Ki a hibás?

Kedves Ildikó,

én nem a biztosítókat, hanem a kötelező biztosítás koncepcióját védtem. A biztosítók híresek arról, hogy ha befizetni/üzletet kötni akarsz, akkor van kerületenként két ügyfélszolgálat tele üzletkötőkkel.

Ha károd van, akkor egy világvégi irodába kell menned, ahol egy-két ember foglalkozik a többezer üggyel.

Nem kaptál valami levelet a biztosítótól? Mert kötelesek küldeni és indokolni.

Kedves világesze2!

Egyébként a koncepció jó,mi sem azt vitattuk, mi royallal a biztosítókat szidtuk. Hiába jó valami elméletben, ha a megvalósítás során „elferdítik”.

Ez már egy régebbi ügy volt, személyesen jártam be, mert egyébként szerintem még most sem kaptam volna pénzt. Egyébként „kötelezőre” kellett fizetni a biztosítónak. De mindegy! A véleményem a biztosítókról minden szolgáltatásuk tekintetében nagyon negatív(pl: casco is)! És egyenlőre az is marad! Ezért a „kötelezőn ”kívül semmilyen más szolgáltatást nem veszek igénybe!

"Egyébként a koncepció jó,mi sem azt vitattuk, mi royallal a biztosítókat szidtuk. Hiába jó valami elméletben, ha a megvalósítás során "elferdítik"."

Akkor nincs min vitatkoznunk, a biztosítók szerintem is szemét banda.
Csak azt nem tudom, hogy teszik a kárügyintéző egyéni érdekévé azt, hogy engem, kárigénnyel való fellépésem során ismeretlenül is próbáljon lepattintani.... Van erre valakinek ötlete?

Talán azt az ügyintézőt, amelyikhez a legtöbb kifizetés tartozik, minden fél év végén kirúgják?

Sziasztok!
Tud vki arrol biztosat, hogy ha 2 autó egyszerre vált sávot ( egyik külsőből a középsőbe, a másik belsőből a középsőbe) és összeütköznek, akkor hogyan döntik el, hogy ki a hibás(lakott területen belül). Válaszokat köszönöm.

Párhuzamos közlekedésnél előírás a jobbra tartási kötelezettség.

Szerintem előszőr is vizsgálni kellene azt, hogy a középső sárban haladó gépjármű mióta ment abban a sávban, mert ha netán lehetősége lett volna rá: miért nem korábban húzódott már szélre.

A szélén haladó bizonyára valamiféle előzetes "helyezkedés" végett igyekezett volna egyet/kettőt beljebb.

Sávváltás előtt oldalra is kell nézni...

Prívát véleményem szerint a középső kocsi a "hunyú", mert neki lett volna nagyobb manőverezési lehetősége.

Lehet hogy a KRESZ tankönyvben egy szituáció is modellezve van.

Kedves Petidoki!
Két forgalmi sáv között levő harmadik forgalmi sávba behajtva forgalmi sávot változtatni /egyik jobbra, másik balra/, akkor elsőként az a jármü hajthatja végre a forgalmisáv-változtatást, amelyik a másikhoz képest előbbre van, ill. a forgalmisáv-változtatást előbb megkezdte.

Ha viszont egymáshoz viszonyítva egyik sincs előbbre, és egyszerre kezdenék meg a forgalmisáv-változtatást, akkor a jobbra eső forgalmi sávban haladó számára kell a továbbhaladást lehetővé tenni.

Kedves Madár2!
Kérlek, ne sértődj meg, de az e rendelkezéseket tartalmazó KRESZ szabályokat azért szívesen elolvasnám a KRESZ-ben... :) Az előbb megkezdésben persze van igazság!

Párhuzamos közlekedésnél ugyan általános előírás a jobbra tartási kötelezettség, kivéve a KRESZ 36. § (2)-(4) bekezdésében foglalt, viszonylag széleskörű szabályozást (pl. személygépkocsival lakott területen belül akár forgalommentes, felfestett forgalmi sávokkal ellátott párhuzamos közlekedésre alkalmas úton egy várost is végig lehet autózni a belső sávban, és ez abszolút szabályos).

A járművek baleset előtti szabályos, vagy szabálytalan megítéléséhez szükséges a járművek kategóriájának, össztömegének és az esemély helyének (lkt. belül vagy kívül) ismerete.

Mivel a sávváltás irányváltoztatással jár (ha jól emlékszem a 29. § (1) bek. szerint), ezért az irányváltoztató járművekre vonatkozó szabályok szerint alakul az általános elsőbbségadási kötelezettség.

Tekintettel arra, hogy e kötelezettség a manőver végrehajtása alatt (a sávváltás befejezéséig) folyamatosan terheli az irányváltoztató jármű(vek) vezetőjét, ezért az ehhez (vagyis a bármely pillanatban felmerülő elsőbbségedási kötelezettség teljesítéséhez) szükséges folyamatos figyelem a jármű(vek) vezetőjétől a manőver befejezéséig elvárt.

E "fokozott" figyelmi állapotban mindkét jármű vezetőjének észlelési lehetősége van arra, hogy a vele párhuzamosan (azonos időpontban) sávváltást kezdő járművet észlelje, és az ütközést a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján elhárítsa. Egyéb feltételek ismerete nélkül azon kevés esetek egyike ez, amikor a járművezetők felelőssége osztott. A körülmények persze módosíthatnak az 50-50%-on, de a gyakorlatban ritkán szoktak.

• ha felmerültek nem tisztázott részletek akkor miért nem volt vmi közös szemle, egyeztetés stb?

• Ha nem volt biztos a felelősség miért küldtek javításra, szerintem ezzel az eggyetlen tárgyi bizonyítékott tették tönkre, ami bizonyíthatná, hogy tényleg volt baleset, és hogy ki milyen irányból érkezett, mekkora sebességgel...

• miért telt el 7 hónap?

• • stb-még sok kérdés felmerül bennem...

Mi a véleményed?

Kedves Autójogász!

Én a Petidoki által felvázolt eseményre megkerestem a KRESZ-könyvben a szituáció modellezését, és azt irtam be szó szerint, csak nem tettem idézőjelbe.

Kedves Madár2 és Autójogász!
Én is úgy tudtam, hogy a jobbkézszabály érvényes egyszerre történő sávváltásnál, meg annak a biztosítónak a kárszakértője is ezt mondta,amelyik most mégis elutasította a kárt. Én nem kresz-könyvben néztem meg, hanem a jogszabályt olvastam végig, abban nem volt ez a szituáció "kidolgozva". Hallottam olyan véleményt is, hogy ez csak lakott területen kívül van így.
Van olyan kresz-könyv ami "hivatalosnak" tekinthető, amire lehet hivatkozni a bíztosítónál vagy egy perben? (Ez már inkább autójogásznak szól) Gondolom a törvény nem dolgoz ki minden szituációt pontosan, hanem a törvény "végrehajtása" a hivatalos Kresz-könyv.?
Jó lenne tisztán látni mielött fellebbezek vagy perelek...
Köszönöm a véleményeket!

Kedves Peti és Madár!

Már előre is elnézést kérek, ha nem értünk egyet ebben a "jobbkezes, jobbról érkezőnek elsőbbséges" dologban, de a vázolt forgalmi helyzetben ez a szabály szóba sem jöhet. Amire Ti gondoltok, az egy valóban létező szabály, és arra az esetre vonatkozik, amikor valamenyik azonos irányba haladó forgalmi sáv közül az egyik megszűnik.

KRESZ 36. § (7): Ahol valamelyik forgalmi sáv megszűnik, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármű csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik addig a jobbra eső forgalmi sávban haladt.

A vázolt helyzetben a 2006.01.06. 22:40:26 -ei bejegyzésemben foglaltakra voksolok továbbra is azzal, hogy ha a balesetben részes járművek baleset előtti tér- és időbeli mozgása nem határozható meg, akkor a balesetért való felelősség sem tisztázható aggálytalanul, így ki ki viseli a maga kárát (Ptk. 346. § (3) bek. - kármegosztáshoz a másik fél jogellenes magatartását kellene bizonyítani legalább közrehatás szinten, ehhez pedig önmagában a baleset ténye, vagy a "tisztázhatatlanság" kevés).

Ha már lehet bizonyítani bármilyen közrehatást a másik fél részéről, de annak mértéke pontosan nem határozható meg, akkor akkor a Ptk. 344. § (2) bekezdése alapján 50 %-os kártérítés jár (hogy a biztosítótól peren kívül megkapod-e, az más kérdés).

A biztosító (kárszakértő) bármilyen ígérete a biztosítót nem köti, és kötelmi igényt sem alapíthatsz rá. Ha tudod bizonyítani, hogy ígért valamit, és téged EZEN ÍGÉRET MIATT kár ért, akkor ezért az úgynevezett bíztatási kárért a biztosító felelős, persze ezt szinte lehetetlen végigverni az igazságszolgáltatáson.

Kedves Autójogász!

Köszönöm válaszaidat és még egy utolsó kérdésem lenne:
Az nem számít "biztatási kárnak", hogy a biztosító gyakorlatilag a kárfelvételi jegyzőkönyvbe "kiirja " javításra az autót, mert azt mondják:" Tessék, ezzel lehet menni a szervízbe" és a szervíznek is azt mondják, hogy vállalják a kárt, mert a szervízben a papirok beadása után a szervíz kér egy hetet, hogy-idézem:" leellenőrizze a jogalapot"és nem kértek tőlem egy fillért sem, hanem ráírták a számlára,hogy :"Javítás kárfelvétel szerint-KÖBE-felelősségi kár". Egy szóval nem mondta a biztosító, hogy tessék megvárni, amíg lezárúl a vizsgálat... nem ez a " Ráutaló magatartás"?
Ha tudom, hogy nem biztos, hogy fizetik a kárt akkor lehet ,hogy meg sem javíttatom azt a kis sérülést vagy legalábbis nem a legdrágább helyen, hanem feleannyiért, nem szakszervízben...
Szerintem ez így teljesen félrevezetés, eszembe se jutott, hogy végül is 7 hónap múlva közlik, hogy nem válalják...

Ez nem bíztatási kár, mert nem a biztosító nyilatkozata miatt keletkezett, hanem a baleset miatt. A baleset során a gépkocsidban már annyi kár keletkezett, amennyiért azt szakszervizben megjavítanák. Lehet, hogy neked nem annyit kellene kifizetned, ha nem márkaszervizben javíttattad volna a kocsidat, de ettől még a te károd nem lett több.

Mégegyszer köszönöm.

Szívesen, nincs mit!