apasági nyilatkozat belső összefüggései

Az lenne a kérdésem, hogy annak mi az oka (akár dogmatikai háttere), hogy apasági nyilatkozatnál előbb az apa nyilatkozik, előírás szerint, majd az anya (kvázi leokézza, elfogadja az apa nyilatkozatát).
Anyakönyvvezető szerint szigorúan ez az előírt sorrendiség az ügymenetben. Ennek a sorrendiségnek az okát ha megvilágítanátok, kifejtenétek.
Előre is köszönet.

Nem vagyok jogász, de szerintem az lehet a sorrendiség egyik dogmatikai háttere, hogy nem anyasági nyilatkozatnak hívják. ;) (Mégiscsak az apa nyilatkozik, tehát ő kezdi a sorrendet.)

Arra tippelek, hogy a nyilatkozat joghatásaként létrejövő családi kötelék az, amely harmadik személy(ek) hozzájárulását teszi szükségessé. Ha jól tudom: az anyán - ill. törvényes képviselőn - kívül a 14. életévét betöltött kiskorú gyermek hozzájárulása is szükséges.

Úgy gondolom - de csak úgy gondolom -, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetén egy konszenzuson alapuló helyzet "törvényi fixálásáról" van szó. Mindenki akarja, hogy a férfi apa legyen, halleluja. (A 14 éven aluli gyereknek meg hallgass a neve.)

Az apaság bírói megállapításánál meg nincs ilyen konszenzusos helyzet. Van aki akarja, hogy a férfi apa legyen, és van, aki élénken tiltakozik. A bíróság meg kimondja a verdiktet.

Míg a a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetén igazából csak ráüti a pecsétet az összes fél által akart és kívánt helyzet dekorációjaként.

Vagy rosszul gondolom?

Végülis -szerintem- sokban igazad van, ugyanakkor -meglátásom szerint- lehet, és bizonyos szempontból van is különbség azon két eset között, hogy az apuka az anyuka írott nyilatkozata ismeretében tesz (tehet) nyilatkozatot (tehát másodikként), vagy anélkül (elsőnek, s előre).
Ílymódon - az eljárási rend szerint - pont fordítva, az anyuka kap exponálódási lehetőséget (másodikként), ám akkor immáron már az apuka írott nyilatkozata ismeretében.

Vélhetően nem az a fő, és tendenciózus probléma, hogy egyazon gyerkőcért több apuka is tolong.
Anyukának lehetnek nagy (esetleg igen nagy) valószínűségű 'apukatipp'-jei, apukának meg lehetnek (elvben) kételyei.
Így ebben a körben anyuka 'találati pontossága' valószínűleg többszörös. Ennek kapcsán - e körben - anyuka mintha többszörös előnyben lenne.
Ha pedig a gyerkőcök családi jogállása rendezése a cél, nehezen értem, h az apuka miért nem kap annyi 'kedvezményt', 'vor'-t, de inkább biztossági hátrányledolgozást, avagy némi 'előgaranciát', hogy apuka aláírása előtt (megelőzőleg) anyuka exponálja magát, s előre ő nyilatkozik.

A válasz egyszerű: az apasági nyilatkozatot az apa teszi, nem az anya. Az anya személye a bírói gyakorlat szerint ténykérdés, és nem jogkérdés. Az apasági nyilatkozat a rendezetlen jogállású - apa nélkül anyakönyvezet - gyermek családi jogállásának egyik törvényben szabályozott módja. Az anya nem nyilatkozik, csak aláírásával az apa nyilatkozatának teljes hatályához segédkezik, mivel a törvény ezt így rendeli el. Szükséges a teljes hatályhoz a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása is.

Most már kezdem érteni, hogy a nyitó-hozzászólásban milyen problémád volt a sorrendiséggel kapcsolatban.

Viszont azt még mindig nem értem, hogy miért probléma az, hogy bárki is ilyen vagy olyan előnyben van (ha van). Én úgy látom, hogy ez egy konszenzusos helyzet, te viszont konfliktusos helyzetként definiálod. (Előny - hátrány - találati pontosság - kétely.)

Ha a férfi nem akar apuka lenni: nem tesz apasági nyilatkozatot. Gondolom, senki nem áll mögötte folyékony ólomba és erős paprikába mártott kancsukát suhogtatva.

Ha az anyának kételyei vannak az apa személyét illetően, és nem is akarja az apasági nyilatkozatot tevőt a gyereke apjának: akkor nem adja hozzájárulását.

Ha az apasági nyilatkozatot tevő ennek ellenére apa akar lenni: akkor pert indít az apaság megállapítása iránt, ha a törvény erre lehetőséget ad.

Ha éppen az a férfi nem tesz - és nem is akar tenni - apasági nyilatkozatot, akinek egyébként az anya szerint tennie kellene, akkor abból megint per lesz az apaság megállapítása iránt (gondolom én).

Ha harmadik személy akar apuka lenni: akkor pert indít az apaság megállapítása iránt, ha a törvény erre lehetőséget ad.

Tehát szerintem az a konfliktusos helyzet amit te feltételezel: az a több különálló szálon perhez vezető folyamatok egyikeként állhat elő, és a felek peres - vagy potenciálisan perhez vezető - viszonyára vonatkozik.

Az apasági nyilatkozat önmagában a ferencjózsefi „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve”-helyzet. A leves tálalva van herendi porcelában; persze, ettől még bárki beleköphet. De az már a per lesz.

Legalábbis én így látom.

Persze lehet, hogy valamiféle eljárásjogi gubancot vélsz felfedezni az általad vázoltak szerint; ehhez viszont én - nem jogászként - nem nagyon értek. Majd biztos fognak jogászok is nyilatkozni.

Valószínűleg vzolival egyszerre írtuk a hozzászóllásainkat.
Az apasági nyilatkozat nem kontradiktórikus, hanem konszenzusos eljárás, csak önként teheti meg az apa, és csak az anya egyidejű jelenléte során bekövetkező hozzájáruló nyilatkozatával lesz hatályos.

Bármilyen megtévesztés, vagy kényszerhelyzetre hivatkozással az apasági vélelelmnek ez a módozata is megdönthető.

Hát köszönöm amiket írtatok, de ... arra szerettem volna rákérdezni, hogy vajon aki kitalálta, megalkotta, elrendelte az apasági elismerő nyilatkozat felvételének rendjét, az miért, milyen okból választotta a jelenleg is hatályos sorrendiséget.
(Esetleg, hogy más országokban ez hogyan van.)
Szerintem ugyanis, ha apuka a vacillálósabb, és érzi, tudja pl., hogy lehet úgymond köze a gyerkőchöz, de pl. (legalább is elvben) vannak (lehetnek) kételyei is, (s feltételezem, hogy a necces esetekben ez lehet az általánosabb) ((pontosabban: anyuka lehet abban a helyzetben, hogy biztosan tudja ki az apuka, apuka viszont ránézésre kevésbé)), ... akkor nehezen értem, hogy miért nem apuka kap egy kvázi megerősítést akár azzal, hogy anyuka nyilatkozik elébb.

Ha már perről esik szó, ott szerintem jelentékeny súlya lehet annak, hogy vki az anyuka hivatalos nyilatkozata ismeretében, vagy anélkül nyilatkozik.
Egáltalán, van igazmondási kötelezettség, vagy ilyesmi ilyenkor? (jogszab által előírtan?)

Nem érted te ezt...

BataG!

Ad1) Ha apukának kételyei vannak, akkor - már elnézést, de - mi a fészkes fenéért tesz apasági nyilatkozatot? Mert a 180 kilós egyéjszakás kaland ott áll mögötte miniszoknyában és feltűrt ujjú blúzban? Vagy miért? Ezt még mindig nem értem. Ki kényszeríti rá?

Ad2) A bizonytalan apuka miért kap(na) egy kvázi megerősítést azáltal, ha anyuka nyilatkozik előbb? Mert azt mondta, hogy igen, és akkor kétely tovaszállt, hurrá, öröm-boldogság, ide a tollat, hadd írom alá, hadd finanszírozom azt a gyereket 18-23 évig, akivel kapcsolatban 10 perccel korábban még attól rettegtem, hogy bármi közöm is lesz hozzá, mert nem éreztem sajátomnak?

Már elnézést, de én olyasmit érzek, hogy itt valakit nagyon behúztak a csőbe, mert kötelességének tüntették fel azt, ami számára jog és erkölcs szerint csak - a választása szerinti - lehetőség. Neveztesen, hogy tesz-e apasági nyilatkozatot.

KBS:
... írd már meg akkor a sorrendiség veleje okát légyszíves. Biztosan van egy jogi megokolás.

VZoli:
Azt gondolnám, hogy apukának lehetnek (ha úgy tetszik hivatalból, biológiai okokból) kételyei. A 100%-os biztonságra csak törekedhet, s egy határon túl hit kérdése.
Ezzel szemben anyuka mehet biztosra, jó eséllyel lehet 100%-osan biztosan tudatában annak, hogy ki az apuka.
Így - e pozíciókból fakadóan - anyuka informáltság tekintetében igen nagy valószínűséggel előnyben van. Jelentős előnyben.
Ha van egyenlőség, vagy arra törekvés, ezt a fajta - a helyzetből, a felállásból, az érintettek biológiai különbözőségéből fakadó - infóellátottság béli különbséget miért nem csökkenthetné az eljárásmód, olymódon, hogy az 'infó-ellátottabb' anyuka nyilatkozik elébb ?

Akár - a fordított sorrend - mitől lenne rosszabb, vagy kevésbé kedvező, s kinek?

Nincs semmiféle sorrend. Csak és kizárólag a magát apának valló férfi nyilatkozik. Önként, mert ez nem kötelezettség, hanem lehetőség. Ahhoz, hogy a nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmas legyen (értsd: hogy apaként bejegyezzék) az anya hozzájárulása szükséges. Félreértés ne essék: ez a hozzájárulás nem arról szól, hogy az anya szerint ki az apa. Csak arról, hogy elfogadja az apasági nyilatkozatot.

A fejtegetésed azt mutatja, továbbra sem érted - pedig vzoli meg tomas valóban jól elmagyarázta.

OK, meg kösz a magyarázatot, s a többieknek is.

Azért az hozzátartozik, hogy -elvben- egy papíros az egész.

Azé kösz.

Sziasztok!
Én jelenleg válás előtt állok.Úgy néz ki az eddigi dolgainkban közösen megtudunk egyezni a "volt" férjemmel.Hivatalosan még az.De nekem már van új kapcsolatom és úgy néz ki,hogy pár hetes kismama vagyok.Hogyan befolyásolja ez a leendő válóperemet???
Előre is köszönöm a segítséget
Köszönettel Erika

Egy szempontból befolyásolhatja: esetleg erre tekintettel magasabb összegű gyermektartásdíj lehet indokolt a közös gyermekekre.

nem-nem az új páromtól vagyok terhes nem a férjemtől.

Értem, attól még befolyásolja, mert a jövedelmedből több gyermeket kell eltartanod.

Úgy tűnik erika76-nak közben okafogyottá vált a kérdése, engem viszont szintén ez foglalkoztat. A férjemmel a beadott válókeresetben rögzítettek szerint már 2007 áprilisa óta nem élünk együtt. A jelenlegi páromtól terhes vagyok, a fogantatás időpontja május vége. A válásunk még nem zárult le, bár mindenben meg tudtunk egyezni, így az ügyvéd hölgy azt mondta egyszerű lesz. (Bár gondolom ez sosem az...) A házasságból közös gyerekünk nincs, ez az első terhességem. A kérdésem az lenne, hogy mi a módja/menete annak, hogy a még érvényben lévő házasságunk ellenére a biológiai apa nevére kerüljön a születendő gyermek? Gyanítom az nem elég, ha ő apasági nyilatkozatot tesz...

Csjt. 35. § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

A fentiekből következően, ha még a gyermek megszületése előtt elválsz és nagyon gyorsan új házasságot kötsz a biológiai apával, a gyermeket az utóbbi nevére fogják a születésekor anyakönyvezni.

Ha ez nem történik meg, akkor a gyermek a születésekor a jelenlegi férjed "nevére kerül" és pert kell indítani az apaság vélelmének megdöntése iránt. A per megindítása érdekében a gyámhivatalhoz kell fordulnod - lehetőség szerint a vér szerinti apával egyetértésben.

Miután az apaság vélelme megdöntésre került - a per befejeződött-, a vér szerinti apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tehet.

Mint azt a Bochkor-Várkonyi baba kapcsána bulvárlapokból az egész ország tudja...:))))

Köszönöm a segítséget. Bocs, de nem érdekelnek a bulvárlapok, így én nem tartozom a mindenkihez... Amúgy sem hiszem, hogy jogi kérdésben a legmegfelelőbb forrás lennének :) Vagy bármilyen kérdésben...

Arra szeretnék kapni választ hogy a magyar jogszabályok szerint (ha az anya nem magyar állampolgár(román) de az apa magyar állampolgár) tehet e apasági nyilatkozatot a baba születése előtt ?Kérlek segítsetek!!!Köszönöm

Szerintem, ha az anya lakóhelye Magyarországon van, akkor igen. Talán akkor is, ha csak tartózkodási helye van itt. S még az sincs kizárva, hogy mindezek hiányában is.
Menjetek be a polgármesteri hivatalba! Õk biztosan meg tudják mondani.

Tehet.

Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni.

Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.
Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog.

A gyermek román-magyar kettős állampolgár lesz, így az apaságra a magyar jogot kell alkalmazni, tehát az itthon az itthoni szabályok szerint tett elismerő nyilatkozat joghatályos lesz.

Itt az volt a kérdés, hogy a gyermek születése előtt tett apai elismerő nyilatkozat joghatályos e vagy sem a magyar jog szerint, amennyiben az anya nem magyar állampolgár de az apa igen.

Kimerítő válasz kapható a Mádl-Vékás : Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga 423. oldal ( XXXII. fej. 101.§ Családi jogállás 2. pont.
Eszerint a gyermek elismeréskori személyi joga az irányadó. Tekintettel arra, hogy a méhmagzatnak nincs személyes joga így az anya elismeréskori személyes joga az irányadó.

Javítás: nem személyi jog, hanem személyes jog.