Közjegyző

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

Özvegy # 2007.04.10. 12:28

Tisztelt Fórumozók!
Ismerősöm életjáradéki szerződés kötött egy egyedülálló úrral. A dolog rendben ment, míg a házban egy másik család meg nem látta az üzletet a bácsiban, és, bár már tulajdoni lapon is szerepelt az ismerősöm neve, új eltartási szerződést kötött vele. (Hihetetlen, hogy ilyenre akad ügyvéd, aki ellenjegyzi.) A bácsi 2003. áprilisában meghalt, per lett a dologból. A bíróság 2006. októberében ismerősömnek ítélte a lakást, a második eltartási szerződést érvénytelennek nyilvánította. A következő kérdéseim lennének:

  1. Ha jól olvasom ki a törvényből, a közjegyzőnek még az első hagyatéki tárgyaláskor ideiglenesen át kellett volna adni az ingatlant valakinek. Ez így van? A 3 és fél év alatt az ingatlan állaga jelentősen leromlott. Elmaradt haszon, állagromlás miatt lehet-e a közjegyzőt perelni, és milyen összegre?
  2. Adóbevallás szempontjából mivel igazolható az ingatlan szerzéskori (ez esetben örökléskori) értéke? Az illetéket sem szabták még ki, ami a jövedelemből levonható. Hogy kell elkészíteni az adóbevallást, ha nem lakáscélú ingatlant akar venni?

Köszönettel!

ObudaFan # 2007.04.10. 14:04

Ha tényleg tartási szerződés volt, és nem öröklési szerződés, akkor nem kellett senkinek átadni az ingatlant, mert az a szerződés megkötésével az eltartóra szállt. Ha nem tartási, hanem öröklési szerződés volt, akkor át kellett adni a szerződéses örökösnek.

2. Ha az illetéket nem sazbták ki, akkor még az SZJA nem számolható ki.

Özvegy # 2007.04.11. 07:09
  1. Örökösödéssel megvalósuló életjáradéki szerződés volt, ha jól tudom. A tartási szerződés ugyanaz, mint az életjáradéki? Nekem nem tiszta ez a három kifejezés.
  2. Akkor az adóbevallásban ezt a külön adózó jövedelmet nem idén, hanem jövőre kell feltűntetni?

Azért eddig is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.11. 08:05

1. Olyan nincs.

  • Nem tudunk válaszolni, míg rendesen le nem írod, miről is van szó.

Pl. azt, hogy milyen minőségben szerepelt az ismerősöd neve a tulajdoni lapon.

Özvegy # 2007.04.11. 09:23

Én próbálom rendesen leírni, de pont az a probléma, hogy - mint minden átlagpolgár - nem értek hozzá. A közjegyző, akinek tudtom szerint feladata lenne a jogokról és kötelességekről, az egész jogi helyzetről tájékoztatni a jogi ügyekben járatlan ügyfelet, egyátalán nem segítőkész.
A tulajdoni lapon örökösként szerepelt, de holnapra előkeresi, és mégegyszer megnézi. Amúgy életjáradéki szerződése volt, lehát nem kellett gondoznia (amit lehetőségekhez képest mégis megtett), csak havi pénzt fizetnie. De azt, hogy a kötelességének eleget tett, bizonyítja, hogy a bíróság a lakást neki ítélte.
A kérdés az, jogszerűen járt-e el a közjegyző, mikor ideiglenesen sem adta át az igtatlant az első hagyatéki tárgyaláson?

ObudaFan # 2007.04.11. 17:24

Ha a szerződés szerint már az örökhagyó életében a tulajdonjogot az életjáradékot fizető megszerezte, akkor valóban életjáradéki szerződés volt. Ha ez így volt, akkor nem kellett, nem is lehetett átadni az ingatlant, mert az nem volt a hagyaték része. Ha viszont öröklési szerződés volt, tehát csak az örökhagyó halálával szerezte azt meg az eltartó, akkor át kellett adni.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.11. 18:36

Figyelj, özvegy!y
Tulajdonképpen mi a probléma? Valaki beköltözött abba az ingatlanba, amelyet az életjáradékot fizető így vagy úgy megszerzett?

Özvegy # 2007.04.12. 07:28

Az örökhagyó halálával szerzte meg a tulajdonjogot. A probléma az, hogy 3 és fél évig nem jutott az ingatlanhoz, ami miatt alsó hangon 2 millió forinttól esett el. Plusz az állagromlás. Kérdés, hogy ha a közjegyző egyértelmű hibájából volt-e ez így, lehet-e valami kárpótlást szerezni? Mert a közjegyző nem tájékoztat semmiről, akkor sem tette meg. (Azóta egy bírói letét miatt póthagyatéki eljárást tűzött ki, amit "adminisztrációs hiba miatt" elnapolt. Ismerősőm munkából el, vidékről fel, mert ő nem idézte meg a kellő feleket. Azt mondjuk ki sem ejtette e száján, hogy elnézést, viszont nagyon meg van sértve valamiért.)

Özvegy # 2007.04.12. 08:59

"Életjáradékkal megvalósuló öröklési szerződés."
Tulajdoni lapon: "Elidegenítési és terhelési tilalomaz öröklési jog biztosítására"

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.12. 09:06

Jó. De továbbra sem értem, mi köze ehhez a végrehajtónak? Ha arra gondolsz, hogy neki kellett volna kipaterolni onnan a jogcím nélküli birtokost, akkor tévedsz.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.12. 09:07

...közjegyzőnek... Bocsánat.

Özvegy # 2007.04.12. 10:26

Nem volt jogcím nélküli birtokos.
"Ha a hagyatékot az 58. és 59. §-ok értelmében teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni az örökösöknek."
"Az örökös a neki ideiglenesen átadott hagyatékot birtokba veheti és azt jóhiszemű birtokosként használhatja..."
"Az eljárás folyamán a közjegyző köteles a felek számára jogi tájékoztatást adni."
Az a kérdés, hogy ha a közjegyző nem így járt el, tartozik- e felelősséggel.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.12. 11:20

Nem értelek. Ha nem volt jogcím nélküli birtokos, akkor az öröklési szerződés kötelezettje miért nem vette birtokba az ingatlant a hagyaték megnyíltával? Miért gondolta, és te miért gondolod, hogy ehhez a közjegyző engedélye szükséges?

Özvegy # 2007.04.12. 11:30

Akkor itt van a kutya elásva. A "hagyaték megnyilta" mit jelent? Adott egy lakás, amihez az örökösnek (jelen esetben ismerősömnek) nincs kulcsa. Fel kellett volna törnie? A hagyatéki jegyzőkönyvben nem kellett volna annak a kitételnek szerepelnie, hogy "az ingatlant ideiglenesenen átadom..."? A közös képviselő pl. nem vette át a közös költséget, azzal. hogy nincs papírja, hogy az övé a lakás.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.12. 12:46

A hagyaték megnyílta ezúttal az örökhagyó halálát jelenti. És igen, feltörhette volna, hiszen az abban a pillanatban már az övé volt - és jóhiszemű birtokos hiányában birtokháborítást, magánlaksértést sem követett volna el. A közös képviselők között meg nem ez lenne az egyetlen hülye.
A közjegyzői végzés nem keletkezteti a tulajdont, csak dokumentálja.

Özvegy # 2007.04.12. 13:00

Tehát szerinted a közjegyző nem követett el hibát azzal, hogy a hagyatéki jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az ingatlant "nem adom át senkinek"? Egy alkalommal ismerősöm zárcserétkísérelt meg végrehajtani a lakáson, az ott lakók felháborodása mellett. Õk azt mondták, mutasson papírt, hogy a lakást használhatja. Neki - a közjegyző jóvoltából - ennek az ellenkazőjéről volt papírja. A kihívott rendőr ugyanígy. És neki honnan kellett volna azt tudnia, hogy a per ellenére nem követ el birtokháborítást? Erről a közhegyzőnek nem kellett volna tájékoztatást adnia?
A közjegyző azt dokumentálta, hogy senkinek nem adja át a lakást.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.12. 14:27

Mondjuk, megkérdezhetett volna egy ügyvédet. Annak az a feladata, hogy képviselje, védje a megbízó érdekeit. A közjegyzőé meg más.
A közjegyző egyébként nem dönthette el a magukat örökösnek vallók jogvitáját. Amikor ő - a bíróság döntéséig - nem hozott hagyatéki átadó végzést, akkor nem azt deklarálta, hogy a lakás senkié. Azt nyilvánította ki, hogy ő nem tudja, kié, és nem is jogosult azt eldönteni.
A tulajdoni lappal, rajta az öröklési szerződés tényével és a halotti bizonyítvánnyal egyébként az örökösi és így a tulajdonosi minőség is elég meggyőzően igazolható.

ObudaFan # 2007.04.12. 18:33

A közjegyző mindenképpen hibát követett el. Persze a jogosultnak volt kárenyhítési kötelezettsége - a végzés nélkül is meg kellett kísérelnie birtokba jutni. Ha tényleg volt ilyen affér rendőrséggel is ellátva, akkor persze az ő felelőssége enyhül. Nyilván a kár megosztásának mértéke lehet a vita tárgya.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.04.12. 18:42

Nem kell nekünk mindig egyetértenünk. :)

Özvegy # 2007.04.13. 07:07

Köszönöm szépen! Már tisztábban látok.

Özvegy # 2007.04.13. 07:13

Mondjuk abban egyetérthetünk, hogy a közjegyző elmagyarázhatta volna, mi a teendő, milyen papírral igazolhajta, hogy jogosan bejuthat a lakásba, hiszen "az eljárás folyamán a közjegyző köteles a felek számára jogi tájékoztatást adni." Mondjuk, nem volt ügyvégje. Köteles mindenki ügyvéddel menni egy hagytéki tárgyalásra? Vagy úgy gondolkodott, hogy a közjegyző úgyis tájékoztatja, hiszen ez törvényes kötelessége.

ObudaFan # 2007.04.13. 20:36

KBS,
nem kell. :)

horvath_viki # 2018.12.04. 09:04

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbiakban ismertetettek kapcsán szeretnék segítséget kérni:
A hagyatéki végzés jogerőssé válását követően derült ki, hogy az örökhagyó nevén lekötött betét volt.
Előzőt az örökösök nem tüntették fel a hagyatéki leltárban. Ennek ellenére az illetékes bank állítása szerint azt, hogy az örökhagyó nevén a nevezett lekötött betét volt, megküldték az illetékes közjegyző részére.
A közjegyző viszont azt állítja, hogy ő nem kapott ilyet.
Kérelemmel fordultam az illetékes bank felé, hogy igazolják a közjegyző felé, hogy ők a lekötött betétről szóló információt megküldték a részére.
Mi a teendő ezek után, ha a közjegyző továbbra is azt mondja, hogy ő ezt nem kapta meg azt a hagyatéki eljárás során? Póthagyatéki eljárást (amely díjköteles) kell kezdeményezni az örökösöknek annak ellenére, hogy az illetékes bank azt mondja, ők megküldték a betétről szóló információt?
Mit tudnak tenni az örökösök, hogy fizetésre ismét ne legyenek kötelezettek? A közjegyző hivatalból javíthatja a végzést, amelyért akkor nem számol fel díjat?

Köszönöm szépen!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.04. 09:13

Ha az eredeti hagyatéki eljárásban átadták volna a betétet, akkor magasabb lett volna az eljárás díja.

Nem muszáj kérni a pórhagyatéki eljárást - legfeljebb a banknál marad a pénz.

horvath_viki # 2018.12.04. 15:29

Köszönöm a választ!
Tekintettel az összeg nagyságára, az örökösök nem szeretnék, hogy a banknál maradjon az.