiszen:

"Amennyiben a károkozó felelőssége és fizetési kötelezettsége a PTK 339 §-on alapulva a fentiek szerint megállna, úgy álláspontom szerint a PTK-nak azon alapelve sérülne, miszerint a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. Ugyanis akkor az a kérdés merül fel, hogy az üzembentartó által fizetett biztosítási díj, mint ellenszolgáltatásért milyen szolgáltatást nyújt a biztosító, másképpen szólva hol van az egyensúly a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között."

és

"A felelősségbiztosításról szóló 190/2004(VI. 8. ) Korm. sz. r. 2§(2) bek. és 7§(1) bekezdései ugyan kimondják, hogy a felelősségbiztosító köteles a károkozó helyett helytállni, azonban odáig már nem mennek el ezek a rendelkezések ( sajnos mások sem) , hogy kizárnák a PTK 339§-a szerinti jogi alapon az igényérvényesíthetőségnek közvetlenül a károkozóval szembeni útját."

Tehet ebben is sáros a jogalkotó!

Vagy nem?

Az AB határozat elemezgetésének van értelme, ennek nincs.

L.Suzy , Phantom!
Ezek azok a pontok, sarkalatos kérdések amiket már évek óta idézgetünk, lám-lám nem csak nekünk laikusoknak tűnt fel az ellenmondás , hanem a szakember is megfogalmazza a kételyeit és mindjárt megoldást is javasol.

Dr. Fazekas Katalin már 2008. októberében megfogalmazta a problémát,a javaslatot mindenkinek elküldte, aki illetékes volt ebben az ügyben. Most is ott tartunk, ahol akkor, csak most végre született AB döntés!
Eltelt közben 3 év!!!
Sok embert elitéltek, teljesen kikészitettek, tönkre tettek anyagilag erkölcsileg, idegileg!

"Az AB határozat elemezgetésének van értelme, ennek nincs."

Igazad van, tekintettel arra, hogy nincs ráhatásunk arra, hogy az AB ezt is kivizsgálja.

De ha kivizsgálná, akkor abban is elmarasztalná.

Nem azért. A cikkben felvetettek kérdések túlnyomó többségét az Alkotmánybíróság megválaszolta, többek között a 339.§ alkalmazhatóságára vonatkozó kérdést is. Ezért egyrészt az már okafogyottá vált, másrészt az Alkotmánybíróság magyarázata irányadó, és helyes. Szemben a cikkíróéval.

guba, mit jelent a mi esetünkben a "culpa in contrahendo"? A más biztosítók melletti olcsó árat leszámítva. Mert az biztos, hogy akkoriban, akárcsak most is, több olcsóbb ajánlat volt.

A szerződéssel kapcsolatos gondossági és együttműködési kötelezettsége a feleknek. A ti esetetekben ez azt jelenti, hogy kellett, vagy kellett volna mérlegelnetek a megfelelő gondosság mellett, hogy ez egy egyesületi formában működő biztosító, és hogy ennek milyen plusz kockázatai vannak egy részvénytársaságként működővel szemben.

Phantom, szerintem azt jelenti, hogy szuklatokoruen csak a dijat neztuk, nem tudtuk elore, hogy bunozok el fogjak lopni a penzunket. Nekik alap, hogy mindenki tudta, hiszen benne voltak :) Nem lattuk elore ennek kovetkezmenyeit, nem tudtunk hogy mas bune miatt mi leszunk elmarasztalva, pedig regota terveztek.
Amin egyebkent evekig vitatkoztak a birosagok, az LB / AB, kozben minden lehetseges reszletkerdesben egymasnak ellentmondo iteleteket hozva, ennek veget sem lattuk elore, mi buta alemberek.
Ja es elhittuk, hogy ami szerzodest alairtunk, azt be is fogjak tartani.
Hat ezert bunhodunk, mert ilyen hulyek voltunk :)

Az AB hatarozat nekem is kicsit fura ebben a formajaban. Tulajdonkeppen azt mondja, hogy a gazdasagi-politikai elit a szokasos modon, teljesen szakszeruen es jogszeruen fosztotta ki es tette tonkre a kisembereket, es ez igy van rendjen, igy kell mukodnie a modern allamnak. Csak legkozelebb ne legyetek ennyire pofatlanok, sracok, itt van ez az EU meg egyebek... Legyen eleg amit botrany nelkul lehet ellopni.

Guba, a biztositoval kotott szerzodest tekintve nincs semmi plusz kockazata az egyesuleti tagsagnak. Vagy igen? Egyertelmuen benne van, hogy a tagok nem felelosek anyagilag. A PSZAF meg egyeb sohivatalok jova hagytak. A biztosito csodjenek elkerulesere elvileg az egyesuletnel van tobb eszkoz, jobban bele lehet latni a mukodesebe. Elvileg.
Igazabol mindegy. Most azt mondjak, ott csesztuk el, hogy egyesuletet valasztottunk. Ha az Allianz ment volna tonkre, akkor most sapkanemviselesi-potlekot kene fizetnunk. Mindenkeppen megprobaljak raverni a kisemberre, ez a modern allam mukodesenek egyik alapelve.

guba # e-mail 2011.10.19. 10:58

„Az LB döntésével kapcsolatban az is kétségbeejtő, hogy most is hiába van kötelező biztosítása bárkinek, ha a károsult biztosítója úgy dönt, hogy nem fizet, akkor simán beperelheti a károkozót a kár megtérítésére. Nem ígya van? Kérdés: Miért kell kgfb?”

Ezt is megválaszoltam már, de nyilván hiába. Akkor a kedvedért még egyszer megteszem, cserébe kérem, hogy akinek a saját jogérzéke mást súg, lehetőleg ne hülyézzen le, mert nem biztos, hogy ő tudja jobban.
A károkozó a Ptk. 339.§ alapján felelős a kárért. Tőle ezt mindenkor lehet ezért követelni. Ha köt egy felelősségbiztosítást - az most lényegtelen, hogy ez kötelező-e számára, vagy ő maga dönt így - akkor a szerződés alapján követelheti, hogy a biztosító álljon helyt. De, ő továbbra is a felelős a kárért, mert ő okozta, vagyis ha a biztosító nem fizet, akkor tőle, mint a károkozótól ez még mindig behajtható. Hogy egyébként törvény írja elő a felelősségbiztosítás megkötését, ezen a felelősségi viszonyon nem változtat, annak éppen az a célja, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy a kárt sem a károkozó, sem más ne tudja megtéríteni.

És itt van az Alkotmánybíróság válasza, ugyanerre a kérdésre:

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén olyan kár megtérítése alól mentesíti a biztosítottat, melyért jogszabály szerint a biztosított (azaz a károkozó) felelős. A kötelező felelősségbiztosítás tehát a károkozóra nehezedő kártérítési terhet (a kár megfizetését) telepíti át a biztosítóra. A biztosító a kárkötelemben nem lép a károkozó helyébe, hanem pusztán a kár megtérítését (az anyagi terhet) vállalja át az üzemben tartóktól. Ennek a tehernek az átvállalása sem teljes, hiszen a biztosítót a törvényben meghatározott esetekben a károkozóval szemben is viszontkereseti jog illeti meg, továbbá az üzemben tartó az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

A "felelősség" jogi fogalma a következmények viselésére való képességet jelenti, ezt kellene megérteni. Laikusnak nem annyira egyszerű talán, de ez a lényeg, és most már a határozatban is benne van.

Guba:
"A szerződéssel kapcsolatos gondossági és együttműködési kötelezettsége a feleknek. A ti esetetekben ez azt jelenti, hogy kellett, vagy kellett volna mérlegelnetek a megfelelő gondosság mellett, hogy ez egy egyesületi formában működő biztosító, és hogy ennek milyen plusz kockázatai vannak egy részvénytársaságként működővel szemben."

Még mindig nem értem!

1: a PSZÁF engedte működni, mikor én őket választottam! Ebből számomra az következik, hogy rendben van, nincs kockázat, mert a Felügyelet figyel.
2: választhattam volna mást, esetleg olcsóbbat, mert volt. A döntésemet az is befolyásolta, hogy az apum, nagyapám MÁV dolgozok voltak, jómagam is MÁV-os pályára készültem. A névből az jött le,hogy a MÁV illetve az állam áll mögötte. "Magyar Államvasutak Általános Biztosító Egyesület
Alapszabálya (a 2000. október 26-ai Alakuló Közgyűlése által jóváhagyott és a 2001. április 10., a 2002. október 25., a 2003. április 27., a 2004. június 26. és a 2006. október 28. napján tartott Közgyűlések által elfogadott módosítások egységes szerkezetbe foglalt szövege)........."
3: inkább magyar mint külföldi

Mi a "a megfelelő gondosság"?
Egy 58 éves, szakmunkást végző, rossz anyagi helyzetben lévőnél (ez nem én vagyok) mi a megfelelő gondosság?
Egy 8 általánost elvégző, vagyonrakodónál?

guba # e-mail 2011.11.15. 14:43

Igazad van a PTK szerint, csakhogy a jogalkotó elfelejtette ez átírni, hogy ez elvileg a kötelezőre ne vonatkozzon (szerintem). Hiszen elvileg ezért van kötelező, hogy ha kárt okozok a gépjárművemmel, akkor ne engem terheljen a kár kifizetése (benne van az AB döntésben). Ha a kárért én vagyok felelős, akkor, mivel volt az államtól egy kötelezően előírt biztosításom, így joggal elvárom hogy fizessen helyettem.

Guba, hogy válasszak most megfelelő gondosság mellett biztosítót? Éppen a KÖBÉ-vel szemezek, mert olcsóbb és nem hallok róla negatívumot. Pluszként van egy gyorshajtási biztosítása, bár nem szoktam, de emberből vagyok, simán benézhetek egy táblát, tehát jól jöhet.
Olvasgatom a tavalyi mérlegüket, de nem értek hozzá.
Olvasom az alapszabályt, de nem vagyok ügyvéd, nem látom át teljesen, nem tudom, hogy mi lesz ha.....

Ebből kifolyólag tanácstalan vagyok. Mit javasolsz, hogy ne legyek gondatlan? Ez most komoly kérdés, nem szarkazmus!!!!

vjalle # e-mail 2011.11.15. 12:59

Én hajlok arra hogy nem az esetleges sikkasztás miatt volt a "csőd". Elolvastam a http://justiciamavabe.uw.hu/index.php lévő pdf-eket. Nekem eléggé meggyőző.

Szerinted mi a valószínűsége a történtek után, meg az alap létrehozása után egy hasonló esetnek? Nulla kb.

Elég nagy, vagyis pont akkora mint a MÁV-nál volt a "gond" előtt.

Mondjuk annyi a különbség, hogy elvileg van az alap. Bár nekem nem teljesen tiszta.
1: Mikor fizet?
2: Mikor tagadhatja meg a fizetést?
3: Perelhetne engem, ha a biztosítom helyet fizet?
4: Mi van ha nem elég az ott lévő pénz?

Akkor a culpa in contrahendo-ra is tekintettel ne egyesületnél köss biztosítást.

Guba:

Sem erre: Phantom # e-mail 2011.11.15. 16:24
sem erre: Phantom # e-mail 2011.11.15. 16:37

nem kaptam válasz.
Az hogy gondosként ne válasszak egyesületet, kicsit erős.

Ha az egyesületben nem bízol, az meg kicsit erős, hogy ne válassz egyesületet, akkor add el a kocsidat és járjál taxival. Egyébként meg nem én csináltalak, hogy minden hülye kérdésedre köteles legyek válaszolni. Azt kötsz, amit akarsz, vagy kérdezd meg a köztársasági elnököt.

Ne haragudj rám, hogy ilyenekkel bombázlak, de azt hittem hogy tudsz segíteni, hogy van kész válaszod a kérdéseimre. Mivel nem vagyok jogtudó, és abban a hitben éltem, hogy te az vagy.

Ez a "culpa in contrahendo" dolog meg hasonlít a gyakran emlegetett "életszerű" és "nem életszerű"-re. Mondhatni gumiszabály. Ha gondosan jártam el egy szerződésnél, de mégis történik valami, ezt mondják. Bár gondolom bizonyítani nem tudják.

Bár, mint írtam nem vagyok jogtudó, de akkor ez (nem mint szerződésként, hanem mint jogalkotásként) fenn áll az államra, biztos van annak is ilyen szépen csengő neve. Az állam nem gondosan írta meg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvényt. Gondolom rájuk is igaz.

És Téged, Guba, felnőtt embernek gondollak, aki el tudja dönteni, hogy egy neki feltett kérdésre válaszol vagy sem. Az embernek bármikor lehet rossz napja, amikor egy kérdésre azt mondja hogy hülye, bár nézőpont kérdése, mert ami neked hülye kérdés (tudod a választ rá, mert jogtudó vagy), az nekem fontos kérdés (én nem vagyok jogtudó, nem tudom a választ).

Idézlek:
"Az AB határozat elemezgetésének van értelme, ennek nincs."

Akkor ennek van?

"Ha az egyesületben nem bízol, az meg kicsit erős, hogy ne válassz egyesületet, akkor add el a kocsidat és járjál taxival. Egyébként meg nem én csináltalak, hogy minden hülye kérdésedre köteles legyek válaszolni. Azt kötsz, amit akarsz, vagy kérdezd meg a köztársasági elnököt."

Tisztelt Fórumozók!
Nekem, holnap lesz első fokon az 5. tárgyalásom (1.5 millió Ft a kár, én vagyok a "vétkes")
Most akkor az AB által hozott "határozat" miatt változhat valami a peremben???
Erről senki nem beszél!
Az ellenfél ügyvédje szerint semmilyen hatással nincs az ügyemre ez a határozat!
Hivatkozhatok holnap a döntésre?
Valaki tud valami okosat?!
Előre is kössz ( egy szenvedő alany:-( )

Te magadat véded?