Házasságkötés külföldivel

Dehogynem, azzal egycsapásra szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek és nem harmadik ország állampolgárának fog minősülni, és jóval egyszerűbben fog tudni letelepedni.

Hol olvasod ezt a 2007. évi II. törvényben?

Abban sehol, mert itt a 2007. évi I. törvényt kell alkalmazni.

2007. évi I. törvény
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

1. § (1) Magyarország az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását

3. a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár családtagja), valamint

2. § E törvény alkalmazásában

2. családtag:

bb) a magyar állampolgár házastársa,

Ez érdekes. Ezek szerint törvényhozásunk e tárgykörben kettő törvényt hozott.

2007. évi II. törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
Az Országgyűlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fokozatos létrehozásában történő....

Keresd meg légyszíves balra a törvénytárban. A 2007. évi I. és II. törvények is megegyeznek.

Viszont bármelyiket is olvassuk a szabad mozgáshoz még nagyon sok feltételt szab, ami a puszta házasság megkötésével még nem teljesül.

Nem hozott kettőt, csak nem találtad meg a megfelelőt.

2007. évi II. törvény

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról

1. § (3) E törvény - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre.

„A 2007. évi I. és II. törvények is megegyeznek.”

Ezt nem tudom értelmezni. Nem egyeznek meg, csak - véleményeddel ellentétben - nem állnak ellentétben egymással.

Vagy Te nem találtad meg a megfelelőt. Az I. tv.a már a szabad mozgás jogával rendelkezőkről szól a II. pedig a harmadik országosokról, amit jelen esetben alkalmazni kell álláspontom szerint. Egyébként mi a bánatnak kellett e tárgy szabályozására kettő törvényt hozni? Nem lehetett volna ezt egy törvényben szabályozni?

És meg is tudod indokolni, hogy a lentiek ellenére miért kellene alkalmazni a 2007. évi II. törvényt a magyar állampolgár házastársára? Mert szerintem elég egyértelműek a lenti szabályok.

Indokold meg légyszíves. Gondolom a kérdezőnek konkrét ügyében eligazítást adsz, én meg tanulok Tőled.

Szerintem megindokoltam. A 2007. évi II. törvény 1. § (3) szerint a törvény nem alkalmazható nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre. A 2007. évi I. törvény 1. § (1) c) szerint pedig magyar állampolgár házastársa szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy.

Értem. Ha a magyar állampolgárt kíséri vagy hozzá csatlakozik. Akkor mégis csak privilegizált.meggyőztél.

Szép jó reggelt Mindenkinek!

Érdeklődni szeretnék, hogy magyar állampolgárnak milyen igazoló papírokra van szüksége, hogy Dél-Koreában házasságot köthessen (koreai állampolgárral)?
Ezeket a papírokat hol lehet beszerezni és körülbelül mennyi időbe telik?

Köszönöm szépen!

Érdeklődnék, hogy külföldieknek Magyarországon való házasságkötéséhez, hogyha nem tud személyesen jelen lenni a házasságkötés bejelentésénél akkor írásbeli nyilatkozatot kell tennie közjegyzői hitelesítéssel, minek kell lennie pontosan ebben a nyilatkozatban? Mert nagyon szeretnénk már túl lenni a papírmunkát és már csak ez az egy hiányozna, de nem vagyunk tisztában a nyilatkozat követelményeivel.

Előre is köszönöm!

Namardy

Ha egy magyar ember házasodni akar egyetlen igazolásra van szüksége: jelen idő szerint nem él házasságban, ha ez megvan akkor jogilag nincs akadálya a házasságkötésnek. Ha esetleg előekben házas volt de azóta már elvált be kell mutatni a házasságot felbontó jogerős bírósági itéletet a válásról kiadott anyakönyvi igazolást. (Ha esetleg özvegy akkor meg az elhunyt házastárs elhalálozási anyakönyvi kivonatát.)

Ha az anyakönyvi hivatal esetleg nem tudja angol nyelven is kiadni a házasságkötéshez szükséges igazolást azt utóbb le kell fordíttatni.

A magyar jog csak a polgári házasságkötést ismeri el hivatalosnak., természetesen templomban is meg lehet házasodni de egyéni igény szerinti.

Mo.-on az egyes anyakönyvi hovatalok on-line kapcsolatban állnak egymással, ha valami "papír" kellhet könnyen-gyorsan be tudják szerezni egymástól.

Érdeklódni a lakhely szerinti Anyakönyvi Hivatalban telefonon ill. e-mailban.

• laikus hozzászóló

Házasságot Magyarországon csak személyesen lehet megkötni. Ez ügyben nincs helye meghatalmazásnak.

Házasságot csak személyesen lehet kötni.

Atheas

A külföldi állampolgárnak el kell mennie a saját országa magyar nagykövetségére és ott elmondani, hogy a házasságkötési szándékának bejelentésnél a magyar anyakönyvi hivatalban nem tud személyesen megjelenni. Közjegyzői okirat készül erről, mindjárt kétnyelven.

Ha történetesen "itthon" tartózkodik keressen fel egy olyan közjegyző irodát ahol "külföldiül" is értenek - a többit lásd fentebb.

Ahhoz hogy külföldi állampolgár Mo.-on házasságot köthessen kell az anyaországi illetékes hatóságtól az igazolás: nem házas...
A fordíttatás szükséges.

„Házasságot csak személyesen lehet kötni.”

Ő a házasságkötési szándék bejelentését kérdezte:)

A házasságkötési szándék bejelentésétől 30 napnak el kell telnie mire az esketési ceremónia megtörténhet. Ettől eltérni csak nagyon kivételes esetben van mód, pl. az egyik váratlananul súlyos- életveszélyes helyzetbe kerül, és ilyenkor kivárni nem lehet...

Itt a kérdés az volt, hogy muszáj-e személyesen megjelennie a bejelentkezésnél, vagy sem, vagy elég közjegyzői okirat.
Erre én a választ nem tudnám megmondani, de biztos volt már olyan, aki akadályoztatva volt bármi miatt a bejelentkezésnél.
Véleményem szerint a házasságkötés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt kéne megkérdezni, ő megmondja a jó választ.

Mind a két félnek jelen kell lenni a házasságkötési szándék bejelentésénél.(ettől nem tekintenek el) Sőt! Tolmácsot is kell vinni...
Tapasztalat alapján csak azt tudom mondani, szörnyű a magyar bürokrácia!
(Végül a házasság külhonban köttetett a fent említett okok miatt)

Namadry

Segítek, csak azért tudom, mert én is végigjártam ezt, házasságomat nem Mo-n kötöttem 5 éve.

1. Igazolás magyar lakhely szerinti anyakönyvi hivataltól, hogy nem vagy házas.
2. Bajza utca, országos fordító iroda, hiteles fordítás angolra.
3. Külügyminisztérium, fordítás diplomáciai felülhitelesítése (Apostille).
4. Irány Dél-Korea, ott egy jegyző a helyi nyelve frodítja, hitelesíti. Ezt már oda lehet adni az ottani anyakönyvvezetőnek.

Saját tapasztalat, külföldhöz képest: iszonyat a magyar bürokrácia. Ami Mo-n 3 különböző hely és költség, külföldön 1 hely és költségtétel.

Fel van már találva a Skype videotelefon, amikor tök idegen emberek is tudnak egymással kommunikálni, szóval tényleg csak a bürokrácia...

A házasságkötésre úgyis itt lesz a vőlegény és/vagy a menyasszony, és hozza magával a szükséges igazoló íratot a saját országa hatóságától, miszerint részükről nincs akadálya, hogy xy külföldön házasságot köthessen.
Az anyakönyvezető csak tud olvasni...

Mondjuk a tolmácsra adott esetben valóban szükség lehet, mert nem sok anyakönyvezető beszélhet idegennyelveket.

"Mondjuk a tolmácsra adott esetben valóban szükség lehet"
Nem csak szükség lehet, de kötelező! És kikötés, hogy családtag nem lehet. A mi esetünkben is az unokahúgunk hiába angol tolmács-szakfordító, nem láthatta el ezt a feladatot!
Végül ahol a polgári szertartás létrejött (Írország) nem kértek csak születési anyakönyvi kivonatot (felül hitelesítve)Ennyi!

Szeretném megtudni, hogy a házassági szándék anyakönyvvezető előtti bejelentése kapcsán készült jegyzőkönyvből kell kapnia a bejelentőknek???
Vonatkozik erre valamilyen jogszabály?

Automatikusan valószínűleg nem jár de ha kér bizonyára adnak. (100 Ft/oldal a fénymásolás hivatalos díja.)