Közjegyző

Mondjuk abban egyetérthetünk, hogy a közjegyző elmagyarázhatta volna, mi a teendő, milyen papírral igazolhajta, hogy jogosan bejuthat a lakásba, hiszen "az eljárás folyamán a közjegyző köteles a felek számára jogi tájékoztatást adni." Mondjuk, nem volt ügyvégje. Köteles mindenki ügyvéddel menni egy hagytéki tárgyalásra? Vagy úgy gondolkodott, hogy a közjegyző úgyis tájékoztatja, hiszen ez törvényes kötelessége.

Köszönöm szépen! Már tisztábban látok.

Nem kell nekünk mindig egyetértenünk. :)

A közjegyző mindenképpen hibát követett el. Persze a jogosultnak volt kárenyhítési kötelezettsége - a végzés nélkül is meg kellett kísérelnie birtokba jutni. Ha tényleg volt ilyen affér rendőrséggel is ellátva, akkor persze az ő felelőssége enyhül. Nyilván a kár megosztásának mértéke lehet a vita tárgya.

Mondjuk, megkérdezhetett volna egy ügyvédet. Annak az a feladata, hogy képviselje, védje a megbízó érdekeit. A közjegyzőé meg más.
A közjegyző egyébként nem dönthette el a magukat örökösnek vallók jogvitáját. Amikor ő - a bíróság döntéséig - nem hozott hagyatéki átadó végzést, akkor nem azt deklarálta, hogy a lakás senkié. Azt nyilvánította ki, hogy ő nem tudja, kié, és nem is jogosult azt eldönteni.
A tulajdoni lappal, rajta az öröklési szerződés tényével és a halotti bizonyítvánnyal egyébként az örökösi és így a tulajdonosi minőség is elég meggyőzően igazolható.

Tehát szerinted a közjegyző nem követett el hibát azzal, hogy a hagyatéki jegyzőkönyvben az szerepel, hogy az ingatlant "nem adom át senkinek"? Egy alkalommal ismerősöm zárcserétkísérelt meg végrehajtani a lakáson, az ott lakók felháborodása mellett. Õk azt mondták, mutasson papírt, hogy a lakást használhatja. Neki - a közjegyző jóvoltából - ennek az ellenkazőjéről volt papírja. A kihívott rendőr ugyanígy. És neki honnan kellett volna azt tudnia, hogy a per ellenére nem követ el birtokháborítást? Erről a közhegyzőnek nem kellett volna tájékoztatást adnia?
A közjegyző azt dokumentálta, hogy senkinek nem adja át a lakást.

A hagyaték megnyílta ezúttal az örökhagyó halálát jelenti. És igen, feltörhette volna, hiszen az abban a pillanatban már az övé volt - és jóhiszemű birtokos hiányában birtokháborítást, magánlaksértést sem követett volna el. A közös képviselők között meg nem ez lenne az egyetlen hülye.
A közjegyzői végzés nem keletkezteti a tulajdont, csak dokumentálja.

Akkor itt van a kutya elásva. A "hagyaték megnyilta" mit jelent? Adott egy lakás, amihez az örökösnek (jelen esetben ismerősömnek) nincs kulcsa. Fel kellett volna törnie? A hagyatéki jegyzőkönyvben nem kellett volna annak a kitételnek szerepelnie, hogy "az ingatlant ideiglenesenen átadom..."? A közös képviselő pl. nem vette át a közös költséget, azzal. hogy nincs papírja, hogy az övé a lakás.

Nem értelek. Ha nem volt jogcím nélküli birtokos, akkor az öröklési szerződés kötelezettje miért nem vette birtokba az ingatlant a hagyaték megnyíltával? Miért gondolta, és te miért gondolod, hogy ehhez a közjegyző engedélye szükséges?

Nem volt jogcím nélküli birtokos.
"Ha a hagyatékot az 58. és 59. §-ok értelmében teljes hatállyal átadni nem lehet, azt ideiglenes hatállyal kell átadni az örökösöknek."
"Az örökös a neki ideiglenesen átadott hagyatékot birtokba veheti és azt jóhiszemű birtokosként használhatja..."
"Az eljárás folyamán a közjegyző köteles a felek számára jogi tájékoztatást adni."
Az a kérdés, hogy ha a közjegyző nem így járt el, tartozik- e felelősséggel.

...közjegyzőnek... Bocsánat.

Jó. De továbbra sem értem, mi köze ehhez a végrehajtónak? Ha arra gondolsz, hogy neki kellett volna kipaterolni onnan a jogcím nélküli birtokost, akkor tévedsz.

"Életjáradékkal megvalósuló öröklési szerződés."
Tulajdoni lapon: "Elidegenítési és terhelési tilalomaz öröklési jog biztosítására"

Az örökhagyó halálával szerzte meg a tulajdonjogot. A probléma az, hogy 3 és fél évig nem jutott az ingatlanhoz, ami miatt alsó hangon 2 millió forinttól esett el. Plusz az állagromlás. Kérdés, hogy ha a közjegyző egyértelmű hibájából volt-e ez így, lehet-e valami kárpótlást szerezni? Mert a közjegyző nem tájékoztat semmiről, akkor sem tette meg. (Azóta egy bírói letét miatt póthagyatéki eljárást tűzött ki, amit "adminisztrációs hiba miatt" elnapolt. Ismerősőm munkából el, vidékről fel, mert ő nem idézte meg a kellő feleket. Azt mondjuk ki sem ejtette e száján, hogy elnézést, viszont nagyon meg van sértve valamiért.)

Figyelj, özvegy!y
Tulajdonképpen mi a probléma? Valaki beköltözött abba az ingatlanba, amelyet az életjáradékot fizető így vagy úgy megszerzett?

Ha a szerződés szerint már az örökhagyó életében a tulajdonjogot az életjáradékot fizető megszerezte, akkor valóban életjáradéki szerződés volt. Ha ez így volt, akkor nem kellett, nem is lehetett átadni az ingatlant, mert az nem volt a hagyaték része. Ha viszont öröklési szerződés volt, tehát csak az örökhagyó halálával szerezte azt meg az eltartó, akkor át kellett adni.

Én próbálom rendesen leírni, de pont az a probléma, hogy - mint minden átlagpolgár - nem értek hozzá. A közjegyző, akinek tudtom szerint feladata lenne a jogokról és kötelességekről, az egész jogi helyzetről tájékoztatni a jogi ügyekben járatlan ügyfelet, egyátalán nem segítőkész.
A tulajdoni lapon örökösként szerepelt, de holnapra előkeresi, és mégegyszer megnézi. Amúgy életjáradéki szerződése volt, lehát nem kellett gondoznia (amit lehetőségekhez képest mégis megtett), csak havi pénzt fizetnie. De azt, hogy a kötelességének eleget tett, bizonyítja, hogy a bíróság a lakást neki ítélte.
A kérdés az, jogszerűen járt-e el a közjegyző, mikor ideiglenesen sem adta át az igtatlant az első hagyatéki tárgyaláson?

1. Olyan nincs.

• Nem tudunk válaszolni, míg rendesen le nem írod, miről is van szó.

Pl. azt, hogy milyen minőségben szerepelt az ismerősöd neve a tulajdoni lapon.

1. Örökösödéssel megvalósuló életjáradéki szerződés volt, ha jól tudom. A tartási szerződés ugyanaz, mint az életjáradéki? Nekem nem tiszta ez a három kifejezés.
2. Akkor az adóbevallásban ezt a külön adózó jövedelmet nem idén, hanem jövőre kell feltűntetni?

Azért eddig is köszönöm.

Ha tényleg tartási szerződés volt, és nem öröklési szerződés, akkor nem kellett senkinek átadni az ingatlant, mert az a szerződés megkötésével az eltartóra szállt. Ha nem tartási, hanem öröklési szerződés volt, akkor át kellett adni a szerződéses örökösnek.

2. Ha az illetéket nem sazbták ki, akkor még az SZJA nem számolható ki.

Tisztelt Fórumozók!
Ismerősöm életjáradéki szerződés kötött egy egyedülálló úrral. A dolog rendben ment, míg a házban egy másik család meg nem látta az üzletet a bácsiban, és, bár már tulajdoni lapon is szerepelt az ismerősöm neve, új eltartási szerződést kötött vele. (Hihetetlen, hogy ilyenre akad ügyvéd, aki ellenjegyzi.) A bácsi 2003. áprilisában meghalt, per lett a dologból. A bíróság 2006. októberében ismerősömnek ítélte a lakást, a második eltartási szerződést érvénytelennek nyilvánította. A következő kérdéseim lennének:

1. Ha jól olvasom ki a törvényből, a közjegyzőnek még az első hagyatéki tárgyaláskor ideiglenesen át kellett volna adni az ingatlant valakinek. Ez így van? A 3 és fél év alatt az ingatlan állaga jelentősen leromlott. Elmaradt haszon, állagromlás miatt lehet-e a közjegyzőt perelni, és milyen összegre?
2. Adóbevallás szempontjából mivel igazolható az ingatlan szerzéskori (ez esetben örökléskori) értéke? Az illetéket sem szabták még ki, ami a jövedelemből levonható. Hogy kell elkészíteni az adóbevallást, ha nem lakáscélú ingatlant akar venni?

Köszönettel!